ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-06-03 / 42. szám

XXXIIL évfolyam, 42 szám. Ara 20 fillér Vasárnap, í928. június »• RGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem'veszQnk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Gróf Zichy Ernő tiltakozó beszéde Trianon ellen Komárom-Esztergom vármegye közgyűlésén Felirat a kormányhoz a nyugdijasok érdekében és a mexikói egyházüldözés ügyében Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága május 31-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta dr. baráti Huszár Aladár főispán elnöklete mellett rendes tavaszi közgyűlését, amelyen gróf Zichy Ernő bizottsági tag tiltakozó beszédet mondott a trianoni békeszerződés ellen. Az igazságok sorozatával érvelő és főképen a két csonka vármegyének a trianoni szerződésből folyó katasztrofális bajait feltáró és hangoztató beszéd nagy hatással volt a közgyűlés közönségére, amely úgy határozott, hogy a beszéd jegyzőkönyvileg örökittessók meg. A törvényhatósági közgyűlés ezután nagy örömmel ós lelkesedéssel járult ahhoz, hogy gr. Bethlen István miniszterelnökségének 7 éves fordulója alkalmából Komárom-Esztergom vármegye közönsége részéről feliratilag üdvözöltessék. Elhatározta a törvényhatósági bizottság azt is, hogy a nyugdíjasok érdekében felir a kormányhoz különösen abban az irányban, hogy a régi és új nyugdíjasok közötti fizetésbeli megkülönböztetést szüntesse^meg. Feliratot küld a vármegye a mexikói vallásüldözés ügyében is és kéri a kormányt, hogy a mexikói katholikusok érdekében járjon közbe a népszövetségnél. Hazafias kulturórzékéről és a népmüvelés ügyének pártfogásáról tesz tanúságot a törvényhatósági közgyűlés azon határozata, amely szerint Komárom-Esztergom vármegye ezentúl évente 1000 pengőt állit be költségvetésébe azon két kiváló tanitó megjutalmazására, aki a magyar nyelv tanításában a legszebb eredményt tudja felmutatni a vármegye területén. Mátéffy Viktor prépost-plébános kormány főtanácsos ós Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag fe

1szólalására az esztergomi Kolos-kórház felsegitésóre a vármegyei alapból 3000 pengőt utalt ki a törvényhatósági bizottság. Majd a vármegyei számonkórőszék munkájáról számolt be dr. baráti Huszár Aladár főispán és a vármegye tisztikara által végzett munkáért dicsérő elismerését fejezte ki. A csehek hadszintérré készítik elő Párkányt és környékét Htiföuös esküininták kényszeraláiratása a Godó-vendéglőben Az utóbbi napokban sok minden történik Párkányban és környékén, amely állandó érdeklődést ós izgalmat keh a csehek által megszállott túloldal színmagyar lakossága körében. Propagandagyűlésekre rendelik be a népet, főképen pedig a magyar intelligenciát, itt ijedt beszédeket tartanak a cseh kiküldöttek és természetesen a cseh állameszme dicsőségét hirdetik a béke álarcában. Mintha a „békétlen ós háborús" magyaroktól keJlene félteni a boldog cseh békét. Azután gondolnak egyet a csehek és ágyúkat vonultatnak fel és hadifelszerelósi mutatványokat rendeznek. Különösen azóta mozgolódnak élénken a csehek, amióta Harmsworth lord Csonkamagyarországon járt. Azóta sem éjjelük, sem nappaluk. Csütörtökön délelőtt 11 órakor nagy cseh gyűlés volt a párkányi Grodóféle nagyvendéglőben, amelyre legfőkópen a vidék intel ^enciája, sok jegyző, tanitó volt btrindelve. Sok nő is jelen volt a gyűlésen. Rövid beszéd után a cseh kiküldött egy eskümintát olvasott fel, amely olyanféleképen szólt, hogy a jelenlévők háború esetére a csehszlovák állam mellett fognak fegyvert. A nők részére külön esküminta volt, hogy ők minden körülmények között hűek maradnak a cseh állameszméhez. Azután az esküminta aláírására hívta fel a megjelenteket. Senki sem mehetett ki a helyiségből addig, amig az eskümintát alá nem irta. Erről a cseh csendőrség és katonaság gondoskodott. Aki a párkánynánai országutat figyelte a napokban, valósággal úgy érezhette magát, mint aki valamely harcvonal mögé került. Agyúkat és páncélos autóaat láthatott az ember az országutakon. A párkányi sikság emelkedésein, Libád és Bény környékén lövészárkokat ástak a csehek. Páncélautók száguldanak végig a megszállott terület tiszta magyar községein, ezzel akarják megfélemlíteni a színmagyar lakosságot, amely nem akarja befogadni a cseh telepeseket, akiket a cseh kormány a magyar földesurak felosztott földjeiből mórt dús konccal csalt ide, bizonyára azért, hogy más nyelvű lakosság is legyen „Csehszlovákia" e részén, mint magyar. De a magyarok nem tűrik ezt a jött-ment népet és tudják a módját annak, hogy a telepesek ne érezzék biztonságban maguk alatt a talajt. Tény, hogy az utóbbi időben utrakészen állanak és a cseh páncélautók védelme alatt vannak. A helyzet nem lehet tartós és mindenki változást vár, maguk a csehek is izgatottan és ijedten készülődnek valamire. A nyugdijasok szervezkedése A szegedi országos gyűlést előkészítő bizottság felhívása. A következő sorokat küldték szerkesztőségünknek : Egyes lapok már közölték, hogy a szegedi állami, államvasút! ós törvényhatósági nyugdíjasok, (katonai ós polgári) nyugbéresek és kegydijasok június l7-én délután 3 órakor a szegedi városháza közgyűlési termében országos gyűlést tartanak. Szükségesnek látszik, hogy erre vonatkozólag a nagyközönséget tájékoztassuk. Évek óta hiába küzdünk, hogy a régi (1925. július 1. előtti) és új (1925. július 1.) nyugdijasok közötti különbség épen a szentesitett törvények alapján megszűnjék. A kormány az államháztartásra és adófelemelésre való hivatkozással tért ki kérelmünk teljesítése elől. A törvényesen minket megillető nyugdij egy része más, sokkal kevésbbé fontosabb célokra fordíttatott ós fordittatik s az így szár mázott bajokat nem egyes rószletintézkedésekkel (5—15 százalékos levonás megszüntetése, 65 éveseknek új magasabb nyugdij), sem a mult évi 10 százalékos nyugdíjemelés nem szüntették meg. A nyomorúság, eladósodás s ezért a családok pusztulása is különösen a régi nyugdijasok nagy tömegénél egyre terjed, mert a nyugdij nagy átlagban a békebeli nyugdij számszerű értékének 51—60 százalékn között mozog, a drágaság pedig nagy (élelmiszereknél pedig 47 százalék, összszükségleti cikkeknél 44'5 százalék.) Ha tekintetbe vesszük, hogy egy családtag havi élelmezése — a legszerényebb viszonyok kőzött is — átlag 60 pengőbe kerül, ezen felül jön a ruha, a gyermekek iskoláztatása, a nyugdij, a családi pótlók — még a tisztviselőknél is családtagok után 13 60 — kevés a nagy drágasággal szemben: a nyomorúság olyan rettentő lidércnyomása nehezedik ránk, amelyről sem a közönségnek, sem a kormánynak fogalma sincs, amely alatt elpusztulunk mindnyájan. Nekünk, nyugdijasoknak, kell kezünkbe venni sorsunk intézését, minthogy hivatalos szervünk, a Kansz erre képtelen, melynek 266.516 közalkalmazottból a mult évben csak 8706 fizető tagja volt. Ragaszkodunk szentesitett törvényeinkben biztosított jogainkhoz, hogy nyugdíjas és nyugdíjas között különbség ne legyen. De addig is, mig ez keresztülvihető, a kormányhoz intézendő feliratunkban megjelöljük azokat a forrásokat, melyek segítségével — minden adóemelés nélkül — a régi nyugdijasok (polgári és katonai) pusztulásnak indult kategóriái most még megmenthetők. Ezek, a) akiknek nyugdija (nyugbére és kegy dij a) a puszta megélhetésre sem elég, mégis gyermekeikről kell gondoskodniok, b) akiknek nyugdija a létminimum szerint elég volna, de gyermekeik vannak és c) akiknek •— bár gyermektelenek — nyugdija elégtelen. Ide számítjuk az özvegyeket is. Számunk legalább 70—80 ezer, több, mint 100 ezer gyermekkel. Ugyancsak a fenti forrásokat kell megnyitni az új nyugdij ások és a ténylegesek közül azok részére is, akik a), b) és c) kategóriába tartoznak. Ezek is vannak |jó néhány ezerén. Ezeket a dolgokat tárgyaljuk meg minden pártpolitika kizárásával a nyugdijasok szegedi országos gyűlésén, melyre budapesti ós vidéki állami, államvasuti és törvényhatósági nyugdíjas, nyugbóies és kegy dij as kartársainkat és az özvegyeket tisztelettel meghívjuk és felkérjük, szíveskedjenek igazolt megbizottuk nevét ós az érkezés idejét dr. Balló István ny. kir. tanfelügyelőnél, az előkészitő bizottság elnökénél (Szeged, Madách-utca' 20.) június 10-óig bejelenteni. HÍREK Junius 4.1 Trianon! Junius 4-én lesz nyolcadik évfordulója annak, hogy a trianoni szórnom békeparancsot a magyar kormány kiküldöttje kénytelen volt aláirni. Abba az országos tiltakozó mozgalomba, amelyet e napra a Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége készített elő, az esztergomi Széchenyi Kaszinó vezetőségének kezdeményezésére városunk kösönsége — miként az elmúlt évben — úgy ezidén is belekapcsolódik. Az évforduló napján és órájában, hétfőn d. u. 4 órakor a város összes harangjainak szava fogja figyelmeztetni az embereket a nemzeti gyászra, amelynek e napon minden jó magyar ember külsőleg is kifejezést igyekszik adni. A férfiak T-betüs gyászkarszalagot, vagy a „trianoni keresztet", a nők ugyancsak e gyász jelvényt, továbbá egyszerű, minél színtelenebb ruhát viseljenek s tartózkodjanak e napon a zajos mulatozástól, hivalgó ékszerek viselésétől. Az egyesületek és magánosok tűzzenek ki gyászlobogót. Akinek külföldön élő rokona, ismerőse van, emlékeztesse a gyásznapra egy levelezőlappal, amelyre ezeket irja: „Trianon ! 1920. ján. 4." W Virág és Szántó fürdőruhái a legszebbek!