ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-05-23 / 40. szám

XXXIII. évfolyam, £0. szám. Ára AO fillér Szerda, 1928. május 28. ESZTERGOM mm AM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Pálóczi Horváth Ádám és Obernyik Károly kömlődi szülőházát emléktáblával jelölték meg A kicsiny Kömlőd komárommegyei község református paplakának falát vasárnap óta diszes emléktábla di­sziti a következő szöveggel: Ebben a házban született PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM költő 1760. május 11-én és OBERNYIK KÁROLY szinműiró 1814 október 22-én. Az emléktábla költségeit a kapos­vári Berzsenyi Dániel Irodalmi ós Művészeti Társaság tagjai adakoztak össze Hortobágyi Ágost ny. kir. tan­felügyelőnek, a társaság elnökének kezdeményezésére. Leleplezése vasár­nap diszes . ünnepség keretében tör­tónt, amelyen számos előkelőség is megjelent. A kultuszminiszter távira­tilag mentette ki elmaradását, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöksége pedig amiatt nem képviseltethette ma­gát, mivel aznap tartotta közgyűlését Komárom- és Esztergom közigazgatá­silag egyelőre egyesitett vármegyék közönsége nevében Palkovics László alispán jelent meg az ünnepélye a, aki díszes babérkoszorút is helyezett az emlékre. A Nemzeti Szinház képvise­letében Almássy Endre szinmtivósz jött el az ünnepélyre, a soproni Franken burg Kört dr. Berecz Dezső főtitkár, az esztergomi Balassa Bálint Társaságot lapunk főszerkesztője kép­viselte. A megjelent előkelőségek sorában láttuk Szijj Bálint és Grhyczy Elemér felsőházi tagokat, Péntek Pál ország­gyűlési képviselőt, Süvegh István kocsi, Mikus Lajos dadi ref. lelkészeket s velük a környék és község földbirto­kosait ós egész intelligenciáját. A leleplezési ünnepséget a kömlődi ref. templomban istentisztelet előzte meg, amelyen Süvegh István kocsi lelkész gyönyörű szavakban emléke­zett meg az ünnep jelentőségéről, egyben azonban a világháború hősei­ről is. Istentisztelet után a paplakhoz vonult a közönség, ahol Magyaródy Dénes lelkész fogadta a vendégeket. Itt megtekintették azt az egyszerű, fehérre meszelt szobát, ahol a két iro­dalmi jelesünk született, A kömlődi énekkar Kiss László tanitó vezetése mellett a Himnust énekelte el s ezzel kezdődött meg az emléktábla leleplezési ünnepélye.Tankó Károly Ivánffy Tamásnak Pálócziról irt ünnepi ódáját szavalta el nagy hatással, majd Hortobágyi Ágost, a Berzsenyi Társaság elnöke tartotta meg emlékbeszódót. Közvetlen sza­vakkal ecsetelte a Társaság nemes m unkásságát, amely egész Dunántúlra u/terjed, azután a két irodalmi jeles­ek rövidre fogott életrajzát ismer­tette. Beszéde közben lehullott a lepel a szépen felvirágzott emléktáb­láról. Moharos Sándor György Kálmán­nak „Obernyik Károlyhoz" c. ódáját szavalta mély átérzéssel. Ezután a koszorúk elhelyezése következett. A vármegye közönségének koszorúját Palkovics László alispán, a Nemzeti Szinházét Almássy Endre, a Balassa Bálint Társaságét Homor Imre tette le kegyeletes szavakj kiséretóben. Igen megkapó volt a Frankenburg Kör kiküldöttjének frappáns beszéde, amely után Magyaródy lelkész átvette meg­őrzésre az emléktáblát ós köszönetet mondott a Berzsenyi Társaságnak az emlóktábbla lelkes adományozásáért. Az .ünnepélyt a Szózat eléneklése zárta be. Délben az iskolában a megjelent vendégek tiszteletére diszebéd volt, amelyen többek közt Palkovics László alispán a kormányzóra, Varjú József a helyi rendezőbizottság nevében a vendégekre mondott szép felköszöntőt. A pompás ebédet Noll Miklós, a tóvárosi Esterházy szálloda bérlője szolgáltatta. "ÍM—MI A hétfői felhőszakadás vize elöntötte a várost Árvíz Esztergom utcáin — Méteres viz a Népkert-utcai ház­ban — Akinek gyermekeit és bútorát majdnem kivitte a víz a szobából Hétfőn délután 4 óra után körül­belül egy óra", hosszat tartó záporeső zuhogott Esztergomra, amely valósá­gos árvízkatasztrófát okozott. Renge­teg mennyiségű viz szakadt le, amely a hegyi utakról jöve elöntötte a város utcáit. A legnagyobb víztömegek, mint máskor is ilyen alkalolommal, a Szenttamás-hegy felől, továbbá az új iskola, a Kolos kórház, a refor­mátus templom, a belvárosi temető és a Rozália-kápolna mögötti dűlőkből jöttek és részint a Csarnok-utcán, a Német-utcán, a Simor- ós a Vörösmarty­utcán, részint pedig a Magyar- és Angyal-utcán keresztül zúdultak a városra. A legnagyobb baj az volt, hogy az utcákon, a viz összetorlódási helyein elhelyezett viznyelők szűkek­nek bizonyultak ós tetéződött a baj azzal is, hogy a legtöbb nyelőt nem nyitották ki idejében és a rostélyokat az iszap és szemét csakhamar eltorla­szolta és az őrült gyorsasággal fel­gyülemlett viz valóságos folyót al­kotva hömpölygött az utcákon. A Népkert-utcában valóságos árvíz­katasztrófát okozott a viz Itt az utca közepén végighúzódott töltést, amely azelőtt az utca házacs­káit védte a hegyekről lerohanó ár ellen, az új iskola épitósénél lehord­ták ós most a helyzet az, hogy az iskolát körülvevő fal valósággal a há­zakba nyomja a vizet. Óriási erővel zúdult a viz hétfőn délután a kis utca szélességében magával hurcolva követ, téglát ós rengeteg iszapot. Az ár csakhamar elérte az egy mé­teres magasságot ós betódult a házak udvarába, sőt a Népkert-utca 2 számú ház ajtaját betörve a lakásba is be­zúdult és elöntötte a konyhát, szobát. Kis gyermekek segélykiáltására lettek figyelmesek az emberek, akik a Népkert-utcai rohanó árat nézték. Targa Mihály csizmadiamester két kis gyermeke kiáltott kétségbeesetten segitségért házuk ablakából. Méteres vizén kellett átgázolni a szobában, h°gy a gyermekeket meg lehessen menteni. Csakhamar a Kath. Legény­egylet helyiségében lakó tanitónöven­dókek siettek a kétségbeesett család segítségére, amelyet az árviz valóság­gal kiöntött otthonából. A tanitónö­vendékek lelkes önfeláldozással vé­gezték a mentési munkálatokat és Var­gáék ideiglenes otthona csakhamar az új iskola munkatermébe helyeződött át. A mentés a legnemesebb munka, amit az ifjú gyakorolhat, mégis in­kább katonákat vártunk volna ide, mint ifjú diákokat. A kispiacon a Rákóczi-tér szélességében ömlött a viz, amely a Német-, Vörösmarty- és Simor-utcából mint három folyó ta­lálkozott össze és a gyalogjárókat el­öntötte, sőt üzletekbe, pincékbe is betódult. A Krinolin hid helyén volt a legnagyobb tumultus. Az óriási víz­tömeget ugyanis még az ott elhelye­zett nagy viznyelő sem tudta befo­gadni, sőt a nyelőn keresztül a csa­tornából tódult föl a viz a csatornák szűk volta miatt. A Kossuth Lajos-utca és Angyal­utca kereszteződésénél és az Árok-utcánál hasig kellett a vizbe gázolni a csatorna nyitására, hogy a viz lefolyhasson. A Heischmann gyárba is behatolt á viz és a benntartózko­dók az ablakon ugráltak ki. A mun­kásleányokat kocsin kellett a gyár­ból kihozni. Mindenütt nehezen ment a csatornanyilások szabaddátétele Ez tanulság arra, hogy ezentúl szigorúan gondoskodni kell a csatorna­nyilások tisztán- ós rendbentartásáról és hasonló esetekben a csatornák ide­jében való megnyitásáról. A házak előtt levő nyilasok szabaddátételét tartsa kötelességének az illető házak lakója vagy tulajdonosa is, mert a városnak nincs annyi alkalmazottja, hogy a felhőszakadások esetében az összes csatornákat idejében megnyit­tathassa. Az elöntött utcák a zápor után szánalmas^ képet mutattak. A sárga iszap elfödte a a kövezetet. A Rákóczi­téren nagy kődarabok, rossz fazekak, cserepek és egyéb tárgyak láthatók. A viz lehordta a város közepébe a hegyi utak kövét, szemetót, sarát. A város népe csoportokba verődve szemlélte a természet munkáját és tárgyalta a történteket, amely — azt hisszük — a város vezetőségének elég tanulság arra, hogy mi mindenre van még szükség és hogy mi a leg­sürgősebb teendő, hogy a várost leg­alább ilyen nagy mértékben ne fe­nyegesse veszély hasonló vizözönlós esetén. A Népkert-utcában fólmázsás kö­veket hordott a viz. A házak falán kedden reggel is magasan látszik a viz nyoma. Érdeklődve járnak-kelnek az utcában. Részvéttel veszik kőiül az emberek a Varga családot, amely az éjszakát rokonainál töltötte. Az asszony sirva nézi kis lakásában az üres szobát, az iszapos padlót és a viztől omladozó falat, a pusztulást, amely a szegény embert sújtja a legjobban. Nagy kár a kövezési munkálatokban A felhőszakadásszerű zápor hirte­len kitörésével rengeteg kárt okozott. Különösen a hegyi utak környéke és azok az utcák, amelyekbe ily út tor­kollik, szenvedtek sokat a nagy zá­por következtében. A csatornák szűkeknek bizo* nyúltak akkor is, ha nyelőjük nyitva volt. A viz átcsapott rajtuk s a nye­lők körül mindenütt znhatagokban ömlött a viz. Szentgyörgymezőről is nagyobb károkat jeleztek. Különösen nagy a kár a most folyó kövezési munkálatok során, mert a gyorsan ömlő viz a frissen rakott kövek egy részét elsodorta. A m. kir. erdőgazdasági szakiskola észlelő állomása e napon 28 mm csa­padékot jegyzett a szombati 11*6 mm-el szemben. HÍREK A hősök napját nagy ünnepélyes­séggel ós lelkesedéssel ülték meg Esztergomban. Az ünnepi mise után, amelyet Mátéffy Viktor prépost­plébános, kormányfőtanácsos tartott, óriási közönség gyülekezett össze fél 11 órakor a hősök szobránál, ahol a lélekemelő ünnepség lefolyt az ösz­szes hatóságok, testületek, katonaság, a tanulóifjúság ós a leventék jelen­létében. A Turista Dalárda szép éne­kével kezdődött az ünnepség, amely­nek kiemelkedő része volt dr. Antón y Béla izzó hazafias lelkesedéssel elmoJ. Nem hangzatos hirdetés Termes fi*^**"-«*--­tavaszi kabátok nagy választékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom