ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-05-06 / 35. szám

XXXIII- évfolyam, 85. szám. Ám 20 fillér Vasárnap, 1928. május 6. ZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára.egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok* és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá'küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. »umrmmmtmmxsfi A magyar királyság Herceg Odeschalchi Károlyné beszéde a yar Nők Szentkorona Szöv .jégének esztergomi alakuló gyűlésén. Magyar Királyság ! A lelkem tele van érzésekkel, amikor ezt a két 9zót kimondom. Egész dicsőséges multunk, egész nemzeti életünk, nemzeti hivatottságunk törhetetlen hite bent foglaltatik ebben a két szóban. Ez a két szó tartotta fenn ezt a turáni népet a körülöttünk lévő fajokkal szemben. Ez a két szó rajzolta meg Nagy-Magyarország ezeréves határait és védte meg ezt a határt magyar vérrel és magyar holttestekkel. Ez a két szó tört össze 1928. októberében és ezzel együtt összetört az eszme, a magyar királyság eszméje is. Ennek a két szőnak valóságát, sajnos, jogkörünk mai napig sem állította helyre. Mai napig is megkisebbedett területen élünk ; magyar életünk mai napig is árva. Annak, aki hisz a magyarság történelmi hivatottságában, aki érzi, hogy nem a véletlen játéka az, hogy a magyar faj uralta 1000 éven keresztül az országot, annak fájdalmas az a tudat, hogy itt minden csonka, hogy az, amit ma magyar királyságnak nevezünk, lényegesen kisebb terület, mint a régi. Ha meggondoljuk, hogy sokan vannak olyanok, akik ott, az elszakított területeken magyarul beszélnek, akik ott élnek magyar tradícióinknak, akik vér a mi vérünkből, hús a mi húsunkból, akik testvéreink, akiknek mindenét elvette a békeszerződés, akkor felmerül a kérdés, hogy miért nincs itt a király. Király nélküli királyság nem lehet tartós megoldás. Ez egy olyan közjogi abszurdum, amely csak átmeneti állapot lehet, amelynek hoszszas fenntartása kárhozatos. Mert ott, ahol magának az állami életnek törvényes alapja megtámadható, ott az állami élet egészséges nem lehet. Mert ott, ahol kétségbe vonhatják az állami élet alapját, ott minden törvény és minden egyén joga megtámadható. Amikor pedig az állami életnek nincs szilárd alapja, előbbutóbb összedűl. Az igazság azonban mindig előtör. Az emberben lévő isteni szikra legnagyobb bizonyítéka a lélek igazságszeretete, mely "ndenhol megnyilatkozik. Az enib^r mindenütt keresi az igazságot és ahol nem találja meg, onnan megelégedés nélkül t

ávozik és lelkében tudatalatti keerűség marad. s Krisztus sírjára hiába hengergették a nagy sziklákat, O, a megtestesült igazság mégis feltámadt. Igy vagyunk a helytelenül, úgynevezett királykérdéssel is. Hiába erőszakoskodtak, ez az igazság is feltámadt harmadnapra és itt van köztünk, örökké nyugtalanítja lelkünket. És enneJi az igazságnak érzése követeli azt is, hogy ne felejtsük el, hogy minden, ami ma van, kizárólag CsonkaMagyarország alkotása és minden, ami volt és ami most csak lelkünkben van meg, amit visszaálmoduuk, visszasírunk' amit vér és könny megáztatott, az nemcsak a mienk, hanem egyszersmind Nagy-Magyarországé. A Szent Korona országa nem ez a kis csonka ország. A Szent Korona országát nem a nagyraA polgármesternek, a tanácsnak, dr. Mike Lajosnak, a kereszténypárt elnökének és egy esztergomi polgárnak véleménye a városi ellenőrző bizottságról. A legutóbbi városi közgyűlésen éles viták és összetűzések közepette került az érdeklődés homlokterébe a városi ellenőrző bizottság működése. Dr. Antóny Béla polgármester már akkor leszögezte álláspontját a kérdésben. Ennek lényege az, hogy csak a polgármester engedélyével s azon keresztül végezheti az ellenőrző bizottság a maga hivatását, mert ha nem ebben a szellemben dolgozik, nemcsak a törvényes rendnek formáját sérti meg s nemcsak a tekintélyeket rombolja, hanem a város békéjét és fejlődósét sem fogja,muokájával igazán szolgálni. Körülbelül ehhez a véleményhez csatlakozik a tanács is, amely a polgármesterrel egyetért abban, hogy a városi ellenőrző bizottság igenis gyakoroljon tárgyilagos kritikát és végezzen ellenőrzést minden városi ügyben, minden tisztviselői munkában, vizsgálja és ellenőrizze a városi va-. gyonkezelóstéa birálja a várospolitikát, de ne a polgármester megkerülésével, illeg ellenőrző munkáját csakis a polgármester bevonásával vagy vele együtt végezze. Ugyanis a tisztviselők elsősorban a polgármesternek tartoznak felelősséggel, minden városházi ügyről elsősorban a polgármesternek kell tudnia és minden ilyen ügy hivatalos, rendszeres előkészítést követel, amely munkálatból a polgármester nem hagyható ki. Kérdést intéztünk a városi ellenőrző bizottság működési kőiéről dr. Mike Lajoshoz, az Esztergomi Keresztény Nemzeti Szociális és Gazdasági Párt elnökéhez, aki különben az ellenőrző bizottságnak is tagja. Dr. Mike Lajos a következőket mondotta: Az ellenőrző bizottságnak rendelkezési joga nincs, de ellenőrzési joga a legteljesebb mértékben van, azt senki nem korlátozhatja. A polgármester nem fóruma az ellenőrző bizottságnak, tehát az ellenőrzéshez vagy az egyes esetek megvizsgálásához nem szükséges a polgármester engedélye. A városi ellenőrző bizottság minden városi tisztviselő munkáját megvizsgálhatja, tájékozódást kereshet minden városi ügyről, amikor akar és minden városi ügyet megvizsgálhat, ha akar. Természetesen vizsgálatai közben honorálja a hivatalos fórumokat ós szándókát esetenkint bejelenti a polgármesternek, de nem engedélykérés céljából, hanem mórt tőle várja elsősorban minden városi ügyben az alapos információkat. Egy esztergomi polgár pedig a következőképen fejti ki véleményét: Az ellenőrző bizottság határozottan kellemetlen intézmény lenne akkor, ha okunk van tőle félni, de viszont igen kellemes társaság olyankor, mikor a kritikája s a jelentése elismeréssel, dicsérettel, megnyugtató adatokkal van tele. A hivatali eskü még sokkal szebb, tiszteletreméltóbb dolog az ellenőrző bizottságnál, de mégsem lehet az ellenőrző bizottság hatáskörét körülárkolni érzékenykedéssel s tiltakozásokkal.- Az ellenőrző bizottságnak nem az a szerepe, hogy hamis ós titkolt dolgok után kutasson s hogy a tekintélyt rombolj 8íj EL tisztes múlttal biró, talpig becsületes tisztviselőket meggyanusitsa, mert Esztergomban — hála Istennek — legjobb meggyőződésünk szerint rendben van minden dolog s Esztergom igazán büszke lehet érdemes tisztviselői karára, — hanem igenis az a feladata, hogy hirdesse ugyancsak legjobb meggyőződése szerint, hogy íme itt az a testület, mely hajlandó szembeszállani minden rosszmájú súgás-búgással, alaptalan gyanúsítgatásokkal, mosónőkritikával s kofabeszéddel, mely mindent megnagyít, mindent felfúj, minden szúnyogból elefántot nevel s így rombolja a tekintélyt s a hivatalnoki intaktság szentségét s hogy e bizottság becsületesen hirdeti palám et publice, hogy igenis minden rendben van, becsületes, igazságos, megbizható ügy- és vagyonkezelés folyik minden téren, minden vonalon. Az ellenőrző bizottság a mi felfogásunk szerint egy szükséges rossz, de éppen a gyanúsításoktól, pletykabeszédektől megóvandó, megvédendő derék, becsületes, minden tekintetben elsőrangú ós megbizható, hivatalos esküt tett tisztviselőkarunk tekintélyének biztositása szempontjából. Tág teret kérünk tehát az ellenőrző bizottság hatásköre számára. vágyás jelölte ki, hanem maga a természet szabta meg határait hegyláncokkal, folyókkal, tengerrel. Magyar Testvéreir.k ! Amit velünk cselekedett a világ kapzsisága, kegyetlensége, az csak időleges állapot lehet, de nem jelenthet végleges megoldást. Trianont csak akkor tudjuk elviselni, ha eldobjuk magunktól mindazt, amit együtt kaptunk meg, amiért együtt sírtunk, mindazt, ami minden trianoni papiroshatalmon keresztül is összefűzi velünk II. Ottó királyt. Ottó király, aki nemcsak a mi királyunk, hanem Magyarország minden lakosának királya, jelenti nekünk a megtestesült irredentizmust. Ezért félnek tőle szomszédaink. Ezért nemzeti életünk legnagyobb kincse, legerősebb reménye ő. Azért lelkibeteg ez a nemzet, mert legerősebb reményét magába fojtja, amikor pedig sem oka, sem joga nincs a hallgatásra. Ne rejtsük tehát véka alá az igazságot. A boldogabb jövőnek, amit várunk, minden egyes ember munkájában és verejtékében kell megteremnie. Azokra van különösen szükség, akik testükkel és lelkükkel, lényük minden porcikájával építik fel a magyar jövőt, — a magyar nőkre. Az anya minden gondolatával, szivének minden rezgésével egy-egy alapkövét, e

gye

gy tégláját rakja le annak az építménynek, amelyet a jövő generációja fog befejezni. A magyar nőknek, akik sokat vesztettek, az ország összes asszonyainak kötelességük azon eszme köré csoportosulni, amely magában viseli a boldogabb jövőt. Ezen eszme iránti hűséget irtuk zászlónkra és ennek a hűségnek nevében dolgozunk már 7 éve az országban. Erre a zászlóra esküdött fel sok magyar nő. Egyetlen fegyverünk a propaganda és reméljük, hogy ez a fegyver diadalhoz fog vezetni. A lelkesedés, a fegyelem, a munka és a kitartás a siker négy feltétele. S ha ebben a négy feltételben egyesitjük minden erőnket, akkor rövidesen el fog jönni az az idő, amikor egy boldogabb magyar nemzet új királyt fog koronázni. Jótékonycélú színielőadás lesz ma, vasárnap délután 6 órakor a főgimnázium dísztermében. P. Hódly Jeromos ,,Isten daíosai" c. 3 felvonásos szinmű kerül előadásra P. Felicián, Palkovich Miklós és Szabó Jenő rendezésében. A szereplők nagyrósze Hl. r. ferences testvér és nővér, akik tudásuk legjavát viszik a színpadra. Az előadás iránt oly nagy az érdeklődés, hogy azt május l6-án újból meg kell ismételni. Yirág és Szántónál olcsó női tavaszi kabátok már 25'— P-ért!