ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-04-29 / 33. szám

védett Bulgária hegyeit és völgyeit. Nincs vége-hossza a megpróbáltatá­soknak, melyek immár két évtized óta sújtják a bolgár nemzetet. Két balkáni háború után ő is belesodró­dott a világháborúba s végigélte mindazokat a szenvedéseket, amelye­ket mi, hogy végül is semmibe men­jen minden vérvesztesége s megki­sebbedett területtel várja a megújulás korszakát. Megújulás helyett nap-nap után inog meg az a föld, amelyért a bolgár nemzet oly kitartóan vérzett; rombadőlt falak közt holttestek ezrei hevernek, a megfélemlített lakosság szanaszéjjel menekül, talán éppen oda, ahol új katasztrófa réme fe­nyeget. Világszerte nagy megdöbbenést kel­tenek a bulgáriai földrengések s a magyar nemzet minden részvételével fordul e rokonfaj felé. Magunk is sok szenvedésen mentünk át, talán ép oly ártatlanul és igazságtalanul, mint a bolgár nemzet s ez sokszoro­san felfokozza rokonérzésünket. A magyar társadalom szive már meg­dobbant a bolgárokért. A Vörös Ke­reszt Egylet országos gyűjtőakciót inditott a szerencsétlenül járt bolgá­rok felsegitésóre s e társadalmi meg­mozdulás vezetésére megnyerte a ma­gyar miniszterelnök feleségét, gróf Bethlen Istvánnét. Ezzel a választás­sal megtalálta a segélyezési akció azt a nemesszivű patronát, aki tekinté­lyével, meleg érzésével ós lelkes tett­erejével biztositani fogja, hogy ez a segélyezési akció minél gyorsabb mé retü legyen. Gróf Bethlen Istvánné felhívására már is értekezletre gyűl­tek össze a Vörös Kereszt Egylet ve­zetői és közéletünk irányadói és ki­bocsátották a tervezetet a jótékony­sági akeió országos lebonyolítására. A magyar társadalomra háramlik a nemes feladat, hogy ez az akció minél eredményesebb legyen. Bármeny­nyire le vagyunk törve és ellenségeink által kiszipolyozva, meg kell mutat­nunk, hogy ép nekünk van a legtöbb érzékünk a végzetüldözte testvér­nemzet sorsának megértésére. Az or­szágos adakozás fokozására bizonyára alkalmas hajtóerő lesz a bolgár-ma­gyar rokonság közismert tudata, az egykori fegyveres szövetségnek zord és dicső emlékei és az a meleg szim­pátia, amelyet küzdelmes sorsában a bolgár nemzet a maga részére méltán kiérdemelt. Szerkesztőségünk készséggel válla I­kozik az e célra beérkezett helyi adományok nyilvános nyugtázására és a Vörös Kereszt Egylethez való köz­vetítésére. I KARCOLAT j Biciklizni tanulok Mondok, ha már annyiszor olvasom az újságban, hogy a biciklizés milyen kasznos és életbevágó dolog, hát én is rávetem szürkülő fejemet a bicikli­zésre. Egyszerűen megtanulok bicik­lizni. Könnyű dolog is lehet ez, mert lám, a legkisebb inasgyerek is pom­pás ügyességgel üli meg a ruganyos nyerget. Azt tartom, ha ló nincs, hát jó lesz a bicikli is. Legalább vigan szá­guldhatok végig az asztfaltokon és döfhetem hasba összes haragosaimat, hitelezőimet és e szerény sorok le­kicsinylőit. Motorra nem futja a garas. A bi­cikli pedig talán 10 pengőből is ki­telik. Legfeljebb hitelbe vásárolok, részletletagadásra. No de aztán öröm is lesz az élet! Eszeveszett rohanással száguldhatok a kétkerekű ördögmotollámmal. Da csakis és kizárólag a rendes, civi­lizált és gondosan kezelt utakon. A göröngyös, nyakatekerő, hepehupás utakon botorkáljon a dologkerülő, naplopó gyalogos társaság. Aszfaltot a bieiklistáknak! Ez lesz a jövő jeligém és e jelige alatt élek, vagy esetleg bukfencezem le könnyü­vórő paripámról. Mert biztos vagyok benne, hogy sokszor kerülök bizalmas érintkezésbe az édes anyafölddel. Hiszen ennek az épületes idillnek sokszor voltam idáig is szemtanuja. Csak semmi csüggedés, mert nagy a feje, búsuljon a ló. Inkább fel a biciklire, aztán vigadós lélekkel lo­holjunk a sima utakon kerékpárunk­kal. Hadd irigyeljenek sápadozó ellenségeink, hadd kiabáljanak kigyót­békát a biciklistákra. Ebura fakó ! Fery. HÍREK Krónika az idegenforgalomról. Előkelő vendég, Zsebe tele pénzzel, Tanulmányút címen Esztergomba néz el. Fogadják örömmel, Sok mindent hall és lát; Cserkész zenekart és Turista dalárdát. Megtisztelés végett Nagy ebédet adnak, Van dolga a csengő Boros-poharaknak. Felköszöntő hangzik, Visszhangzik az „Éljen!" Első cigány húzza Szívhezszóión, szépen. Igen jól mulat az Előkelő vendég, Nincsen olyan vágya, Amely be ne telnék. A legpuhább párnán Almodozza álmát... És a nemes város Fizeti a számlát. rim. A hercegprímás Rómába utazott. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegpri­más csütörtökön a fővárosba utazott, ahol megkeresztelte József Ferenc fő­herceg rózsadombi villájában a fő­hercegi pár újszülött leánygyermekét, Anna Terézia főhercegnőt. A főpász­tor vasárnapig marad a fővárosban s innét az Orsz. Katholikus Szövetség zarándoklatával Rómába utazik. Májusi ájtatosságok a vizivárosi zárda­templomban hétfőn, ápr. 30-án este fél 7 órakor kezdődnek és naponkint meg­tartják a kath. hivek ezen kedvelt ájtatosságát. A májusi oltár díszíté­sére szánt adományokat a zárda fő­nöksége a legmélyebb hálával fogadja. Szónokok lesznek az első héten : 30—1. dr. Lepold Antal, 2-án Béres István, 3-án szentóra, 4-én dr. Tóth Kálmán, 5-ón Saly Arnulf. Személyi hir. A m. kir. belügymi­niszter Liber László vármegyei szám­vevőségi tanácsost a szolgálat érde­kében a belügyminisztérium számve­vőségéhez rendelte be szolgálattételre. A buzgó hivatali működést kifejtő rokonszenves tisztviselőt itteni nagy­számú ismerősének ós tisztelőjének jó­kivánatai kisérik új munkakörébe. A biboros hercegprímás a Balassa Bálint Társaság fővédnöke. Az eszter­gomi Balassa Bálint Irodalmi ós Mű­vészeti Társaság szerdán dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, elnök veze­tésével tisztelgett dr. Serédi Juszti­nián biboros-hercegprimásnál, akit fő­védnökül kért fel. A hercegprímás a hazafias ós erkölcsi alapon álló iro­dalom és művészét fontosságát s a Balassa Bálint Társaságnak szép hi­vatását hangoztatva örömmel vállalta a fővódnöksóget s egyben azt is meg­ígérte, hogy azon az irodalmi ünne­pélyen, amelyet a társaság Balassa Bálint elestének évfordulója alkal­mából pünkösdhétfőn rendez, szemé­lyesen is részt vesz. Halálozás. A megszállott területen élő magyarságnak nagy erőssége és vigasztalója hunyta le örök álomra szemét Szabó János udvardi igazgató­tanító és kántor személyében, aki áp­rilis l8-án 55 éves korában Budapes­ten hunyt el hosszas szenvedés után. Példás életének ós kiváló tanítói mű­ködésének hire messze vidéken elter­jedt s lelke gazdagságának kincseit szétszórta az egész országban ama gyönyörű versek, gyermekdalok, egy­házi énekek, színdarabok és zenemű­vek alakjában, amelyek ihletett tolla alól kikerültek. Irodalmi hírnevet ka­rácsonyi pásztorjátékai szereztek szá­mára, s mivel ezeket mindannyiszor maga is előadatta, a falusi műkedvelő színpad lehetőségeinek és apró tech­nikai fogásainak — amelyek az adott körülmények között teljes sikert biz­tosítanak — nálánál alig volt szak­avatottabb ismerője. Egyházi énekeit, — amelyeket ma már kath. templo­mainkban mindenfelé énekelnek — az ájtatos néplélek ismerete és a mély belső vallásosság jellemzik. Halála na gy űrt hagyott a cseh megszállott területek magyar tanítóságának sorá­ban. Temetésén, amely Budapesten, a Kerepesi temetőben f. hó 20-án folyt le, Dinnyés Károly volt kőhidgyar­mati, jelenleg párkányi megválasztott kántortanító mondott megindító gyász­beszédet s a hivatott vezér nélkül maradt megszállott területi tanítóság veszteségét hi ven tolmácsolta. Az esztergomi zenekedvelók önálló hangversenye. Az ídb. Zsolt Nándor vezetése alatt álló Esztergomi Zene­kedvelők Köre f. évi május hó 16-án adja első önálló hangversenyét a Fürdő szálloda nagytermében. Ismere­tes előttünk a zenekedvelők körének jótókonycólú előadásainkon élvezett dicséretes szereplése, mely mindenkor a közönség osztatlan tetszésével talál­kozott. Városunk zenei életében ez a hangverseny esemény lesz, bemutatója egy csendben végzett eredményes mun­kának, mely társadalmi különbség nélkül egyesíti a zenekultúráért szí­vesen áldozó egyéneket. Remélnünk lehet, hogy közönségünk a város kul­túrájának fejlesztésében fáradozó egye­sületet első hangversenyének sikere tekintetében anyagilag támogatni fog­ja. A Turista Dalárda a hangverse­nyen két számmal szerepel. Itt említ­jük meg, hogy a kör javára Brenner Juliska tanítványai által rendezett hangverseny 180 pengőt jövedelme­zett a kör zongoraalapja javára. A kör vezetősége nyilvánosan mond kö­szönetet a kitűnő mesternőnek, Bren­ner Juliska úrhölgynek, a szép képes­ségű szereplőknek ós mindazoknak, akik az est sikerét erkölcsi és anyagi támogatásukkal sikerre vezették, kü­lönösképen a Széchenyi Kaszinó ve­zetőségének. Találkozó. Felkérem az esztergomi főgimnáziumban 1918. évben 'érett­ségizett osztálytársaimat, hogy 10 éves találkozónk összehívása céljából pon­tos címüket velem közölni szívesked­jenek, cs. Tamás Ferenc bányatiszt­viselő. Tokod, Esztergom megye. Sir Harmsworth Esztergomba is ellá­togat. Rothermere lord fia, Sir Harm­sworth, mint értesülünk, magyar­országi kőrútjában többek közt JEsz­tergomba is el fog látogatni. A haza­fias alakulatok, igy többek között a Magyar Hiszekegyet Terjesztő Orszá­gos Bizottság széleskörű előkészüle­teket tett máris, hogy mindenfelé, amerre Sir Harmsworth ellátogat, a tekintélyes angol főurat a magyar nemzet őszinte érzelmeivel fogadja. Minden magyar remény hitté izmo­sodik a Magyar Hiszekegyben és ön­ként kínálkozik a gondolat, hogy azt az eddigi szórványos terjesztéssel szemben intenziven és céltudatosan kell terjeszteni. Kerüljön a Magyar Hiszekegy a régi Házi Áldás mellé minden magyar család lakosztályába ós az iskolákba, hivatalokba, az üzle­tekbe, egyszóval mindenhová, ahol magyarul érző emberek laknak. Az egyesület felkéri a ha­zafias magyar közönséget, hogy a Nemzeti Imát, amely gyönyörű mű­vészi keretben jelent meg; ós 1 pengő 50 fillérért kapható az egyesület meg­bízottjainál, Rothermere lord fiának : Sir Harmsworthnak hazánkban való tartózkodása alatt kirakataiban, utcára néző ablakaiban látható helyen kifüg­geszteni szíveskedjék. Hadd mond­hassa el otthon a fiú az apjának, hogy ez az ország törhetetlenül hisz őbenne és sziklaszilárd hittel, tetterős aka­rattal bizik a magyar feltámadásban. A lakások bére Esztergomban az idei május elsején. Közeledik a május el­seje, amikor esedékessé lesznek a negyedévi lakbérek. Május elsején folytatódik a lakások bérének az a fokozatos emelkedése, amelynek ered­mónyekóp a jövő óv májusában eléri az 1917. november elsejei lakbér száz százalékát. A februári negyedben az 1927. évi november elsejei bér hetven­öt százalékát fizették a lakók, ez most nyolcvan százalókra emelkedik, ami azt jelenti, hogy május ekéjén 6*66, tehát majdnem hét százalékkal emelkedik a lakások bére. A pengő­értékre való átszámításnál az alapbér minden koronáját l*l6 pengővel kell egyenlőnek tekinteni. Itt közöljük azt a táblázatot, amelynek segítségé­vel mindenki könnyen kiszámíthatja, mennyi lakbért kell fizetnie május elsején. 1917. évi Fizetendő 1917. évi Fizetendő alapbér pengő alapbér pengő a. kor. 1928. május 1-én a. kor. 1928. május 1-én 1 —•93 60 55-68 2 1-86 70 64 96 3 278 80 74-24 4 3-71 90 83-52 • 5 4-64 100 92-80 6 5 57 200 185-60 7 650 300 278-40 8 7-42 400 371-20 9 8-35 500 464-— 10 9-28 600 556-80 20 1856 700 649-60 30 27-84 800 742-40 40 3712 900 83520 50 46-40 1000 928-— A bérkiszámitás helyességét úgy ellenőrizhetjük, ha az alapbért meg­szorozzuk 0 9558-cal és ezen szor­zás utján kapott összeg adja az 1928. évi májusi negyedre Esztergomban fizetendő lakbér egész összegét pengő értékben. A 3%-os közüzemi pótlókot ez évi február óta nem fizetjük. Az Esztergomi Kath. Legényegylet ismét csak a fővárosi színházak mű­soráról hozza f. évi május hó 13-án (vasárnap) a „Noszti fiú esete Tóth Marival" c. szinművet, melynek elő­készületeiből ítélve, ismételten egy kedélyes esetében lesz része az egye­sület pártolóinak. Búcsúzás. Esztergomból való eltá­vozásunk alkalmával kedves ismerő­seinknek ós jóbarátainknak ezúton küldünk bucsúüdvözletet. Liber László és neje. A főreáliskola jótékonycélú hangver­senye május hó 6-án, vasárnap dél­után 5 órakor lesz a Kaszinó nagy­termében. Az estély műsora a követ­kező: 1. Hiszekegy. 2. Szép Ernő: Imádság. Szavalja Rózsai Tivadar IV. o. t. b) Sajó Sándor : E rab föld . . . Szavalja Kuthy Kornél V. o. t. c) Sík Sándor: Szembe a nappal! Sza­valja Reusz Sándor VI. o. t. 3. a) Hauptmann: A halász, b) Reinecke : Tavaszi virágok. Előadják hegedűn: Farkas Károly VIII. o. t„ Kemény József VI. o. t. és zongorán Rayman Kató VII, o. m. t. 4. a) Jókai: Mese a cigányról. Szavalja Kollárik István III. o. t. b) Jókai: Prófécia. Szavalja Alberti Sándori, o. t. c) Farkas Imre: Az első vers. Szavalja Rayman Kató VII. o. m. t. 5. a) Róvfy—I. Iván : Magyar nóta. b) Leányom, Leányom ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom