ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-01-16 / 5. szám

XXXII évfolyam, S. szám. Ára 30 fillér Vasárnap, 1927. január 16 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és rai/árnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Ne> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Ék vizvezeték ünnepélyes üzemneltelyeKése Borongós télben, ködös, szitáló esőben is emelkedett ünnepi hangulat honolt azok lelkében, akik f. hó 12« én szerdán a városháza előtt összegyűltek, hogy tanúi legyenek a vizvezeték üzembebelyczésének. E nap városunk életében fordulópontot jelez. A háború, a forradalmak, a megcsonkítás, a román invázió utáni beteg állapot, amely Magyarország más városaival egyetemban városunkra is reányomta bélyegét, lassankint a megújult életerő és munkakedv gyógyulási tüneteivel kell, hogy felcserélődjék. S mint a lábbadozásából is felépült férfiú, midőn a hoszszú kényszerű tétlenség után első komoly teljesítményét tekinti s ennek sikere új tervekkel, új tettek véghezvitelére alkalmas energiával tölti meg, úgy érezhette magát e város Géniusza is, életében eme nagy vál tozás bekövetkeztével. Fokozta az ünnepi hangulatot az államhatalom és a testvérvárosok illusztris képviselőinek megjelenése és az a tudat is, hogy a fővárosi sajtó kiküldöttjeinek részvétele következtében egy napra ismét Esztergomra irányul az egész CsonkaMagyarország figyelme. A vizvezeték üzembehelyezésének alkalma — polgármesterünk szavai szerint — a magyar élniakarás, a magyar munka és újjáéledés hirdetője, egyben biztatás, remény és igéret a szenvedő túloldal részére is ; a magyar feltámadásban való hit megerősítése ! Megkezdődik az ünnepség Kevéssel d. e. 11 óra után a fellobogózott városháza előtt gyülekező nagyszámú közönség dr. Antóny Béla polgármester vezetésével ós a megjelent előkelőségek kíséretében a Széchenyi-tér és a Bottyán János-utca között levő tűzcsaphoz vonult. A jelenvolt előkelőségek közt láttuk dr. Huszár Aladár főispánt, dr. Lukács Ödön pénzügyminiszteri tanácsost, a városi ügyosztály vezetőjét, akinek a városok részére adott Speyer-kölcsőn körül nagy érdemei vannak s akinek Esztergom iránt érzett meleg rokonszenve tette lehetővé, hogy a második kölcsön folyósítása is lehetővé vált városunk részére. Jelen voltak továbbá dr. Ináncsi Papp Elemér p. ü. miniszteri osztálytanácsos, dr. Márkus Adorján titkár, Tullics György főtanácsos, Mártonffy István p. ü. min. számvizsgáló, a testvérvárosok képviselői közül dr. Krakker Kálmán váci polgármester, Hübschl Kálmán váci főmérnök, dr. Tóth Zsigmond komáromi polgármester helyettes. A helybeli előkelőségek ólén Palkovics László alispán, Báthy László prelátus-kanonok, a felsőház tagja, vitéz Szívós Walvogel József ny. tábornok, vitéz Kiss János alezredes, állomásparancsnok, valamennyi közhivatal vezetője vagy kiküldöttje jelentek meg. Kivonultak a közeli iskolák növendékei is, hogy a jövő nemzedék is tanuja legyen a nagy eseménynek. A vizvezeték tervezője, Varga József mérnök a következő beszéddel nyitotta meg az ünnepséget: Varga József tervező mérnök átadó beszéde Nagyságos Polgármester Úr! Mélyen tisztelt Közönség ! 23 évvel ezelőtt, mikor a városi kultúrának nyugatról elindult hullámai hozzánk is elérkeztek, mint ennek a kultúrának egyik szerény, — de akkor még Äatal tagja — terepszemlére jöttem ezen, annyi sok, vallási ós hazai emlék által megszentelt történelmi város falai közé, kipuhatolandó, hogy vájjon a városi vizvezeték létesítésének eszméje eléggé megművelt talajra talált-e? A város akkori vezetősége nagy megértéssel fogadta célkitűzésem és a vízvezeték létesítésére irányuló törekvéseimhez a legmesszebbmenő erkölcsi támogatást helyezte kilátásba. Ezen erkölcsi támogatás oltalma alatt ejtettem meg a vizbeszerzésre irányuló előmunkálatokat és készítettem el a terveket, melyek kormányhatósági jóváhagyást is nyertek. Ezzel kielégítést nyert ugyan a létesítésnek egyik elengedhetetlen előfeltétele, de ez még nem volt elegendő, mert hiányoztak a létesítés anyagi eszközei. A város közönsége ugyanis — miután ekkor még a korábbi beruházásokból eredt terhek törlesztettének valának — nem akart újabb hitelt igénybe venni és igy koncessziós alapon óhajtotta a vízvezetéket létesíteni. xLiS csak akkor, amikor úgy a hazai, valamint a külföldi vállalkozókkal két évtizeden át folytatott ily irányú tárgyalások eredménytelenül végződtek, akkor határozta el a város képviselőtestülete, hogy a felveendő kölcsönből maga épiti meg a vízművet és azt házikezelésben maga tartja üzemben. A város közönségének ezen majdnem teljesen egyhangúlag hozott határozata érlelte meg az eszme megtestesitését. Ilyen módon jutott nekem a kitüntető szerencse, hogy Esztergom város kulturális fejlődésének alapjául szolgáló és a város legfontosabb közegészségügyi közművének a terveit elkészítsem, ennek építését vezessem és ellenőrizzem. Lehet hogy más talán nagyobb tudással, vagy nagyobb művészettel oldotta volna meg ezen feladatot, de tudásának jobb meggyőződésével és nagyobb lelkiismeretességgel aligha. Most pedig, midőn megbízómnak, Esztergom város mélyen tisztelt közönségének ezennel ünnepélyesen bejelentem, hogy a vizmü annyira elkészült, hogy rendeltetésének átadható, arra kérem a polgármester úr őnagyságát, mint a vizvezeték egyik edzett akaratú apostolát, hogy a vizvezeték üzemét ezen tűzcsap megnyitásával a rendes használat számára kegyesen megnyitni méltóztassék. Az éljenzéssel fogadott beszédre dr. Antóny Béla polgármester válaszolt. Ezen ünnepélyes percekben is Trianon jut eszébe — úgymond — de a magyar életerő ezen vízvezeték létesítésével is azt bizonyítja, hogy tönkre nem tehették, hogy alkotni tud s hiszi, hogy eljön az idő mihamarább, hogy e viz is oly összekötő kapocs lesz a túloldali testvérekkel, mint a hid és a villany. Kiszökken a vízsugár Ezután kinyitotta a tűzcsapot, melyből hosszú és erős sugárban szökött fel a viz a közönség lelkes éljenzése közben. A tér szembenlevő oldalán elhelyezett tűzcsap is megnyílt és a tűzoltók két sistergő vizsugárnak magasbabocsátásával a vizvezeték nyomásának erejét ós hasznavehetőségét mutatták be. Az előkelőségek ezután kocsikra ültek és a vendégmarasztaló sárban kikocsiztak a vizműtelepre, hogytauni legyenek a szivattyúk megáldásának. A vizmütelep Két csinos épület egy magas töltésen : ez a vizmütelep. Az alacsonyabbik a gépház, amelyben több lépcsőn jutunk le a szivattyúgépekhez. Itt két nagy 60—60 lóerős magasnyomású turbinaszivattyú, egy kis légtelenítő szivattyú és a szivárgó vizek szivattyúja foglalnak helyet. A gépházból a szivornyacsó'tárnába — egy 250 m hosszú járható tárna — juthatunk, amelyben az összes kutakhoz vezető szivornyacsövek vannak elhelyezve. A gépház egyik sarkában a kapcsolótáblátjlátjuk, amelyen a műszerek ós a motorok olajkapcsolói foglalnak helyet. A kapcsolótáblával szembeni evő falon, a kisszivattyú felett a villamos vízállást jelző készülék látható, amely pontosan mutatja a gépésznek, hogy a Kuckländer-hegyen levő szolgálati medencében milyen magasan áll a viz. A vizmű megáldása Az itt megjelent közönség elhelyezkedése után a betegsége miatt akadályozott Mátéffy Viktor prépostplébános, országgyűlési kápviselő helyett Veszély Géza káplán megáldotta a helyiséget és a gépeket. A lépcsők felé eső turbinaszivattyú dr. Antóny Béla polgármester tiszteletére „Béla", a cső tárna felé eső pedig a vizvezeték létesítése körül önzetlen lelkesedéssel fáradozó dr. baráti Huszár Aladár főispán tiszteletér© „Aladár" nevet nyert. A megáldás után Veszély Géza rövid beszédben, hivatkozva arra, hogy az egyik gép Béla nevet nyert, emlékeztette a közönséget Szent Adalbert (Béla) püspök és vértanúra, aki itt Esztergomban, Esztergom vizével keresztelte meg Szent Istvánt s ezáltal Magyarországot a kereszténység és a kultúra erős várává tette s a nemzet fennmaradását biztosította. Kéri listen áldását, hogy e nagyszerű mű által szolgáltatott viz is állandó jótétemények eszközló'je legyen. A gépek és a telep lakrészeinek megáldása után a j alenvoltak a helyszínén megízlelték a vízvezetéki vizet. A városban a csövek most folyó tisztítása miatt a viz ivásra még nem alkalmas, künn azonban kristálytiszta ós kitűnő minőségű s reméljük, hogy csakhamar a városban is kellő tisztaságúvá válik. A diszebéd Délután 2 óra tájban a „Magyar Király" nagytermében a meghívott előkelőségek tiszteletére nagyszabású diszebéd volt, amelyen az első pohárköszöntőt dr. Huszár Aladár mondotta a kormányzóra :] — Örömünnep van ma — úgymond — mert egy oly mű nyert befejezést, amely egy város újjászületését jelenti. Esztergom nem esett kétségbe, hogy csak pár lépésnyire van a trianoni határtól és képes volt a legmostohább viszonyok között, ebben az elszegényedett hazában is ily korszakalkotó mű létesítésére. Az egész trianoni nemzet él és dolgozik ma, jóllehet halálraítéltek. A magyar nemzet komoly tényező ma már a Duna mentén. Poharát emeli arra a férfiúra, aki a sírgödör szélén álló nemzetet megmentette a kétségbeeséstől; visszaadta önmagának. A főispán felköszöntőjét a jelenvolt közönség, állva hallgatta végig és lelkesen megéljenezte. A felköszöntők Palkovics László alispán a bíboros hercegprímásra mondott felköszöntőt, dr. Antóny Béla polgármester pedig a főispánra, pénzügyminiszterre, és Lakács Ödön p. ü. miniszteri tanácsosra, akik erkölcsi ós anyagi segítséggel siettek a város támogatására e nagy mű létesítése érdekében. Köszöntötte ezután az alispánt, Báthy László prelátust, mint a hercegprímás képviselőjét, Vác és Komárom testvárosok illusztris kiküldöttjeit, a vizvezeték technikai munkásait. Dr, Etter Jenő városi főügyész a főispánt ós alispánt, vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok pedig Esztergom város áldozatkész közönségét, majd Varga József tervező mérnököt és a vizvezeték népszerüsi Házi szövött vászon, köpper, törülköző, konyhaés kenyérruha, abrosz (fehér- és színes) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál ^ssmt^s^tsímt v*v«muiiii JJUUŰÍVUUI der megszövésre elfogadtatiki