ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-04-10 / 29. szám

XXXII- évfolyam, 29. szám. Ant 20 fillér Vasárnap, 1927. április to. RGOM •*tt Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós raiároap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Ne> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel* Tétetnek a .HUNNIA" könyvnyomdában A házépítés Esztergom, 1927. ápr 10. Az érdeklődés homlokterében áll az az életbevágóan fontos akció, amelynek folyományaképen a laká­sok teljes felszabadításának idejére, tehát egy éven belül a családi há­zak egész sora fog felépülni Esz­tergom városban is. A lakásviszo nyokat a szabadfelmondás idejére szanálni kell, a családi házak épí­tése szociális és egészségügyi szem­pontból is elodázhatatlan népjóléti ügy lett, ezért dr. Vass József nép­jóléti miniszter kezébe vette a csa­ládi házak építésének országos irá­nyítását. Ennek megfelelően rövide­sen kétféle házépítő akció indul meg, egyik a tisztviselők és közalkalma­zottak részére nyújt kölcsönöket a házépítésre, a másik pedig a nincs­teleneket segíti házhoz különféle kölcsönökkel, azokat a szegény em­bereket, akik nem köztisztviselők és a földreformeljárás folytán házhely­hez jutottak. A köztisztviselői házépítési köl­csön módozatait, feltételeit és elnye­résének körülményeit már ismertet­tük lapunkban. Köztudomású az is, hogy Mátéffy Viktor prépost-plébá­nos, országgyűlési képviselő már el­járt ez ügyben a népjóléti állam­titkárnál, akitől azt az információt kapta, hogy a kölcsönből Eszter­gomnak előreláthatólag 100 tiszt­viselői családi házra jut, és hogy a népjóléti miniszterhez intézett kérvé­nyeket már is be lehet nyújtani. A helyi Kansz vezetőségének dolga, hogy a telektulajdonos tisztviselők és közalkalmazottak kölcsöukérvé­nyeit összegyűjtse és kérje meg Mátéffy Viktor országgyűlési kép­viselőt, hogy a kérvényeket illetékes helyre juttassa és kedvező elintézé­sük ügyében tegyen meg minden lehetőt. Igy áll városunkban a köztiszt­viselők házépítésének ügye, amelyre nézve különben eddig még hivatalos rendelkezés nem érkezett a városhoz. A nem közalkalmazottak, főké­pen a szegényebb földművesek és egyéb, tőkével nem rendelkező és építeni akaró ninostelenek kislakás­építési kölcsöne ügyében most érke­zett a város vezetőségéhez a Falusi Kislakásépitési Szövetkezet (Faksz) körlevele, amellyel az úgynevezett falusi kislakásépitő akciónak a kor­mány által is. jóváhagyott program­ját ismerteti. A Faksz ugyanis a földreformeljárás során házhelyhez jutottak közül — a közalkalma­zottak kivételével — azokat, akik legjobban rászorulnak támogatásra, kedvező feltételű, hosszabb vagy rö­videbb lejáratú építési anyaghitel nyújtása által kívánja segíteni abban, hogy családi házukat felépíthessék. A körlevél részletesen tájékoztatja az érdekelteket arról, hogy kik kaphat­nak .és mennyi hitelt (anyaghitelt), továbbá, hogy milyenek a hitel fel­tételei, miként folyósítják a hitelt, és kéri a városi tanács részéről a támogató közreműködést. Az akció megindításánál az első lépés az, hogy a házhelyes hiteligénylőket a város vezetősége pontosan tájékoztatni fogja a Faksz kislakásépitési prog­grammjárói. A hitel iránti kérvényt a városi tanács útján kell majd be­nyújtani. A kétféle akció lebonyolításával körülbelül 150—200 családi ház fel­építésére lehet számítani, amellyel Esztergomban a lakáskérdés kielé­gítően megoldódik. Fenn és lenn Ne gondoljunk Herczeg Ferenc re­gényére, amiért e két szót választjuk cimül. Nincs szándékunk iredalmi té­mát sem bogozni, mi e két szó alatt méltán kialakulna, csupán Szenttamásra baktatunk fel, hogy körültekintsünk és lássuk : mi történik ott fenn és itt lenn. Fenn és lenn. Egy úr beszéli : Különös, itt Esz­tergomban két mostohagyermekről be­szélnek — Tabánról és Szentgyögy­mezöröl. En utoljára tiz évvel ezelőtt jártam Esztergomban s úgy látom, semmitsem változott azóta. Gon­dolom, mostohagyermek az egész vá­ros. És mostohasága ott látszik meg leginkább — fenn, Szenttamáson. Elgondolkozunk bizony e beszéden. Feleljünk rá? . . . Nem! Inkább fel­gyalogoluak Szenttamásra és elmond­juk néhány szóban, amit látunk és hallunk ... Fenn: sikátorok, göröngyköves út­szél, bagolyrúgta viskók (a szél is zavarbajön a tetőlyukak láttán, nem tudja, hol fújjon be, hol ki) szűk, füstös-poros ablakok s belül hallgató homály : szegénység, gond, ós baráz­dáshomlokú emberek. Az udvaron szurtos, kócos gyerekek. Hallgatnak, el-eljátszadoznak. Dehogy lármázná­nak, vétek lenne hangos szóval meg­zavarni az istenáldást, fekete tél után a szép tavaszt, a kacagó napsugárt. Szenttamáson közelebb vannak az emberek az Istenhez. Az emberek ! A dolgozó emberek... Csöndes magukbafordulással, arcukon az életbecsülés nyugalmas komorsá­gával tartanak otthonuk felé. S ha valaki kérdené őket: honnan jöttök — szótlanul intenek le a városra, ami talán ezt jelenti: onnan, ahol nem ismernek bennünket.. . És lenn ? .. . Talán ne folytassuk. Mi messzebb vagyunk az égtől, mint a szent­tamásiak és bizony, meg-megfeledke­zünk magunkról. Hogy miért, erre Szenttamás érdemes polgára felel meg: — Pörlekedóssel meg egymás lehurro­gásával akarunk naggyá lenni, pedig hát többet érne ma egy kapavonás jó szó mellett, mint holnap egy kész terv, mit irigység, gyűlölködés, viszály ós pártoskodás előzött meg. E szavakat bizony meg kell szív­lelnünk. A háború óta magunkra ma­radtunk s ha fejlődésben méltók aka­runk lenni régi nagy nevünkhöz, ves­sük le előbb emberi gyarlóságunkat, mit rút idők raktak ránk s kezdjük munkálkodásunkat ott, hol legnagyobb a szükség és ne keressünk kákán cso­mót, hogy egymást bosszantsuk vele. W. 0. Hírek a vilögeifeázlól. A Római Nemzetközi Katholikus Sajtó tudósító Iroda közieményeibó't. A svájci gárda vértanúinak emlék­müve. Rómában a svájci gárda udva­rában (cortile della Guardia Svizzera) szökőkutas emlékművet állítanak fel azoknak a svájci gárdistáknak emlé­kezetére, akik az l527-i luteránus be­törés alkalmával mint hősök ós vér­tanuk, elestek. Ezidén van ugyanis 400 éve a sacco di Komának, Róma kiraboltatásának, amikor Bourbon Ká­roly pusztitotta a Vatikánt s a Szent Péter-templomot s ostrom alá vette VII. Kelement és a bíborosokat, akik az Angyalvárba menekültek. A svájci gárda ezen alkalommal majdnem utolsó szál emberig feláldozta életét a pápa életéért, Hajótöröttek fogadalmi zarándoklata. Megható jelenetnek volt tanuja nem­rég a franciaországi St. Malo közelé­ben fekvő Mária-kegyhely, a Notre­Dame du Vergeh Ötven hajós vonult szent énekeket énekelve a kegytemp­lom felé, élükön a kapitánnyal s ro­konaik és barátaik nagyszámú kísére­tével, hogy teljesitse fogadalmát, ame­lyet a legnagyobb veszély pillanatá­ban tettek néhány nappal előbb, ami­dőn hajójuk, a „Malucin" tönkrement a bresti golfban. A hajótörötteknek sikerült valamennyiüknek partraver­gődnie s most siettek fogadalmukat teljesíteni. Kap földön nem kérnek a válásból. Capetown-ban, a Fokföld fővárosában a parlament második olvasásban visz­szavetette a házassági elválás meg­könnyítésére vonatkozó törvényjavas­latot, hivatkozva a válás megkönnyí­tésének káros társadalmi és erkölcsi hatásaira. A törvényjavaslatot főleg Van Zyl ellenezte leginkább, aki ugyan maga protestáns, de ebben fő­leg a katholikus pártra támaszkodott, s csakugyan sikerült a törvényjavas­latot tis szótöbbséggel visszautasítania. Atheista múzeum Moszkvában. A szovjetkormány új bölcsesóget talált ki: múzeumot akar létesíteni Moszkvá­ban az atheizmus fejlődésének bemu­tatására. Be fogják mutatni a vallás keletkezésének s alakulásainak törté­netét, természetesen atheista célzattal, s különös súlyt fognak helyezni annak szemléltetésére, milyen szerepet ját­szott a vallás és a vallástalanság az eddigi osztályharcokban. Robinzon szigetére deportálják a kommunistákat. A chilei kormány el­határozta, hogy megszabadítja az or­szágot a kommunista agitátoroktól s azért összegyűjtette őket s az Anga­mos hajóra rakva valamennyit, Mas-a­Fuera szigetre vitette az elvtársakat. Velük mehettek azok a családtagjaik is, akik erre hajlandók voltak. Érde­kes, hogy ez a Mas-a-Fuera sziget ugyanaz, amelyen annakidején Selkirk Sándor remetéskedett Péntek nevű szolgájával, akit Robinson Crusoe néven gyermekkorunkból valamennyien ismerünk. A hajón teheneket, ökröket s egyéb háziállatot, vetőmagot, építő­anyagot s hasonlókat vittek az új Robinsonok számára, hogy a szigeten, amely természeti kincsekben gazdag s földje is nagyon termékeny, próbál­janak a maguk elvei szerint, ha tet­szik, kommunista államot létesíteni. HÍREK POETASORS Átkozott az és elveszett, ki szép szavaknak rabja lett. Nincs nyugta nappal, nincs álmos éje, kit megfogott a szavak zenéje, Fürge szavakká válik a vére: szó fut szivéből, szó fut szivére. Sző lesz a könnye s csókja: a fczó. Szó a csalárd és képmutató barátja: titka elfecségője. Szó a szeszélyes, rossz szeretője: fáj, ha beszél és gyötri, ha hallgat; mindig új kínt ad, sohse nyugalmat. Átkozott az és elveszett, ki a szavaknak rabja lett. Gyom a, 1927. március. Walter Margit. Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész na­pos ügyeletesi szolgálatot is.) Áprüia 9—15. Takács István gyógyszertára (Vízi­város.) Nagyheti konferenciabeszédek a Kath. Körben. A Kath. Kör szokásos nagy­heti konferenciáit a kör férfitagjai részére ezidén dr. Machovich Gyula prelátus, érseki általános helytartó, a kör egyházi elnöke fogja tartani f. hó 10., 11. és 12-ón (vasárnap, hétfőn és kedden) mindenkor este 6 órai kezdettel. M szövött vászon, köpper, törülköző, konyha­és kenyérruha, abrosz (fehér- és szí­nes) iegjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál «323»

Next

/
Oldalképek
Tartalom