ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-04-03 / 27. szám

ESZTERGOM 1927. április 3, munkálatokat egy főszerelővel, 2 szerelővel és egy tanonccal végezi ettük. Súlyt helyeztünk új fogyasztók szerzésére is, amely munkánk 109 új fogyasztót hozott, úgy hogy az óv végen 2600 fogyasztónk volt. Nagy súlyt helyeztünk a motorikus fogyasztók igényeinek kielégitésóre és e téren nagyban sok engedmény adásával siettünk az ipar fejlesztésére. Meg kell említenünk azt is, h^gy a közvilágítási lámpákat 24 drb 40 wattos és 6 drb 300 wattos lámpával szaporítottuk, amely körülményt szintén nem szabad figyelmen kivül hagyni, ha a villamos mű hasznáról kezeléséről beszélünk. Közvilágítás céljaira 70.017 kilovatt áramot szolgáltattunk. Az igényelt tőkék. Ezen munkásságunk nagy tőkéket igényelt; amelyeket az év folyamán az Esztergomi Takpénztár ós az Esztergom-vidéki Hitelbank bocsátott rendelkezésünkre az igazgatósági tagok által aláirt váltók ellenében. Ezen váltóadósságokat azonban convertáltuk az óv végén a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból felvett 2 milliárd 500 millió K-ás 25 éyre szóló törlesztéses kölcsönnel. Ezen kölcsönt a város kezessége mellett 7 és fél %-os félévi kamatozás mellett 88 %-os árfolyamon kibocsátott dollárköicsön alakjában vettük fel s igy ezen kölcsön után kamat, törlesztés és árfolyamveszteség cimén évi 9*55%, illetve 10%-ot fizettünk. Aiaptókeemelés. A pestvidéki kir. törvényszék mint eégbiróság Gr 2106/a sz. végzésével jóváhagyta az előző közgyűlés határozatait s felhivta a részvénytársaságot, hogy alaptőkéjét a 7000/1925. P. M. rendelet 15. §-a értelmében legalább 50.000 P-re egószitseki. Az igazgaság ezen rendelete értelmében, de meg a szükség parancsa szerint is javasolja a közgyűlésnek, hogy a részvénytársaság alaptőké jót emelje fel akként, hogy aláirásra kibocsát 2000 drb 15 pengő n. ó. részvényt, minden régi részvényt, minden régi részvényre egy újat 20 pengő árfolyamon, amely összegből részvényenkint 15 pengő az alaptőkéra, £ pengő pedig a költségekre és tartaléktökére fordittatik. Az összes részvényeket a régi részvényeseknek ajánlja fel A jegyzés határidejét június 30-ában állapítja meg azért, mert a városnak mint főrészvényes nek közgyűlési határozatra és fe^őbbhatósági jóváhagyásra van szüksége, hogy mint főrészvényes a reá eső részvényeket lejegyezhesse. Egyben javasolja az alaptőke emelése miatt az alapszabály vonatkozó szakaszának megfelelő módositását. Kornháber Samu távozása. A részvénytársaság egyik alapitója ós ügyvezető igazgatója Kornháber Samu nyug. ezredes úr állásától júl, 1-óvel illetve október 1-ével megvált. Midőn ezen változást a közgyűlésnek bejelentjük, rá kell mutatnunk arra az önzetlen, lelkiismeretes, céltudatos munkára, amellyel állásának kötelmeit betöltötte és amellyel a részvénytársaság működését élet- és fejlődésképessé tette, miért is javasoljuk, hogy munkásságának érdemességét jegyzőkönyvünkben megörökítsük és a távozó ügyvezető igazgató úrnak hálás köszönetünket kifejezzük. Állását egyelőre üresen hagyni javasoljuk, mert Palliardi Ágoston irodaigazgató az elnökkel együtt a részvénytársaság ügyeit vezetni és eliatézni tudja. Javasoljuk, hogy részére a cégvezetői jogosultságot adja meg a közgyűlés aként, hogy a részvénytársaság cégét az elnökkel vagy alelnökkel jegyezhesse. A mér'egszámia Áttérve a mérlegszámla adataira, annak 7.259.718.763-50 koronát kitevő vagyona jelenti a fejlődést, melyet a részvénytársaság az elmúlt évben elért. A vagyontételek között szerepel 1.807.886.802 koronával a visegrádi új vonal és az esztergomi hálózat modernizálására felhasznált tőke, amely a szerződés vonatkozó pontja értelmében 20, illetve 25 év alatt lesz évenkint részletekben leírva és elszámolva. A háramlás alá eső vagyontárgyak az évi leirás után 197.000.000 koronával vannak fe

1vóve. A részénytársaság vagyona az anyagraktár, adósok és berendezések, nemkülömben a Bicskei vili. rt. részvényeiből tevődik össze. A tehertételeket az alaptőke és tőketartalék, nemkülönben a hitelezők számlájának összegei adják. A hitelezők cime alatt nyernek elszámolást a városnak fizetett bérösszegek, amelyek a kő, tégla, mészüzemek után 48.879.263 50 koronát, a villamos üzem után 498.514.546-11 koronát tesznek ki. A villamosüzem bórszámlája kevesebb az előző évinél, de ezt indokolja az elmúlt évi nagy beruházás, amelynek kamataiért 2l0.000.000 koronát fizettünk s amely az esztergomi vonal fenntartási költségein 366 396 295 fival van elszámolva, amely elszámolás azt mutatja, hogy a vonalra olyan kiadásaink voltak, amelyeket a mérlegszámlában hasznos berendezések cimén elszámolni nem tudtunk. Mit fizettünk a városnak a villamosmü jövedelméből ? A villamosmü jövedelméből azonban nemcsak a bért fizettünk a város nak, hanem 5%-ot az árambevételek után, 80% részesedóst az árammérő órák után, amely cim alatt 223 millió 184.386-65 koronát, illetve 26,933 240 koronát szolgáltattunk be. Ezen össze gekhez hozzáadva az anyagszámla kiegyenlítését, 960,582.188.26 korona a várost megillető jövedelme a villamos műből. Ez olyan összeg, amely a korábban elért nyereségrészesedést erősen túlhaladja. Engedmény Párkánynak és a helybeli motorikus fogyasztóknak. A villamos áram bevételekben bizonyos visszaesés mutatkozik az előző évi bevételtel szemben, ennek oka azonban nem az áramfogyasztás csökkenése, hanem azon körülméoy, hogy Párkány községnek 4 tized fillérrel adtuk olcsóbban az áramot és a helybeli motorikus fogyasztóknak voltunk kénytelenek nagyobb engedményeket tenni ; Bniely engedményekért a bányától megfelelő visszatérítést fogunk kapni, amely azonban csak a jövő üzletévben nyerhet elszámolást. A tiszta nyereség felosztása. Mindezek után a 76,601.63087 koronát kitevő tiszta nyereség felosztására vonatkozólag tisztelettel javasoljuk, hogy a közgyűlés Osztalékra 2000 drb á 15 P-ős részvényre á 1-60P azaz 20000 K 40,000.000'— K Tőketartalékra . . . ^2,601.630-87 K Tisztvis. jutalékára . 14,000.000 —K fordittassék. "A közgyűlés az igazgatói jelentést a javaslatokkal együtt elfogadta ós az igazgatóság részére a felment vényt megadta. Tisztelettel kérjük megfontolás tár* gyáva tenni, hol ez az összeg attól az összegtől, melyet ezen tisztviselőnek a most előadottak szerint lakása után fizetni kell és azt a kmönbözet't a fizetéséből kell elvenni, már padig köztudomású, hogy a tisztviselő fizetése a békebelinek 50—60%-át éri el, vásárló erejében még annyit sem. Ezek ismeretében mint olyanok, akik a bókebeH tisztviselő társadalom tagjai között is a szerény anyagi erejűekhez tsrtoztak, — akiknek már nincs mit a vagyonmentő vásárra vinni, — kiknek gondolni sem szabad arra, mit kell holnap [önmaguk és gyermekeik ruházkodására és neveltetésékre fordítani s honnan fogják az ehez szükséges pénzt előteremteni, mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy kérésünket meghallgatni és Esztergom szab. kir. városnak a III. lakbérosztályba sorolásával legalább azt lehetővé tenni kegyeskedjék, hogy nehezebb áldozat nélkül biztosítani tudjuk családjainknak azt a meleg otthont, melyre mindannyiunknak szüksége van. Alázatos kérésünk megismétlő ével maradunk Nagy móltóságod iránt Esztergom, 1927. márciu3 31-én. alázatos tisztelettel A. „K^NSZ" Esztergom-vár megyei törvényhatósági éi vasutas csoportjai nevében: Gruman László elnök. Dr. Brenner Antal főtitkár. A helybeli Kansz felirata Esztergom kedvezőbb fizetési osztályba való sorolása érdekében Megírtuk, hogy a KANSZ, helyi I bedése késztette a háztulajdonosokat szervezete Esztergom város kedvezőbb bérosztályba sorolása érdekében akciót indit. Ezen határozatából kifolyólag felkérte Dr, Huszár Aladár főispánt, továbbá Túri Béla, Mátéffy Viktor es Dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselőket, hojry ezen köz óhajt illetékes kormánykörökben hathatós szavukkal támogassák. Egyben a KANSZ. e tárgyban a következő f liratot intézte a miniszterelnökhöz, azonkívül a belügy-, pénzügy- és népjóléti miniszterekhez: Nagyméltóságú M. kir. Miniszter Ur! Az esztergomi közszolgálati alkalmazottak egyetemét képviselő K. A. N. SZ. esztergomi csoportjai részéről azon tiszteletteljes kéréssel járulunk Nagyméltóságod elé, kegyeskedjék magas támogatásban részesíteni s teljesíteni azon kérelmünket, hogy Esztergom szab. kir. város a IV. lakbér osztályból a III. lakbérosztélyba soroztasék. Kérésünk támogatására az alábbi okokat vagyunk bátrak Nagyméltóságod szine előtt tolmácsolni : A IV. lakbérosztályba való besorozás még 1911. évben történt. Akkor Esztergom lakosai még a maihoz képest jómódban éltek, az élelmiszerek, az ipari és a kereskedelmi cikkek árai alacsonyabbak voltak s igy a tőkéjét bérházba fektető háztulajdonos megtalálta a megélhetési viszonyokba beilleszkedő számítását akkor is, amidőn a lakbéreket a maihoz képest oly alacsony összegben állapította meg, melyek a IV. lakbérosztályban való sorolást indokolták és eredményezték. Azóta azonban a helyzet lényegesen megváltozott. Esztergom határszélre került, a párkányi járás elvesztésével pedig a piaeától szakittatott el s kereseti lehetőségei is erő3en megcsappantak. Ily körülmények között egyrészt a megélhetési viszonyok nehézárra, hogy a kiadó lakások bérét emeljék, másrészt okot szolgáltatott arra a kereslet növekedése is. Váró súnkban u. i. nagyszámú menekült telepedett le, az erős nyugdíjazások következtében számos nyugdíjas is Esztergomban alapított magának ott hont s minthogy a keresletnek megfelelő arányban nem épült megfelelő számú új lakóház, természetesen a háztulajdonosok azoknak juttatták a bérbeadó lakásaikat, akik ezért magasabb bérösszeget tudtak fizetni. Igy állott elő természetes folyomány gyanánt a lakbérek mai emelkedése. De hiszen Nagyméltóságod előtt nem is szükséges ezen közgazdasági okok fejtegetése, melyek a lakbéremelést előidézték. Olyan okok ezek, melyeket Nagyméltóságod bölcs belátásával — külön kifejtés nélkül — akkor is észrevenni és értékelni tud, ha minden további nélkül, egyszerűen csak Esztergom mai határszéli fekvését veszi figyelembe. De konkrét esettel is igazoljuk kérésünk jogosságát. Pl. egy IX. fizetésű osztályú tisztviselő esetére utalunk. Egy ily rangosztályba tartozó tisztviselő társadalmi állásához és családi viszonyaihoz képest, legalább 3 szobás likast kell, hogy társon., Egy 3 szobás lakásnak a normális j utána szentbeszed d. u. 5 órakor HÍREK f Prohászka Ottokár meghalt! Lapunk zártakor kaptuk ama megrendítő hirt, hogy a magyar katholikusok büszkesége, szellemi vezére, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, az „Esztergom" egyik megalapítója, szombaton délután kiszenvedett. Halálát a főszékesegyház nagyharangja hirdette az esztergomiaknak. Katholikus magyarok, imádkozzunk ! Főegyházmegyei hir. Seress Béla budaörsi káplánt az egyházi főhatóság Budapest-Óbudára küldte kápláni minőségben. Adományok a népkonyha javára. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás már másodízben ajándékozta meg a nópkonyát, amikor 200 pengőt adott javára, Az esztergomi főkáptalan ugyancsak adományozott erre a nemes célra 400 pengőt. A vezetőség további adományokat kér. Az Oltáregyesület lelkigyakorlatai április 5-én, kedden d. u. 5 órakor kezdőnek a vízivárosi zárdatemplomban. Szerdán d. e. 9 órakor szentmise, bére városunkban a mai ' viszonyok között évente átlsg 1.000—1.200 P., mivel azonban az 1908—19] 0. évi statiszika szerint 4—600 K volt egy ily lakás bére, holott a jelenlegi bérhez a folyó évben üzembehelyezett vizvezeték következtében —még vizdij is járul. — Most már egy IX. fiz. oszt. tisztviselő, az 1880—927. sz rendelettel kiadott új lakbérszabályok szerinti kulcs alapul véte lével, 2 családi pótlék esetén 145 P., 3 családi pótlék esetén 171 P-t kap negyedévenként, annak négyszerese 560 P, illetve 684 P évi lakbér. szentbeszéd lesz. Csütörtökön d. e. 9 órakor ismét szentmise, utána szentbeszéd, d. u. pedig fél 4 órakor ismét szentbeszéd s utána szentgyónás. Fájdalmaspénteken reggel 8 órakor szentmise, alatta a szent áldozás. A vezetőség külön meghívókat nem bocsit ki, hanem ezúttal hivja meg a kedves tagokat és ismerőseiket a lelkigyakorlatokban való buzgó részvételre. A Széchenyi Kaszinó f. hó 2-án (szombaton) este 9 órakor kulturestet rendez, amelynek részletes műsora a következő: I. Részletek Mascagni