ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-03-13 / 21. szám

XXXII- évfolyam, 21. szám. Ara SO fillér Vasárnap, 1927. március 13 ESZTERGOM tax* Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vat árnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Név telén közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában, Esztergom szabad királyi város közönségéhez! Ismét elmúlt egy év s újra itt van a negyvennyolcas nagy idők, nagy emberek dicső tetteinek és vívmányainak emlékünnepe március 15-e. Ma, mikor teljesen megnyomorítva, elnyomva, kifosztva visszaszáll emlé­kezetünk a negyvennyolcai nagy napokra, kell, hogy a márciusi ifjak izzó hazaszeretetéből s az ő törhe­tetlen magyar érzésükből erőt s re­ményt merítsünk az elkövetkezendő nagy tettek elvégzésére. Szent kötelességünk tehát ünne­pelni a márciusi ifjak emlékünnnpét, hogy a mai elnyomatások közepette a csüggedő lelkekbe a múltra való visszaemlékezés öntsön erőt és bizal­mat, melyek biztosítják a magyar nemzet új életrekelését. Esztergom szab. kir. r. t. város közönsége hagyományos emlékezés­sel zarándokol a hős honvédek sír­jához, hogy kegyeletét lerója. Az ünnepség sorrendje a követ­kező : Március 15-én, kedden délelőtt 9 órakor a városi kegyúri plébánia-templomban ünnepies isten­tisztelet, melyet Mátéffy Viktor pré­post-plébános, országgyűlési képviselő mond. Délután 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk. Szép idő esetén fél 3 órakor a honvódtemetőbe vonulunk. Szeles, hideg időben a Széchenyi­téren, , eső esetén a vármegyeháza nagytermében tartjuk meg az ünne­pélyt. Az intézetek és egyesületek zászlóik alatt, a nagyközönség pedig a város zászlajának elő vitele mellett Vonul az ünnepély színhelyére. A délutáni ünnepély torrendje: 1. Hymnu*. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Szotyori Nagy Károly papnövendék, főgimn. VIII. o. t. 3. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja: Drozdy László főreálisk. VIII. o. t. 4. Tóth Kálmán — Major I. Gyula: Árpád sirja. Énekli az érseki ta­nítóképző énekkara, Nemesszeghy István zenetanár vezetése mellett. 5. Radványi Sándor: Márciusi ének. . Szavalja Győrffy Nándor V. ó. tanitónövendék. 6. Illyés Bálint: Március 15 én. Sza­ralja Tátus Ferenc levente. 7. Bajza — Gál Ferenc. Sóhajtás, ülnekli az érseki tanítóképző ének­kara, Nemesszeghy István zene­tanár vezetése mellett. 8. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Sántha József közig, tanácsnok. 9. Ábrányi Emil: Él a magyar. Szavalja Trexler József levente. 10. Ima. Mondja Perger Lajos esz­tergom-szentgyörgymezői esperes­plébános. 11. Szózat. Este 8 órakor a Magyar Király vendéglőben a Polgári Egyesület tartja összejövetelét, melyen az ün­nepi beszédet dr. Lepold Antal prael.­kanonok mondja. Mind az istentiszteletre, mind az ünnepségekre a város tisztikarát, képviselőtestületét, egyesületeit, inté­zeteit s az egész hazafias közönsé­get tisztelettel meghívom, a ház­tulajdonosokat pedig felkérem, szí­veskedjenek házukat az ünnep nap­ján nemzeti zászlóval feldíszíteni. Esztergom, 1927. március 10-én. Dr. Antóny Béla s. k polgármester. A közigazgatási bizottság fényes elégtételt adott az alaptalanul megtámadott lovag Bodnár Györgynek fi Deák Ferenc-utcai iskola tantestületének határozata — fl tények és fejlemények- válaszolnak az »Esztergomi tanitóválasztás« c. cikkre Esztergom-Komárom közigazgatá­silag egyelőre egyesitett vármegyék közigazgatási bizottsága f. hó 8-án, kedden délelőtt 10 órakor gyűlést tartott dr. Huszár Aladár főispán el­nökletével. A gyűlésen szőnyegre ke­rült a legutóbbi esztergomi tanitó­választás ügye is. Ugyanis lovag Bodnár György királyi tanfelügyelő rendes havi jelentése után előadta, hogy az „Esztergom és Vidéke" f, hó 6-iki számában „Esztergomi tanító­választás" cimen cikk jelent meg, amelyben cikkíró őt a választás ve­zetése és lefolytatála tekintetében kritizálja és többszörös váddal tá­madja meg. Mivel én a közigazgatási bizottság­tól kaptam küldetésemet a választás vezetésére és lefolytatására, — mon­dotta a királyi tanfelügyelő — enged­tessék meg nekem, hogy a tanitó­választás lefolyását és az ott gyako­rolt magatartásomat ismertessem és a közigazgatási bizottság elbírálására bízzam. Mivel négy tag aláírásával név­szerinti szavazást kivánó kérés érke­zett be hozzám, ezen az alapon a névszerinti szavazást el is rendeltem, — folytatta ezután a királyi tanfel­ügyelő. — Cikkíró helyteleníti ezen elnöki ténykedésemet, és szerinte az ellenpárt titkos szavazást kívánó nyolc aláirásos kérésének kellett volna eleget tennem, amelyet cikkíró a vá­lasztás kezdetén nyújtott felém. Ez­zel szemben kijelentem, amit a gyű­lésen is kijelentettem, hogy az uta­sítás kategorice kimondja, hogy négy tag aláírásával ellátott kérvényre a •névszerinti szavazás rendelendő el. Ez parlamentáris elvi szempontból érthető is és a parlamenti gyakorlat bizonyos esetekben helyt ad a kisebb­ség kívánságának, Nincs benne az utasításban, hogy a többség esetleg leszavazhatja a kisebbség ezen ked­vezményét, de ilyen képtelenség nem is lehet. Én tehát lelkiismeretesen az utasítás szerint jártam el. A másik vád az, hogy cikkíró be­szédjét leesengettem és nem utasítot­tam rendre a közbeszólót és a beszéd­jót zavarókat. Tekintetes közigazga­tási bizottság! — folytatta lovag Bodnár György — Az utasítás elő­írja azt is, hogy az elnöknek joga van berekeszteni a vitát, illetőleg a beszédet letiltani akkor, ha a vita vagy beszéd a választás nyugodt le­folyását veszélyezteti. Tehát ebben az esetben is szorosan az utasítás szerint jártam el, mert amikor láttam, hogy cikkíró beszéde alkalmas a gyűlés felizgatására és a választás nyugodt és tárgyilagos lefolyásának veszélyez­tetésére, az izzó hangulat közepette, a szenvedélyek veszedelmes kirobba­nása előtti pillanatban a beszédeket pro ós kontra — erélyesen letiltottam és elrendeltem a szavazást. Cikkíró azzal is vádol, hogy ón be­folyást akartam gyakorolni a válasz­tásra azon kijelentésemmel, hogy elsősorban b) listást kell választani, mert a b) listás mellőzése esetleg ál­lamsegéiymegvonást vonhat maga után. Ezt a gyanúsítást azzal támasztja alá, hogy a mult választásnál sem került be b) listás, és hogy történhe­tett ez akkor ? ! Ezzel szemben kijelen­tem, — mendotta a tanfelügyelő a közigazgatási bizottság élénk ér­deklődése mellett, — hogy a minisz­< teri rendelet szerint kellett igy el­] járnom, amely egyenesen kimondj a, hogy a b) listások előnyben részesi­tendők. Ezt minden választásnál kö­telességszerűen ki kell jelentenem és ki is jelentettem minden esetben an­nak hozzátoldásával, hogy az iskola­szék választhat nem b) listást is, de akkoí- az esetet meg kell indokolni. A legutóbbi választásnál is kijelen­tettem ezt, de különben még kijelö­lési jogommal sem éltem. Komolytalan gyanúsítás van a cikk azon soraiban, amelyekben cikkíró egy a megválasztott tanítót illető tan­felügyelői elismerő irat értékét akarja kisebbíteni azzal, hogy az iratot nem ón irtam alá, hanem Borz Lajos kir. segédtanfelügyelő. A tekintetes köz­igazgatási bizottság előtt nem kell külön magyaráznom, hogy távollétem­ben a segódtanfelügyelő helyettesit, s amit ő vég3z f az az én utasításomra vagy beleegyezésemmel történik. Iskolalátogatásom nyomán a tanító­ról adott tanfelügyelői minősítésemet is nyilvános kritika tárgyává teszi a cikkíró, amennyiben azt írja, hogy én két órai vizsgálatból szereztem ta­pasztalataimat, — de van, aki másfél­év óta figyeli a tanitó munkáját, s annak más a véleménye. Csodálkoz­nom kell rajta, — emelte fel hangját a kir. tanfelügyelő — hogy egy volt tanfórfiú nem tudja, vagy elfelejti azt, hogy a hivatalos esküt tett kir. tanfelügyelő szakvéleménye minden más véleménnyel szemben elsősorban hiteles és irányadó! A királyi tanfelügyelő előadását mindvégig helyeslések nyilvánításával hallgatta a közigazgatási bizottság, minden pontnál egyhangúlag igaznak és helyesnek találta a királyi tan­felügyelő tanitóválasztási elnöklósét. Az utolsó pontnál különösen erősen helytelenítették a közigazgatási bizott­ság tagjai az esetet, hogy a kir. tan­felügyelői szakvéleményt olyan kritika nyilvánításával akarják lekicsinyelni, amely illetéktelen személyektől ered s amelyet" rosszakarat és elfogultság is diktálhat. Dr. Fehér Gyula bizottsági tag, aki mint iskolaszéki elnök a tanitó válasz^ fáson jelen volt, megerősítette a kir. tanfelügyelő által előadottak valódi­ságát. Szórói-szóra úgy történt — mondotta. A közigazgatási bizottság ezután elfogadta dr. Huszár Aladár főispán javaslatát, amely szerint a közigaz­gatási bizottság igazolja lovag Bodnár György kir. tanfelügyelőnek a tanító­választáson való törvényrendelet és utasitát szerint való eljárását és ré­szére bizalmat szavaz. Egyúttal, ami­kor ilyen indokolatlan támadás érte, a közigazgatási bizottság felhasználja az alkalmat arra, hogy lovag Bodnár Györgynek bölcs körültekintéssel vég­zett tanfelügyelői működéséért el­ismerését fejezi ki. Továbbá, mivel épen egy buzgó katholikus szellemű kiváló tanfórfiút ért méltatlan támadás, az ügyben hozott határozatot a köz­igazgatási bizottság a bíboros her­cegprímásnak is megküldi. A meleg éljenzóssel meghozott ha­tározat nagy megnyugvást kelt min­denfelé, ahol a kérdéses cikk nyomán pertraktált gyanusitgatások botrán­koztatták az embereket. Itt kell közölnünk a város közön­ségével azt is, hogy az esztergomi Házi szövött vászon, köpper, törülköző, konyha­és kenyérruha, abrosz (fehér- és szí­nes) iegjutányosabban beszerezhető Pfilfiznifliin Lászlónál T2?2Ä 1 blUílWUllll JJUMlUllUi der megszövésre eifogadtatik!

Next

/
Oldalképek
Tartalom