ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-11-27 / 92. szám

XXXII- évfolyam, 82. szám. ESZ Ára 8© fillér Vasárnap, 1927. noVcmbep £7 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 2ö fill. Né* telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi 9np Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felrátétnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A hősök emléke és a nemzeti zászló Esztergom, 1927, nov. 27 A legutóbbi iskolaszóki ülésen vitéz Szivós-Waldvogel József felhívta az iskolaszék pedagógus .tagjainak figyelmét arra, hogy a gondjaikra bjzott ifjúságot a letűnt idők szokásainál fokozottabb mértékben a hősök emlékének és a nemzeti zászlónak megkülönböztetett tiszteletére neveljék. Az ifjúság kegyelettel emelje meg kalapját a hősök szobra előtt és vegye körül rajongó tisztelettel és szeretettel a nemzeti zászlót, amely a magyar nemzet lelkének, erényeinek szimbóluma ! Ha a nemzeti zászló tisztelete sorozatos szerencsétlenségeink, nyomorult sorsunk és közönyös életfelfogásunk miatt vald elfásulás következtében kiveszett volna a magyar népből, és ha a hősök emlékének kegyelete nem volna meg bennünk a kellő mértékben, akkor azt minden lehető eszközzel, de elsősorban neveléssel ismét fel kell virágoztatni a lelkekben, — mert elpusztul az a nemzet, amelynek ideáljai nincsenek. Ezt a kérdést pedig nagyon helyesen a rendszeres nevelés gyökerénél, az elemi iskolánál kell megragadni. Ámde az iskolaszéki felszólalással kapcsolatban végre alkalmunk nyilik arra is, hogy megemlékezzünk arról a sziszifuszi küzdelemről, amelyet az iskola nevelői munkája ma az iskolánkivüli élettel, az utcával, a felnőttek példájával és sokszor a gyermek otthoni miliőjével vív. A gyermek iskolai nevelésére ugyanis több tényező van befolyással, és ezek között is a legtöbb ereje és intenzitása az otthon szellemének, továbbá az utca életének, szóval a nagy nyilvánosságnak, ahol a gyermek él, és legfőképen a felnőttek példájának van. Sikeres a nevelés akkor, ha ezek a befolyásos tényezők összhangban vannak az iskola munkájával. Elképzelhető azonban a negativ eredmény, ha a gyermek az otthoni környezetben közönyös dolognak fogja megismerni azt, aminek szentsége és magaßztossaga mellett tanítója naponta hitet tesz az iskolában, és ha az utcán, vagy a nagy nyilvánosság előtt úgy látja, hogy a nagyoknál sokszor az ellenkezője szokás, mint amit ő szent kötelességének tanult az iskolában, s hogy a nagyok mily kicsinyes, sőt nevetséges ügynek tartják azt, amivel ő az iskolában egész lélekkel és szent komolysággal töltekezik ! Valóságos tragédiák játszódnak le a gyermek lelkében, ahol sokszor nagy fáradsággal felépített kedves világok dőlnek romba és gyökeret ver a kétkedés szelleme. Az iskola és a tanitó legnehezebb feladata ma az a folytonos vívódás és küzködés, amellyel a gyermeklélek összeomlását meg akarja akadályozni és a gyermeki lélek harmóniáját és hitét — sajnos a mai viszonyok között a nevelés többi tényezőivel szemben — meg akarja tartani. Hogy ez a küzdelem folyik, ennek megállapításához nem szükséges a gyakorlati pedagógus vizsgálódása, ezt egyes külső jelenségből a laikus figyelő szeme is észreveheti. Mivel éppen a nemzeti zászlóról és a hősök emlékezetéről van szó, ezekkel összefüggő események is kínálkoznak példákul. Az iskolás gyermek boldog önérzettel megy az utcán az intézeti nemzeti zászló után, — és látja, hogy a felnőttek egyáltalán nem törődnek a zászlóval, legfeljebb jóakaratúan mosolyognak a gyermekseregen. Március 15-én kitűzi a nemzeti szalagot, lelkesen jár-kel az utcán, — és látja, hogy a nagyok nem igen lelkesednek a nemzeti szalagért és alig látni egy-két kabáton ! Mikor a lengyelek jönnek, egyedül az iskolás gyermekek vonulnak ki nemzeti zászló alatt, sőt egész sor apró nemzeti zászlót lenget a gyermek sereg, — és a gyermek látja, hogy a felnőttek nem veszik annyira a szivükre a dolgot és alig lézengenek páran az állomáson. A gyermekek nemzeti zászló val és zászlóoskákkal nagy örömmel vonulnak ki a szabadba az utca közönyös, bámész népe között, odakinn szavalnak, énekelnek, lelkesednek a nemzeti zászló körül — és a gyermek látja, hogy a nagyok nem jöttek velük, nem hallgatják őket! Kocsiszámra vitték a hősök sírjára a virágot, amit az iskolás gyermekek hordtak össze tanítóik buzdító szavára, — viszont a gyermek látja, hogy nem tódul a közönség a hősök sírjához. A gyermek megemeli kalapját a hősök emlékszobra előtt, és a gyermek látja, hogy a nagyok csodálkoznak és nem emelik meg a kalapjukat I De nem folytatjuk. Remélnünk kell, hogy be fog következni egy jobb kor, amikor a magasabb lelki kultúra lesz uralkodó az ember és a társadalom életében, és amikor az iskolán kivül érvényesülő nevelői tényezők nem hátráltatói, hanem segítői lesznek az iskola munkájának és nagy nemzeti missziójának. Ma, ha a hazafias lelkesedés könynyét fakasztja is a tanitó a gyer; meksereg szemében és ha naponta j frissen gyullasztja is az áldozatI készségre és odaadó tiszteletre sziveoskéiket legszentebb eszményeink szolgálatában, — illuzóriussá válik a legszebb eredmény, amint a gyermek az iskola küszöbét átlépi. Később pedig, amikor a gyermek kinő az elemi iskolából, a nagyoktól megtanulja, hogy a „naiv eszmények" és a „betűvetés" csarnokát és benne az idealista apostolt, a tanitót, ne sokra becsülje ..; Most azután egy gondos hazafi és aggódó polgár keresi a magyar nemzeti ideálok kultuszát Esztergomban . .. (g,) Kijelölték a bazilikában Csernoch hercegprímás nagyszabású síremlékének helyét A kultuszminiszter az új tanítóképző és a vizivárosi új zárdaépület alapkőletétele alkalmával veszi át a város diszpolgárságáról szőlő okiratot Gróf Klebeisberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter f. hó 22-én dr. Kornis Gyula államtitkár és dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár kíséretében Esztergomba látogatott, ahol dr. Lepold Antal prelátus-kanonok vendége volt. A miniszter a boldogult hercegprímás sírjánál lerótta kegyeletét, azután a bazilikának a Bakács-kápolnával szemközt levő Szent István kápolnájában megjelölte a helyet, ahova Csernoch hercegprímás síremlékét elhelyezni óhajtaná. A síremlék — Zala G-yörgy műve — márványszarkofág, lesz, amelyen az elhunyt bibornok nyugszik, akit a szarkofág mellett álló angyal Magyarország lobogójával betakar. A szarkofágot a Szent István kápolna két ablaka közé, a fal mellé állítják a XV. századbeli Úrkoporsó helyére. Azonkívül a kultuszminiszter" alaposan megvizsgálta az újonnan építendő érseki tanítóképezde terveit és beható helyi szemlét tartott az intézet számára kijelölt telken. Majd meglátogatta az irgalmasnövérek vizivárosi zárdáját, ahol átnyújtotta a zárdabővités, polgári- ós elemi iskola, valamint az óvoda építéséről szóló leiratát, a terveket átvizsgálta és helyi szemle után megtette észrevételeit. Megígérte, hogy amikor a két nagyszabású kulturépület alapkövétleteszik, újra eljön Esztergomba s akkor átveszi a várostól a díszpolgári oklevelet. A miniszter kíséretében volt Antóny Béla dr. polgármester is. A miniszter ez alkalommal dr. Walter G-yula v. püspök, káptalani helynöknól személyesen óhajtott tisztelegni, azonban sajnálattal értesült a vikárius gyöngélkedósóről, aki e hét folyamán az ágyat is őrizte. HÍREK Koráté a várban. Néhány nappal ezelőtt még aranysárga köntösükben díszelegtek és az alantjáró nap csöndes mosolygással simogatta meg szép fejüket. Máról-holnapra jött meg a tél. Mintha hegyi manók siettek volna elő, megrázták a fákat. A levelek lehullottak, sárga szinük rozsdás lett. Zörögnek az ágak ... Emberek mennek fel a Várúton. Rorátéra mennek. Járásuk lassú, hátuk hajlott. Csöndesek. A bazilika tetejét ködfelhő súrolja. Ködbeburkolózott a város is. A tornyok látszanak csak ki. Hallgat a város. Magábafordult hallgatás ez.. . Kavics zördül a templomhoz vezető úton. Templomba mennek. A többi út magányos. Kövek esnek le olykor a várfalról. A történelem órája ketyeg. Rozsdamarja a vaskaput. Zörögnek az ágak .,. Szól kerekedik a Dunáról és csikorogva fordul meg a vaskakas. Benn, a bazilika gyéren világított boltivei alatt felhangzik az ősrégi adventi ének : — Óh fényességes szép hajnal... A Szabad Egyetem tanrendje: Hétfő: D. u. 5—6. Milakovszky László, órs, tanítóképző intézeti tanár: Fizikai elméletek hajdan és ma. Negyedik óra : A fény. D. u. 6—7. Dr. Rayman János, reáliskolai tanár: Emlékek és eredmények. (Bemutatásokkal.) Első óra: Két hét Szt. Pétervárott. Az előadások helye: a gimnázium fizikai előadóterme. Valódi keleti és perzsa szőnyegek nagy választékban Virág és Szántónál 1