ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-09-14 / 72. szám

XXXIL évfolyam, 71. szám. Ara ÍO fillér Szerda, 1927. szeptember 1*. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és raiárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Néptelen közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő*: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. m Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos atca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­tétetnek a .HUNNIA* könyvnyomdában. A Stefánia Szövetség lépett a város nyilvánossága elé vasárnap Esztergomban, és amikor a perselyt odatartotta a járókelők elé ós az önzetlen áldozatkészség erényé­nek gyakorlóterévé avatta az utcát, bemutatta a város közönségének azo­kat is, akik a Stefánia Szövetség lét­jogosultságát megadják, céljait szen­tesitik, akikért a munka folyik és akikórt a pengő nem áldozat: a kis babákat és gyermekeket. A család és a társadalom legdrá­gább kincse a gyermek. Gry érmek nélkül nines család és társadalom. Amely nemzet családi és társadalmi élete olyan, hogy nem gondol eléggé a gyermekkel ós elhanyagolja a gyer­mek testi-lelki fejlődésének kérdéseit, és a gyermekért való áldozatoktól visszariad vagy tartózkodik, lassú de biztos pusztulását készíti elő. Különben ezerszer hangoztatott igazságok ezek ós mindnyájan termé­szetesnek találjuk, tárgyalótermekben elismerjük, könyvekben és cikkekben lelkesedéssel irunk róla lelkiismere­tünk előtt tisztán áll az igazság, hogy legdrágább kincsünk a gyermek, még­is kevés kultúrállam van, ahol any­nyira könnyelműen ós oly sok lelki ismeretlenséggel intézik a kis gyer­mek sorsát, mint nálunk. Állandóan veszélyben van a kis baba élete — már születése előtt is! Sok szülő nem tud bánni a gyermekkel, vagy a jó elbánáshoz nincs módja, vagy ha meg is hozhatná, nem hozza meg a kellő álduzatot gyermekéért, vagy ha meg is van benne a jóakarat, nem ért hozzá és úgy tesz a gyer­mekkel, amint anyjától vagy öreg­anyjától látta és a szomszédasszony­tól hallja. Elszörnyüködik az ember a kis gyermek semmibevevésének azon a módján és különösen betegség ese­tén tapasztalható könnyelműségnek azon a fokán, amely nevezetesen váro­sunk főldmives népénél tapasztalható. Siró lélekkel látjuk a következmé­nyeket. Néízük C3ak meg a temetőt. Akár a belvárosi, akár az újtemetőt, ahol a gyermekek temetkezésére külön nagy hely van kijelölve! Ez a gyermektemető ijesztően nő évről­évre ! Ezért a nemzet életére nézve íon­toaabb és áldásosabb intézményünk alig van, mint a Stefánia Szövetség, amely a tudatlanok, a lelkiismeretle­nek és a feledékeny társadalom fülébe kiáltja : vigyázz legdrágább kincsedre, a gyermekre, vigyázz reá és ne saj­náld az áldozatot érte. Jöjjetek hozr zám, — mondja tovább a szövetség — én segiteni akarok nektek a gyermek­nevelés nehéz munkájában, orvosaim, védőnőim várják a kicsiny magyaro­kat, segítünk tanáccsal, sőt anya­giakkal is, amennyire tudunk és amennyire a magyar társadalom áldo­zatkészsége ezt lehetővé teszi. A Stefánia Szövetség, egészségi, tanácsadói, orvosi, anya- és gyermek­védői munkáját az önfeláldozó szociá­lis munka nagy kapcsa fűzi egybe, azaa, hogy a Stefánia Szövetség ki­fejthesse áldásos működésót, ennek erkőlcai ós anyagi lehetősége nagy­részt a társadalom megértésén és jó­ságán múlik. A Stefänia Szövetség szava a társadalomhoz a nemzet éle­téért való rettegés szava, a segitsógül­hivás szivbemarkoló kiáltása a halál és pusztulás ellen, hogy ne a gyer­mektemető apró keresztjei szaporod­janak, hanem az élet ereje és öröme legyen hangosabb mindenfelé és a vá­ros falai a gyermekek kacagásától visszhangozzanak. Az idegeneknek is feltűnt már váró unk fejlődése IIi Is szeretettel beszéljünk róla Az elmúlt napok egyikén hollandi diáktársaság hajózott el Esztergomnál. A kikötés alatt látható csodálkozás­sal tekintettek az eléjük táruló lát­képre : a Várhegyen álló fönséges bazilika, a soktornyú város, a Duna szelid hegyekkel szegélyezett partjai és a parton állók nyugalmas mosolya nem várt benyomást szült bennök. Bólongattak, csoportokba verődtek. Mintha csalódás látszott volna arcukon, kellemes csalódás. Mást vártak. Bäde­ckerüket nézegették és egymásnak magyaráztak. Kórdezősködésünkre tört németséggel kezünkbe adják a D.D SG. dunai útmutatóját. A kis könyvecske kalauzul szolgál a dunai utazások alatt, Passautól—Rusesukig. Szomorú tapasztalatra jutunk. Az ati könyv 129 lapos. 71 lapon keresztül megismerjük az osztrák dunaparti városokat. — A 72. lapon Dévény képét látjuk. Megkezdődik a magyar parti városok ismertetése. Egymásután következnek a városok : Pozsony (Presburg), Komárom (Ko­morn), Esztergom (Gran), Visegrád ós Budapest, azután egy-egy mondat­ban Mohácsig az állomások. A 90. lapon Zimonyról olvasunk. A könyv további része az Aldunával foglalkozik a 90. laptól a 129. lapig. Magyaror­szágra tehát csak 18 lap esik. Szomorú tapasztalás ez. Tiz magyar tájképet is találunk a könyvben. Jellemzésül Budapest után cigánytörzset látunk, (Zigeunergruppe). A magyar népet tehát egy cigány­törzs képviseli a D. D.S.Gr. Bädecke­rében. Fejüket csóválják a hollandiak és mi — hallgatunk. Az idegenek legtöbbje, ha Magyar­országra jön, csalódottan állapítja meg: itt nincsenek cigánykaravánok. Nomád életet gondolnak feltalálni nálunk és ezzel szemben kulturállamot, tehetős népet találnak. Dicsórőleg szólnak rólunk és egyik-másik összehasonlítást is tesz egy-egy külföldi város ós Esz­tergom között. Nem új nékünk ez a megállapítás, sok idegen érkezett már Eszter­gomba és sok dicsérő szó hangzott már el városunkról. A D.D.S.G. Badeckerót félretesszük. Nem mondunk róla véleményt. Miért is ? Nem hisszük, hogy magyar ember irta volna. Beszéljünk inkább városunkról. Vájjon, ha idegennel állunk szem­ben, vagy, ha magunk között vagyunk, miként vélekedünk városunkról ? Dicsérjük-e és rajta vagyunk-e, hogy megszerettessük városunkat. Esztergom az idegenek szerint fej­lődésnekindult. Tapasztaljuk ezt mi is. A jövő Esztergomot a mai Eszter­gom meglévő, kiaknázatlan kincsei­ből ópitjük fel. |Néhány év, és meg­változik a város képe. A Szociális és Gazdasági Városi Párt programm ja reális meglátással összeállított könyvecske Esztergom jövőjéről Erős alapon nyugvó terv, melynek megvalósulásával az új Esz­tergom épült fel. Pillérei: kis Róma, a tudomány és művészet, az egészség és a munka. A négy közül * kettő szemünk előtt áll: kis Róma, a keresz­ténység magyar erőssége, a tudomány és művészet, melyek a hit nyomán örökké járnak. A másik kettő gyer­mekkorát éli. Az egyik Esztergom a fürdőváros, a másik a munka össze­fogó megindulása. * Tegyük magunkóvá városunk jövő­jót. És ha idegen jön, vagy ha ma­gunk között vagyunk, beszéljünk szeretettel városunkról ós a város jövőjéről, fejlődéséről. W.O. HÍREK Eljegyzés. Hajnali Kálmán városi tanitó, a turista dalárda karnagya el­jegyezte Vitái Irmi városi tanítónőt. A Stefánia Szövetség helyi fiókjának gyermek- és virágkorzója vasárnap d. u. igen szép sikerrel folyt le. D. u. 4 órakor indultak ki a gimnázium udvaráról a szebbnél-szebb, virágok­kal feldíszített vagy találó jelmez­ruhákba öltöztetett bájos kicsikék, akikben nem győzött gyönyörködni a nagyszámban egybegyülekezett közön­ség. A bájos menet rendjét a helybeli tűzoltóság kordona tartotta fenn, A Széchenyi-tér közepén megállott a me­net és Kolompár László újpesti cigány­prímás kitűnő zenekara, amely a me­netet egészen végigkísérte s e nemes célra ingyenesen ajánlotta fel közremű­ködését, a Szózatot játszotta, mely után Farkas István levente saját szer­zeményű hazafias versét szavalta el .a tőle megszokott hévvel és lelkese­déssel. Igen kedves volt a kis Gyur­csovics alancika is, aki pár szép szóval megköszönte a bácsik ós nénik érdek­lődését és kérte a Stefánia-mozgalom támogatását. A cigányzenekar ezután a Himnust játszotta. Majd ismét meg­indult a menet s a Szt Lőrinc-utcát is végigjárva, újra a Széchenyi-térre fordult s a gimnázium előtt oszlott szét. A Stefánia-szövetség helyi fiók­jának lelkes vezetősége ós' hölgy tag­jai eg^sz nap talpon voltak az egye­sület érdekében. A város számos ne­lyón felállított urnákba az egyesület javára pénzadományokat gyűjtöttek, sok felemelő ós lehangoló tapasztala­tot is gyűjtve az esztergomi közönség áldozatkészségéről. — A gyermek és virágkorzó megszervezése is sok gon­dot és áldozatos munkát igényelt. A nap tapasztalatai — azt hisszük —- a nemes munka résztvevőit a további kitartásra fogják serkenteni. Az új iskola megáldása. Esztergom szab. kir. város iskolaszéke az /új elemi iskola tantestületi szobájában vasárnap délelőtt 11 órakor ülést tar­tott. Azért e rendkívüli helyen, mert az üléssel kapcsolatban történt az új elemi iskola épületének megáldása is, amelyen az iskolaszék tagjai, további lovag Bodnár György kir. tanfelügyelő, az iskolafenntartó város képviseleté­ben pedig dr. Brenner Antal polgár­mesterhelyettes is megjelentek. Az iskolaszéki ülést dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok, iskolaszáki elnök nyitotta meg, aki kegyeletes szavak­kal emlékezett meg a nemrég elhunyt Kitzinger József iskolaszéki tagról, mint a városi tanügyek iránt mele­gen érdeklődő régi. polgárról. Je­lentette ezután, hogy a városi- új is­kolának az iskolai év kezdete előtt való hivatalos átvétele megtörtént, a végleges átadás azonban csak egy év múlva fog megtörténni. Az iskola fűtéséről és további felszereléséről tárgyalt az iskolaszék, majd a torna­terem használatának kérdése is szóba­került. A termet ugyanis nemcsak az elemi iskola, hanem a reálisktla és a leventecsapatok is fogják használni. A .tornaórák rendjót tehát összeegyez­tetve kell megalkotni. Mátéffy Viktor prépost-plébános, iskolasséki előadó előadta ezután, hogy az új iskolai évre szóló tanitói beosztásokat csak a beiratkozások után lehet teljesen elintézni. Ugyanis a beiratkozandó tanulók létszámából ítélve mind a szenttamási, mind pedig a Kossuth Lajos-utcai iskolánál a beszüntetett állások újra való betöltésére lesz szükség. Az iskolaszék fel is hatal­mazta az elnökséget, hogy ebben * az irányban intézkedjék. A volt Deák Ferenc utcai iskola tantestületénél a tavalyi állapothoz mérten változás nem történik. A gazdasági ismétlő iskolát három csoportra osztotta az iskolaszék, hogy az osztályok tavalyi túlzsúfoltsága elkerülhető legyen. Ennek megfelelőleg új tanerőket is osztottak be. Az ülés végeztével dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok az iskola előcsarnokában felállított oltár­hoz lépett és az egyház szertartásai szerint körüljárva az összes termeket, megáldotta és megszentelte az új épü­letet. Az iskola felavatási ünnepélye nagyobb keretek között fog megtör­ténni október hó folyamán, amikor az ünnepségen Klebeisberg Kunó gróf kultuszminiszter is jelen lesz. Nagymarosi templomi hangverseny. Nagymaroson 1927. szeptember 18«án délután 4 órakor jótékony célú egyház­zenei hangverseny lesz, melynek mű­sora a következő: 1. Mozart: a) Ave verum corpus, b) Adoramus te Christi. Vegyeskarra. 2, Seyler : Hoc templum Rex coelestium. Duett. Éneklik: B. Nyárasdy Ilona ós Buehner Antal. 3. L^szt: 0 salutaris kostia. Női tercett, nmeklik: B. Nyárasdy Ilona, R, üikessy Berta ós M. Kersch Etelka. 4. Buch­ner: Ave Maria. (B-dur) Énekli: B. Nyárasdy Ilona. Cellószólót játszsza: Bergmann Sándor. 5. Seyler: Alma Redemptoris. Altszólóra és vegyes­karra, Altszólót énekli: M. Kersch

Next

/
Oldalképek
Tartalom