ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-09-07 / 70. szám

XXXII évfolyam, 70. szám. Ára ÍO fillér Szerda, 1927. szeptember 7 ZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós Tat'árnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos atca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A hajléktalan Ipariskola Az új tanév megkezdése előtt való iskolai elhelyezkedésnél az iparostanonciskola járt a legrosszabbul: csaknem a hajléktalanság sorára jutott.Ugyanis aDeák Ferenc-utcai elemiiskola helyére, amely már hosszú idők óta az iparostanonciskola helyisége is volt az esti órákban, a reáliskola került. A reáliskola nem óhajtja tűrni maga mellett az ipariskolát, ezért a városi tanács a szenttamási iskola volt helyiségét jelölte ki az iparostanonciskola számára. A szenttamási iskola volt helyiségében 2 terem van, amelyet még tűrhetően lehet teremnek használni. Van ezenkivül még 2 alacsony, formátlan szobaféle, amely iskolateremnek kritikán aluli és amely a szegény szenttamási gyermekek részére is csak azért lehetett tanulószoba, mert annakidején a vezető férfiakban, akik a szenttamási iskolával állandóan érintkeztek és az ott folyó kínlódást bizonyára szemlélhették, aludt a lelkiismeret a gyermekek egészsége és testi fejlődése tekintetében. Ha vannak ebben a városban gyermekek, akik hálát adhatnak a jó Istennek, hogy végre új, modern, egészséges iskolába kerülnek, akkor elsősorban a szenttamási gyermekek azok. Mi egyszerűen lehetetlennek tartjuk, hogy a szenttamási iskola emiitett inkriminált termeiben újra tovább folyjék a tanitás azzal a különbséggel, hogy most kis gyermekek helyett még nagyobb számú iparostanuló senyvedjen. A szenttamási iskolában eddig 80—90 kis gyermek tanult a legsúlyosabb mértékben elitélendő egészségi és elhelyezési körülmények között. Hogy mint fog itt tanulni 300—400 iparostanuló még váltakozó rendszerrel is, ez olyan kérdés, amelyre egy kultúrvárosban nincs és nem is lehet válasz 1 Az iparostanonciskolának a Deák Ferenc-utcai iskolában van a helye. Ha megfért vele az elemi iskola, akkor megférhet vele a reáliskola is, amelynek túlnyomó órái délelőtt vannak. Megférhet legalább ideiglenesen, addig, amig az új reáliskola felépül! A szenttamási iskolában lehet igazgatói iroda, lehet két tanterem is, de a java oktatásnak az esti órákban a Deák Ferenc-utcai iskolában kell folynia. 400 iparosnövendék érdeké ben irjuk e sorokat az illetékes hatósághoz ós minden esztergomi iparoshoz adresszálva. Vagy tán ezek egészsége ós tanulása másodrendű ügy, mert inasok ós mert szurtosak a munkától!? Sürgős intézkedést kérünk !! (g.) Beírások a kereskedő tanonciskolába szeptember 12. és 13-án d. u. 2—4 óráig lesznek a reáliskola régi helyiségében, földszinten. Felhívatnak a kereskedők, hogy tanoncaikat az 1922. évi XII. tc. órtelmében okvetlenül írassák be. A már beirt tanulók 14-én d. u. 2 órakor tartoznak jelentkezni. Fizetendő 4 pengő. AZ építtető közalkalmazottakat felkérjük, hogy szept. 7-én d. u. 3 órakor, a városháza tanácstermében értekezletre megjelenni szíveskedjenek. A város szombati közgyűlésén ismét a kövezési és a csatornázási munkálatokat tárgyalták s A költségvetés és az atlóző polgárság; Harminchét pontból álló tárgysorozat fölött határozott a város képviselőtestülete szombaton délután. A letárgyalt pontok között a kövezés ós csatornázás ügye állt különösen az érdeklődés középpontjában. A mig azonban a várost a munkálatok lefolytatása foglalkoztatj polgárságot a jó út és a csatornázás mellett az adózás érdekli, kérdés: mennyivel lesz több adó a jövő esztendőben ós ennek terhe mellett mennyiben változnak meg Esztergom kikövezendő ós csatornázandó utcái. Természetesen minden legcsekélyebb városrendező munkabeállitás a lakosságtól áldozatot követel, de ezzel szemben kifogástalan közlekedési és közegószségi állapotokat kell a városnak biztosítania. Különbséget kell tennünk a város érdeke és a polgárság érdeke között, bár a kettő között szoros összefüggés van. A város érdekével össze kell egyeztetnünk a polgárság érdekeit. Mégis elsősorban a polgárság érdekét kell szem előtt tartanunk, mivel az esztergomi életviszonyok amúgy sem kedvezőek és újabb, számítás nélküli adóteher a város lakóinak súlyosabb elszegényedését vonná maga után. A szombati közgyűlésen ebből a szempontból jellemző példa a Csgrnoch János-út a Kolos-hidtól a Lőrinchidig terjedő útszakaszának aszfaltirozása. Az utcának e része makadám burkolattal van ellátva. Amikor tehát az aszfaltozási munkálatok itt megkezdődnek, új alapot lerakni nem szükséges. Az útszakasz többi része uj alapozással lesz aszfaltozva. Eszerint ha ezt a tényt a szerződésben megállapítjuk, ami költségmegtakarítást jelent, természetes, hogy az egész utca aszfaltirozása kevesebbe kerül az utca makadámburkolatának tekintetbevételével, mint anélkül. Vagyis, ha arra írnak ki pályázatot, hogy a két hid közötti rész aszfaltirozandó, minden bizonnyal annak a költsége lesz több az előbbinél, mivel nincs számításban a makadámozótt út, ahol a vállalkozónak nem kell alapot készítenie. Már pedig nem mindegy a polgárságnak, hogy két-háromszáz millió adótöbbletet bir-e el. A közgyűlésen ezt a kérdést a legnagyobb körültekintéssel tárgyaltak, minden érdek szem előtt tartásával. A város azonkivül azon van, hogy j az iparosok és kisebb vállalkozók Ikeresethez jussanak. j A közgyűlésen érdemlegesebb ügyet nem "tárgyaltak. A csatornázás és kövezési munkálatok költségeinek adókövetkezménye pedig, reméljük, az adózó polgárok anyagi viszonyaihoz mért lesz. Bányamunkás lelkipásztori kongresszus Szeptember 1 ón ült össze Pécsett a magyarországi bányamunkás vidékek lelkipásztorainak első országos kongresszusa, melyen az összes hazai bányavidékek lelkészei jöttek össze, hogy a bányamunkás hivek speciális lelkígondozásának fontos ixpyét ós egyöntetű munkáját tárgyalják meg. A szakelőadások megtartására a rendezőség Seedoch Károly pápai kamarás, tatabányai lelkészt, Dr. Torna Imre tokodi plébánost, Mayer Béla tb. kanonok, diósgyőrvasgyári prépost plébánost s Bartinai Ferenc pécsi k. esperest, pécsbányatelepi plébánost kérte fel. Az esztergomi főegyházmegye részéről a b. e. hercegprimás, az esztergemkörnyéki kiterjedt bányavidék képviselőiében Dr. Torna Imre tokodi plébánost küldte ki, aki a rendezőség kérésére „Az ipari telepek egyéni- és házilelkipásztorkodásának gyakolati módozatairól", „A bányamunkás vallásos férfi egyesületek távolabbi és közelebbi előkészítése és szervezéséről" s végül „A munkásifjúság vallásos nevelése s a levente mozgalom lelkipásztori bevonásáról" tartott előadássorozatában, a megjelentek lelkes figyelme mellett mutatott rá a modern munkáslelkipásztorkodásnak a jelen viszonyok között nagyobb gyakorlati eredménnyel járó módozataira. A kongresszus, több üdvös határozat után kimondotta az egyöntetű munkálkodásnak s az egymás kölcsönös lelkipásztori támogatásának szükségességét. Minthogy a munkás hivek gyakran és nagyobb számban költöznek át egyik bányavidékről a másikra, a kongresszus megállapodott az egyházi törvénykönyv által is előirt „liber status animarum" illetve plébániai kartoték rovatainak egyöntetű formájában. Kimondotta, hogy a változó politikai áramlatokkal szemben, egyedül a ^katolikus egyház anyai szeretetében s tanításának s kegyelem eszközeinek nevelő hatásában látja a munkásság további konverziójának egyetlen útját. A maga részéről szükségesnek tartja a kath. népszövetség tervbevett felújítását is, de a réginél sokkal lelkibb, gyakorlatibb ós életképesebb formában megvalósítva A hit bátor megvallása s a kath. valláshoz való lelkes fiúi ragaszkodásnak a munkás hivek szivében való kiváltása céljából, a rendkívül súlyos gazdasági viszonyok ellenére is, a bányamunkásságot nagyobb számmal óhajtja felvonultatni az orsz. kath. nagygyűlés vasárnapjára s az eucharisztikus körmenetre, e célból az orsz. kath. szövetség vezetőségét kereste meg. Végül a kath. nagygyűlésekkel kapcsolatban megalkotja a kath. bányamunkások orsz. szövetségének osztályát s egyúttal, a tokodi plébános folytatólagos előterjesztésére, egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy ennek elnöki tisztére Schmidt Sándor m. kir bányaügyi főtanácsos, dorogi bányaigazgatót kéri fel. HÍREK Harangszentelés a főszékesegyházban. Vasárnap, f. hó 4-én szentelte meg a főszókesegyház három új harangját dr. Kohl Medárd félsz, püspök nagy ünnepélyességgel, a város hivőközönségének nagyarányú részvétele mellett. A d. e. 9 órai ünnepi szentmise után dr. Lepold Antal prelátus főszékesegyházi plébános tartott megható szentbeszédet, amelyen a harangokat, mint a megboldogult biboroshercegprimás utolsó ajándékát jellemezte. E harangok szavával fogja állandóan hivni Esztergom népét az Isten dicséretére. Majd hazafias hévvel hirdette, hogy ezek a harangok üdvözlik majdan a magyar feltámadást is. A gyönyörű szentbeszéd után a püspök a főkáptalan, valamint a hatóságok jelenvolt képviselőinek jelenlétében a harangtorony tövénél elhelyezett és a hivők kegyeletéből gazdagon felvirágozott harangokhoz vonult. A szertartást a főszékesegyházi énekkarnak a harangokról szóló alkalmi éneke vezette be. A szent cselekmény alatt az elborult égből finom, ködszerű eső permetezett, mintha csak az ég ily módon akarta volna e szép harangokat külön is meghinteni, Nemsokára azonban kivilágosodott s a szertartás zavartalanul befejeződhetett. A szentelési szertartások végeztével azonnal hozzáláttak a harangoknak a toronyba való felhúzásához. A nehéz munka minden gátló incidens nélkül folyt. Délután 4 órára már mind a három harang a toronyban volt, azonban felszerelésüket aznap nem fejezhették be, úgy hogy hétfőn egész nap tartott; Csak hétfőn este 8 órakor lettek annyira készen, hogy megszólalhattak. Ez ünnepi pillanat volt. Először a Szent István majd a Szent Adalbert-harang mély szava zendült komoly móltósággal, utána a Szent József-harang szólalt meg különkülön. Ezután együttesen szóltak, végül a régi harangokkal együtt. A harangok ezen moll-hangnemben szóló szép zengése dr. Csernoch János biboros-hercegprimás emlékére történt. Tizenegy évi hallgatás után az új harangok rövidesen az óraütést is jelezni fogják a környéken lakók nagy örömére. A harangszentelésen jelenvolt előkelőségek sorában dr. Gévai Wolff Nándor kultuszminiszteri államtitkár is résztvett családjával együtt. Gyermeknap és virágkorzó szeptember 11-én, d. u. 4 órakor. A Stefánia Szövetség, — mint minden évben — ezidén is megrendezi gyermeknapját, tradícióihoz hiven, a legpompásabb keretek között, védenceinek: a kicsinyeknek közreműködésével. Az egyesület, mely egész éven át folytatott csendes, de annál buzgóbb, odaadó munkával igyekszik célját betölteni, ezen a napon újból kilép Esztergom város nemesszivű közönsége elé, amelynek gyermekszeretetéről már annyi szép esetben volt alkalma meggyőződhetni. Ez a szeretet biztosítja már előre a gyermekkorzó sikerét, melyet a buzgó hölgytagok Nagyboldogasszony napja helyett, a biboros hercegprimás halála következtében beállott országos gyász miatt e hó 11-én, vasárnap, d. u. 4 órakor rendeznek meg, bájos, felejthetetlen lát-