ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-08-28 / 67. szám

ESZTERGOM Ív eg jelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Né* telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a .HUNNIA" könyvnyomdában. Huszonhatos bajtársak Esatergom, 1827. aug. 28. A huszonhatos baka esztergomi kreatúra, a háborús huszonhatos tisztek esztergomi jóbarátok, ismerősök és földiek, Esztergomban sírnak a huszonhatos hősi halottakért, ezért a mai huszonhatos ezredemléknap esztergomi ünnep, a mi bensőséges ünnepünk, az esztergomi bajtársak ünnepe. Elsülyedt világ az, amelynek emlékei ezen a vasárnapon szivünkben rajzanak, és a világsüllyedés feketéllő porfölhői is reges régen elültek. Lassan egy évtized ködén át szemlélhetjük a nemzeteket fullasztó és támasztó gigászi erőfeszítéseket és a pusztító katasztrófákba torlódó véres eseményeket, és idealizálódva jelenik meg előttünk a letiport világ képe, amelynek borzalmait, kegyetlenségét, durvaságát, szenvedéseit és szívszaggató szomorújátékait nem akarjuk többé látni, de amelynek heroizmusára, hitére, önfeláldozásaira és dalaira honfiúi vigasztalásképpen illetődött szívvel gondolunk. Más világ van, másivású emberek járnak Esztergom utcáin, százféle felfogással tarkított más szellem uralkodik, új irányítások érvényesülnek, az anyagi gond és az egyéni érvényesülés vágya hol összehívja, hol széttaszítja az embereket. Csoda-e, ha a mai életkörülmények között őrizzük és élesztgetjük azokat a lelki értékeket, amelyek az elsülyedt világból megmaradtak ? Csoda-e, ha azok a viharállta, nagy időket átszenvedett és milliókat testvérré forrasztó eseményeket és érzelmeket átélt férfiak, akik valamikor a rózsaszínű tábori levelezőlap révén egy családdá kötötték össze Esztergom népét és töltötték be az esztergomi apák, anyák, leányok és gyermekek szivét, most a baj'ársi szeretet dalával szólnak azokhoz, akik életben maradtak, hogy a régi nagy hittel higyjenek, ne felejtsék el egymást és fogjanak kezet ?! És csoda-e, ha a bajtársi szeretet szavával szólnak azokhoz is, akik nem maradtak életben, a hősi halottakhoz ? Hiszen ezekkel az örökkön élőkkel alkotják ők az igazi nagy magyar tábort, ahol egyek valamennyien a heroikus cselekedetekben, a rajongó honfiúi hitben és a bajtársi szeretetben ! Ebben a nagy táborban osak kétfélék az emberek : olyanok, akik életben maradtak és olyanok, akik meghaltak, és csakis ezen a nagy táboron keresztül szerethetjük ma Nagymagyarországot ős remélhetünk benne. Ebben a táborban az élők a holtaktól soha el nem szakadnak, ebben a táborban a halott regimentek parancsolnak az élőknek és ebben van a feltámadás záloga. Az idegenforgalom biztosítása Esztergom legsürgősebb feladata Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsos a városfejlődés kérdéséről Az „Esztergom" néhány héttel ezelőtt tervbe vette, hogy városunk vezető fórfiaihoz kérdéseket fog intézni: melyek azok a lehetőségek és módok, amelyek szerint a jövő Esztergomot megteremteni lehet. Kiadott a Gazdasági és Szociális Városi Párt egy programmot, amelyben tömören és reálisan nyújtja azokat ameglevő lehetőségeket,amelyek Esztergomot a biztos fejlődós felé vi szik. Eddig három interjút hoztunk. Impulzust akarunk adni ezzel, hogy Esztergom lassú véikeringésébe új életet vigyünk. Ujabban meglátogatta munkatársunk Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsos, nagykereskedőt, nyilatkozzék az eddigi interjúktól függetlenül a városfejlődés kérdéséről. Marosi Ferenc készséggel áll az „Esztergom" rendelkezésére, annál is inkább, mivel most érkezett meg külföldi útjáról és utazása alatt alkalma volt tapasztalatokat szereznie. — Ha az ember bármily nyelvű újságot vesz a kezébe, — mondja Marosi Ferenc — majdnem mindig talál benne pár sort, amely az illető ország vagy város idegenforgalmát propagálja és tárgyalja. A divatos világvárosok, mint például Bécs, Róma, Paris, London stb. igen szépen kamatoztatják a falaik között összehalmozott kulturális ós muzeális kincseket. Kitűnő reklámokkal és a tényleg meglevő nagyszerű kényelmi ós luxusintózmónyeik révén csalogatják városukba a bőpónzű idegenek százezreit. Hogy mit keresnek az idegenforgalmon a nyaralási hónapok alatt az arra berendezkedett egyes világ-fürdők és nyaraló telepek, az egyszerűen csodás! Hiszen akinek csak egyszer volt alkalma Svájcba utazhatnia, az saját szemével konstatálhatta, Hogy egész Svájc nem más, mmt egy nagy hotel, ahol igen jól megél a lakosság az oda özönlő idegenekből! Ezektől a nagyvárosi kulturális s egyéb más világnevezetességü fürdő és üdülő telepek idegenforgalmi lehetőségeitől eltekintve, nézzük, hogy mily szépen megélnek ós gyarapodnak az idegenekből a kis osztrák, igaz, hogy szép és tiszta fürdőhelyecskók százai! Ha végignézünk a magyar fürdőhelyeken, ott is találunk forgalmat, bár külföldi méretben kultúrát és kényelmet nem adhatnak. Nézzük már most, mit tudnánk mi, csak egy kis jóakarattal és fáradsággal, az idegenforgalom érdekében a mi szép Esztergomunkból csinálni ? Véleményem szerint Esztergom legsürgősebb feladata az idegenforgalom biztosítása. Az idegenforgalom nemcsak a szállodás, a kávés ós a fűszeres érdeke hanem érdeke, a város öszszes lakosságának, mert a haszonból nemcsak a fentemiitettek, hanem elsősorban a gazdaközönség, továbbá az orvos, a gyógyszerész, a divatárus, a fürdős ós a szedhető gyógydijak révén az egész város közönsége is részesül. Ma egy milliós világvái osaak mindenütt megvan a maga közeli, tisztán és higiénikusán berendezett kiránduló és üdülőtelepe. Itt van például Bécs Bádenjével. Bádenben van mintegy 8—10, a mai budapesti Hungáriához hasonló nagy szálloda, 100—150 pensió ós pár ezer más olcsóbb szoba. Van egy gyönyörű kurparkja, remek strandfürdője s szép hegyvidéke. — Badent hétköznapokon mintegy 3—5 ezer, vasárnap 18—20 ezer ember látogatja. Tessék kiszámítani, hogy mily haszna lehet ebből az ottani lakosságnak, csak napi és fejenkénti 10 schillinggel számítva? Ezzel szemben hová mehet az egész éven át agyonhajszolt budapesti közép osztályú polgár, akinek nem adatott meg, hogy a távoli külföldi, vagy a drága hazai fürdőket kereshesse fel? Elmehet legjobb esetben Nagymarosra, vagy Visegrádra! Hogy ott mily kényelmi és higiénikus berendezkedések várják, arról ne beszéljünk. Ne felejtsük el, kultúrát is kell adnunk a fürdőzőknek. Melyik tehát a legközelebbi fürdőzésre alkalmas város ? Esztergom. Egy kissé megjavított vasúti közlekedéssel 1 és negyed órányira fekszik Budapesttől. (Bécs—

Baden szintén 1 óra). A Duna, gyógyforrásai, gyönyörű fekvése, szép ós közeli hegyei fürdővárossá rendelik Esztergomot. A város szivében elterülő egészséges és festői fekvésű, legtermészetesebb „kurparkja" lehetne a szép Várhegy. A hatalmas Duna, a szigeti sétányok, a takarékpénztár gyönyörű strandfürdője, szállodái ós éttermei a legjobb alapot nyújtják. Az egész ország büszkesége a hatalmas Bazilika. Európai nevezetességű műgyűjteménye és képtára van. Ezzel szemben azonban tehertételként szerepelnek kétes tisztaságú és rosszul kövezett utcáink és kevés férőhelyünk. Az idegenforgalom biztosítása érdekében karban kell tartanunk az országutakat, hogy az autóközlekedés ne ütközzék akadályokba. A festői fekvésű szigeti sétányaink elhanyagoltak, csak a városát önzetlenül szerető két derék polgártársunk áldozatkész, fáradságos munkája tudja valamelyest jókarban tartani. Ha tehát azt akarjuk, hogy Esztergom Budapestnek bőséges jövedelmű nyaraló telepe „Badenje" legyen, akkor fogjon össze közös munkára hatóság is, meg polgár is. Hatóságainknak minden eszközzel oda kell hatniok, hogy utcáink és sétányaink még áldozatok árán is gondozottak és tiszták legyenek. Meg kell alkotnunk, illetve jobban ki kell építenünk és dotálnunk idegenforgalmi hivatalunkat, hogy az a kellő reklámozást és előmunkálatokat eszközölhesse. A polgárság rendezzen be a nyári hónapokra tiszta és aránylag olcsó kiadó szobákat, Ha mindez megtörté* nik, Esztergom a 3 nyári hónap alatt, ugy miként a Bécs melletti Baden, bőségesen megkeresheti egész évi ke* nyerét! ii Ünneprontó cimmel elmélkedik egy nagy keresztény napilap a buáapesti Szent István nap tapasztalatai felett s keserűen állapítja meg többek között a háziurak érzéketlenségét, mert nem lobogózták fel házaikat s legvégül megállapítja azt is, hogy a Szent Jobbkörmeneten sok történelmi név viselője hiányzott. A mi ünnepünkről, az augusztus lSiki esztergomi Szent Istvánnapról hasonlóan kell megemlékeznünk. Impozáns volt a felvonulás a bazilikába s amennyire megható volt a dorogi és tokodi bányáknak a bányaigazgatók vezetése alatt való felvonulása, annyira meglátszott, hogy az országos ünneppé tenni kívánt napon alig volt idegen ember látható, sőt, még a közeli vidék népe sem jelent meg, annál kevésbbé a szomszéd vármegyék vagy pedig a megszállott terület magyarsága. Elkészitve, meg" szervezve, az akadályok elhárítva nem voltak, hiszen még csak egy egyszerű felvonulási programm sem volt kinyomatva. Legkevésbbó sem kívánom az ünnepély megrendezésével megbízott városi tisztviselő egyébként igen derekas munkáját lekicsinyelni, de a Szent István napot előkészítő nagybizottság ezidei munkája a távolról sem elégítette ki a hozzáfűzött reményeket. Az esztergomi körmenetben sem voltak láthatók olyanok, akiknek as egyházban, a vármegyében, a városnál vagy társadalomban elfoglalt pozícióiknál fogva a körmenet fényét megjelenésükkel emelniök kellett volna. Hogyan, hát a nemxetalapitó szent király emlékezete és megünneplése még azokat sem tudja Összehozni, akik egyébként a királyünnepségeken mm szoktak ILLÉS SÁNDOR vászon- és divatárúkereskedcse Nagymennyiségű őszi divatújdonságaim beérkeztéről értesítem a m. t. vevőközönséget. — Gyönyörű választék női- és férfiszövetekben, SÍffOn-, vászon- ÓS kanavásznak, téli posztó és berliner-kendőkben, asztali és ágygarniturák, szőnyegek, Az összes szabókellékekből óriási készlet felhalmozva. Kellő időben sikerült bevásárlásaim OZeChenyi-ter* (laKareK epUlOtJ garantálják áruim olcsóságát. Saját érdekében tekintse meg raktáramat. Vételkényszer nines!