ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-01-23 / 7. szám

2 ESZTERGOM 1927. január 23. Jegyzetek az Ady-kérdéshez. A magyar költő már századok óta szakadéfi ot lát. Szakadékok: megnem­értések, félreértések, oktalan gúny és túlozott vádak árnyékolják sorsát. Ott horpad a százados szakadék mel­lett Csokonai, Katona József sirja, Berzsenyi összeomlott boltozata. Mert bámulatosan félrevezethető és közö­nyös néha a közönség. Politikumot vegyitünk irodalmi értékelésünkbe is, hiszünk a hangos szónak a tények ismerete nélkül, kedveljük a beteges párteskodást mindhalálig, sőt azon til is. Csoda ha a magyar költő néha messzire menekül (Balassa Lengyel­országba, Ady Párizsba), ha Jeremiás keserűségéhez folyamodik, ha olykor téved is. A közönség nem öleli magához a költőt, sőt ólomsúlyokat köt az ideák szárnyára, szakadékokat épit maga köré, töredezik a magyar arc és nem jön mindig egyesítő, hídépítő Széchenyi. Volt idő, mikor Petőfi is hazaáruló­ként menekült a korteshadak elől, meg is irta utána az Apostolt volt idő, amikor Ady Párizsba menekült, de ott is a fel-feldobott kő sorsát látta: a magyar géniusz hármilyen tájak szerelme után is visszahull, visszatér Magyarországba. Petőfiben voltak határozottan nemzetkőzi, for­radalmi csirák, de korában ő járt a magyarság legmélyébe, ő hozta az elfelejtett néppszichét, az Alföld is­meretlen szépségeit, a család liráját. Petőfiből magunkba szivtuk a nem­zetfentartó erőket, szépségei már pszichénk szerves részei. Petőfi élmé­nyünket már nem zavarják Petőfi szélsőségei. De miért látjuk akkor Adyban csak a hibákat f Hiszen tagadhatatlan, kiáltó értékei és szépségei vannak ! Egyetemes formává tette a lirát, „ger­mánnál, szlávnál ősibb" magyar ál­mokat viselt magában, monumentá­lissá tette ősi, biblikus póézisünket Új magyarságot várt, amely sajátságos nép víziónk teljesülése. O fejezte k; igazán a kurueság értelmét, ótestamen­tumi népnek látta a kurucságot. kit az új magyarság álma vezet véren és halálon át. Az egész modern lira gyökere az én, az egyéniség, Ady leg­mélyebb alkotásai a népsors virágai, tehát a poézis legmagasabb glóbusát jelentik. Olvassák el az Adám hol vagv?, a Hűség aranyos kora, Az ősz dicsérete, az Uj s új lovat, a Bujdosó kuruc rigmusa c. verseket (még száz ós száz ilyet tudnék mu­tatni) és igazat fognak adni. E tragikus korban a belső vitézség az élet értelme és a jövő méhe. Egyesítsünk magunkban minden ér­téket, ne a hibákat keressük ottan, ahol kincseket találhatunk. Csak a belső szépség emelheti magasra a magyar arcot. A magyar szellem az örök mostohaságban is folyton termett s pirulás rélkül állhat az emberiség szine előH. Szétrohanó lombok, pár­tok, vádak állanak szemben egymással. Az pedig, aki egész életét a magyar kultúrának adja, szomorúan vár, hogy talán mégis összeforr szétfutó életünk, összeborulnak a lombok s mindnyá­jan elférünk alattuk. Féja Géza. régi államjegyek beváltásából kelet­kezett tartozására az elmúlt évben 270 milliárdot törlesztett. A kiváló szép sikerekórt a számvizsgáló bizott­ság nevében takarókpénztárunk elnök­igazgatója, Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos mondott, általános helyes lés mellett, a jegybank elnökének, dr. Popovics Sándor v. b. titkos tanácsos­nak ós a vezérigazgatónak, dr. Scho­ber Béla kincstári főtanácsosnak mél­tán megérdemelt hálás köszönetet. Csendórbál Székesfehérvárott. Febr hó 12-én a székesfehérvári II. számú esendőr kerületi parancsnokság csendőr altiszti táncmulatságot rendez, mely­nek tiszta jövedelme a kerület jóléti és sport intézményeinek javára lesz forditva. A meghívásra igényt tartók közöljék igényüket a vármegye terüle­tén levő bármely csendőr-tiszti vagy örsparancsnokságnál, hol a jegyek is kaphatók. A Kossuth Lajos-utcai elemi fiúiskola épületében mult hó 21-én dr. Sajó Lajos vármegyei tisztifőorvos köz egészségügyi szemlét tartott, amely­ről igen kedvezőtlen jelentést adott a közigazgatási bizottságnak. A föld­mives népünk sorában pusztító gümő­kór elterjedésének egyik okozóját ezen épület alkalmatlan voltában látja A jelentés elismeri, hogy a szemle alkalmával a szellőztetés és tisztaság ellen nem volt kifogás. A közigazga­tási bizottság most átirt a város ta­nácsához és iskolaszékéhez, hogy fog­lalkozzék az iskolának egészségesebb helyre való telepítésével, miután az egészségügyi követelményektől is el­tekintve a jelenlegi telek kicsiny, za­jos útvonalon fekszik s így modern iskolának nem alkalmas. Az iskola kérdése természetesen szintén állami támogatással volna csak megoldható, miután a város most nincs aiban az anyagi helyzetben, hogy még egy iskola építésébe belefogjon. Mint értesülünk, a szegényház telke és épülete van ilyenül szóbahozva, ahol csekély át­alakítással aránylag megfelelő iskola lenne létesíthető a jelenlegi intéz­mény más, alkalmas helyre való tele­pítése után. Színdarab a Belvárosi Kath. Olvasó­körben. F. hó 16-án hozta szinre a Kör műkedvelő gárdája Szentpéteri Zs.: „Tündórlak Magyarhonban" c. népies vígjátékát megkapóan ügyes alakításokkal. A játékosok szinpadi ru+inja, biztos fellépése oly finom volt, hogy mindenkit meglepett. Mondható, hogy régen játszottak igy. Feltűnő szépen alakitott Gerendás Ferenc a közhuszár ós partnere Farkas Julianna a Marcsa szerepében. Kaptak is tapsot eleget. Cserép János jól adta ä tábor­nokot, akinak elegáns katonatiszt fiait Kerekes József és Kiss Imre, gyám­leányainak úri moáorát pedig Bábszki Katalin és dkultéti Erzsébet játszották természetes közvetlenséggel. Az öreg biró kitűnő volt Nyári Lajostól. A kántort elsőrendűen adta Dobronya István, akit többször szeretnénk látni a színpadon. Kiss János a falusi kis­bíró hű képmásaként állt előttünk. Az először fellépő Hegedűs Jánossal együtt a többi szereplők is dicsére­tet érdemelnek. A díszlet ós a szép ruhák szép miliőt adtak a darabnak. Ki kell emelnünk ifj. Tátus János ifjúsági alelnök fáradságot nem ismerő buzgalmat, aki a nép gyermekeit oly sok szép színdarabra készítette elő s most is gazdag erkölcsi sikert ért el önzetlen munkájával, amilyent még kevés ember mondhat magáénak. Csak az a kár, hogy a Kör tagjai nem érdeklődnek eléggé az ifjúság szellemi haladása és fáradságos kép­zése iránt. Sokan sajnálhatják, hogy elmulasztották a darabot megtei in­teni. Az Esztergomi Kath. Kör közgyűlése. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 23-án vasárnap délután 5 órakor ti rtja a Kör helyiségében XXXV. évi rendes közgyűlését, mely után este 8 órakor társasvacsora lesz. A volt 26-08 háziezredbeliek össze­jövetele. Egy régi óhajnak megvalósí­tására felkérem a volt 26. gyalog­ezredben úgy békeidejében, mint a háború alatt szolgálatot teljesített és Esztergomban tartózkodó tiszti és legénységi állományú tagjait, hogy 1927. január hó 30-án, azaz vasárnap délelőtt fél 11 órakor a „Magyar Király" szálló nagytermében az ezred emléke ápolásának rövid megbeszé­lésére megjelenni szivesk ed jenek. Gyürke Dezső ny. ezredes. Farsangi előadás az érseki tanítónő­képző - intézetben. Az érseki tanitónő­képző-intézet növendékei február 6-án d. u. 5 órakor az in.ézet nagytermé­ben előadást tartanak, melynek mű sorát következő számunkban hoz­zuk. A rendőrség előadásai. Most számo­lunk be azokról a napokról, amelye­ken a helybeli államrendőrség őrsze­mélyzete jóléti alapja javára műked­velő szinielőadásokat rendezett. 1926. december 18, 19-én negyvenöt szerep­lővel egy szép karácsonyi pásztorjá­tékot adott elő. Azok, akik a dara­bot látták, csak elismeréssel adózhat­nak nemcsak a szereplőknek azok gyönyörű összjátékáért, hanem a da­rab Írójának, Holeczky Ernő győri kórházi gondnoknak is. A darab zeng­zetes nyelven tárja a szemlélő elé a szent misztériumot s a szereplők já­téba ós a darab szép kiállítása csak fokozták a hatást. Meleg karácsonyi hangulat szállta meg mindenki lelkét és Őszinte áhítattal szemlélték az Ur Jézus születése ünnepének emlékére rendezett előadást. A darabban elő­forduló énekszámokat Nemesszeghy István tanitóképző-intézeti zenetanár állította össze és nagy gonddal, fárad­sággal ós tanította be. Szép alakítás volt a pásztorok tanyája és azok ügyes játéka. Elismerórt érdemel a He­ródes király szerepét betöltő Nemes Lajos államrendőr, aki oly élethűen alakította szerepét, hogy bármely vér­beli színésszel felvehette volna a ver­senyt. A női szereplők szintén jók voltak, igy Mária, Gábriel angyal és Éva szerepét betöltő Mitykó Mária, Trombitás Ilonka és Mariska. Az an­gyalok kara szép hatást váltott ki. A szép kiállítású darabot december 20-án a leányiskolák, 21-én a hon­védség részére megismételték. A ren­dezés fáradságos és nehéz munkáját Palkovich Miklós m. kir. rendőrkapi­tány vállalta, kinek lelkes támogatója és segítőtársa Szabó Jenő detektív és Sehönwelder József hivatali segédtiszt voltak. — Január 8 és l6-án a kapi­tányság őrszemélyzetének műkedvelő­gárdája pedig „Debrecenbekéne menni* c. 3 felvonásos operettet adta elő, amelyről már megemlékeztünk. Dicsé­ret derék rendőreinknek. Látta-e már a „Gyuri úrfi"-t? Boros Lászlónak a „Nemzeti Színház" szín­padát megjárt kitűnő, tréfás és mulat­ságos bohózata most kerül első izben szinre városunkban. A Nemzeti mű­vészei 1925 ben hónapokig tartoták műsoron ezt a kitűnő darabot, most a Kath. Legényegylet szinigárdája kedveskedik nagy táncmulatsága alkal­mával, február 2-án, ^Gyertyaszentelő Boldogasszonykor közönségnek vele. Kétségen kivül a mulatság fénypontja lesz e darab, amelyet mindenki meg­tekinthet, mert az egylet tekintettel a mai nehéz társadalmi életviszo­nyokra a legminimálisabb összegben 1*20 Pengőben állapította meg a be­lépődijat. A meghívók e héten men­nek szót, aki tévedésből nem kapott volna a mulitságra meghívót, igényét jelentse a Legény otthonban. A kórházi betegek karácsonyára adakoztak természetben: (folytatás) Bors Kálmán, Csikós Mihály, Écsy nővérek, özv. Ei^genhoffer Ernőné, Groszner Berta, Horváth Sz. Jánosné. özv. Jedlicska Rezsőné, Kollár Lzjos, Korentsy Mihály, dr. Machovich Gyula, Mattyasóvszky Marianna, Morvái Fe­rencné, Nelhiebel Gusztáv, özv. Neu­mann Gyuláné, N. N., N. N., Oltóssy Rezsőné, Sass Gyuláné, Schwach Sándor, Varga Mártonná. — A Simor kórházi betegek részére : Készpénz­ben: A vármegye közönsége ós Fischer Péter és Társa budapesti cég adoma nyából 165,400 és 165,400 K, adakoz­tak továbbá 200.000 K-t Szókesfő­káptalan és dr. Lepold Antal. 100.000 K-t Báthy László, Brühl József, dr. Cssrnoch János, dr. Drahos János, özv. Etter Gyuláné, Kersbaummayer Károly, dr. Klinda Teofil, N. N., Szántó Géza és dr. Vándor Ödön. 50.000. K-t dr. Gönezy Béla, Isten nevében, Kollár Lajos, dr. Krammer Gy or gy> Kovács Antalné, Kúti Sán­dor és a szentgyó'rgymezői hivek. 30 000 K-t Deutsch Károly. 25,000 K-t Nábrády-esalád, N. N. és Szmat­lik testvérek. — Természetben ada­koztak : Einczinger Sándor, dr. Hal­mos Ignác, dr. Kohl Medárd, Kollár Lajos, Korencsy Mihály, dr. Macho­vich Gyula, Mattyasóvszky Mariann, dr. Tóth Kálmán, dr. Turi Béla. — Mindezen adományokért hálás kö­szönetet mond a szenvedő betegek nevében S. M. Schönberg Tharázia a Kolos-kórház ós S. M. Lénárt Flóri­ánná a Simor-kórház főnöknője. Nyitott szennycsatornák a dorogi országúton. A volt kenyérmezői hadi­fogolytábor ma is meglévő szenny­csatornájának nyitott; aknáit már több izben befedette az illetékes ha­tóság, azonban az aknák fedőit mind­annyiszor vagy elemeitek, vagy tönkre­tették ismeretlen — valószínű­leg éretlen — tettesek. Ily nyitott aknák vannak a tábor és a Zsidódi patak közötti országútvonalon is, ahol e hét folyamán ismét — most már másodízben — történt baleset miat­tuk. Most egy gyermek esett bele ily nyitott a&nába. Ez alkalommal Csere József vendéglős mentette ki szerencsésen a gyermeket kínos hely­zetéből. Az Esztergom-szentgyörgymezöi Kath. Olvasókör január 23-án (vasárnap; este 8 órai kezdettel tagjai számára táncmulatságot rendez. Belépó'dij : szemólyjegy 120 pengő, családjegy Ki a ragyogóbb? A primadonna vagy a milliárdokat érő gyémántékszer ? Az amerika színésznők között nincs még egy olyan népszerű név, mint Mae Murray. Bodros szőke feje, gyönyörű alakja, franciás könnyed­sége még a legálmosabb nézőt is el­ragadtatásra kényszeríti. Mae Murray megjelenik a filmvásznon, a közöaség feszült várakozással nézi a filmet, mert tudja, hogy Mae Murray mindig valami nagyszerűt, valami érdekeset hoz. A „ Vig özvegy" ragyogó prima­donnája .szombaton a Kultur Mozgóban legérdekesebb szerepében mutatkozik be. A „Cárnő nyakéke" a film cime és Párizsban játszódik a Mont-Martre szédítő forgatagában, az apacsok vi­lágában. A film hőse nemcsak a tün­déri szépségű Mae Murray, hanem egy vagyont érő gyémántékszer f amelynek a csillogása ugyanolyan vakitó, mint maga a főszereplő, Mae Murray. A pompás szombati műsor még egy nagy slágert tartogat meglepetésül a közönség számára, a kitűnő amerikai attrakció cime, a „Fifi kisasszony" és főszereplője Corinne Griffith. Az érde­kes mesén kivül a film nagy szenzá­ciója az a csodálatosan szép szines di­vatrevű, amely szemkápráztató látvá­nyosság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom