ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-07-24 / 56. szám

ESZTERGOM 1927. július 24. Az előkelőségek soraiban ott fogjuk látni Klebelsberg Kunó gróf, vallásos közoktatásügyi minisztert, Zsitvay Tibort, a képviselőház elnökét, Sxukováthy államtitkárt és még számosakat, igy Esztergom városa ós a vármegye képviseletében a hatóságokat. Az ünnepség délután 5 órakor kezdődik. Az előkelőségek fogadása után megtörténik az uszoda felavatása. Ezután a versenyszámok következnek. Érdekes lesz a lO éven aluliak versenye. A lula'donkópeni verseny országos és nemzetközi jellegű lesz. Részt vesz minden valószínűség szerint Bárány István is. Látványosságszámba megy a Corvin Áruház rendezésében a divatrevű. A Fürdő szállodában tánc tetőzi be a versenyt. A versenyről és magáról az ünnepségről a programm részletes kidolgozása után még irni fegünk. Reméljük, hogy mind a város, mind pedig a Move úszószakosztálya minden lehetőt el fog követni a verseny elsőrangú megrendezésére. HÍREK Kérjük Rothermere lordot, hogy második kőrútjában látogasson el az esztergomi hidon át Párkány szimagyar vidékére is! Rothermere lord nagy eréllyel és lelkesedéssel folytatja a világsajtóban azt a nemes és áldásos munkát, amellyel Magyarország nyilvánvaló területi sérelmeit és a magyar nemzet jogainak égbekiáltó megnyirbálását kívánja megszüntetni. Mi, esztergomiak, feszült figyelemmel kisórjük a lord akcióját és odaadó lelkesedéssel állunk mögötte. A legutóbb Benes cseh miniszterelnöknek küldött távirat olvasásakor minden jó magyarral együtt különösen mi esztergomiak lélegzettüak fel, akik a trianoni szerződés folytán elvesztettük a gyönyörű dunai nagyhid felét és egész párkányi járásunkat, amelynek népe pedig soha más szót, mint magyart, nem beszélt. A magyar sajtóorgánumoknak az a száma, amelyben a távirat szövege volt olvasható, Esztergomban minden hivatali asztalon ott volt ós minden esztergomi ember kezén keresztül ment. Az a távirat az esztergomiak szivéből szólt. Ujabban lord Rothermere a magyar társadalom egységes támogatását kéri munkájához. Legyen meggyőződve Nagymóltóságod, hogy mi esztergomiak is, egy szívvel-lélekkel követjük és könnyes szemmel várjuk a felszabadulást, Párkány szabadsá gát, amely Esztergom boldogulása is. Felhivjuk összes hatóságaink figyelmét arra, hogy nem lehetne e kieszközölni, hogy Rothermere lord most tervezett második nagy kőrútjában látogasson el hozzánk is ? Kérjük a nagyméltóságú lordot, látogasson a szomorú esztergomi hidon át Párkány színmagyar vidékére is! Esztergomi fotográfiák Amiről irni akarunk, nem könnyű feladat. Arcképeket akarunk megrajzolni, meg apró tőrténetkóket, amelyek esztergomi vonást viselnek magukon. A vázlatot jól elkészítettük, s az olvasó, mikor a képet szemléli, egyszerű, de hü vonásokat lásson. Talán ismerősre is akad. Most történt, hogy az iskola kapui két hónapra becsukódtak. A Széchenyi-téren két deresedő diák ül. Véndiákok. Pihennek és szótlanul nézik az esti sétálókat. Szemük mosolyog s úgy tűnik, nézésük messze jár. Az öregebbik — fején széleskarimájú kalap, a teteje hegyesen összelapított, alóla szürke szeme, hegyes orra, merev, cinikus szája és sörtés álla látszik árnyéktól sötéten — csöndesen szól: — Te, János, neked is fehér már a hajad. — Csak fehéredik — szól az „ifjabb". Incselkedik. Haja rövidrenyirt. Sok apró ezüsttüske. Homlokán sok ránc, barázda. Ha orra előre nem ugraDa, szomorú öregecske nézne ránk. Igy fontoskodó, fürge. Mint aki félvállról beszól az idővel: úgysem hallgatok rád, magamnak maradok. Egy fiú és egy leány jön. — Te, nézd, a volt diák. Lányka az oldalán. Bot is van nála. A volt diák férfiasan igyekszik elmenni. Nem sikerül. Köszön, valamit dörmög, ügyetlenül meghajol. Aztán bátrabb lesz menése. A leánykával lépést tart ós mintha ritmus hangzanék. Az utca végéig kisérik szemükkel a fiatalokat a — fehérhajú diákok. Aztán felkelnek és mennek ők is. Hazafelé ballagnak az öreg diákszobába. Talán, hogy a rógidők emlékei között turkáljanak. Talán, bogy egy könyvbe rejtett száraz virág illatát szívják magukba — a mult, az élet örökifjúságát, A hercegprímás betegsége. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás e hót folyamán ismét kisebbfokú tüdőgyulladáson esett át. Péntekre már láza nem volt, mindazáltal gyengesége oly nagyfokú, hogy állapotát változatlanul komolynak kell tartanunk. A Szent Anna-templom búcsúja. Szent Anna napját kiváló buzgalommal I szokták városunk lakói megünnepelni, főleg a Szent Anna templomban, ahol nyolc napi ájtatosság keretében fejezik ki tiszteletüket a hivek a templom védszentje iránt. Ez az ájtatosság f. hó 25-ón, hétfőn este 6 órakor litániával ^ kezdődik ; magán az ünnepen, azaz kedden reggel 6 óra után szentbeszéd, ezt követi énekes szentmise ; ezenkívül 8, 9, 10 és 11 órakor is hallgathatnak a hivek szent misét. A litánia mindennap d. u. 6 órakor kezdődik. Csöndben ballagnak a fehérhajú vóndiákok, szótlanul mennek tovább ... továbl) . . . A Kisdunaparton emberek dolgoznak. Az Erzsébet-szobor körül a te ret szépítik. Az út másik oldalán, ahol a fű térdig ér, magábanálló ember dolgozik. Ember. Igaz, ru hája elüt a többitől, gallérja és nyakkendője van. Kalapja a fűben hever. Haja őszes. Olyan ember mint a többi, csak a név, a rang lehet megkülönböztető. Ez moát nem fontos. Nevezzük oolgárnak. Homlokán izzadság ver ki. Mert a polgár kapát tart kezében ós gyo mot irt. Kétszer-háromszor kell felemelnie a kapát, mig egy-egy bogáncs, tövis a földből kikerül. Nem tudni, erősek-e az ütések, vagy mérgesek. Erősek lehetnek, mert a polgár szótlanul halad előre. Mérgesek is lehetnek, mert a kikerült bogáncs ugyancsak messze repül. Vájjon mit gondolhat a polgár ? — Nincs pénze a városnak. Hm! De szeme van. Hát nem látja, hogy fű és dudva nő itt be mindent. Mi csak beszélünk, mint az egyszeri. Mindenki okosabb akar lenni. Hogy igy kellene, úgy kellene. Na! Aztán, ha saját portájukba kukkantanánk, lenne is mit látni. Nem is lesz előbb rend, amig ezek a gyomok ki nem kerülnek. Még azt találná valaki mondani: amilyen az út, olyan az is, aki rajta jár. Hát majd én megmutatom. Meg is mutatja. Nagy mérgesen vágja bele kapáját a — polgár úr W. 0. Razzia a piacon. Rendőrségünk a legnagyobb eréllyel végzi a piaci árak ellenőrzését, hogy a drágaság enyhülését ezzel is biztosítsa. Eddig 12 esetben történt árdrágítás és 6 esetben árak ki nem irása. Az árdrágítók eUen a biróság Ítélkezik, azok ellen pedig, akik az árakat nem irták ki, a rendőrség fog eljárást inditani. Uj főszékesegyházi karkáplán. A dorogi bányalelkésszé kinevezett Szomszély Antal helyébe az egyház főhatóság Pántol Márton újmisést nevezte ki főszékesegyházi karkáplánná s egyben az érseki tanítóképző hittanárává. A budapesti Regnum-Marianum egyházközség adminisztrátora. Shvoy Lajost, a budapesti Regnum-Marianum egyházközség buzgó plébánosát tudvalevően székesfehérvári püspökké nevezte ki XI. Pius pápa Őszentsége. Az így megüresedett plébánia adminisztrátorául az egyházi főhatóság Dr. Halász Pál ottani káplánt nevezte ki, aki a plébánia megalakulása óta működött együtt az új székesfehérvári püspökkel. Halálozás. Kemenczi Mihály héregi plébános, a bajóti kerület esperese, Komárom-Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának tagja f. évi július hó 20-án rövid betegség után 79 éves korában elhunyt. A megboldogult Esztergomban született s előbb Ekelen, 1897 óta Héregen volt plébános. Főpásztorának bizalma 1911 ben alesperessé, 1925-ben esperessé tette. Halálát kiterjedt rokonság -gyászolja. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 20-án délután 4 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnöklésével rendkivüli közgyűlést tartott, melynek főtárgyával, a városkövezési munkálatok odaítélésével más helyütt foglalkozunk. Tárgysorozat előtt az Esztergomi Takarékpénztár beadványa olvastatott fel, amelyben a most folyó és városfejlődési szempontból nagyjelentőségű munkálataihoz, a gyógyfürdőépitéshez a város hathatós támogatását kéri. A közgyűlés jóakarattal táígyalta az ügyet és ennek megfelelően határozta el a fürdőhöz vezető Csernoch János-út egy szakaszának korzóvá leendő kiképzését is. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József a végrebajta+lan közgyűlési határozatokról interpellálta meg a város vezetőségét és pedig a dorogi vám kihelyezése, az ebtartási, hirdetési szabályrendelet, utcák, hidak elnevezése ügyében, ós a vonatkozó határozatok mielőbbi végrehaj tárát sürgette a közgyűlés helyeslése mellett. A tárgysorozatban feltűnő sok ripáriai közalkalmazotti háztelek eladásának ügye szerepelt, jeléül annak, hogy a tisztviselői telektulajdonosok nem igen tudnak építkezni. Szomorú jelenség, hogy az esztergomi tisztviselők sehonnan támogatást nem kapnak a házépítéshez, amig más városban, pl. Székesfehérváron a tiszt*viselői házak egész sora épül már a város garanciája mellett felvett kölcsönből. Az ünnepi diszfelvonulás iránt, mely egyházias és nemzeties jellegénei fogva Nagyboldogasszonykor minden körülmények között meg lesz tartva, a vármegyében is nagy érdeklődés mutatkozik, abban a vidékiek is nagy számban vesznek részt. Mozgósítva lesznek nemcsak a dorogi ós tokodi bányászok, akik saját zenekarukkal, zászlóikkal és jelvényeikkel jönnek, hanem az esztergomi járás levente- ós tűzoltóegyesületei, sőt a leányok is, akik mind nagy csoportokban jönnek fel az ünnepre. Velők tartanak a többi kath. hivők is, akik szintén részt akarnak venni a búcsún. Erre való tekintetből a városi hatóság egy külön vonat beállításáért folyamodott, amely augusztus 15-én reggel 5 órakor indul Süttőről és útközben felveszi a Piszkéről, Lábatlanról, Bajótról, Nyergesújfaluról, Péliföldszentkeresztről, Mogyorósról ós a bányatelepről, Esztergomtáborból, valamint Késztölcről idetörekvő utasokat ; Esztergomba érkezik 6 óra 45 perkor. Tehát elegendő idő lesz, hogy a leventék, tűzoltók ós leácycsoportok rendekbe fejlődve a hivők seregével a Széchenyi-térre jöhessenek, hogy itt a helyeiket elfoglalva, a diszmenetben, mely reggel 8 órakor indul, résztvehessenek. A különvonat este 6 órakor indul vissza Süttőre. A csóvick, leány váriak, Csolnokiak és dorogiak a Leányvár—Csév állomásról induló és Esztergomba 7 óra 09 perckor érkező rendes vonattal jöhetnek. A falusi népies leánycsoportok szervezésére a rendezőség a községek elöljáróságát, főkép a levente vezetőket és oktatókat ezúton is felkéri. Hasonló szervezkedés már Esztergomban is folyik és a magyar ruhába öltöző leányok nagy örömmel készülhetnek arra, hogy a „Patrona Hungáriáé" szobra mentől méltóbb keretben és kisérettel hordoztassék körül. A menetben való részvételót ujabban az Országos Szent Gellért Egyesület is bejelentette, mely a diszzászlóját ós szent Grellért püspök háziereklyójét is magával hozza. Egyházzenei hangverseny Visegrádon. A visegrádi rk. plébánia-templomban az új harangok javára július 31-én, vasárnap d. u. fél 5 órakor Zsitvay Tibor a nemzetgyűlés elnöke védnökségével jótékony célú egyházzenei hangverseny lesz. Közreműkönnek: Bánáti Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, zeneszerző, az Orsz. Cecil Egylet alelnöke, Büchner A-né Nyárasdy Hona és Magyarász B-né Kersch Etel hangversenyénekesnők, Melles Béla világbirű hegedűművész a m. kir. Opera hangversenymestere, Pfeiffer Jenő főv. énektanár, volt székesegyházi karnagy, orgonista, Rolkó R-né Ekessy Berta és Rolkó Rezső főszékesegyházi énekkar tagjai. A magas szinvmalú hangverseny műsorán Händel, Mozart, Beethoven, Verdi, Liszt, Seyler, Kersch, Demény ós Büchner müvei szerepelnek, köztük szólók, duettek, tercettek és karok, i^z a művészi együttes tavaly Visegrádon ós másutt is igen jól sikerült templomi hangversenyt rendezett, Az esztergomi bencés-cserkészek a Balkán-félsziget: Szófia, Konstantinápoly és Athén bejárása után f. hó 25-én érkeznek haza ismét városunkba. Hatalmas nyári kirándulásuk az egész országban figyelmet keltett. A „Nemzeti Újság" e hét folyamán szép vezércikkben emlékezett meg róluk, mint akik a magyar és cserkész névnek messze idegenben is nevet és becsületet szereznek. Hídátkelés. Igazán nem vagyok azzal megvádoható, hogy a magam érdekében teszem szóvá a hídátkelés ügyét, hiszen a csehek engem azzal tüntettek ki, hogy sem útlevéllel, sem határátlépési igazolvánnyal nem engednek át. Lehetne ugyanis arról is elmélkedni, ' hogy kormányunk—melynek tudomása . van erről az esetről — miért türi ezt a cseh fricskát: szent meggyőződésem, hogy ha San Marino egy tábornokával bánna egy külföldi hatalom ilyenképen, még talán az is eré-