ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-07-03 / 50. szám

XXXIL évfolyam, 5Q. szám. Ára »© fillér Vasárnap, 1927. j üliüs 3. RGOM Ju'egjelenik hetenkint kétszer: szerdán és raiárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Néptelen közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A régi és a mai ifjúság Esztergom, 1927. július 3. Megvan-e még a gimnázium diákkönyvtárában a Hős fiúk piros­kötetes könyve ? Eszembe jut most ez a drága könyv, a régi kisdiák vágyakozásának netovábbja és ál­mainak katekizmusa, amelynek már minden lapja külön volt, táblái is rég leszakadtak a fűzésről és a szá­mát az oldalára kellett ragasztani. Mind ezt akarták a diákok a könyvtár­órán és ez a könyv egy percig sem pihenhetett a polcon. Kézről-kézre járt és minden lapjához a kis diák könnyes lelkesedése tapadt. Pedig nem; volt ebben a könyvben szövevényes, izgalmas kaland és hajmeresztő tör-l ténet, hanem csupán a magyar sza-; badságért élő-haló egy-két meleg-j szivű fiúnak a negyvennyolcas nagy időkben való élete és szereplései Rákosi Viktor tollának művészi egy­szerűségével megírva. Hol vannak Rákosi Viktor köny-i vének hős fiai, és hol van az ifjú­ság, amely a nagy idők fiainak cselekedetein lelkesedett ? Hol van az az ifjúság, amely a magyar ideálokért való heroikus küzdelmek­ben hitt és eszerint hangolta lelki világát és rendezte be szivének kultúráját ? Az ifjúság dúsvéiíí és aranylelkű kora drága örökségként száll nem­zedékről-nemzedékre a nemzet éle­tében. A Hős fiúk szellemében nö­vekedett nemzedék, amely vérét, lelki erejét és egész arany ifjúságát áldozta fel a világháború révén a nemzetre szakadt katasztrofális küz­delemben és amely fáradtan és ki­merülten is mindhalálig éli szent ideáljai szerint berendezett lelkivilá­gát, megtette kötelességét és betöl­tötte hivatását. Uj nemzedékre került a sor, és ez a nemzet meg is érdemli, hogy tovább következzék a drága örök­ség, az új aranyifjúság. Az új nem­zedék itt van, űe ha a drága örök­séget keressük az új aranyifjúság­ban, akkor azt kell mondanunk, bogy ez az ifjúság felfogásában, ideáljaiban különbözik a régitől. A régi ifjúság nem igen tudja meg­érteni ezt az ujat, amely naivul hivő idealistának nevezi a régit. Ez a nehéz időkben kifáradt nemzedék nem érti, hogy utána egy olyan nemzedék következett, amely fity málva beszót arról, ami az ő sze­mében szent és komoly ügy volt. Kern érti, hogy ez az uj nemzedék az iskola porával rázza le magáról Petőfit és Aranyt, pár hónap alatt el is felejti a magyar szellemi élet titánjait, azonban annál jobban dicsőíti Nurrnit és Bárányt és is­meri a sport legfurcsább ágazatainak lényegét és részleteit. Nem érti ezt az ifjú nemzedéket, amely egyálta­lán nem tud gyönyörködni a Bánk­bánban, vagy akár a János vitéz o. operettben sem, azonban annál in­kább élvezi azt az újfajta operettet, amelyben öklöznek és a leglehetet­lenebb vad táncokat járják. Érthe­tetlen előtte ez az áj nemzedék, amelyet mézes madzaggal sem le­hetne egy-egy kiváló magyar elme, vagy akár egy-egy nagy magyar mű­vész előadására csalni, de amely mint az őrült rohan egy jól beharangozott futtball meccsre. Hogyan: Hát a test a lélek eszköze, vagy a lélek a test esz­köze ?! . . . Nő, fejlődik ez az ifjú­ság, de ez nem lesz virág a nemzet fáján, ennek sem szine, sem illata. S lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? ! . . . Séta a Takarékpénztár építkezései körül Rudolf István vezérigazgatóval az építkezések színhelyén Kezünkbe került a fürdők ós gyógyhelyek nemzetközi értesítője ós egy Fürdőkalauz, Európa nevezete­sebb fürdőhelyeinek ismertetésével. Mindkettőben képekkel illusztrálva találjuk meg a fürdők leírását. Esz­tergomot kerestük meg. Az előbbi könyv igy ir: „Dr. Hankó Vilmos egyetemi tanár által megejtett vegy­elemzés szerint a forrás vize legköze­lebb áll Bodendorf, Büdenweiler, Jo­hannesbad, Landeck, Neuhaas, Bőmer­bad stb, hasonló természetű vizeihez." — Következik a viz hatásának ismer­tetése az egyes betegségekkel szem­ben, és a viz analizálása. Alatta a kép a Várhegyet, a bazilikával áb­rázolja. A másik könyvben kevesebb szöveget találunk Esztergomról, de an­nál többet beszél a kép. AKisdunapar­tot látjuk, háttérben a bazilikával s jobbról a Szent István fürdőtelepet.Ha idegen a könyvet kezébe veszi, az elragadás hsngján szól: a természeti szépségek gazdagságát, a történelmi 'mult méltóságát és a romantikus nyugalom minden kedvességét viseli Esztergom. Elmentünk tehát a takarékpénztárba ós felkerestük Rudolf István vezér­igazgatót, nyilatkozzon nékünk a strandfürdő megépítéséről, a Fürdő­szálloda átalakításáról s a jövő ter­vekről. Mert mégsem mehetünk szó nélkül tovább, amikor látjuk, hogy az építkezések költsége a horribilis ösz­sxeget tesz ki. Rudolf vezérigazgató Mikszáth Kál­mánra hivatkozva, áll rendelkezésünkre. — Volt egyszer egy postás házas pár, a ki valami mellékjövedelemre szeretett volna szert tenni. De ho­gyan ? .. . Nagyot gondoltak. Betették szépen az újságba, hogy Pocok köz­ség kitűnő nyaralóhely, fürdővel, hegyi levegővtíl stb. Szorongva várták az eredményt. Nagysokára fiatal há­zaspár jelentkezett s a postamester ék­nél szállt meg. Később kitudó­dott, hogy fürdőnek itt se hire, se hamva, de azt postamesterek eligazítot­ták. Fő, hogy a házaspár jól érezte magát. Es mi esztergomiak mit te­szünk ? Bizony tanulnatunk Pocok postamesterétől... Rudolf vezérigazgató kalauzolása mellett elmentünk a Takarókpénztár építkezéseinek színhelyére. Megtekin­tettük a strand- ós a fürdőszálloda épít­kezéseit. Látni akartuk, hogy meny­nyivel tudunk többet nyújtani Pocok postamesterénél. 50X25 méter nagyságú úszómedence tárul elénk. Vizét mindennap fogják váltani. Magyarországon kevés ilyen bővizű forrás van, ahol 25000 hl viz cserélődhetik ki. A medence-munkálatok befejeződtek. A munkások már a beton­kabinokat építik és planirozási mun­kálatot végeznek. A kabinok hátsó oldala földdel lesz feltöltve és dísz­cserjékkel beültetve. A kabinok te­lapos és napfürdőzésre is alkalmas, teje tribünül fog versenyek alkal mával szolgálni. Elől a nők, hátul a férfiak kabinjai lesznek. Ezek mind a Csernoch János-út felöl a me­dence két oldalán L alakban húzódnak. A másik oldalon homokstrand létesül, feljebb, terraszon, kisebb park a strad­büffével. A homokstrandon ós az úszómedence körül különböző torna szerek és játékok állnak a közönség és a gyermekek rendelkezésére. Igye­kezni fog az épitési vezetőség, hogy olyan miliőt létesítsen, mely a leg­szebb ítéletet váltja ki. Különben is gyönyörű látvány tárul elénk. A Vár a platánfák között fönséges, a környező hegyek szépségeiket mutat­ják, előttünk pedig egy modern fürdőszálloda épülete, mely minden igényt kivan szolgálni. Szép lesz a zenepavillon is. A park Mett, a következő terra­szon, a volt kocsiszín északi oldalán, étkező-veranda épül, elől a strand­konyhával. A kocsiszínből táncterem lesz, nyolc méter mélységű színpad­dal. A táncteremből a hallba jutunk. Az emeletre vezető lépcső innen el­került s igy térsége megnagyobbodott. Délszaki növényekkel szép látványt fog nyújtani. Innen a nagy étterembe érünk balról, a primási patika felől, a lépcsőházzal és egy kisebb étterem­mel, társaságok számára. A nagy étteremtől jobbra polgári étterem söntéssel következik, majd a tálaló­szoba és legvégül a konyha. Az emeleten egyelőre 17 vendégszoba és egy közös hálóterem, 50 aggyal turisták, kiránduló társaságok számára. Lesz olvasó- és társalgó-terem ie. Úgyszintén klub, egyesületi helyi* ség is. Az udvaron autógarázs épül. A legrövidebben vázoltuk az építke­zés munkálatait. Mindenütt sürgés­forgás, kalapácsolás ós fűrészelés. Augusztus első hetében mindennek készen kell lennie. Rudolf vezérigazgató szó helyett tényeket adott, A munkálatokat mu­tatta be, amelyek nem az anyagi hasznot, az üzleti számítást célozzák, hanem az áldozatkészséget Eszter­gom érdekében. Mi, esztergomiak ta­lán nem tudjuk ezt eléggé értékelni de lesz idő, amikor majd büszkék le­szünk fürdőnkre, mely gyógyforrá­sával rendelte Esztergomot fürdő­várossá. W. 0. Őszig közel 100 új épület lesz készen A közönség tájékoztatása céliából eljártunk a mérnöki hivatalban, nogy az építkezések számáról ós arányáról szerezzünk felvilágosítást. A mérnöki hivatalban, a főmér­nöki állás eddigi betöltetlensége és a nyári munkahalmozódás miatt nem szerezhettünk pontos adatokat a ház­építésről. Homor Kálmán főmérnök egy egész aktacsomót tett elénk, mely házépítésre kiadott engedélyeket tar­talmazta. Az aktacsomó statisztikai feldolgozása most veszi kezdetét. Feljegyezzük mind a város btlte­rületén, mind a külterületen történő építkezéseket, tulajdonos ós utcák szerint. A terjedelmessóg miatt azon­ban ezt egyelőre ntm közölhetjük. A város belterületén körülbelül 60 lakóház épült tavasztól kezdve. Ezek között befejezettek is vannak. A 60 lakóház nagyságuk szerint a követ­kezőképpen oszlik meg: 29 egyszoba­konyhás, 15 kétszoba-konyhás, 10 háromszoba-konyhás, 4 négy szoba-kony­hás és 2 Ötszoba-konyhás, mellékhelyi­ségekkel biró lakásra. Ezek mind magánépitkezések. A város jelenleg a Német-utcai iskolát fej esi be és megkezdi a szent­lélek! vámház új megépítését. Ujabb, városi építkezésről nem tudunk, bár sürget az idő a zárda, a tanítóképző felépítésére, a reáliskola és a tanonc­iskola elhelyezésére. A város érde­keltsége itt igen fontos, miért is sür­getnie kell az építkezések megindu­lását. A vármegve a tisztilakás épít­kezését a legnagyobb szorgalmazással finanszírozza, a Takarékpénztár pedig a strand és a Fürdőszálloda építési munkálatait. A váres külső részein, a szőlőkben, kisebb építkezések folynak. Ezek kö­zött új építkezés kevés van, a leg­többje bővítés vagy átalakítás. Találunk gyári építkezést is. A Petz Saját készítésű lepedővászon, köpper, törülköző, konyha T|/*l ^«*v% rt T *1 házi szövött t±&tí^t^±^ Pelczmann Lászlónál kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom