ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-06-26 / 48. szám

XXXII- évfolyam, £8. szám. Ara SS© fillér Vasárnap, 1927. jlmiüs £6. ILeljelenik hetenkint kétszer: szerdán ós JEL, árnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajö.v utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdáimé Esztergom fejlődése és a lakosság anyagi jólétének előmozdítása haladó várospolitikát kivan Vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok nyilatkozata Mult vasárnapi számunkban Antóny Béla dr. polgármester intenciói sze­rint Esztergom varos fejlődéséről, a fürdő és iskolaváros kérdéséről irtunk. A cikk városszerte keltett érdeklő­déit. Történtek pro és kontra, társa Ságban elhangzó feleltstek, vélemény­nyilvánítások ; egyesek a baloldala, mások a jobboldalra állottak. Az „Esztergom" a körkérdések során egyelőre passziv álláspontot foglal el, módot akar nyújtani független város­fejlesztési gondolatok nyilvánítására. Ujabban vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef ny. tábornokkal folytattunk be­szélgetést, akinek terveit a követke­zőkben foglaljuk össze. — A fürdő és üdülőváros kérdését — mondja Szivós-Waldvogel tábor­nok, fontos faktornak tartom Eszter­gom fejlődésének lehetőségei között. A várost úgyszólván fekvése predesz­tinálja erre s ezt a város vezetőségé­nek nemcsak be kell látnia, hanem a tervek mielőbbi elkészítését támo­gatnia is kell. Gondoljuk el, mily pompás gondolat az Esztergomot körül­övező hegyek villákkal és nyaralókkal való beépítése. Az épületek mind a városra ós a Dunára néznének s ezzel aü üdülő város feltételein kivül, oly panoráma tárulna a néző elé, amilyen kevés van hazánkban. Manapság, ami­kor minden városban épül kert vagy villayáros, Esztergomb m miért nem lenne lehetséges, különösen, ha maga a természet nvújt rá módot. H^gy Esztergomban igenis érdemes foglal­kozni a fürdő és üdülőváros gondola­tával, bizonyítja, ha jelenleg csekély mértékben is, a budapestiek érdeklő­dése, akik máris minden igéret nél­kül építkeznek a város külső terüle­tén. Ha az érdeklődés tehát minden igéret nélkül van, nem fokozódik-e az, ha a város vezetősége a fejlődés politikájával módot és alkalmat nyújt az idegenek építkezésére. Az a tény, hogy Esztergom, mint fürdő és üdülő­város indul tervek szerint a fejlődés felé ós ez várospolitikai kérdés, nem­csak helyi, hanem vidéki érdekeltség­ben is elősegíti az építkezés nagyobb arányú megindulását. — Az iskolaváros kérdésénél, mi­vel Esztergom lakossága 60 százalék­ban őstermelő, a földmivesiskolára kell súlyt kelyeznünk. Ugyanis fö'ld­mivelő népünk gazdálkodása nem tart lépést a mai idők kultúrgazdaságá­val. Nemcsak itt. hanem országszerte általános tünet, hogy földmivelő né­pünk maradi, az apáról fiúra átszálló gazdálkodási mód szokássá válik es­nem keresik a többtermelés tényezőit 3 a föld okszerű kihasználását. A gazdálkodónak első lorhan a ta lajt kell ismernie és tudnia kell, mely növények teremnek meg benne leg­jobban. Régen felvetődött az idea, hogy a földmivelésügyi minisztérium­ból egy szakbizottság száVjon ki, annak megállapítására, bogy az esztergomi talaj milyen gazdálkodásra alkalmas, mert a föld összetételétől függ, hogy milyen gazdálkodást fo ytassunk. Sajnos azonban ez idea csak idea ma­radt s ha történtek is felírások a az illetékes minisztériumba, mindmáig s-»mmi eredménye nincs. Nem is lesz, mig Esztergom küldöttségileg nem já­rul a miniszter elé, A lakosságnak kevés földje van s ha még a ga-dál­kodás is rossz, az összeroppanás, az eladósodás hamarosan be fog követ­kezni. Szőlőmivelésünkről is igy kell szó­lanunk. Nem tudunk olyan bort elő­állítani, amely minőségben ós árban az idegen borokkal a versenyt fel­venné. Esztergomban helyesnek talál­ják a szőlő és a gyümölcs együtter melését. Ez is hiba, amit még az is súlyosbít, hogy gazdálkodóink nem tudják, milyen gyümölcsfajok alkal­masak tenyésztésre. Ezt a kérdést i^ a minisztériumi szakbizottságnak kell eldöntenie. A kísérleti osztály meg­szervezése eminens feladat tanát. Ter­mészetesen szükséges akkor egy gyü­mölcsös létesítése, ami érthetetlen okok­ból mindmáig nincs. A bortermelésünk kérdésénél szóla­nunk kell a Borászati Egyletre is, amely 40 éve áll fenn, de üzleti érdekköre a legszűkebb határok közé van szorítva. Semmi értelme nincs az egylet működésének, amikor évi boreiadása 250 hl. Bégen borkivite­lünk is volt, ma nincs. Mi a teendő tehát ? Egy hegyközség megalapítása. A gyümölcsterméssel kapcsolatban a málnetermelóst is meg kell említe­nünk. A Schrank-gyárnak például messze vidékre kell mennie, nogy a szörp­főzéshez málnaszükségletét biztosítsa. Igy van a meggyel is. A Schrank­gyár minden mennyiséget átvenne, miért nem honosítják meg tehát a málna és a meggy termelést ? Meg kell említenünk a Borászati Egylet mellett a Sándor majort is. A városnak igen drága ez a major és semmi célja nincs, hogy üzemben tartsák. Ellenben, ha egy főldmives iskolát létesítene köréje a város, nem­csak a mintagazdaság példáját állíta­ná földmive* népünk elé, hanem a lakosság is hasznát látná. Igy a tej­termelés kérdése is megoldást nyerne, valamint baromfit enyésztésünk is fel­lendülne. Fontos tényezők ezek, mert Esztergomnak jelenleg drága a piaca, ós hogy indulhat meg a fejlődés, ha senkisem gondoskodik az okszerű gazdálkodás meghonosítása által az olcsóbbodásról. Hogy folytasson a nép kulturgazdaságot, amikor a város sem törődik vele ? Erélyes kézre és szakszerű vezetésre van tehát szük­ségünk. Lavirozásnak helye ^ nincs, kényelmes várospolitikát tűrnünk nem szabad, mert elszegényedésre vezat. Ha pedig szegény a nép és a piaca drága, természetes, hogy idegenek f| nem fogják a várost felkeresni és a) fürdő és üdülő város kérdését sem' lehet megoldani. A fejlődéshez szükséges, hogy a város külső képet is nyerjen. A város tisztaságáról már nem egyszer esett szó. A paoaszok napirenden vannak. De nogy beszélhetünk tisztaságról, amikor rendelet sincs erre vonatko­zólag. Mert csak rendeletre és né­hány büntetésre van szűkségünk és utcáink képe másként fog mutatni. Meg azután hogy is lehet tisztaság, mikor törődött öregek végzik a köz­tisztasági munkát. Hogy nincs pénz? Kell lenni, ha egészségknkről van szó. Néhány szót még a szigetről is. Mi hisszük csak, hogy szép, az ide­gen orrát fintorgatja. Hol lehet ott pihenni, hol lenét ott nyugodtan sé­tálni ? Por lep ott is be mindent. W.O. Most pedig a rekkenő forróságban, az izzasztó napsütésben, itt csörgede­zik mellettem egy kristálytiszta pa­takocska, mintha valahonnan csodá­san a hegy tetején fakadó forrásból eredne. A lihegő asszonyok, gyerme­kek eltűntek, nem látni közülük egyet sem. A hegy tetején a vizvezetéki kút­nál, eey tipikus szenttamási munkás­asszony tölti éppen kancsó] tt friss viziel. Bésíi ismerős, köszönt. Vissza­köszönök és megkérdem, hogy ízlik ? — Az Isten áldja meg az urakat érte — k pom feleletül. Hirtelen eszembe jut valami, elmo­solyodom és tovább megyek, A forró napsütésben délibábként egy menetet látok magam előtt. Piros mellszala­gos, kokárdás asszonyok csoportját, mögöttük férjeiket, ragyogó arccal énekelve „fel, fel ti rabjai a földnek" és ha«onló nótákat. Az én asszonyom hangosan elrikácsolja magát „le a burzsuj okkal, le a veszett kutyákkal!" Aztán elmúlt néhány hónap. Már cédulákra sem leaet élelmet kapni. Halkulni kezd a vidám ének Az üz­letek zárva maradnak. Nincs munka, nincs pénz. A sötét gond ott lebeg a kis kunyhók felett is. A vidám arcok elkomorulnak, a hangu'at egyformán komor viskóban és palotában. Kezd­ték belátni, hogy fej nélkül a test még sem élhet. A kommün mint egy sötét ciklon eltűnt, már csak a történelemé; Az én dó'ibábom is szétfoszlik ós még mindig ott eseng a fülemben a szém­mellHhatólag tiszta szívből jött - kí­vánság n az Isten áldja meg az urakat érte !" Nem lehet eme szavakat egyszerűen elmondott napi frázisnak tekinteni, ezekben sokkal több van kifejezve. Bennük rejlik a megtérés, a bűnbá­nat, bennük van a kommün végleges bukása. De van bennük egy intelem is hozzánk, a vezetőkhöz ... ez az út az, amelyen haladnunk kell az alko­tások felé, és nem az üres szócsép­lések, civakodások útján. Csakis igy tudjuk felvirágoztatni városunk; t, igy tudjuk magunkoz emelni eltéve­lyedett népünket ós igy tudjuk vég­legesen kiirtani a kommünt. Dr. B. Zs. Folyik a viz Szenttamásról. „Áldja meg az urakat az Isten" Az eimult forró napok egyikén Szenttamás hegyén, a régi tócsánál akadt dolgom. A dóli óra rekkenő hőségében izzadva mentem a Lépcső­utcán felfelé ós jólesőleg hatott reám az út melletti árokban sebesen folyó kristálytiszta patakocska, mely forró nyar idején errefelé szokatlan látvány. Bégen járom már e hegyet, de utam­böző alakjait láttam. Amily szomorú látvány volt a tikkasztó hőségben vízzel telt korsóktól görnyedő asszo­nyok és gyermekek menete, ép oly siralma3 volt a jéggé fagyott mere­deken felfelé törekvők szomorú cso­portja. Igy ment ez évszázado­kon keresztül, generációkon át. Ez«k igazán arcuk verejtékével keresték ban eddig csak a szenvedések külön- ' meg mindennapi vizüket FÍflVPlttlP7tMp^f Az Eszter fl 0mi Közüzemi Rt. igazgatósága figy l lyy GimG£lGIGo. mezteti a részvényeseket és a nagyközönséget, he az új részvények elővételi joga 1927. év június 30 ig érvényesítendő, mert különben a jog elvész. el­hogy A Tanult Férfiak Kongregációja fel­kéri tagjait, hogy a mai vasárnapi Jézus Szive-körmenet an való részvé­tel céljából este fél 7 órakor a bel­városi plébánia-templom udvarán gyülekezni szíveskedjenek. Vezetőség. A Bakács-kápolnai Mária-Kongregáció férfi tagjai ma, vasárnap d. u. 4 óra­kor rendes havi gyűlést tartanak. Kékjük a tagtestvérek szives meg­jelenését. A gyűlés után a Jézus Szive körmenet, indulás fél 7 órakor a Szentgyörgymezőí OlvasóKörből. — A Bakácskápolnai Női Kongregáció tag­jai a belvárosi templom Jézus Szive oltár oldalán gyű'ekéznek. Vezetőség. Az Ipartestület f. hó 26 án, vasár­nap a belvárosi plébánia-templomban Jézus Szent Szive tiszteletére tar­tana körmeneten testületileg vesz részt. Gyülekezés délután fél 6 óra­kor az lpirtestületben. Saját készítésű lepedővászon, kÖpper, törülköző, konyha \\Í\7\ Q7Ö\/ntt éskenvérruna > aí)rosz ( eiad á s nagyban és IICU.I OLUVUU kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető H i T ' i'il Esztergom, Széchenyi-tér 16. Pelczmann Lászlónál ™- - ™* *«•­1 VlumilUllll UUOmvilul der me g sz8vésre elfogadtatik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom