ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-06-19 / 46. szám

XXXII- évfolyam, *6 szám. Ára 30 filler Vasárnap, 1927. jüniüs 19. ESZTER fc/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós ra; árn&p. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos* utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felrátétnek a .HUNNIA" könyv nyomdanaii Önkormányzat Irta: vitéz Szivós-Waldvogel József A városi részleges tisztújítás alkalmával két felfogás küzdött meg egymással, amelyek jogosak, szüksége sek voltak. Sajnos, ebbe az elvi küzdelembe azután o'yan idegen momentumok is belekeverődtek, amelyek semmikép m sem voltak kívánatosak s érthetően ellenhatást váltottak ki. Csodálatosképpen az emberek még ma sem érzik és látják, hogy történelmi időket élünk. Ma a magyar nemzet fennmaradásáról van szó ; élet-halál harcot vivunk mi magyarok, akik a népek óceánjában, barát és testvér nélkül, csak a magunk erejére vagyunk utalva. Nem engedhetjük meg tehát magunknak azt a fényűzést, hogy apró-cseprő kérdésekben is egymás hajába kapjunk ós értékes erőket vicinális érdekek szolgálatában lekötve tartsunk. Minden energiának az egyetemes nagy nemzeti cél szolgálatába kell állani, egyéni hiúságokat ki kell kapcsolnunk és •állat vállnak vetve céltudatosan d olgoznunfe,nem pillanatnyi sikerekért, hanem a jövőért, ürömmel kell vállalnunk minden olyan munkát, mely ügyünket előbbre viheti, még akkor is, ha az gyors sikert nem igér, ha az kényelmünk feláldozásával is jár, ha érte az alacsonyrendű^óg részéről gáncs és bántalom ér bennünket. Ebből a távlatból kell megítélnünk a mi kis napi eseményeinket is. Kétségtelen, hogy ehez sok belátásra, megértésre ós lelki emelkedettségre van szükség, ame y egyelőre még csak kevesek tulajdona. A többség leéli a m*ga rövid életét a napi gondokban elfásulva közöoyössegoen, kényelemszeretetben, örökös megalku vasban; mindezek egy közös eredő hői: az önzésbői fakadnak. Ilyen vi szonyok mellett egészséges közéletet teremteni, a nemzeti talpraállást reményiem alig l*-h>t. Az egészséges közéletnek műhelyei a különféle feladatok munkálására hivatott társadalmi egyesületek mellett a különféle önkormányzati testületek. Ezúttal csak a városi önkormányzattal kivan ok néhány szóban foglalkozni. A városok kormányzatát törvényeink a polgárság kezébe fektették le és minden község a maga szükségleteinek és viszonyainak megfelelően a törvény keretei között a maga szerveivel maga intézi a suját ügyeit. Az államhatalom magának csak az ellenőrzést és a felügyeletet tartotta fenn s azokat a megfelelő szervekkel gyakorolja. Igy van ez jól és végzetes hiba volna, ha ez a törvényes állapot olyan eltolódásokat szenvedne, amelyek csak kárára lennének az egyetemes érdeknek. A legutóbbi tisztújitó közgyűlésen az alispán bizoayos kijelentéseket tett, amelyek szükségesek voltak ós általános megnyugvást keltettek. Az alispán férfias ós határozott szavaiból megértettük azt, hogy a vármegyének semmi szándéka nem volt ós nem lesz a város önkormányzatába beleavatkozni. Köszönettel kell vennünk eme kijelentéseket, s még inkább örülni annak, hogy az alispán erélyes kézzel kivan rendetteremteni azok között, akik neki és a vármegyének azt a szándékot imputálják, mintha ők sz önkormányzat megcsorbításával olyan jogokat kívánnának gyakorolna amelyek méltán lennének sérelmesnek nevezhetők. Az elnöki szikből a képviselőtestület előtt elhangzott komoly szavaknak előzményei is voltak. Kar volna ezekre az előzményekre, amelyek azután szükségessé tették az alispáni deklarációt, bővebben kitérni. Elég annyit tudni, hoj?y igenis történtek meggondolatlan nyilatkozatok, melyek azt a látszatot keltették, mintha bi zonyos törekvések léteznének. Természetes, hogy efajta kijelentések nyomán ideges nyugtalanság keletkezett a polgárság körében, amely azonban az alispán bölcs és félre nem érthető állásfoglalása után megszűnt. Csak helyeselni lehet ezekután, ha az autonómiáját féltékenyen őrző polgárság megnyugtatására és nem kívánatos súrlódások elkertlése céljából az alispán részéről a jövőben szigorú megtorlást helyezett kilátásba mindazok ellen, akik akarva, nem akarva békebontast kísérelnek meg. Nekünk nem hatalmi harcok kellenek, hanem azt akarjuk, hogy mindnyájunk kőz remunkálkodásával előbb-utóbb meg teremtődjenek azok a febékelek, amelyek nélkül biztos fejlődés, polgári jólét és megelégedés elérése elképzel hetetlen. Konkolyhiatőkre szükségünk nincsen, hanem szükségünk van a kicsik és nagyok összefogására, megértésére, szeretetre, egymás megbecsülésére és mindenekfölött sok-sok munkára. Az alispánnal egybehangzóan én is csak azt mondom: béke velünk! Csak egységes munka és jó! kidolgozott terv szerint fejlődhet Esztergom Beszélgetés dr. Antóny Béla polgármesterrel városunk jövőjéről. - Városi munkálatok és a tisztviselői házak építése. — Esztergom fejlődése a lakosság anyagi jólétét kell biztosítania. Nemrégen a vidéki városok fejlődéséről irt az „Esztergom" és ennek kapcsán vetődött fel a kérdés, m rő

1 már sokszor volt szó : mi az oka annak, hogy Esztergom fejlődésben a vidéki városok mögött marad és mely lehetőségek szerint léphet a fejlődésnek indult városok nyomába, Esztergom jövő tervezése kérdésében beszélgetést folytattunk Antóny Béla dr. polgármesterrel, aki készséggel állt rendelkezésünkre. Körültekintő gondossággal és tapasztalati meglátással beszólt nemcsak a folyamatban lévő és a közeljövőben meginduló munkálatodról, hanem a jövő terveiről is. Kérdéseink súlypontját a tervezgetések arra a részére helyeztük, amely Esztergommal, mint íürdő és iskolavárossal foglalkozik. A polgármester szerint a fürdőváros kérdését javarészében el kell ejtenünk. Budapest — mondja a polgármester — oly gazdag fürdőkben, gyógy- ós melt gf orrásokban, hogy Esztetgom semmikép sem tudná a versenyt felvenni. A jövő Esztergomot sokan, mint magyar Badent emlegetik, de ez csak elgondolás. Egyelőre, ha már a kérdéssel foglalkozunk, Esztergom mint üdülő város, kiránduló hely jöhet számításba. Hogy ennek komoly alapja van, azt a turisztika, az idegenf rgalom fokozatatos megnövekedésében észleljük, mellyel szemben törekednünk kell, hogy méltók legyünk az érdeklődésre. Esztergom fekvése természeti kincsei, a bazilika, történelmi nevezetesógeink és mint primási székhely, elősegítik, hogy a városok jelentőségi grafikonján a ltgmagasabb helyen álljunk. Természeten ebben az esetben a rendezett tanácsú városok értékével kell bírnunk : utcák, közhelyek karbant rtasa, tisztaság, parkírozott t^rek, elsőrendű szórakozóhelyek, kényelmes szállodák, szolid vendéglők, j 4 felszerelt fürdők, kellemes kirándulóhelyek, gondozott utak, o'csó kiadószobák stb. Mert ha Nagymaros és Visegrád nevet tud m .g-nak kivivői a nyaralók és kirándulók között, Esztergomnak annál inkább kell. Ha Esztergomot tehát a mai idők versenyképes üdülő várossá akarjuk kiépíteni, elsősorban az idegenek igényét kell szem előtt tirtanunk. Esztergom mint iskolaváros, már komolyabb érdeklődéire tarthat számot. A város fekvése a legegészségesebb és hajói felszerelt, internátusokkal biró iskolákkal rendelkezünk, nemcsa-t a vidék, de különösen Budapest fogja gyermekeit várositokba kül deni. A budapesti iskolák túlzsúfoltak mozgás határa szűk, napfény és jólevegő hiányában a szülök örömmel fogják venni, ha gyermekeik gondos és egészséges neveltetését látják biztosítva városunkban. Ismeretes, hogy tárgyalásik vannak folyamatban a zárda kibővítésére, vagy a körülmények kialakulása sze rint teljesen új felépítésére. A tanítóképző építkezése a miniszter döntését várja. Szükséges egy új reáliskola megépítése. Szó van az erdőiskola mellett egy földmivesiskoia létesítéséről is. Ujabb in a szellemi fogyatkozásban szenvedők valamint a süketek és némák iskoláztatását is kívánják megoldani. Helyet kell találnunk az iparostanonc-iskolának is. Két új elemi iskola felépítése okvetlenül sürgős. Ezekből láthatjuk, Esztergom jelentősége, mint iskolaváros, nemcsak a vidéki városok között lesz számottevő, hanem helyi vonatkozásban is hatással lesz mind társadalmi, mind gazdasági életünkre. E terv feltétlenül pÓQzt fog jelenteni. Arra a kérdésünkre hogy a városnak mi a programmja a nyári időszakban, a polgármester a következőket mondotta: A városnak megelőzően kell *programmot elkészítenie, hogy a munka javarésze a nyárra essék. Jelenleg a Szent István-napi ünnepségek előkészítése ad gondot. Erről majd külön fogjuk a közönséget tájékoztatni. A közeljövőben maginduló munkálatokról a polgármester igy nyilatkozik : r — A vasúttól a Szentgryörgymezőig terjedő útszakasz kikövezése kerül nemsokára végleges megoldásra. Az árlejtés már megtörtént s most csak a közgyűlés döntését várjuk. A házépítés nagyobbarányú megindulásáról is folytattunk beszélgetést. — Most a ; tisztviselői lakóházak megépítésének kérdése került komoly tárgyalások középpontjába. Igen előnyös, hogy tisztviselőink (amortizációs kölcsön alapján jutnak házhoz. Ezt nemcsak az állam, hanem a város is a legnagyobb megértéssel támogatja. Az a tény, hogy az állam lehetővé akarja tenni, hogy a tiszt \iselők otthont építhessenek lakbérükből, nemcsak kulturális, hanem szociális jelentőségű, a varos fejlődésében pedig számottevő tényező. Esztergom nagyobb építkezése Dorog fe é fog irányulni, a természetes fejlődés kívánja ezt. Igaz, lassan indu„ meg a munk«, d» idővel mégis nyomába lépünk a korábban fejődésnek indult városoknak. A fejlődésnek pedig a lakosság anyagi viszonyainak javulását, jólétét kell eredményeznie. W. 0. HÍREK Jézus Szentséges Szive ájtatosság. A város kegyúri plébánia templomában óvenk nt tartatni szokott Jézus Szentséges Szive-kilenced f. hó 23-án (csütörtökön este fól 7 órakor kezdődik. Az ájtatosság szónoka P. Csák Boldizsár jézustársasági atya lesz. JT. hó 26-án, jövő vasárnap este az engesztelő körmenetet tartják meg az ájtatosság keretében. A Kormányzó születésnapján, szombaton reggel ünnepi mise volt a Táros kegyúri templomában, amelyen megjelentek a hatóságok képviselői. A városházán, megyeházán és a közhivatalokon nemzeti zászló lengett. Főegyházmegyei Mrek. Dr. Machovich G-yula prelátus kanonok, érseki ált. helytartó f. hó 18-án kezdte meg aajai Keszuesu lepedővászon, hopper, törülköző, Konyha T\ 1 T ' | ' i bsztergom, Széchenyi-tér 16. hA7Í Q7fWritt és kenyérruha, abrosz (eladás nagyban és rfilfiZfflflfifl LflSZ OH AI Telefonszám 135. - Házi kénIldii ölUYULL kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető A VAU

^

muAAU JJUÜ£iAVUaA der megszövésre elf ogadtatik!