ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927
1927-05-29 / 41. szám
XXXIL évfolyam, *1. szám. Ara SO fillér Vasárnap, 1927. májas 29. SZT i/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vaiárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos* utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések ^felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Szépen szól huszonhafos banda Esztergom, 1927. május 29. Sapkám a fehér violával, szépséges csukaszürkém és drága manlioherem, amelynek csövéből rózsa kandikált ki : óh, ha most közelemben lennétek, bizony a szivemre szorítanálak benneteket! Virágos sapkák, ti sorakoztatok akkor végtelen sorban, — az édesanya és a hitves könnyével öntözött csukaszürkék, amelyek alatt felmagasztosult m^g a gonosztevő lelke is, testvérekké és bajtársakká váltak az ellenségek is, ti a magyar becsület és áldozatkészség öltözetéke voltatok akkor — és ti drága manlicherek, amelyek csörrenése a hatalmat, tekintélyt, tisztességet, hősiességet és a tűzhelyek biztonságát jelentette, ti csörögtetek akkor ezer és ezer jó magyar ember vállán, amikor masíroztunk idegen országba és szépen szólt a buszonhatos banda! Egy forró ölelés és kézszorítás, pár szó: irjon sokat, a viszontlátásra; vigyázz magadra édes fiam, édesapám, kisfiacskám, a pipámat ide, küldjetek dohányt, — aztán szép leányok virága, könnyzápor, kendőlobogtatás — aztán mindrnesszebbről és messzebbről hallatszott a trombitaszó és harci dal, és elhalkult a búcsúzás muzsikájának hangja . . . Napok rohantak, éjszakák jöttek, és a violás sapkát golyó fúrta át, a csukaszürkét gránát és srapnell tépte szét, a mannlicher csöve pedig áttüzesedett a golyók lázától. Kínszenvedés ágy úszó mellett Galíciában, az égiháborúnál bőszebb orkeszter Tirol kapujában, majd egy utolsó sóhaj Zwicinnél, egy utolsó rajta Zborovnál, egy utolsó várta Gaje-Rostockynál, egy utolsó ordítás Assiagonál, egy utolsó célzás a Piavén, — és egy utolsó szó : anyára, és egy végső ima: kisfiára, — aztán csendes lett minden, szétesett es elpusztult minden, elhalkult a huszonhatos banda, — az a trombita nem szól, az a dob nempereg többé. Évek multán pedig hatalmas oszlopot emeltek a városban, oldalain 500 név ragyog, a művész' ihlet oroszlánt faragott ki ormára és urnát tett az áldozati kő tetejébe. Magyarország kormányzója lehajtott fővel áll itt, özvegyek és árvák könnyes szemmel és Esztergom város közönsége imádságos ajakkal bizik a magyar jövendőben. Tebát valami az elhaló hangokban is tovább zengett és keresztülélte a siratás vigasztalan éveit. Elcsendesedett a osatatér messze idegenben, de az utolsó sóhajok hazaszál'.tak, hogy befészkeljék magukat a szivek rejtekébe és ott megszólaljanak, hívjanak, panaszkodjanak, vigasztaljanak, figyelmeztessenek, öleljenek, forrón akarjanak, és elmondjanak mindent, amit csak az utolsó sóhajba szoríthat apa és fiú, amikor a csukaszürkét elönti a vér, a fegyver kiesik a kézből és a szem lezárul az örökkévalóság számára. Az utolsó sóhajok vannak: itthon, és az utolsó sóhajokban az örökkévalóság harsonája szól tovább. A Mária Terézia-utcai emlék alatt, ha magasztos szívűek vagyunk és magunkbaszállók — megépül és felemelkedik lelkünkben az utolsó magyar sóhajok égbenyúló oszlopa, amely kőbe nem véshető. A sziv magasztossága kell hozzá, hogy a halálon is győzedelmeskedő hit oszlopa, és a bátorság, önbizalom, akarat, életkedv és életerő oroszlánja uralkodjék a nemzet lelkében, és őszinte magunkbaszállás, amely megkérdezi : te vérzivatarban megkevesbedett magyar nemzedék, ér-e a te éptestü életed annyit, mint amennyi élet a világháború golyóroncsolta katonájának haldokló sóhajában volt, — ha katona vagy, nem a parádés hiúságban, önteltségben, zsúrozásban és annál csekélyebb lelki kultúrában éled-e ki életedet, — ha nem vagy katona, nem a reád háramló haszon célzatosságával és főképpen embertársaiddal szemben nem gőggel alkotsz-3 valami értéket és munkálkodsz nemzeted és társadalmad érdekében szerinted valami túlságosan sokat, miközben elfelejted, hogy az utolsó közlegény, aki életét áldozta a hazáért, érdemesebb a becsülésre, mint te ?! A hősök emlékoszlopánál tehát először is alázatosság legyen mindenki részéről, aki magyar levegőt sziv. Azután könnyezzünk, legyünk testvérek, és végül fel a szivekkel, vigasz az árváknak és özvegyeknek, bizalom a fiakban, hit a jövőben, virág, dal és emlékezés, — ha pedig ismét elhalkul a muzsikaszó, következzék a kézfogás a nagy ideálokra, amelyekért a magyar embernek élri-halni és dolgozni érdemes, g. A város százezer pengőt szán a zárdafelekre szükséges házak kisajátítására A közgyűlés nem szállította le az egyszoba-konyhás lakások vízdíját Városi közgyűlés— Intézkedés a fagykárosultak érdekében Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 25-én, szerdán délután 4 órakor közgyűlést tartott, amelyen tárgysorozat előtt az elnöklő dr. Antóny Béla polgármester javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a vasúti osztálymérnökség elhelyezése ellen tiltakozik, és átir az államvasutak igazgatóságához, hogy a hivatal, amely a város jelentőségét emeli és amely iparosainknak, munkásainknak munkát ad, tartassák meg továbbra is Esztergomban. Ebben az ügyben a a város képviselőtestülete a biboros hercegprímás magas közbenjárását is kérni fogja, továbbá felkéri Mátéffy Viktor országyülési képviselőt és dr. baráti Huszár Aladár főispánt, hogy illetékes helyen tegyenek meg minden lehetőt a városra nézve hátrányos intézkedés megváltoztatására. A májusi fagy Esztergomban is tetemes károkat okozott, s ezért megnyugvással vette a képviselőtestület a polgármester bejelentését, hogy a fagykársújtotta gazdák felsegitése tekintetében minden lehetőt meg fog tenni a város vezetősége. Az adóleszállitások és engedmények már folyamatban vannak, és a város kamatmentes kölcsönt fog kérni a fagy folytán esetleg tönkrejutott gazdák részére az államtól. Ennek kieszközlésóre a közgyűlés Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőt fel is kérte. Dr. Mike Lajos indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy dr. Csernoch János biboros hercegprímást hazaérkezése ós felgyógyulása alkalmából a város közönsége nevében feliratilag üdvözölnifogja. Tárgysorozat előtt még Tátus János bizottsági tag szóvátette az országos vásártér rendezésének ügyét és a lóvásártér számára a jelenleginél nagyobb férőhely kijelölését kérte. Erre dr. Brenner Antal főjegyző adott megnyugtató választ. László István pénzügyi tanácsnok adta elő a tárgysorozat első pontjában jelzett kölcsönügyet. Ismertette az 500.000 pangős függőkölcsön felj'vehetésének nehéz körülményeit, és a tanácsi javaslatot, hogy a város a Magyar Altalános Hitelbank ajánlatát fogadja el, amely egy évre 10 százalékos kölcsönt igér. Mivel pedig a városnak további 100.000 pengőre is szüksége van a zárdaépitéshez szükséges telkek megvásárlására, ezért a város közgyűlése nem 500.000, hanem 600.000 pengő kölcsön sürgős felvételét határozta el a javaslatnak megfelelőleg. Nagy érdeklődés közepette tárgyalta a közgyűlés a vízvezetéki szabályrendelet módosításáról szóló javaslatot. E vármegye ugyanis egyes módosításokat kívánt a szabályrendeleten eszközölni, főképen pedig utasította a várost, hogy az egyszobakonyhás lakások vízdíját szállítsa le. A közgyűlés a tanács javaslatára nem szállította le a vízdíjat, részint azzal az indoklással, hogy a leszállítás folytán hiányzana a kölcsöntőke- és kamattörlesztéshez egy tekintélyes öszszeg, amelyet máshonnan előteremteni nem lehet, — másrészt pedig azért, mert az egyszobás lakás még nem okvetlenül a szegénységet jelzi akót vagy háromszobással szemben, és sok esetben jobbmódú ember lakik egyszoba-konyhás lakásban, mint a két szobásban. Ellenben van a szabályrendeletben egy szakasz, amely megengedi egyes kivételes esetekben a szegénység mórlegelése után a vizdij mérsékeltebb megállapítását. A közgyűlés azonban több kisebb jelentőségű módosítást határozott el a szabályrendeleten. Igy leszögeztette a szabályrendeletben, hogy a vizvezeték bevezetését a lakó és háziúr közötti viszony tisztázása érdekében (ugyanis a lakó csak akkor köteles fizetni a vizdij at, ha a házban legalább egy vizcsap van) két hónapon belül be kell jelenteni. Ha ezen idő alatt a háziúr hibáján ós akaratán kivül nem vezettetik be a vizvezeték, akkor a vizdij a lakó és háziúr között megoszlik. Ha pedig a háziúr hibájából nincs a házban viz, akkor a vizdij at a háziúr fizeti. A közgyűlés szabályrendeletileg kimondotta azt is, hogy a háromszobás lakásokban legalább is a konyhába köteles bevezettetni a vizet a háziúr. A magas lakbért fizető lakónak ugyanis ennyi kényelemre joga van. A zárdaépitéssel kapcsolatos házkisajátitási ügy állapotáról is beszámolt a tanács. A kisajátítandó Szent János-utcai házak tulajdonosai ugyanis nem fogadták el a város által felajánlott vételárat, sőt egy ajánlatot sem adott. A házakat nem akarják eladni. A hivatalos becslés most nagyobb összeget állapitott meg, ós ezért javasolta a tanács, hogy a város a nagyobb összegnek felajánlásával próbálja a megegyezést a tulajdonosokkal. Ha a megegyezés nem sikerül, a törvény megengedte hatósági kisajátítás következik. A tanácsi javaslatot elfogadta a közgyűlés. A kisajátítás esetén csak a különbözetért folyik a per birtokon kivül, a kilakoltatás megtörténik és az építkezés megkezdődik. Saját készítésű lepedővászon, köppe r > törülköző, konyha \\hn\ 07AUÄH és kenyérruha, abros z ( eladá s na gy ba "f? naZI bZOVÜll kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Ss»!Wí 1 vívmuaim JjaMiVUUl der megszövésre e ifogadtatik|t
