ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927
1927-07-10 / 52. szám
XXXII évfolyam, 32. szám. Ára 30 fillér Vasárnap, 1927. jüliüs ÍO. EáOZá 1 Ei lí \J U1V1 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Né* telén közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában, Programm Egy földhözragadt romai polgár az utcasarkon ül és a homokba rajzol. Jön arra egy bölcs és szemlélődve nézi a szegény ember műveletét. — Mit CBinálsz polgártársam ? — kérdi a bölcs. Tervet készítek, feleié a szegény ember és magyarázgatni kezd. — Látod, ezért az öszszegért házat épitek, ezért marhát, oselédet, drágaságot, és szép ruhát veszek. Emezért ennivalót, olajat, búzát és bort. — De hiszen nincsen pénzed — csodálkozik a bölcs, miért akkor a tervezgetés? — Jó uram, hát nem tudod, hogy kincset ér a tervezgetés ? Mivé lennék, ha pénzem lenne és nem tudnék tervet készíteni? Lehet, hogy holnap pénzhez jutok és akkor nem lesz gondom a tervre. Ma még békességgel készíthetem el. — Előttünk fekszik az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt programm ja, terve, a jövőre vonatkozólag. Pénzünk nincs de a terv kész. Sok értékes dolgot találunk benne. Miüdazt, ami Esztergomot naggyá és országosnevezetességűvé teszi. A tervek megvalósítása Esztergomot kulturvárossá emelik. Tulajdonképpen — amint már megírtuk — a jövő Esztergomnak két fejlődési faktora van. A kettő külön áll egymástól, de természetszerűleg összetartoznak. Az egyik az iskolavárossá, a másik a fürdővárossá fejlesztés. Az iskolaváros kérdését Esztergom egymaga nem tudja megoldani. Az állam nagyobbarácyú százalékban való támogatása feltétlenül szükséges. Hollandiában, Németországban kerti iskolák keletkeznek, a munkaiskolák nagy látogatottságnak örvendenek és a nép megelégedett, mert gyermekeik egészséges nevelését és jövőtmegalapozd kiképzését látják biztosítva. Tanügyük az eugenikai nevelésen épül fel, a test egészséges ápolása és edzése az első szükség. Munkaiskoláikkal a kenyérkereset alapját vetik meg. Esztergom, mint iskolaváros a legteljesebb mértékben felelne meg a kerti és a munkaiskolák eszméjének. Több, magábanálló kerti és munkaiskolák tennék Esztergomot iskolavárossá. Nem kaszárnyákra van szükségünk, ahol szabott a mozgás határa, ahol a tömegtanitás uralkodik, hanem iskolaházakra, kerttel és udvarral, ahol szabadsága van a gyermeknek, és ahol egyéni képességei szerint munkáikodhatik. Ezek a gondolatok az elemi oktatást célozzák. Két csoportra kell ezt osztanuuk. Az egyik a közép iskolára készítene elő, a másik, a nyolc elemi osztály kibővítésével, a város és a környék gazdálkodó fiainak nyújtana életalapot. Különösen Budapest iskolakérdése oldódna meg és ezáltal biztosítva lenne az egészséges nevelés és tanítás. Esztergom iskolaváros tervéből W-egy kiragadott gondolatok ezek. A részletes kidolgozás idők kérdése. Tarraészetesen az állam nélkül semmit sem tehetünk, pénzünk nincs, és iskolavárost létesíteni egymagunkban 20 év múlva sem tudnánk. Fontos, hogy programmunk van. Ezt a Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt a legnagyobb gonddal állította össze. A fejlődés két faktorát érzékkel találta el: iskola és fürdővárossá építeni Esztergomot A Duna mellett nincs több város, mely e gondolatokkal méltóbban foglalkozhatnék. Egyelőre elmondhatjuk a római polgárral: tervet készítünk, míg szegények vagyunk, mert ma még nem lázit a pénz. Szegénységünkben békességgel rajzolhatunk tervvonalakat a homokba és ez tartson bennünket össze, akkor is mikor már munkára kerül a sor. W. 0. Az „Esztergom" akciója Prohászka emlékművének felállítására Amikor országszerte történnek mozgalmak a Prohászka-emlékművek fölállítására, Esztergomban mindezideig semmi tanújelét nem láttuk, hogy Prohászka nevét méltóképpen megörökítsük. Prohászka püspök Esztergomból indult tüneményes pályájára, az egyszerű reverendás szemináriumi spirituális városunkban nyerte az ihletet hatalmas müvének felépítésére : a keresztény magyarság, a katolicizmus szilárd fundamentumának kőletételére. Itt járta utcáinkat magábazárkózott szegénységben; itt járt az ősfalak alatt, hogy magába szívja a nagyidők alkotó szavát; tudományházainkba csöndes elmélyedéssel járt, hogy a bölcsesség lelkébe-szivóbe vésődjék az Isten szolgálatára ; fenn járt a hegyek között dalos magányosságban, bogy paránysága közelebb legyen az éghez az Alkotó dicséretére. Városunk bölcsőjébe fogadta a nagy püspököt, keblén melengette, sasnókként ápolgatta, hogy egy napon szabadszárnyra bocsássa az Isten és az Ember, a haza, a társadalom szolgálatára, az örök humánum hirdetésére. Amit alkotott századokban alkothat csak ember. A magyarok katholicizmusát, a hitvilág és a nemzet szocializmusát korszakjelző kövekre helyezte. írásai mélyen vésődnek bele, reveláció ez, mint Mózes kőtábláin Isten villáma. Méltó helyen nyerte intuícióját: a Magyar Sionon. A magyar városok, ahol Prohászka életében járt, egymással versenyeznek, hogy elsőnek örökítsék meg emlékét Nap-nap után olvasunk akciókról, amelyek Prohászka emlékművének £elállitását szorgalmazzák és teszik kegyeletkórdéssé. Esztergom, mely bölcsője volt tudományában a nagy püspöknek, miért marad utolsónak ? Az „Esztergom" egyik megalapítója Prohászka püspök volt, mi mondjuk ki tehát a jelszót: adjuk össze filléreinket, hogy szobor hirdesse a nagy püspök nevét, örök emlékét. A Szent István-napi előiinnepségnek méltónak kell lennie Esztergom nagynevéhez Az „Esztergom" megemlékezett arról a programmról, amely a Szent István-napi elöünnepségek Esztergomhan való megtartására vonatkozik. A város vezetősége és a társadalmi egyesületek az ünnepségek előkészületére már lépéseket tettek. Budapestről is jönnek intézkedések, az ünnepségek minél méltóbb megtartására. Mindezek ellenére azonban néhány szót kíván az „Esztergom" az ünnepségek sikere érdekében mondani. Amikor szó esett arról, hogy az ünnepségek előrésze Esztergomban folyjanak le, a város nem terhet, de egy nemzeti ünnepprogramm súlyos gondját vállalta. Béke idején inkább helyi ünnepségszámba ment a Szent István-nap megtartása. Allitjuk, sehol az országban nincs még egy város, ahol méltóbb ünnnepséget készíthetnének elő, mint Szent István városában. A Várhegy a bazilikával, a Szent István-kápolna, a százados kövekre irott történelem tradícióként kell, hogy álljon az egész ország elÖtt. Esztergom predesztinálva van, hogy a Szent István-napi ünnepség városunkban vegye kezdetét. Emlékezzünk meg, mint háhorú előtt, üljünk kegyeletünnepet, legyen az ünnepség országos zarándoklás, mert itt született Szent István, innen indult a kereszténység hódi tó útjára, a Regnum Mariánum megalapítására. Legyen Szent István napja országos fogalom és amikor a budapesti Szent Jobb-körmenetre indul az ország népe, útja elsősorban Esztergomba vezessen. Országos jelentőségű volt a tavalyi ünnepség, amelyet a mohácsi 400 éves gyászjubileummal kapcsolatban Pécsett tartottak meg. Tízezrek jöttek össze. Este 9 órakor harsonák zengtek a dóm tetejéről. Görögtűz gyúlt ki a négy toronyban és vastag szines füst emelkedett az égnek. Ezernyi szikracsillag hullott alá, piros-fehér-zöld esőbe burkolta a gót templomot. Főhomlokzatán irás lángolt: nem, nem, soha. Fölkiáltó jelként állott a négy torony. S alant síri csend, zene, ének hangzott fel. 1200 dalos, a pécsi katonazenekar és a cigánybandák kísérete mellett Liszt: Krisztus Oratóriumát énekelte. Tombolt a nép lelkesedésében. Aztán iijra csend. A Vineta következett Végül a Hiszekegy. Koronája volt ez a pécsi ünnepségnek. A kiállításokat, a matinékat, a városban tar'ott ünnepélyeket nem is emiitjük. Vájjon Esztergom méltó tud-e lenni nagv nevéhez ? ... A történelem fenségeset nyújtott nekünk, a Vár törtkövein nagy idők nyoma látszik s a bazilika a keresztény Magyarország jelenbe faragott erőssége. A f önségesség az ünnep méltóságához megadatott, csak fel kell emelkednünk hozzá. Sürget az idő a programm mielőbbi teljes elkészítésére és a rendezés legkörültekintőbb lefolytatására. Hassunk oda, hogy az esztergomi elöünnepségről ha nem is az ország népe, de a főváros feltétlenül szerezzen tudomást. A siker nem fog elmaradni, Esztergom zarándokháza lesz a Szent Istvánnapra igyekvőknek. HÍREK Virágszál Varsányi Ignác sírjára. Elmentél pihenni tőlünk messze-messze, Kicsiny falucskába, bús temetőkertbe. S mintha el sem hinné ily korai vég«d, Esztergomi harang nem siratott Téged. Esztergom szellője nem susog Feletted, Simogató kezét pedig ben szeretted! Vaskapunk ormát .sem látod soha onnan, Pedi;* mennyit fogunk emlegetni ottan! Mert ahányszor dalra fakad a sziv bennünk, Lelkedet majd mindig megérzi a lelkünk. S bármily messze mentél, nem vagy soha [távol; Szellemed mosolyg a turisták dalából! H. I. Saját készítésű lepedővászon, köpper, törülköző, konyha h^7Í Q7n\/ritt éskenvérruna » abrosz ( elad ás nagyban és IICUI ŰLUVULL kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető Pelczmann Lászlónál $ss^ f tst^>£ 1 GlUAWUim JJUÖÍUUUUl der megS2Övésre elfogadtatik!
