ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-01-27 / 8. szám
XXXL évfolyam, 8. szám. Ára léSOO kirrona Szerda, 1926 január 27 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, Adakozzunk az árvízkárosultaknak! Szent karácsony estéjón megcsonkított hazánkat súlyos csapás érte. Amikor más helyütt a karácsonyfák gyertyái kigyúltak, elemi erővel tört rá Békés, Bihar és Zemplén vármegyék egy részére a vizáradat. Elsöpörte mintegy 47,000 hold termését, földönfutóvá tette közel 600 tanya lakóit és romba döntötte házaikat. Az a segítség, amelyet a hatóság és a társadalom nyitottak, csak arra volt elég, hogy a menekültet betevő falatot kapjanak és fedél alá kerüljenek. A kár azonban igen sok milliárd s most még teljesen fel sem becsű hető, mert egész terjedelmében mpjd csak az árviz eltakarodása ntán mutatkozik, de az már most bizonyos, hogy a károsultaknak még unokái is attól lesznek koldusok, hacsak segítségükre nem sietünk. Ezért fordulunk a magyar társadalomhoz. Színmagyar családok százait, talán ezreit kell talpraállitanuuk, a pusztulás helyébe virágzó, dolgos életet teremtenünk. Országos Segélyalapra van szükség, akkorára, hogy a veszedelemnek nyomait is eltüntethessük. Kérő, sürgető szóval kiáltjuk ezt bele a magyar társadalomba az Országos Segitő Bizottság nevében: nyújtsa mindenki segitő kezét szerencsétlen testvéreink felé. Minden adomány az erős magyar szeretet meleg kézszorítása lesz, amely megérezteti a károsultakkal, hogy bizhatnak, mert a nemzet nem hagyja el őket. Az Országos Segitő Bizottság a kormány erkölcsi vértezető alatt eszközli a gyűjtést és az adományokat az utolsó fillérig a károsultak támogatására fogja fordítani. Hisszük, hogy minden magvar anyagi erejéhez képest meghozza áldozatát és hogy a feltámadás húsvéti szent ünnepére fel tudjuk támasztani a rombadőlt magyar tűzhelyeket. Minden összegyűjtött adományt a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium alábbi bankfolyószámláira kell beküldeni. Bankfolyószámlák : „Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Országos Segélyalap", „Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Országos Segélyalap", „Magyar Altalános Hitelbank Országos Segélyalap", mely folyószámlákra adományok készpénzben közvetlenül is beflzethetők. Az adományokat állami számvevőség kezeli, s az Országos Bizottság meghallgatásával a kormány osztja ki. Az Országos Segitő Bizottság hivatalos helyiségei: Budapest IV, Eskütér 1, I. emelet 40. szám alatt vannak Telefonszám: Népjóléti minisztérium 5. mellékállomás. Budapest, 1926. óv januir hó 12-én. Dr. Voss József m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter, az Országos Segitő Bizottság elnöke. Esztergom város törvényhatósági joga Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy Túri Béla prelátus-kanonok, a „Nemzeti Újság" főmunkatársa vezércikket irt lapjába Esztergora város törvényhatósági jogának visszaálutasáról. Az országos érdeklődést keltett cikk főbb gondolatait az alábbiakban ismertetjük : A belügyminisztériumban most készülő törvényjavaslat több új törvényhatósági joggal felruházott várost (úgy tudjuk Egert, Nyíregyházát, Nagykanizsát stb) fog teremteni. Azt is tudjuk, hogy a tervezetben nincs szó Esztergomról, amit főleg Csonkamngyarországon; ha már a törvényhatósági joggal felruházott városok kérdése új rendezést nyer, a történelmi múlttal és Esztergom várossal szemben nagy sérelemnek tartunk. Nem más városok óhaja és igénye ellen beszélünk. Kerülünk is minden összehasonlítást az emiitett városokkal is, már csak azért is, mert Esztergom városának történelmi múltja ós jelen helyzete is annyira különleges, bogy minden összehasonlítás feleslegessé tesz, sőt alig tűr meg. A történelem ábécéjéig nem is megyünk vissza, tehát nem beszélünk arról, hogy a magyar királyság és államalapítás Esztergom városával mennyire össze van forrva. Az 1870—80-as érek liberális korszakához fűződik Esztergom városának ledegradálása, mikor a törvónykészitők a történelmi múltra külön nem tekintve, az 1876-ik majd 1886-iki törvények sablonja szerint elvették az ősi Esztergomtól a törvényhatósági jogot. Ugyanis az 1876-iki törvényben volt egy intézkedés, mely kimondotta, hogy a 10 ezer lakón aluli városok nem tarthatnak igényt a törvényhatósági jogra. De ezen formahibán már akkor is könnyen lehetett volna segíteni. Valljuk, álljuk. Az az ok, ami miatt Esztergom soha sem volt kedvess liberális kormányok és főleg Tisza Kálmán szemében, jóformán állandóan ellenzéki magatartása volt. Szóval a nagy történeti szempont és mult, meg egy város felvirágzása esett a pártpolitika áldozatául, mint az már a liberális korszak alatt megszokott volt. Ma azonban egészen új helyzet előtt állunk. Az az ok, ami miatt Esztergom törvényhatósági jogát elvesztette, megszűnt. Esztergom már 1895 óta nemcsak politikailag, de közigazgatásilag is egy várost alkot Vízivárossal, Szentgyörgymezővel ós a lakossága már az 1910-iki népszámlálás szerint a 17 ezret meghaladta, ma pedig a 20 ezret is felülmúlja. Az egyetlen formai akadály tehát régen megszűnt, viszont Esztergom város vagyoni helyzete is olyan, s ilyen vo't már 1876-ban is, maly megfelel a törvényhatósági joggal felruházott városoknál megkívánt követelményeknek. De 1876 óta a nagy történelmi szemponton kivül egész sereg más indok sürgeti, hogy Esztergom visszanyerje törvényhatósági jogát. 1876-ban vasútja sem volt Esztergomnak, ma a Budapest —Esztergom vonalon naponta tizennégy ós az Esztergom—Almásfüzitő-vonalon számos vonat közlekedik. Esztergomban a villamosművek olymárvűek, hogy Esztergom—Budapest ós Esztergom— Visegrád—Szentendre közt villamosvasút létesítése, vagy a vasút villamosítása állandó törekvés már. Még a trianoni határok megvonása előtt, de azóta meg egyenesen országos érdekként indult meg a Duna jobbpartján, Esztergom vidékén a bányák és ipartelepek fellendülése. Azonfelül Esztergom Csonkamagyarországon határváros lett, aminek, ha a lakosság megélhetése szempontjából vannak is hátrányai, de viszont más szempontok éppen határváros jellege miatt követelik Esztergom felemelését. Sőt a nehezebb megélhetési viszonyok is azt sürgetik, hogy az ilyen nagy történeti ós nemzeti misszióval bíró városok szabaduljanak ama terhektől, melyek azáltal szakadnak reájuk, hogy a vármegye terheit is viselniök kell. Egyedül a vármegyei útadó, köxmunkaadó és pótadó folytán ax^ 1925-ik évben is 450 millió terhelte Esztergom város költségvetését, tehát ez egymaga sokkal több, mint a költségvetésben az az emelkedés lesz, ami a tisztviselők fizetésének emelkedésével jár. Mindehhez hozzájárul, hogy mult évben Komárom és Esztergom vármegyék egyelőre közigazgatásilag egyesittettek. Nincs ma tehát a két vármegyének egyetlen törvényhatósági városa sem, pedig hiába minden okoskodás, a vármegyék életképességéhez tartozik, hogy erőteljes centrumuk legyen. Törvényszéket ós pónzügyigazgatóságot is csak úgy fog nyerni a város — és ext is csak visszanyerni fogja — ha újra felvétetik a törvényhatósági joggal felruházott városok közé. Alig hisszük, hogy volna nemzet, mely oly kicsinyes mértékkel mérné mu'tjának értékeit ós tradícióit, mint amilyennel akkor mérték, midőn Esztergomot törvényhatósági jogától és ősi állásától megfosztották. Ezt jóvátenni ma, nemzetünk megaláztatása idején, akkor is kötelesség volna, ha a ma minden reális oka is nem amellett szólnaj hogy Esztergom, mely város, mint Esztergom és Komárom csonka vármegyék szókvárosa, a Duua partján hatalmas dómjával és épületeivel láthatólag hirdeti az elszakított felső országrésznek a történelmi Magyarország nagyságát, visszakapja törvényhatósági jogát. HÍREK Farsang. (Ebben a rovatban az idei farsangi mulatságok határidejét a rendezőségek megkeresésére lejáratilag nyilvántartjuk.) Január 30. Az Esztergomi Izr. Nőegylet táncestélye a Fürdőben. „ 30. A lionvédlegénység táncmulatsága a Belv. Kath. Körben. Február 1. Az Öregcserkészek bálja. „ 1. Az Esztergomi honvéd helyőrségi altisztek bálja a Fürdőben. „ 2. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület színdarabbal egybekötött táncestélye a Fürdőben. 6. Ref. egyház műsoros táncestélye a Fürdőben. „ 7. A főreáliskola műsoros estélye a Kaszinóban. 13. Az Esztergomi Kaszinó far sangzáró kalikő-estélye saját helyiségében. 13. A MÁV segédtisztek táncestélye a Fürdőben. 13, Az esztergomi izraelita ifjak (zöldek-társasága) műsoros táncestélye a „Magyar Kiráty"-»an. 15. A. Stefánia Szövetség ós az államrendőrség jótékonycéhí álarcosbálja a Fürdő szállóban. 15. A Polgári Egyesület műsoros estélye a Magyar Királyban. Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész napos ügyeletesi szolgálatot is.) Január 26, 27, 28, 29-én a „Szent István", 30. 31-ón a „Fekete Sas" gyógyszertár. A szenttamási szegény gyermekek napközi otthonáról ne feledkezzünk meg. — Vinivárosi plébániára kérünk minden adományt. Eljegyzés. Rochlitzi Rochlitx Elemér, néhai rochlitzi Rochlitz Artúr és néhai Markó Jolán fia eljegyezte Károly Piroskát, dr. Károly Rezső udvari és miniszteri tanácsos ós neje sipeki Bálás Mária leányát. Esztergom—Budapest. Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó február 13-án rendezendő farsangzáró mulatsága, az eredeti tervtől eltérően, nem műsoros-est lesz, hanem általános óhajra kalikó-estóly. Az estélyen rósztvenni óhajtó hölgyek tájékoztatására a rendezőség ezúton tudatja, hogy az általa meghatározott kalikó anyaga fehér alapon piros mintás OICJÓ karton, amely Illés Széchenyi-téri üzletének kirakatában látható. A kalikó lényegének megfelelőleg a rendezőség kéri a hölgyeket, hogy csakis ebből az általa meghatározott anyagból készítsék jelmezüket, vagy ruhájukat. Az urak pedig kéretnek, hogy ugyanezen anyagból készült nyakkendőt viseljenek. Sakkmórkőzós. Vasárnap, f. hó 24-ón d. e. folyt le az Esztergomi Sakk Kör ós az Újpesti Sakk Kör közti mérkőzés. Az eredmény 67 2 —77» az ojpestiek javára. Merész elhatározás kellett ahhoz, hogy az ESK kihívja az USK-t egy barátságos klubközi mérkőzésre, mert az USK a budapesti rlsőosztályú csapatok közé tartozik ós ezekben a csapatokban igen sok kiváló magyar sakkmester is játszik. Tehit a nyerés minden eshetősége nélkül, sőt egy súlyos vereség reményében állott ki az ESK 14 tagból álló csapata a mérkőzésre. Annál nagyobb volt a meglepetés már a mérkőzés közben. A tornavezető nemcsak az újpestieknek, hanem az esztergomiaknak is jegyrzte a nyert pontokat és a mérkőzés még a vége felé is egészen nyílt vo t. Végre is az újpestiek egy ponttal jobb eredményt értek el a mieinknél és igy lett a mérkőzés eredménye 6 1 /,—l x l t . Ha sikerült volna még egy revánst elérni, az eredmény döntetlenné válik. Dr. Mike Lajos elnök Steiner. Bernát professzorra', a kiváló régi sakkmesterrel játszott; játszottak még az esztergomiak közül: Büchler alelnök, Fazekas Kálmáu, Frommer Sándor, Gajárszky József, Gyarmathy Lajos, LaiszkyBóla, Neumann Gyula, Pelczmann Imre, Saághy Dezső, Scheiber Elemér, Ervin, Zoltán, és ifj. Till István. A vereség, bár Szombat-vasárnap, jan. 30—31: ROBIN HOOD SÄ Főszerepben: Douglas Fairbanks, Wallace Beery, Enid Benett. — Előadásra kerül a KULTUR-MGZGÓSZINHÁZBAN
