ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-01-10 / 3. szám

XXXI- évfolyam, 3. szám. Ára SOOO korona Vasárnap, 19 2 6 január 10 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. ián Esztergom városának utcaszabályozása A történelmi nevezetességű városok magva, az u. n. ó- vagy belváros, kivétel nélkül szabálytalan alakban épült. Van egy vagy két kisebb nagyobb terük, utcáik szűkek, kanyargósak, egyik ház kiugrik a sorból, a másik mólyen benn ül, az utcák közti közlekedés a hosszú egybeépített házsorok miatt nehézkes, úgy hogy tetemes időbe kerül, mig az egyik utcából a másikba juthatunk. A régiek itt-ott keskeny sikátorokkal vagy átjáró-házakkal segítettek magukon, de csak a gyalogom ember számára tették nagyjában lehetővé a közlekedés ilynemű egyszerűsítését, mig kocsik ós egyéb közlekeaesi eszközök csak nagy kerülőkkel érhették el útjuk végcélját. Ennek okát a városok erődített voltában keli keresnünk. Falak, tornyok, rondellák övezték a várost, súlyos, több mázsányi kapuk záródtak be.az esti harangszóval, a város forgalma a külső világgal megszűnt, lakosai nyugovóra tértek, éjjeli álmukat alabárdos őrségek biztosították. Természetesen az ily erődített helyek nem lehettek nagy terjedelműek — már a védelem sikeressége érdekében sem — azért azok minden területegységét kihasználói, beépíteni igyekeztek, utcáikat szándékosan építették kanyargósakra, hogy a benyomuló ellenséggel szemben méterről-móterre védhessék lakóhelyű-, ket; szűkre szabták, hogy kis erővel nagy tömegeket tudjanak visszaverni. Ily történelmi kialakultságú város Esztergom is, mely kópén viseli a középkor bélyegét. Hogy milyen lehetett a város alakja a török hódoltság előtt, kissé nehéz rekonstruálni; annyi azonban bizonyos, hogy nem lehetett nagyobb, mint az a terület, amelyet a Szent Lőrinc utca, Simor János utca, a, Mária Terézia utca egy része, az Árok utca ós a Csernoch János út határol. Bizonyítják ezt a régi utcaelnevezések is, mint Hosszú sor, Ároksor jeléül, hogy ott csak egy házsor volt, azután árok. Esztergom 1683-ban törtónt visszafoglalása után romjaiból nagyon nehezen épül fel. A dicső mult után a tengődés korszaka állott be, amely még napjainkban is tart. A 18. század folyamán épül néhány templom és emeletes ház a Széchenyi téren ós környékén, különben vályogházak — itt-ott őrhegyi kővel keverve — emelkednek, mind földszintes épület, éppen egy, legfeljebb két család számára valók. Lakókra a régiek nem számítottak, mert az akkori viszonyoknak az egyszerű családi házak teljesen megfeleltek. A városok nagyobbodása, fejlődése csak a 19. század második felére esik, amikor a kisipart tönkreteszi a gyáripar, amely a fővárosban ós szerencsés fekvésű vidéki központokban telepszik meg, a munkások ezreit szívja el a falvakból és gyűjti össze maga számára. A békésebb viszonyok között szaporodik az ország lakosságának száma is, kevés lesz a föld, a népfölösleg kezd a városok felé tódulni ós ott keresi boldogulását. A városok egypár évtized alatt két-, három-, sőt többszörösükre növekednek, új városrészek keletkeznek, épülnek tömegesen bérházak, munkásba zak ós telepek is, az ipari és kereskedelmi jólét számos magán- és közintézményt teremt, a hatóságok közüzemeket rendeznek be, hogy a fokozott és korszerű követelményeket legalább részben kielégítsék. Igen, csak részben, mert a beözönlés oly gyors volt, hogy sem tőke, sem idő nera állott a városok rendelkezésére, az ideális beruházkodásokra, s innen van, hogy városaink jelenlegi kölcsönakciója is e közüzemek fejlesztését, illetőleg teljes kiépítését célozza. Esztergom fejlődése az imént nagy vonásokban ecsetelt fejlődéstől eltér annyiban, hogy nem keletkeztek nagy ipari telepek — jóllehet a szén tőszomszédságában fekszik — hanem az agriku'túra alakult ki meglehetősen primitiv alapon a szőlészet és borászat képében, amelyet viszont a 80-as években a filoxera tett tönkre. Ipara megmaradt kisiparnak, kézművességnek, amelyet viszont a nagyipar, a keletkezett gyárak kárhoztattak tengődésre. Természetesen ennek megfelelően a kereskedelem is csak sínylődött és sínylődik nja is, mert a szegény város fogyasztókópessége csak a legszükségesebbekre szorítkozott, viszont termelő képessége nem tudott versenyezni az olcsóbb gyári" és nagy mezőgazdasági árakkal. Hiányzott tehát a gazdasági jólét, amelynek megfelelően épült város nk i>\ Szegény város külseje is szegény, kopott, sőt rongyos. Azonban e szegénységnek is megvan az oka, amiért nagy részben a mult bűnös. Vo t idő, amikor gyárak keletkezését csak a szűklátókörűség, képzelt rémlátás és kis önző osztályérdekek akasztották meg. Persze ma, e tőkeszegény világban, bajos ezen segíteni, de még mindig nem késő. Ami nagyobb építkezés legújabban törtónt, a hercegprímásoknak, a hatóságoknak ós a takarékpénztárnak köszönhető. Magáuosok alig-alig építkeztek, vagy ha olykor épült is valami, legfeljebb alacsony építkezés voit, magas itt-ott egy-egy. A városok ujabban, különösen fejlődésük nagyobb lendülete óta, város- ós utcaszabályozó tervezet, városfejlesztő Programm alapján igyekeznek jövő alakulásukat biztosítani. E tervek az esztétika ós a gyakorlat elvei szerint készülnek, azokat harmonikusan egyesitik. Felhatalmazza őket erre a. törvény is, amely hazánkban az építkezést csak általánosságban ós nagy vonásokban szabályozza, mig részletes szabályokat nem ad, ilyenek hozására a törvényhatóságokat bizza meg. A város vezetőségének ós polgárságának tisztában kell lennie azzal, hogy városát mily irányban akarja fejleszteni, mire predesztinálják azok a feltételek, amelyekkel rendelkezik, mik azok a tényezők, amelyek segítségével a jólét bizonyos fokát érheti el, mire utalják a meglevő viszonyok ós vagyoni állapot, mik azok a közkincsek, amelyek gyümölcsöztetése elsőrangú kötelesség. Ha célunkkal tisztában vagyunk, tudjuk, hogy mit akarunk, akkor legelső lépésünk a városszabályozó tervezet elkészítése legyen. Enélkül egy lépést sem tehetünk, mert itt a jövő gondolata kell hogy vezessen bennünket. Az összes szempontok pűlyos mérlegelésének figyelembevételével alkossuk meg tervünket, számoljunk a jelenlegi állapottal, a meglevő javakkal, hozzuk összbangzásba azokat a jövő terveivel. De szükségessé válik iyen városrendező szabályzat már a közel jövőben kivitelre kerülő közüzemi berendezések megépítésével is, mint a vízvezeték hálózatának kiépítésénél, később a csatornahálózat megvalósitásával, a villamos kábelvezeték megteremtésével stb. Remélhetőleg megnövekszik majd utcáink forgalma is, akár villamos vasút fogja városunkat átszelni, akár a legmodernebb autóbusz-járatodra térünk át. A fokozott forgalom, a sima közlekedés mindinkább szükségessé teszi az utcák szabályozását. Városunk gyönyörű fekvése, természetes hévizei elsősorban a fürdőélet kifejlesztését teszik szükségletté. Nem akarom e helyütt ecsetelni ama javallatokat, amelyek hévizeink használatát dicsérik, csak azokra a bajokra utalok, amelyek korunkban oly elterjedtek, mint az ideges kimerültség, alhasi pangások, különféle női bajok stb. s amelyeket hévizünk igen is kedvezően befolyásolni képes. (Folyt, következik.) Cívis Strigoniensis. HÍREK Farsang. (Ebben a rovatban az idei farsangi mulatságok határidejét a rendezőségek megkeresésére lejáratilag nyilvántartjuk.) Január 9. Hajós Bál a Kaszinóban. „ 17. Az lpartestültt farsangi szini•lőadása a Fürdőben. „ 24. Munkás Testedző jelmez-estélye a Magyar Királyban. Február 1, Az Öregcserkészek bálja. „ 2. A Kath. .Legényegyesület táncestélye a Fürdőben. „ €. Ref. egyház műsoros táncestélye a Fürdőben. „ 13. Az Esztergomi Kaszinó színielőadással egybekötött farsangzáró táncestélye saját helyiségében. „ i8. A MÁV segédtisztek táncestélye a Fürdőben. Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész napos ügyeletelei szolgálatot is.) Január 9, 10, 11, 12. 13-án a „Fekete Sas" gyógyszertár. A szenttamási szegény gyermekek napközi otthonaiból ne feledkezzünk meg. — Vizivárosi plébániára kérünk minden adományt. Az Oltáregyesület mai vasárnap tartja szentségimádását a zárdatemplomban. Reggel fél 7 órakor van szentsógkitótel nagymisével. 8, 9, 10 órakor csendes szentmisék vannak. Délután 5 órakor szentbeszéd ós litánia után az oltári szentség betétetik. Hétfőn d. u. 4 órakor választmányi ülés lesz. Címadományozás. A Kormányzó úr Őfőméltósága a m. kir. igazságügyminiszter előterjesztésére Szabó János esztergomi kir. járásbirónak a kir. itólőbirák ós kir. ügyészek részére rendszeresített Il-ik fizetési csoport jellegét adományozta, amelly a nagyságos cim használatára ad jogot. Főegyházmegyei hir. Valkony Ferenc budapest-kőbányai káplán fővárosi hitoktatóvá neveztetett ki. Helyébe káplánul Meszlónyi Mihály hitoktató küldetett Kőbányára. Halálozás. Svarba József hitoktató életének 48-ik évében hosszas szenvedés után f. hó 4-ón Budapesten elhunyt. Megjött a státusrendelet a városhoz. Esztergom városához megérkezett a belügyminiszter rendelete, amely szabályozza a városi tisztviselők státusát. Nem hozott a rendelet serami örvendetesét. Mig 1923-ban a tisztviselői törvény a városi tisztviselőket egyenjogositotta az állami tisztviselőkkel és egyformán biztosította az előmenetelt, addig az új rendelet nullifikálta ezt a jogot ós a tisztviselőket visszaejtette az 1912. évi állapotba, úgy hogy idős tisztviselők elől elzárja az előrehaladást. A státusrendeleten most dolgoznak a városnál és az ügy a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába kerül. Elkészült az államrendőrség renovált épülete. Az alacsony Vörösmarty-utcai földszintes ház, amelynek összevisszaságban ós alkalmatlanul elhelyezett szobáiban hosszú időn keresztül szoroskodott az esztergomi rendőrség, most megrenoválva egészen új, tekintélyes ós a városnak is diszóre váló külsőt nyert. A földszintes házból emeletes épület lett, amelynek csinos frontját a magyar szent korona ós cimer betonmása díszíti. Az államrendőrség most már megfelelő elhelyezést nyert ós a hivatal rendje külsőleg is megnyilatkozhatik. Jelmezestély városunkban. Az Esztergomi Munkás Testedző Egylet f. hó 24-ón este 9 órai kezdettel a Magyar Király nagytermében nagyszabású jelmezestély t rendez. A meghívókat legközelebb kibocsájtják. Jelmez nera kötelező. A Szent Anna fiúárvaház karácsonyára adakoztak : Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Egyesület 1.000,000 K, Méltóságos főkáptalan 100.000 K, Sz. Anna zárdai elemi iskolások gyűjtése 519.250 K, Brühl József 150.000 K, N. N. 100.000 K, Kovács Dezső 100.000 K, Láhny Mihály, Giegler Ferenc, Vermes Ignác, Weisz Mihály ós N. N. 50—50.-000 K, Nábrádi Sári 20.000 K, Számord Ignác 7 üveg bort, Bognár Janosnó 5 üveg bort, Mattyasovszky Marianka almát, diót, Brenner Antalnó cukorkát, süteményt, Till Józsefnó lisztet, Baloghnó borsót, Schwach Sándor gyümölcsöt ós harisnya-gumit, Morvainó, Kelemen bazár játékokat, Korentsi Mihály 1 doboz cukorkát, Fux Ármin egy láda edényt, Heischmann Ferenc 60 drb mosdószappant, Viola Jánosné 10 kg. lisztet, Cserép Janosnó szőlőt, almát, diót, Német István egy doboz cukorkát, Palotainó pogácsát, Fodróczinó zsirt ós bort. A jó Isten Sok pénzt takarít meg, ha. az esztergomi „HANGYA a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzleteiben vásárol!