ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-11-07 / 87. szám

1926. november 7, ESZTERGOM 3 tést rendszeresitiink és pedig olyan f or< mán, hogy mindazok, akik f. év no­vember havától kezdődöleg 8, illetve 10 hónapig havonta 100,000, koronát befizetnek, jogositva vannak két heti nyaralásra. Igényük a következőkre terjed: 1. Lakás. Szobánként legfeljebb két személy elhelyezésével. 2. Ellátás. Reggeli: kávé vagy tea ós vaj süteménnyel. — Ebéd: leves, sült, köret, tészta ós kenyér. — Vacsora: sült,' köret, tészta, vagy sajt és kenyér. Megjegyezzük,, hogy az ellátás a jó budapesti polgári vendéglőknek meg­felelő és bőséges. 3. Fürdő. Ingyen kabinhasználat a Balatonon. A havi befizetések alapján tehát a következő napi alapdíjakat számítjuk: júniusra (8 befizetés) 56,000 K, (4'50 pengő); július—augusztusra (10 befizetés) 69.000 K, (5 50 pengő); szeptemberre (9 befizetés) 62.500 K, (5 pengő). A felsorolt hónapokban a megfelelő alap dijak fedezik a napi költségeket,, lakást, ellátást, fürdőt és ugyanezen alapdijak utáníizetésével hosszabbit­ható meg a tartózkodás is. Az alapdíj az egyszerű, de jó bala­toni fürdőhelyen való nyaralásra jogosit, mint például a balatonberényi nagyszálló, ahol jó. ellátás, pompás fürdő, jó társaság található, anélkül, hogy zajosabb és költségesebb élet­módot kellene követni. Azonban bárkinek jogában áll nyara­lási igényét másik fürdőhelyre változ­tatni, kötségesebbre is, mint például Siófok, Hévíz, Keszthely, Balatonfüred, stb. ahol a skála szerint megállapított pótdijat fizeti. A pótdij csak félpengős külömbozetekbői áll, ugy hogy az akció résztvevőinek kedvezménye mindenütt megmarad a többi közönség­gel szemben. A program szabad megváltoztatása jövő tavasszal történhetik, amikor minden résztvevővel közöljük az egyes balatoni fürdőhelyek és szállo­dák beosztását. Gyermekek 10 éven alul a dij fe­lét fizetik ! Az előfizetőknek jogukban áll 1927. áprilisig családtagjaik számát fenti .kedvezmény igénybevételére bejelen­teni. A nyaralási igény névre szól ugyan, de bármikor, bárkire átruházható. A befizetések az Esztergomi Taka­rékpénztár útján, vagy kívánságra postatakarékpénztári befizetési lappal történhetnek. A mondottakból kitűnik, hogy nem csoportba,, testületi beutalásról van szó, hanem egyénenként szabadon vá­lasztott nyaralásról. Rendszerünk különös előnye, hogy a havi befizetések révén szinte észre­vétlenül bizíosithatja bárki is nyara­lását. Viszont mi is szivesen nyújt­juk e kedvezményt, hogy ilyen módon a Balaton szeretetét terjeszthessük. További felvilágosítással a szer­kesztőség, vagy a budapesti iroda, Fürdőközpont, V, Szabadság-tér 17. szolgál. Vasárnapi csevegések A harisnya Kezdetben, mikor lehullott a tél, természetes, hogy fázni kezdtek az ősemberek is ós mindenféle állatbőrbe csavarták a lábukat, hogy ne fázza­nak. Ez a lábvédelmi intézkedés — éppúgy, mint a többi öltözködési mód­szer — gyönyörű fejlődésen ment ke­resztül az idők folyamán. Mikor az első csontvarrótűt feltalálta az ős­asszony, a puha csizmát, mely a mai J5 mamusz"-hoz hasonló, már könnyű volt kiszabni 03 megvarrni. így aztán megkezdődött a lábbeli fejlődése s mikor a bőrt már szárítani, cserezni tudták, muszáj volt az emberbőr és az állatbőr közé beiktatni valamit, mert hát a kettő sehogysem fért össze egymással. Nem beszél róla a hagyo­mány, de valószínű, hogy az ősember­nek sokkal több tyúkszeme volt, mint nekünk, amenyiben a kemény csizma, a primitiv lábbeli bizonnyal szorította, dörzsölte, nyomta a bokát és az ujjakat. Ekkor kezdték ron­gyokba csavrni a lábat, mielőtt a ci­pőt felhúzták volna. Később az idők múlásával valamelyik ősnagymama fel­találta a harisnyakötés mesterségét és azóta aztán harisnya és cipő egy­irányban egy sebességgel fejlődtek. Hacsak az utolsó 50 évet nézzük, el­áll szemünk, szánk, mint virágzott ki ezalatt az 50 év alatt kötőgépeken és suszter-fantázián keresztül « mai hab­könnyű selyemharisnya és a két deka sulyu, kesztyübőrbői szabott, lehelettel talpalt nöi cipő. Nézegessük hát egy kicsit a mai harisnyákat, ezeket a csodálatos finom­ságú, selyemszemekböl szőtt testszinü csodákat, amik 1 elsurrannak a női lábra és valósággal láthatatlanok, mert áz ember alig veszi már észre őket. Örök körforgás az élet a semmitől a sem* miig, vagyis amint a harisnya kifejlő­dött a semmiből a harisnyáig, ugy fej­lődik tovább a harisnyából a semmiig. Ma már éppen a semmi határához érkeztünk újra. A nyár mindig felveti a harisnyát­lanság divatkérdését, de jőn a tél és bizony az érzékeny, karcsú és finom női lábak megint csak követelni kez­dik a maguk takaróját. A harisnya­gyáraknak egyelőre tehát nem kell félniők, de viszont egyre lengébb pók­háló-anyagokkal kell kísérletezniük, hogy a női szeszélyt kielégítsék. Viszont nem árt felvilágosítani a nő­ket arról, hogy nem is finom dolog délelőtti sétára selyem harisnyát húzni csikorgó decemberben. Nem okos dolog, mert a. mai lábszárak éppúgy, mint az ősmamák lábszárai, bizony hogy dideregnek a hidegben és éppúgy si­koltanak a melegítő állatbőr ők után, mint amazokéi. Nem is szép dolog azonkívül, mert — eltekintve attól, hogy mi kezdünk fázni, ha ránézünk egy ilyen rosszul öltözött női lábra, — a fátyol vékonyságú selyem haris­nya par excellence estélyi viselet. A dekolltált selyemruhát lám kitiltják a déli korzóról és a selyem harisnya, mely az előbbi kiegészítője, mégis ott parádézhat. Ez bizony helytelen dolog. Az igazi hölgy délelőtti troutteur-ru­hájához pamut harisnyát visel, vagy cérnát a legfinomab fajtából, a sely­met estólyre tartogatja. Éppúgy, mint francia sarkú cipőben sem szo'kás délelőttönként pipiskedni. A magyar nő iába olyan karcsú és formás, hogy bizonnyal nem árt neki a vastagabb mez sem. Es bármennyire is tért hódit mindenben a selyem : a selyem harisnya mégis csak esti ün­nepélyesség. Aktuális lesz lámpagyuj­táskor és elveszti létjogosultságát a derengő hajnalban. Azt mondják minderre a hölgyek, hogy „de mikor a bőrünk nem bir el mást, csak selymet". Dehogyis nem bir el mást! Sok mindent elbír az embsrbőr és ha a nők bőre nem fa­gyott még csonttá a vékony selyem harisnya alatt a januári fagyban, bizonnyal elbírja a pamut és cérna­harisnyák érdességét is. Nem igaz ? Viszont az is igaz, hogy beszélhe­tek én itt akármit, a végén mégis mindig az fog történni, amit a nők akarnak. Ök ugyanis a legbölcsebb tanácsot is, ha nem konve trial nekik, ugy el tud­ják dobni, mint az elviselt harisnyát. Endró'dy Béla. Időjárási jelentés 1926 nov. 1-től nov. 6-ig terjedő időről Az adatokat felvette: a m. kir. erdőgazda­sági szakiskola észlelő állomása. Állomás­vezető : Tóber Samu m. kir. főerdőmérnök. Kelt : 1 2 3 4 5 1 jégnyomás m/m 51-0 57'0 53-0 537 53-2 Hőmérséklet^ C° 22-8 19-9 17'6 17*8 17-0 Légnedvesség 9 / 10 66 21-5 78 63 71 77 Napi legm. hőmérsék c° 66 21-5 16-3 18-2 17-3 8-2 15-5 JN api legalacs. hőmérsék c° 10-6 4-5 8-0 17-3 8-2 6-5 Talaj­hőmérők 50 cm 100 cm c° 11-0 11-2 11*4 11-5 11*4 Felhőzet (bo­rulás nagys.) 1— 10 7 6 1 2 9 Szélerő és szélirány 1— 12 S 4 SE, E 3 S 2 nény és Í í öss S = E 2 Csapadék­mennyiség Az adatok a csapadék az ej tezési nap reg Jelzés: N = W = Nyugat. m/m déli öző géléi Uszal felv nap í mé t, E étel déli, rt a = K eredr est: dato elet, S 2 nény és Í í öss S = ei. A i kel. zege­>Dél, Hirdetmény Az Esztergomi Kerületi Munkás­biztositó Pénztár orvosi tanácsa és orvosi választott birósága rendes ós póttagjainak megválasztása tárgyában. A pénztár szerződéses orvosi kara által saját kebeléből választandó or­vosi tanács 3 rendes és 2 pót, vala­mind az orvosi választott bíróság 6 rendes és 4 pót orvosi tagjának meg­választására határnapul 1926 évi dec. hó 4-ik napját tűzöm ki. A szavazás a pénztár hivatalos helységében : Esztergom, Kossuth L. utca 40 sz : a fent megállapított ha­tárnapon délelőtt 8 órakor veszi kez­detét és 18 óráig tart. A választási eljárásra és ezzel ka­csolatos intézkedésekre vonatkozóan a Pénztár szerződéses orvosai részére szabályszerűen kikézbasitett „orvosi működési szabályzat" 12. §-ában fog­lalt rendelkezések az irányadók azzal a hozzáadással, hogy: 1. úgy az orvosi tanács mint az orvosi választott bíróság orvos tag­jainak választására külön-külön ajánlás teendő. 2. Jelölteket a Pénztár szerződéses orvosi testületének 3 tagja ajánlhat. 3. Az ajánlási iveket a választást megelőzően 14 nappal, tehát legkésőbb november hó 20-ik napjának d. u. 2 órájáig kell hozzám beküldeni. 4. Ha a 3-ik pontban emiitett határ­időig csupán egy csoport adott be ér­vényes ajánlást, akkor a szavazás el­marad s az ezen ajánlásban megneve­zetteket jelentem ki az orvosi tanács tagjaiul. 5. A szavazás nem- vagy megtartá­sáról — ez utóbbi esetben — hivata­los szavazó lap kapcsán — az orvosi kart folyó évi dec. hó l-ig értesíteni fogom. Esztergom,*1926, évi okt. hó 30-án. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester, min. biztos. Az esztergomi kir. járásbíróságtól. Pk. 6828/1926. sz. Hirdetmény. Az esztergomi kir. j bíróság Kovács Mária gyermelyi, Kovács László és Illés budapesti lakosok részéről a 28.000 —1919. 1. M. sz. rendelet alapján elő­terjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kovács István volt bajnai lakos holttányiivánitása iránt az eljárást meg­indítja ós az eltűnt részére ügygondno­kul dr. Boross Géza esztergomi ügyvé­det rendeli ki. Az eltűnt neve: Kovács István, szü­letési helye: Bajna,ideja: 1882. október 1. — iSzüleinek neve: Illés ós Keresztény Mária, házastársának neve néhai Kiss Mária, gyermektelen. Az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Bajna, ingó (ingatlan) vagyona van. Bevonulásának időpontja 1914. július hó.- Az a csapattest, mely­hez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották és amelynél utoljára teljesí­tett szolgálatot: a nyitrai 14. honvéd gyalogezred, katonai rangfokozata : tize­des, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett: 1916-baa mint orosz hadi­fogoly eltűnt. A kir. járásbíróság fölhív mindenei, hogy abban az esetben, ha az eltűnt óletböOiétóről, halálának vagy eltűnésé­nek köiülmónyeifől, vagy a holttányil­vánitás szempontjából fontos egyéb kö­rülményekről, igy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdet­ménynek a bíróságnál törtónt kifüg­gesztésétől számítolt 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érke­zik, a bíróság az egyébként kihirdetett tÓDyek alapján fog a holttáuyilvánifcás kérdéséb3n határozni. Esztergom, 1926. október 11. Szabó János s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül Fülöp Ferenc s. k. irodatiszt. •Jelűnek finite fogászati műterme Esztergom, Deák Ferenc-uíca 3, i. em. (A városházzal szemben.) Mufogak, fogsorok, szájpadlás nélkül, szájból ki nem vehető amerikai hidas módszerrel. Koronák 22 karátos aranyból 250 ezer K-tól feljebb, súly szerint. Plombok 50 ezer K-tól feljebb­Foglrúzás 30 ezer K. A rossz gazdasági 'vi­szonyokra való tekintettel, részletfizetésre is JELZÁLOGKÖLCSÖNT I hosszabb, vagy rövidebb időre igen előnyös feltótelek mellett eszközlünk ki. Sürgős eselekben kieszközlünk betáblázás mellett egy-két évre olcsó válfóköicsönt is! Hiteles telekkönyvi kivonat, kataszteri birtokiv má­solat és az Országos Földbirtokrendező Bíróság el­járás alóli mentességet igazoló községi bizonyítvány nélkül nem tudunk érdemleges választ adni. — Országos Gazdakör Tagjainak Áruforgalmi Szövetkezete Budapest V, Nádor-utca i£.

Next

/
Oldalképek
Tartalom