ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-31 / 85. szám

1926. október 31. ESZTERGOM S kor d. u. félkettő órára, előbbiek a Borjumezőre, utóbbiak a szentgyörgymezei olvasókörhöz beérkezni tartoznak. Esős idő esetén foglalkozás mint október hó 24-én. Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, 1926. október 22-től 29-ig bejelentett születések: Horvát Sándor József rk. cigánynő fia. Krischneider Erzsébet rk. napszámos leánya. Szenczi Gyula rk. földműves fia. Csemniczky István Imre rk. cipészsegéd fia. Szól Ilona rk. lakatossegéd leánya. Feigl Imre rk. földmivesnő fia. Tóth Sándor rk. szénbányamunkás fia, — Házasságkötések'. Fridrich János rk. kántortanító és Rosznáky Mária rk. — Bognár Ferenc rk. bányavasútépitő és Drahos Erzsébet rk. — Horváth Pál rk. csendőrtörzsőrmester ós Göbő Julianna ref. — Szabó János rk. borbélysegéd ós Nyilas Teréz rk. — Fejes János rk. szobafestő ós Kaszner Terézia rk. — Koller István rk. villanyszerelősegéd ós György Rozália rk. — Halálozások: Horvát Ilona rk. 7 napos. Krischneider Erzsébet rk. 1 napos. Kis Ferenc rk. uradalmi cseléd 19 éves. Juhász Ferenc rk. 3 óves. Szabó Géza rk. főkáptalani uradalmi főszámvevő 67 éves Kerekes János rk. halászsejéd 75 éves. Egy pepita kendőt találtak a gimnáziumközben. Tulajdonosa szerkesztőségünkben átveheti. Vasárnapi csevegések A vizit Az, hogy erről a témáról beszélgessünk, tulajdonképpen egy kedves kis történetről jut az eszembe, amit egy fiatalasszony ismerősöm mondott el a napokban. Azt mondja a barátnőm : — íElm

entern a múltkor a kalaposnőmhöz, aki véletlenül egy házban lakik az egyik barátnőmmel. Megyek fel a lépcsőn, egyszerre csak jön velem szemben lefelé a barátnőm. — Hozzám ? — kérdezi ijedten ós még nem is válaszolhattam a kérdésre, már kétségbeesve folytatta is : drágám bocsáss meg, ón olyan szerencsétlen vagyok, de te vagy az oka, miért nem telefonáltad meg, hogy jössz, nem mehetek vissza, mert vár a fogorvosom, vigasztalhatatlan vagyok angyalom. Nem volt rá mód, hogy félbeszakítsam, viszont őszintén szólva, olyan szivből sajnálkozott, hogy nem volt szivem felvilágosítani arról, hogy eszem ágában sem volt vizitelni nála. Dr. Csernoch János biboros hereegprimás amerikai űfja Somogyi Olga operáéi ekesno személyes fellépése a Kultúr-Mozgóban A vasárnapi ós hétfői ünnepre a nagy film műsoron kivül — mindkét nap két-két más nagy sláger — a KULTUR-MOZGÓ külön meglepetést is biztosított kedves közönségének. Vasárnap fellópteti Somogyi Olga operaónekesnőt, aki egy Hodolph Valentino emlékdalt és a Tosca-áriát fogja énekelni. A művészi szenzációja előadásra változatlanul a régi olcsó helyárak érvényesek. A hétfői műsor keretében dr. Csernoch János biboros hercegprímás amerikai útjáról készült amerikai filmet is bemutatja a KULTUR MOZGÓ. Belementem a dologba, magam is tódítottam a sajnálkozást ós a kalaposról egyáltalában nem tettem említést. Ezek után összecsókolództunk a lépcsőházban, megígértük egymásnak, hogy másnap telefonálunk, én elkísértem barátnőmet a sarokig, aztán viszszafordultam és elégedetten felmentem a kalaposnőmhöz. Miért voltam elégedett ? Mert nyertem egy vizitet. Eddig tart a történet, amelyből örök tanulság ez az utolsó mondat: nyertem egy vizitet. Mi ez ? Hát egy jó barátnővel szemben tényleg boldogság egy ilyen úgynevezett vakvizit ? Hát tényleg olyan kinos kötelesség a látogatás, tényleg olyan feszélyező ügy úgy a látogatónak, mint a meglátogató ttnak ? Megszólal az előszoba csengője, a ház úrnője valami érdekes regényt olvas és összerezzen: vájjon ki ós mi fogja megzavarni a gyönyörűségében. Számla vagy vizit ? Melyik jobb ? Talán mégis a számla. És nyílik az ajtó, jön a fehérbe bitás szobaleány, kezében az ezüst-tálca, rajta egy fenyegető névjegy. Benn a szobában keservesen felsóhajt a meglátogatott, künn az előszobában pedig ezalatt a látogató nézi a fogasokat, ásit, elkomorodik ós azt mondja magában : jaj, miért is kellett idejönnöm, csak már túl lennék az egészen. Igy van ez kérem sokszor, még a legjobb ismerősök között is, épp ezért szoktak különböző társadalami formák keretében ugy segiteni a bajokon, hogy fogadónapokat tartanak a hölgyek, amikor bele kell nyugodni a megvál tozhatatlanban és egyszersmindenkorra el lehet intézni mindenkit. Ezeknek a fogadó napoknak azonban lassanként bealkonyodott. Sokan sértve érezték magukat, hogy egy kalap alá vegyék a többiekkel, kevésbbé jóbarátnőkkel, ezek tehát továbbra is külön napokon viziteltek. Viszont a kevésbbé jó barátnők azt mondták: — Ejha, de nagyon rázza a rongyot Tatranghyné! Csak a fogadó napján van otthon, vájjon merre jár más napokon ? Nem fogadni a vendéget, ez majdnem teljes lehetetlenség Magyarországon. Letagadtatni magunkat, ez is nagyon bajos dolog, mert^ha a szobaleány azt mondja az előszobában : senki sincs itthon, a látogató mindig megenged magának annyi malíciát, hogy rámutasson a fogason függő télikabátra, azt kérdezve: és ez vájjon kié? Szóval nincs menekvés, vizitelni ós fogadni kell, bárhogy is nincs kedve hozzá az emberiségnek. Szerencse, hogy az utóbbi időben a vizitelő kedv lankadni kezd, a háborús évek alaposan megrendítették fontosságát. Igy például majdnem teljesen kiment a divatból az úgynevezett rekoneszansz, amely a háziak egészen fölösleges molesztálása volt az adott estély után egy héttel. Ebből a fölösleges molesztálásból egy ugyancsak egészen fölösleges lumpolás fejlődött mindig az egy héttel előbbi estély mintájára. Ezt a szokást elmosták az ínséges esztendők ós remélhetőleg nem is jön vissza többé. Helyes-e az, hogy az emberek egyre jobban zárkóznak be az odujokba ós nem szeretnek magukhoz engedni senkit? Vájjon mi lehet az oka ennek? Az otthon pusztulása talán ? Hogy ne legyen nyilvánossá egy s más holmi eltűnése és hiánya a nehéz idők következtében ? Vagy azért van ez igy, mert kevésbbé szeretjük egymást, ridegebbek, zárkozottabbak lettünk és szükségünk van arra, hogy sebeinkkel elvonuljunk a biztos magányba? Ki tud erre pontosan és az igazság erejével válaszolni ? Azt hiszem senki. Legkevésbbé azok, akik boldogok, ha nyertek egy vizitet. Endró'dy Béla. IRODALOM Hősök emléke. Szövegét irta: Veszély Géza, zenéjét szerzé: Büchner Antal főszékesegyházi karnagy. Fenséges és a maga nemében is hatalmas nagy mű látott a napokban napvilágot. A világháborúban elesett hőseink megbecsülése, emléküknek megörökítése széles e hazában mindenütt folyamatban van. Költőket ós zeneszerzőket ihletett meg nemzeti dicsőségünk, amely a megaláztatás napjaiban a nemzeti nagyság magasztos érzetével tölti el a hazáját szerető és féltő lelkeket. Hangos riadója az élni akarásnak és az élésnek a megtép ázottságb an, felmagasztosult megbecsülése önmagunknak minden „hősök emléke." Már évekkel ezelőtt (1924-ben) készült a szöveg is, a zene is, de csak most lett igazán aktuális. Eddig csak kisebb müvek jelentek meg, de ily nagyszabású férfikar még nem látott e tárgy körében világot. Tájékozásul ideiktatjuk a mű teljes szövegét : Sóhajunk, a vágy*nk oly messze száll, Búbánatos lelkünk ma idegenben jár, Jeltelen sírokon, elhagyott hantokon, Ahol kereszt se áll, A szent kereszt se áll. .. Dúló csaták terén, a csendes erdőkben, Vad sziklák tetején, hűvös folyóölben, Valamennyi tájon Széles e világon Lelkünk ma szertejár, Buzgón imázni jár. A távol sírok ma mintha megnyílnának, Valamennyi tájról elhoznák mindnyájat, Kicsi falujukba, Szülői házukba Hősök visszajárnak, Hősök hazajárnak. Szeretteik közé, e szent emlék körül, Messze idegenbül valahány összegyűl, Olalésre várják Az apátlan árvát, S ki itt van özvegyül, Ki itt sír özvegyül.. . Meséljen ez emlék nagyot róluk nékünk, Jeltelen sír helyett legyen síremlékünk, Ahol ez domborul, Magyar szív leborul... — Sír lett örökségünk, — Sír lett dicsőségünk ! Miért is haltatok? Miért folyt annyi vér? — A hős nem pusztul el — hős emléke él! Késő unokáknak, Megcsúfolt hazánknak Dicsőségről regél, Dicsőségről beszél I! Dalárdának ajánlották, amely a hang versenyműnek a betanulását legközelebb meg is kezdi ós előadja. Pcóífuáru Uihálu hentesárigyára Kossuth UddKldlJ WllldäJ L.-u. 80. Főüzlet ugyanott, fiók-üzlst Héviz-utca 2. Ezen megható és hosszú költemény nagy feladatok elé állítja a zeneköltőt, mert nagyon sok és mély érzés hullámzik benne ós mivel hosszú és változatos, strófikusan fel se lehetett dolgozni. A zeneszerző nagyszerűen oldotta meg feladatát. Egyben komponálta meg az egész művet, úgy, hogy ezen férfikarra irt mű páratlan a maga nemében és a férfikari irodalomnak valóságos gyöngye. A zene telje' sen kifejezi a szöveg — hol gyászos, hol imaszerű, hazafias érzelmeit és egyes helyeken a harciasan kitörő impozáns hanghatásait. Valóságos nagyszabású nehéz hangversenymű. A főtéma (f-moll) lassú, fönséges ritmusban, mélységes gyászos hangulatot kelt: „sóhajunk, a vágyunk messze száll, búbánatos lelkünk ma idegenbe jár", szóles e világon szertejár és buzgó imádságba mélyed. A mű mély érzésű és mesteri középtétele (Des-dur) szép bariton ós tenor szólóval fölváltva, halk férfikari kísérettel van megkomponálva s öt szólamú kart képezve igen tömören és hatásosan hangzik. Most egy rövid átmenő zene után visszatér a főtorna az eredeti hangnembe. Ezután a befejező téma (F-dur) unisonó kezdődik és fölfelé tör harcias tempóban „a hős emléke nem pusztul el, a hős emléke él", és a hatalmasan magas hangterjedelemben felépült frappáns zárókar hazánk dicsőségét hirdeti ós egy reményteljes jövőt! Itt emiitjük meg, hogy a szerzők a nagy müvet az európai hirű Budai Kultur mozgóképpalota Igazgató: VÁRÓ ANDOR. Szombaton, október 30 án, 7 és 9 órakor: Világszenzáció! Fényjátékok! klasszikus táncokkal, élőképpel Bubi vagy nem bubi <f Vígjáték 8 felvonásban. A főszerepben:' Marie Próvost. HÍRA

DÓK. Vasárnap, október 31-én 5, 7 és 9 órakor: llammuth-müsor! í. A két szimuláns. Az óv legjobb kacagtató cow-boy filmje 7 felvonásban. a) Rudolf Valentino b) ToMca-Arla Énekli: SOMOGYI OLGA operaénekesnő. ' A közelmúlt legérdekesebb fejedelmi regénye~

f

8 fejezetben. Rendes olcsó helyárak! Hétfőn, november l-én (ünnep) 5, 7 és 9 órakor: í. Dr. Csernoch János biboros hercegprímás megérkezése a chicagói eucharisztikus kongresszusra. 2. Cow-boy és hercegnő Izgalmas filmattrakció 7 felv.-ban 3. POLA NEGRI legszebb filmje: A

fpYOfp mar 1/079 s

P

a

nyol szerelmi I6KCIG IH(IIK6£(l regény 8 felv-ban Az esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 3353—926. tkvi sz. Árverési hirdetmény-kivonat Kurcz Antal gyöngyösi lakos Yógrehajtatónak Koselák Sebestyénné szül. Lukovics Margit mogyorósbányai lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881: LX. t.-c. 144., 146 és 147. §§-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 13.841,880 korona hátralékos tőkekövetelés és járulékai behajtása végett az esztergomi kir. járásbíróság területén levő, Mogyorósbánya községben fekvő, s a mogyorósbányai 13$. sz.betétben A f 1 sor, 53 hisz. a. foglalt (pince a beltelekben^ Kos»lák Sebestyénné sz. Lukovics Margit 1/4 rész illetőségére 800.000 korona, — u. o. 305. számú betétben A f I, 1 sorszám a. foglalt tizenhat/43ő rész közös legelő illetőségéből ugyanannak Ys rész ületőségért 500,000 azaz ötszázezer korona, — az u. o. 254. sz. betétben A I, 1, 2 sor 57, 58 hrsz. a. foglalt (ház 74 ö. i. sz. a. udvarral, szőlő a beltelekben) ingatlanokból ugyanannak 1/8 rész illetőségére 11,000,000 azaz tizenegymillió korona, — az u. o. 264 sz. betótben A I, 1—3 sor 395, 397, 2444 hrsz.