ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-24 / 83. szám

ség meg tanuljon meg ügyesen ugrálva biciklit kerülgetni. Egyenesen elvárják, bogy kerülgessék őket, és még a járdára is felmerészkednek. Most ismételten leirjuk ezt az észrevételünket és leszögezzük, hogy úgy hisszük, nincs mitől tartaniok ezeknek a biciklistáknak, mert mindinkább szaporodnak és mind nagyobb tért hóditanak. Tőlük ugyan ott lehet a tilalomtábla a Bottyán-utca sarkán, azért bizony körbe száguldanak a Széchenyi-téren át. Most ujabb botrányos esetről van tudomásunk a féktelen biciklistákkal kapcsolatban. A mult héten történt, hogy egy öreg nyugalmazott megyei tisztviselő miközben lassan haladt az utcán, egy nagy hátbavágást kapott, majd elesett, és a biciklista, aki hátbavágta és fellökte, gorombán szólt oda : „Hát maga nem tud vigyázni?" A biciklista elrohant, az öreg urat pedig úgy kellett hazavinni. Felhivjuk a hatóság figyelmet a felháborító esetre a biciklisták szigorú megrendszabályozása és ellenőrzése céljából. A számozatlanul járó ós a járdákra is felmerészkedő biciklistákra is felhivjuk a hatóság figyelmét — mert ilyenek is vannak — akik lépten-nyomon botránkoztatják a közönséget és veszélyessé teszik az utcán való járást. Most jelent meg az első Levente színdarab. „Levente" cimen kótfelvonásos énekes és zenés szinművet irtak Noszlopy Aba Tihamér ny. főhadnagy, iró, a Gárdonyi Irodalmi Társaság tagja és bánáti Büchner Antal esztergomi főszékesegyházi karnagy, zeneszerző. Noszlopy Aba Tihamér „Ez a mi földünk" cimű cserkész operettje a mult évben a fővárosban s több vidéki színpadon már zajos sikert aratott. Uj levente darabjának kedves, hangulatos meséje ujabb sikerekre tart számot. A darabhoz Büchner Antal irt igen nivós, magyaros izü zenét. Számos epizód tarkítja az élénken gördülő jeleneteket. Könnyen előadható, eredeti szólók, duettek, női-, vegyes- és férfikarok zenekari vagy zongorakísérettel állanak a színpadok s a leventeegyesületek rendelkezésére. A szövegkönyv és kottaanyag a darab előadási jogával együtt bánáti Büchner Antal zeneszerzőnél (Esztergom) rendeUiető meg. A szövegkönyv ára M U T 1 11 hozza a legszebb és legnagyobb filmeket! A Kultur MozgŐ idáig is derekasan megállta műsorban, zenében a helyét, — de a jövőre még gazdagabb, jobb programmot ad. Egymásután mutatja be e legszebb és legnagyobb filmeket, kizárólagos játszási joggal Esztergomban. A nagy filmek diszes listája minden dicsérő jelző helyett ékesebben beszél: Pola Negri: A fekete markéra. A

r

A őrök vándor* Faust. Szoknyás vőlegény. Maciste az oroszlánketrecben. Jákob kútja* Világégés. «I eriiassá lem. Am éjféli nap. Rin -Tin - Tin: Éjféli látogató. Ezenkívül a Kultur Mozgó mutatja be kizárólagos joggal Zoro— Huru és Tom Mix valamennyi idei filmjét. 1-20 P. (15.000 K). Az énekek szövegei külön kis füzetben 2000 K-ért ugyanott kaphatók. A budapesti Beketow-cirkusz egyik tagja városunkban tart előadást. K. Lord illuzionista, a hires „idegnélküli ember", a budapesti Beketow-cirkusz egyik legismertebb tagja, akinek arcképét nemrégiben hozta egy hazai képeslap abból az alkalomból, hogy a rendőrség egy veszedelmes és izgalmas mutatványát betiltotta, f. hó 23-án és 24-én este 8 órakor a Fürdő-szálló termében tart előadást. A betiltott mutatvány abból állott, hogy a bűvész sörétes vadászfegyverrel lövöldöztetett magára anélkül, hogy baj érte volna. Az előadások nemcsak órdekfeszitőek, hanem természetszerűleg mulatságosak is. Ez nemcsak a mutatvány természetéből, hanem a művész szellemességéből is folyik. A közönség felejthetetlen órákat tölt el kellemes szórakozásban, ha megtekinti K. Lord esztergomi előadásait. Helyárak 15, 12, 8 ós 5 ezer K-érfc este a pénztarnál kaphatók. A véres táncmulatság. Tokod-altárón az Oswald-fóle vendéglőben a mult vasárnap este táncmulatság volt. Már tavában táncoltak a vendégek, amidőn Migász Gyula tokodi üveggyári munkás véletlenül meglökte tánc közben Dernosek János üveggyári munkást. A tánc végeztével Dernosek magából kikelve nekirontott Migásznak ós mégegyszer pofonvágta őt. Kizlinger Béla üvegfúvó ezért a váratlan pofozkodásért kérdőre vonta Dernoseket. aki válaszképen a kezében levő borral teli literes üveget is Kizlinger fejéhez vágta, úgyhogy nemcsak a boros üveg, de Kizlinger feje is betörött, sőt ez homlokán és orrán is megsérült. A csendőrség jelentése alapján a táncmulatság főhősét a kir. járásbíróság vonja felelősségre. A Képes Krónika 43-ik száma a külföldi nagy revük értékével vetekszik. Aktuális fényképek, mólynyomásos melléklete ós szövegtartama a legjobb kontinentális hetilapok sorába emelte. Ebben a számban Tóth Imre „Egy színigazgató emlékei" -ben Szatmárynéról és Molnárnérói ir kedves epizódokat, Kádár Lehel, Sebestyén Ede, Lőrinczy György, Csermely Gyula, Mátray Ferenc Béla, Bozzay Margit és Benedek Rózsi illusztrált novelláit közli, folytatódik Csheridán „Ut koponya" cimű szenzációs regénye ós Florio Banfi „Ave Roma Immortatis"-a. Vezetőhelyen foglalkozik a szám az egyházművészeti kiállítással, végül egy párisi divattudósitás, népszerű rovatok s egyéb cikkek teszik teljessé a Képes Krónika 43-ik számát, amely 8000 koronáért kapható. Előfizetni pedig kiadóhivatalunk utján is lehet.J Népmozgalmi statisztika. 1926. okt. hó 15 tői 22-ig bejelentett születések: Tóth Terézia rk. vasúti raktári munkás leány A. Mohi Tibor izr. fűszerkereskedő fia. Znak Ferenc ref. vármegyei számtiszt fia. Tóth Erzsébet rk. földmives leánya. Horváth Katalin rk. cigány leánya. Marsalek Erzsébet rk. kőműves leánya. Szivók Viktória rk. üvegfuvómester leánya. Kuczmann Erzsébet rk. földmivesnő leánya. Sshiller Terézia rk. háztartásbeli leánya. Ács Éva rk. háztartásbeli leánya. Koller Julianna rk. szónbányamunkás leánya. Körmendi Erzsébet rk cserép- és palafedősegód leánya. Házasságkötések: Válent Ignác rk. földmives ós Fodor Julianna rk. — Albert László rk. vasesztergályossegél ós Mitter Anna rk. — Bánzi János rk. kőmivestanuló és Mondák Julianna rk. — Dr. Kemp elén Attila rk. újságíró és Gajda Hermina rk. — Káposztás Zoltán rk. cigányprímás ós Oláh Verona rk. — Halálozások: Buzolka Béla rk. 4 óves. Fazekas András rk. 64 óves ny. várm. alkalmazott. Szapár József rk. molnár 87 éves. Körmendi Erzsébet rk. 2 napos. Vasárnapi csevegések A rúzs A rúzs tulajdonképpen egy piros rudacska valami finom és illatos anyagból. Ez a rudacska egy ke«ses formájú aranytokba van beillesztve, az aranytok néha csak ugy heverészik a rettikülben, néha külön kis szarvasbőrzsákocskába rejti a tulajdonosnő. A rúzs rettentő fontos dolog, magyar neve ajkpirositó. Az a rendeltetése, hogy élénkebb szinüvó tegye a női szájat, hogy aláhúzza, kiszinesitsék vele az ajkat, a női ajkat, amelyen annyi szép, kedves, elragadó, kinzó, kétségbeejtő, őszinte, megható és hazug szó hangzik el naponta. A rúzs azonban nincs elintézve azzal, hogy megállapítjuk róla rendeltetését. A rúzs körül állandóan heves viták tombolnak: illik-e használni, vagy sem, kell-e használni, szabad-e használni, erkölcsös dolog-e a szájpirosító stb. Tulajdonképpen a rúzs-ügy abból az egyszerű tényből fejlődött ki, hogy az ember száját sokszor cserepesre fújja a szél és ilyenkor a hölgyek úgynevezett ajakirt használtak. A fehér szinft ajakir azonban zsírosán csillogott a szájon s ekkor találták ki a párisi kozmetika tudósai, hogy a zsiradékot kevésbbó zsiros tartalommal és piros szinben nyújtják át a hölgyvilágnak. Szinre szint, igy nem lesz olyan feltűnő, mondják a parfümés szappan gyárosok, akik előtt óriási kereseti lehetőségeket tár fel a rúzs forgalomba hozatala. Nahát, hogy nem vált feltűnővé a rúzs használata, azt éppen nem lehet mondani, hiszen a kicsattanóan piros ajkak ugy villognak ma felénk égőn, pipacsvörösen, hogy az már sokszor több is a soknál. Ettől eltekintve azonban, mindenesetre nem lehet a rúzsból azt a konzekvenciát levonni, hogy használata erkölcstelenség. A mai kor divatja sok minden olyan dolgot ráparancsol az asszonyokra ós leányokra, amelyek láttára nagyanyáink elájultak volna. Ez azonban még nem jelent semmit, mert a nagymamák valószínűleg elájultak volna a postakocsik korában a mai gyorsvonati mozdonyoktól i«. Szóval a rúzs használata okkal-móddal szép ós üde dolog, csak vigyázni kell vele és ügyelni arra, hogy kellő időben rakjuk fel a szint és kellő diszkrécióval. A rúzs iránti antipátiának legfőbb oka, hogy vannak hőlgvek, kik tea mellett, étteremben minden lelkifurdalás nélkül átalakítják az étkező-asztalt toilette-asztallá. Szépen előveszik a táskájukból a tükröt, a fésűt, a pudert és a hozzávaló pufnit, na és a rúzst, aztán hajrá, neki a szépitésnek. Ekkor válik ellenszenvessé a rúzs, mert kiderült róla, hogy azért válik szükségessé, mivel a hölgy az eperajkát az előbb feketekávés-csészében felejtette. Vagyis megette a korábban felrakott rúzst a saját szájáról, a saját szájával a feketekávéban. Megdönthetetlenül kiderült, hogy az sjkszin hamis volt, már pedig ha valami hamis, akár haj, akár arc, vagy száj szin, az soha nem rokonszenves a férfiaknak. Ezért van a rúzsnak annyi ellensége. Használd ritkán, de mindig és csak ugy, hogy magad tudj róla. Ezt a jótanácsot kellene rágravirozni a rúzst rejtő aranytokocskára, talán igy jó lenne. Azért mondom, hogy „talán", mert nem vagyok benne egészen bizonyos, hogy mindabban, amit elmondtam itt, igazam van—e ?. Ugyan kérem, mikor van igaza egy férfinak, ha hölgyekkel áll szemben ? Endró'dy Béla. Piszkei csendélet. Érdekes csen

d őri jelentés számolj be holmi éjjeli csendháboritásról. Paulovics Ferenc piszkei szövetkezeti üzletvezető az elmúlt napokban csak úgy egymagában iszogatott dalolgatott a háza udvarán. Csakhamar néhány szál füstös legény is kerülkőzött, akik jó darabig nyirettyüztek szívhez simogató nótákat, de lám, ahogy az itóka fogyott a szomjas torkok öblögetésére, azon mód halkult a romák zenei készsége is. A házigazda rájuk rivalt emiatt, sőt meg is fenyegette őket, hogy letöri valamennyit, mint fajdkakasokat szokás a kukorica szélén. A gyenge idegzetű füstösök ezt a fenyegetést szentírásnak vették és rémült óbégatással csapot-papot faképnél hagyva rohantak az utcára s hangos segítség kiáltozással felverték a csendes piszkeiek éjjeli nyugalmát. Sőt Vörös Kálmán, a cigányok prímása néhányszor végig is ordította a falut, hogy tűz van. A megbotránkozott piszkei lakosok ezen oknál fogva feljelentették az egész mulatozó társaságot, akik ittasak voltak közcsend elleni kihágás miatt a kir. járásbíróságon. Időjárási jelentés 192« okt. 19-től okt 23-ig terjedő időről Az adatokat felvette: a m. kir. erdőgazdasági szakiskola észlelő állomása. Állomásvezető: Tóber Samu m. kir. főerdőmérnök. Kelt: 19 20 21 22 — Légnyomás m/m 57-0 555 46-9 39-4 _ Hőmérséklet; c° 12.2 11-0 ío-o 12-5 _ Légnedvesség 7o 48 47 54 80 — Napi legm. hőmérsék C° 9-1 10-9 9-5 16-6 Napi legalá cs. hőmérsék C° 30 3-8 1-4 7'3 Talajhőmérők 50 cm 100 cm Cl

0 13-8 136 13-3 13-0 Felhőzet (borulás nagys.) 10 6 4 10 10 Szélerő és 1 szélirány 1— 12 W 2 SE

2 Csapadékmennyiség m/m — — 17-9 — Az adatok a déli felvétel eredményei. A csapadók az előző nap déli, esti és a keltezési nap reggelén mért adatok összege. Jelzés : N = Észak, E = Kelet, S == Dél, W= Nyugat. Gyújtóspapir Jutányos áron kapható lapunk nyomdájában, Kossuth Lajos-utca 30 Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen halottunk elhunyta alkalmából részvétnyilvánitásukkal, illetve a temetésen való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni síivesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetet. Esztergom, 1926. október hó 23-án. Fazekas-család. Orvosi (*yogykozmetikn Budapest IV, Szervita-tér 5. sz. (félemelet). Telefon 89—92. részleges fogyasztás, mellpasztilla, szőrirtás, szépségápolás, hajkezelés. SzénkéíiBBBZő gép, Laj»s utca 7. szám alatt. Száraz, morzsolt és csöves tengeri kapható a legolcsóbb napiáron Kossuth L.utca 31. sz. alatti tennánytizletben. Bérbeadó földek ben a fadepó alatt két darab föld ökrös gazdának kiadó.. Tudakozódni lehet: Deák Ferenc utca 28. szám. - és egyenrohák ^Ä" készülnek Csuha János katonai és polgár siabónál Esztergom, Kossuth Lajos-utca 21