ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-24 / 83. szám

mérőórák évi használati dija a mindenkori beszerzési ár 15 százaléka. A közbeeső méretű vízmérőórák évi használati dija a két szomszédos méretű dijának számtani közepe. A vizóra fenntartása a város terhét képezi. A vízmérőt a város szerzi be a saját költségén, még pedig mindenkor a műszakilag legjobb rendszerűeknek elismert vízmérőket, amelyeket hitelesítésük után engedélyre állit fel s jókarbantartásukról is saját költségén gondoskodik. A vizmérő elhelyezésére szolgáló aknát, vagy szekrényt az ingatlan tulajdonosa tartozik oly módon előállítani ós fenntartani, hogy a vízmérőhöz a fogyasztási adatok leolvasása, a vizmérő kijavítása, vagy kicserélése végett a város közegei hozzáférhessenek. A vizmérő sértetlen megőrzéséért a az ingatlan tulajdonosa, illetőleg a külön vízmérővel ellátott helyiség bór lő je felelős és annak leszerelése, eitávolitása, vagy bármily megváltoztatása csakis a város által ós a fél költségére történhet. A bírság a most jelzett esetekben közreműködő iparosra is kiszabható. Ha a vizmérő megrongáltatik, vagy hiányzik, az ingatlantulajdonos, illetőleg a bérlő teljes kártérítéssel tartozik. Mit akar a Balassi Bálint Irodalmi és líviszeti Társaság ? i. Esztergomban az idén, tavasszal egy új társaság alakult. Megint egy új egyesület! — mondják bizonyára a mindig aggodalmaskodók, az örök kritikusok. Hát igen, új egyesület; céljában, szervezetében, eszközeiben azonban egészen speciális, a többi egyesülettől lényegesen eltérő. Mit akar ? — Sokat. Közkeletű frázis,

1 Esztergomot a magyar kultmra végvárának nevezni. A magyar politikai ós művelődéstörténet legfényesebb korszakai Esztergom dicsőségét hirdetik. Ezt a vezető szerepét a magyar városok között azonban már jóideje elvesztette. Különösen a mult század 50-es, 60-as évei óta, amikor a magyar városok előbb lassú, majd mind rohamosabb fejlődésnek indultak, Esztergom le maradt. Tény, hogy az anyagi ku

1tura, a gazdasági fejlődé3 terén Esztergom nem áll azon a ponton, amelyen méltán állania kellene. Ez — valljuk meg őszintén — sokszor a mostoha körülményeken múlott, de sok tekintetben a vezető körök rövidlátásán, tehetetlenségén, nemtörődömségén, a magas, sőt legmagasabb körök mostohaságán is. Mindezek dacára Esztergom ma is a magyar kultúra gazdag és értékes gyűjtőpontja. Alig van hozzáfogható magyar vidéki város, amely a kulturértókek oly nagy tömegével rendelkezik, mint épen Esztergom. Mert kulturórtók az a dicső és gazdag történeti mult, mely merész szökésü várhegyéről és sok ódon faláról szól hozzánk, kulturértók az a sok művészi és szellemi kincs, mely épületeiben, templomaiban, mindenfajta gyűjteményeiben van felhalmozva. Es kulturértók az a nagy szellemi tőke is, melyet e városnak tudománnyal, irodalommal, művészettel foglalkozó számos szorgos polgára képvisel. Ez utóbbiak számát bátran másfélszázra is vehetjük. S hogy mindez a sok-sok kulturórtók sem a közelmúltban, sem napjainkban nem jutott érvényre oly mértékben, amint az épen mennyiségénél ós értékénél fogva megilletné, annak okát abban látjuk, hogy a történeti hagyományok ápolatlanul foszladoznak, a műkincsek, gyűjtemények, könyvtárak, műemlékek részben hozzáfórhetetlenül, részben feldolgozatlanul, kiaknázatlanul porladoznak, a szellemi munkások pedig széttagoltan, egymást nem ismerve, egymást nem segítve, — buzdítva, söt egymással idegenül állanak szemben A mi törekvésünk — végső célja szerint — tehát az lesz: összefogni mindazt, ami e városban kulturérték, hagyományban, intézményekben, emberekben, összegyűjteni közös, szt'p, nagy munkára mindazokat, akik a gondolat, a toll, az ecset, véső, a tudomány, a művészet szolgálatában állanak. Szeretnők letörölni azt a vastag porréteget, amely itt a dicső hagyományt, a kincses intézményeket és az értékes emberi lelkeket a hosszú évtizedek alatt mogfeküdte. A harcos magyar multat dolgos magyar jelennel akarjuk folytatni s ha kezdeményezésünk egyelőre szerény kerotekben indul meg, sikere nem lehet kétséges, mert végcélja, mint álmaink csipkerózsája, ott szunnyad mindannyiunk lelkében : a régi kultur-Esztergomba újra friss, lüktető, eleven kulturéletet teremteni! A Társeság szervezetéről legközelebb szólunk. 0. F. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot ? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig eg^sz napos ügyeletesi szolgálatot is.) Október 28—29-ig Szent István (Rocalitz) gyógyszertár (Széchenyi-tér). Mint nagybeteg körül.. . Ügy járok halkan már szivem körül, mint kloroform, éterillatoktól tei-hes szobában doktor,les, figyel, örül: a beteg alszik s az álma mély és csendes. Már megnyugodva álmokat vigyáz csak; — de riadva tett-vett, percről-percre [mért a hőmérővel, mikor furcsa láz jött és nem tudta, honnan jött s miért ? D« lám a forró, fojtó, furcsa láz legyűrve már és a bölcs, a drága doktor c?ak csendben álmokat vigyáz, suhanva lép mig les, figyel, örül... Loppal neszezve, ujjhegyre állva így járok halkan már szivem körül. Walter Margit Főhercegi látogatás. Albrecht főherceg rokonával, Salm gróffal, mint dr. Csernoch János biboros herceg prímás vendége, kedden városunkban tartózkodott A pápai nuncius Szentkereszten. F. hó 17-én Orsenigo Cézár ptolemaisi c érsek, pápai nuncius Szentkereszten huszonkét novicius-papnövendéket öltöztetett be a szaléziánusok egyházi rendjébe. A szertartáson az új papnövendékek hozzátartozóin kivül megjelentek a rákospalotai Don Bosco Szivgárda és Cserkészcsapat, továbbá a nyergesújfalui szalózi intézet öszszes növendékei fúvós zenekarukkal ós a bajóti leventék tölgyleveles csapata. Hazatértében a főpapjrö vidjlátogatásttett Nyergesújfalun ós EsztergomTáborban ós pápai áldást osztott a növendékeknek. Egyházi hir. Dr. Csernoch. János biboros hercegprímás Kray Pál báró drégelypalánki káplánt a budai Szent Imre Kollégiumba prefektussá nevette ki. Főegyházmegyei kitüntetések. Dr. Töttössy Miklós budapest-középsöferencvárosi plébánost Őszentsége XI. Pius pápa s bibornok-hercegprimí s előterjesztésére tb. pápai kamarássá, — Pintér József budapesti hittanárt, az Orsz. Központi Legényegylet ügyvezető elnökét pedig az egyesület 70 éves fennállásának ünnepe alkalmából tb. pápai káplánná nevezte ki. Babits Mihály szerzői estje. A budapesti zeneakadémia nagytermében előr kelő művészek és írók részvételével ma este 9 órai kezdettel tartja szerzői est jót Babits Mihály, a kiváló költő és iró, akinek ünneplésóra városunkból többen utaznak le, Esküvő, Friedrich János kóspallagi kántortanító és Rosznáky Méria október 23-án, szombaton d. u. 5 órakor tartották esküvőjüket a vízivárosi plébánia-temp! ómban. Igazságügyi kinevezés. Dr. Miinek Rajmundot a budapesti kir. Ítélőtábla elnöke az esztergomi kir. járábirósághoz joggyakornokká nevezte ki. Halálozások. Leimeter János, volt budapest-tabáni plébános, nyug. főegyházmegyei áldozópap, 79 éves korában Almáskamaráson elhunyt. Wassel Gusztáv, a Schrank likőrgyár főtisztviselője f. hó 20-án életének 46 ik, házasságának 21-ik évében Budapesten rövid betegség után elhunyt. Holttestét Esztergomba szállították és szombaton d. u. 4 órakor temették a szentgyörgy mezői temető-kápolnájából meleg részvét mellett, özvegye és négy gyermeke gyászolja, akik iránt városszerte általános a részvét. A Schrank-likőrgyár vezetősége kegyelete jeléül külön gyászjelentést adott ki buzgó főtisztviselőjének elhunyta alkalmából ós szép koszorút helyezett ravatalára Egyházi hangverseny Visegrádon. A visegrádi harangok javára rendezett templomi hangverseny, — amelyet legutóbbi lapunkban jeleztünk — igen szépen sikerült. A közönség soraiban a hangverseny védnökével, Almássy László nemzetgyűlési képviselővel az élén több előkelőség is megjelent. A hangverseny minden száma mélységes hatást keltett s a templomból kijövet Büchner Antalnét és özv. Magyarasz Bélánét szinte elhalmozták gyönyörű énekeikért üdvözletekkel. A műsor annyiban szenvedett változást, hogy Melles helyett Bergmann Sándor csellómüvész, a m. kir. Operaház tagja játszott. A műsor énekszámait az orgorán Büchner Antal főszékesegyházi karnagy kíséri s ugyanő volt az egész hangverseny vezetője és programmjának összeállítója. A hangverseny után Hell Ferenc, a visegrádiak agilis plébánosa, a művészszereplők és a megjelent előkelőségek tiszteletére díszvacsorát adott, amelyen a visegrádiak jövőre már két hangverseny megtartására kérték a közreműködőket, egy világira, és egy egyházira. A hangverseny a harangalap javéra igen szépen jövedelmezett. 5 világhírű név: ErilSt JLubitsch (a Madame Dubarry rendezője), Wilde Oszkár, Irene JRleh (az amerikai film Fedák Sárija), Ronald Colman („A fehér apáca" főszereplője) Bért fiytt.el. Ez az öt művész alkotta a legszebb, legnagyobb, legművészibb filmet : Lady Windermere legyezője ma, vasárnap csak a KULTUR MOZGÓBAN! Diáknap Esztergomban. Október 30-án a diáknyomor enyhítése* javára rendezendő tánccal egybekötött hangverseny szereplői közt bemutatkozik közönségünknek egy agy zenei tehetség: Dr. Járosy Jenő fővárosi ügyvéd zene és dalköltő, ki a főváros közönsége előtt önnálló hangversenyeiről előnyösen ismert. Dr. Járosy a magyar dalt többre becsüli az expenznótánál. Megkapó zenemüveit saját zongora-kisérettel bájos közvetlenséggel adja le. Tőle származik a mostanában elterjedt dal is :.. . „Először a dolmány, azután a rékli. Hin vagyok a-legény, én vagyok a férfi, a mindenit néki." Az estély egész műsora változatos és magas nivója folytán, de a fontos jótékony célt is szem előtt tartva, hisszük, hogy közönségünk egyetlen számottevő tagja sem fog elmaradni. Az esztorgomi diáknappal, amelyre a világhírű egyetemi énekkar is eljön, a jövő számunkban bővebben foglalkozunk. Lengyelország uj hercegprímása. A dr. Dalbor biboros érsek halála folytán elárvult gnózen-pozeni főegyházmegye élére, Szent Adalbert vértanúpüspöknek, főegyházmegyónk védőszentjének örökébe, a Szentszék bizalmából dr. Elond Ágoston kattewici püspök került. A gnézeni és pézeni egyesitett érsekségek főpásztorának ugyanazok a címei és egyházi kiváltságai vannak, mint az esztergomi érseknek. Egész Lengyelország őszinte lelkesedéssel fogadta a szegény polgári családból származó, de nagy tudományú, kegye séletü és kiváló diplomáciai tapintattal megáldott főpapot. Dr. Elond Ágoston neve Magyarországon sem ismeretlen. Ö ugyanis, mint a nemrég szótválasztott magyar-német szalózi rendtartomány főnöke, erőteljes fejlődésbe hozta Don Bosconak a szegény elhagyatott ifjúság megmentését célzó szalózi müveit Magyarországon. ^ vármegyei központi választmány f. évi október hó 19-ón d. e. megtartott ülésében törölte a dorogi, tatai, nagyigmandi ós tatabányai nemzetgyűlési képviselőválasztói kerületek választói névjegyzékéből azokat, akik magyar állampolgárságukat elvesztették s akikre a 2233—1922. M. E. rendelet 4. §-ban fejszerelt valamelyik kivétel vagy az 5. § ban felszerelt valamelyik kizáró ok felmerült. Krumpliszedés közben Kárász József nagysápi földmives a napokban burgonyát szedett a földjén, miközben Szegedi István a fiával az ő földjén keresztül akarta áthajtani ökrös szekerét. Kárász ez ellen tiltakozott, mire Szegedi és a fia nagy mérgesen kikapták a járomszegeket és azzal támadtak Kárászra. A megtámadott a kezében levő kapával védekezett, miközben a fiatal ßzegedit úsry kólintotta fejbe, hogy az eszméletlenül terült el a földön, és sérülése az orvosi vélemény szerint súlyos. Kárász is megsérült a lábán és oldalán, de csak könnyebben. A véres párharcnak folytatása is lesz, amennyiben kö'csönös feljelentés folytán a kir. járásbíróság a bűnvádi eljárást megindította ellenük. Az Országos Állatvédő Egyesület Esztergommegyei Fiókja Esztergom szab. kir. város közgyűlési termében 1926 év okt. 24-én délelőtt fél ll órakor választmányi és utána 11-kor közgyűlést tart. A biciklisták szigorú rendszabályozását és ellenőrzését kérjük! Néhányszor már kénytelenek voltunk irni azokról az „őrült biciklisiákról", akik esténkint, de különösen vas ár-és ünnepnap délután a Simor-, Sissay-, IV. Béla király stb. utcában rémítgetik a közönséget. Öreg embernek vagy gyermeknek nem tanácsos ilyenkor erre já-rri, mert nem képesek a rohanó bicikliket kikerülni. Ezek az őrült biciklisták azt hiszik, hogy ha ők megtanulnak biciklizni, a közön-