ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-20 / 82. szám

Megjelenik hotenkint kétszer: szerdán és vaiáruap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Né* telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. *>imx Általános derültséget keltett a pénteki rendkivüli közgyűlésen egy közbeszólás, amely a régi omnibusz­dijak és az uj autó busz viteldijak össze­hasonlításának szóbahozatalakor hang­zott el. Az esztergomi közönséget ugyanis meglehetősen drágán zötyög­tették a vasúttól a városba azelőtt az omnibuszon, és ha a régi állapotot összehasonlítjuk a maival, amikor szép, kényelmes, modern autóbuszon olcsó pénzért ^közlekedhetünk, akkor határozott haladást kell megállapíta­nunk. Mint v. SZÍVÓS­Waldvogel Jó­zsef bizottsági tag is leszögezte : az, hogy az esztergomi közönség most 4000 K-ért autóbuszon ülhet, a Start autóvállalat érdeme, amely elsőnek hozta autóbuszait Esztergomba, majd a viteldijat leszorította. Honnan van az, hogy a régi esztergomi omnibuszos kétszer-háromszor ekkora árért akarta kivinni az utasokat ? — következett Önként a kérdés ? — Mert nem volt prakszisa ! — Hangzott itt a közbe­szólás. Persze, ez tréfának jó, egy kicsit mulatott is rajta a közgyűlés, és a polgárság is megmosolyogja, amely tudomást szerez róla, van azonban a kérdésnek komoly ós tanulságos oldala is. A tény az, hogy a 4000 K-ás vitel­dij mellett is megélhetést fog biztosí­tani az autóbuszvállalat, és azonfelül a tulajdonos város jövedelemhez jut általa. Azt a többszörös jövedelmet, amely a viteldíj túlfizetéséből szár­mazott volna, egy ember vágta volna zsebre. Egyáltalán nem irigylendő az a jövedelem, amely megérdemelt és megdolgozott munka gyümölcse, illetőleg amelyet a közönség méltán fizet, mert egyenértéket kap érte. Vagy például a kereskedelemben is méltányoljuk a drága vételárt akkor, ha az eladó is drágán jut hozzá. Itt azonban ilyesmiről nem lehet szó. Itt az üzemi költséghez a móltányos haszon, illetőleg a vesződség munkadija szá­mítandó, s ezek mérlegelése alapján róható ki a viteldíj. Igy volna ez a város közönségének érdekében. Aki természetesen a szabadverseny szellemében él — amelyről szintén szó volt a közgyűlésen, — az meg­próbál minél nagyobb jövedelmet sze­rezni. Nem is rovunk itt meg szemé­lyeket, csupán leszögezzük, hogy a szabadverseny szelleméből hiányzik a közönség érdekének szempontja. Nem állítjuk azt sem, hogy a szabad verseny nem előnyös a gazdasági életre, és jól tudjuk, hogy szabad­verseny nélkül, a kötött forgalomban haló dili a gazdasági élet, de bizonyos, hogy a szabad versenynél csak vélet­lenül jár jól a közönség az esetlege­sen kialakulható olcsó árakkal. Nagyon helyes volt a polgármester nyilatkozata arról, hogy a városi üzem­nél a város érdeke az első, de emel­lett még közönségének érdekét is jobban fogja szolgálni a város mint egyesek szab ad versenye. A közgyűlésen elintézett autóbusz­esetből még egy kis tanúságot is le­vonhatunk az úgynevezett szabad­verseny számára, amelynek egészséges virágzását ugyan fontosnak tartjuk közgazdasági szempontból, de smely iránt egyes erkölcstelen kinövései miatt bizalmatlanok vagyunk. Eléged­jen meg végre a szabadversenyen alapuló üzlet mérsékeltebb haszonnal, és ne akarja a tisztes polgári haszon tízszeresét kipréselni a közönség tő­réből. Művészest a főreáliskola téglaalapja javára Szombaton este folyt le a főreál­iskola rendesésében Regéczy Ilona he­gedüművésznő hangversenye a főgim­názium dísztermében. Regéczy Ilona neve az utóbbi évek­ben itthon keveset szerepelt, legin­kább külföldön tartózkodik, ismétel­ten hosszabb időt töltött Svédország­ban, az idei télre is hosszabb turnéra oda készül. Igen tehetséges tanítvá­nya az ősz Hubay mesternek, akinek keze alól már egy egész magyar világ­híres hegedűművész-generáció ke­rült ki. A Hubay-iskola minden H valósága pompásan bontakozik ki a művésznő játékában : az erőteljes, széles, amel­lett meleg, lírai tónus, amelynek eredő­forrása a tökéletes vonókezelés, á technika csiszoltsága, becsületes pozi­tív kivitele a zeneszerző intencióinak,, amihez aztán már mint egyéni tulaj­donság járni a zenemű szellemébe való elmélyedés, az a nemes művészi ambí­ció, amely a zeneműnek nemcsak rep­rodukálására törekszik, hanem a zene­szerző lelkének akar tolmácsolója lenni. S ahol ez a három művészi feltétel oly szép harmóniában egyesül, mint Regéczy Ilonánál, ott az ered­mény is csak egy lehet: a művészi, a szó legtisztább értelmében. A hangverseny érdekes számmal kezdődött: a magyar származású Groldmark-nak E-dur szvit jóvel. Tu­lajdonképen .kamarazene. Hegedű­művészek ritkán ambicionálják a ka­marazene művelését. Regéczy Horn ezzel is gazdagabb. Három tételt ját­szott lelkesen, minden intim szépséget napfényre hozott játékával. Kongeniá­lis társa K. Hmvel Edith zongora­művésznő ebben a számban nem kísé­rője, hanem valóságos partneréba he­gedűszólamna T. Tartini hires „Ordög­trillá"-ja következett ezután. Regéczy ­nek ez slágerdarabja. Ereztük, hogy kedvvel ós ambícióval muzsikál, bril­liáns tudással győzi a mű technikai nehézségeit. De nemcsak az igen ka­rakterisztikus,.valóban „ördögi" trilla­részek bravúros előadásával ragadta el hallgatóit, a grave-részekben úgy sírt a hegedűje, hogy a gyötrött lélek fájdalmas vergődését éreztük benne. A két hatalmas mű után egy csomó zenei aprósággal kedveskedett hallga­tóinak. G-östa Jahn és Tor Aulin északi zeneköltők, akiknek szerzemé­nyeit minálunk ritkán hallani. Az előbbinek jellegzetes Altató-dala, az utóbbinak lendületes Gavotte-ja ós filigrán Musette-je nagyon tetszett a közönségnek. Chopin örökszép Noctur­ne-jének fönséges tolmácsolásában ott reszketett a szomorú zeneköltő végtelen bánata. Úgy megülte a lel­künket ennek varázsa, hogy Kreisler „Liebesfreud"-je életvidám, markáns akkordjai is alig tudtak feloldani alóla. A gyönyörű műsor utolsó ré­szében ifj. Zsolt Nándor nagyon érde­kes ,,Szitakötők" c. szerzeményét ós a mesternek, Hubaynak legkedvesebb Csárdajelenet-ét muzsikálta a művész­nő. Mert muzsika volt az, nem pusz­tán előadás. Lélek volt benne, bána­tos, tüzes magyar lélek. Igézet szállta meg a közönséget, tombolt a taps. Ráadást kellett játszania : Hubaynak két magyar költeményét. Külön meg kell emlékezzünk a pompás kíséretről. K. Hawel Edith nemcsak brilliáns zongorista, hanem együttérző társa Regéczy nek. A kiváló technikai tudás mellett a felfogás és érzés közössége tette kisórő zenéjót művészi tökéletességűvé. Még egy szót a közönségről a kö­zönséghez: Miért nem telt meg egé­szen a terem erre a valóban művészi színvonalú hangversenyre ? Hol vol­tak a kultúrszomjas lelkek százai, akiknek itt Esztergomban igazán rit­kán van részük tiszta gyönyörűség­ben ? Éppen az élet ezer baja között nincsen-e szükségünk nemes szellemi felüdülésre ? Jelszavakkal lehet-e kul­túrát szolgálni, vagy inkább lelkes, áldozatos pártolással ? S a művészi rész mellett a rendező főreáliskola nem szolgált-e rá minden esztergomi polgár hatalmas, lelkes tüntető támo­gatására ? "Ha igen, hát akkor miért nem tüntetünk mellette ? Akik ott voltak, hálásak az előadó magyar művésznőknek, mert egy fe­lejthetetlen szép művészi élménnyel lettek gazdagabbak. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot ? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész na­pos ügyeletesi szolgálatot is.) Október 16- 22-ig Kerschbaummayer Károly gyógy­szertára (Kossuth L. u.) Előadás a chicagói eucharisztikus kongresszusról. Mint már jeleztük la­punkban, a Tanult Férfiak Kongregá­ciójának f. hó 22-ón, pénteken este 3 /±7 órakor a főgimnázium zeneter­mében tartandó ülésén dr. Meszlényi Zoltán pápai kamarás, hercegprimási titkár tart előadást a chicagói eucha­risztikus kongresszusról s ezzel kap­csolatban Oeminenciája a biboros­hercegprimás amerikai útjáról. Az elő­adásra tagok által bevezetett férfi­vendégeket is szivesen lát a Vezetőség. A Balassi Bálint Társaság szépiro­dalmi szakosztálya hétfőn este ülést tartott, amelyen az egybegyűlt tagok a legközelebbi munkaprogrammot be­szélték meg meleg érdeklődés mellett. Elhatározták, hogy miután már a'meg­alakulás és alapszabály-jóváhagyás törvényes kellékeinek eleget tett a vezetőség és az előirt határidő is le­telt, a munkát az egész vonalon fel­veszi. Az uj egyesület hivatásáról, működési köréről és a vele kapcsola­tos egyéb tudnivalóról legközelebb részletesen megemlékezünk. Elkészült a várhegy új szélkakasa. A Szent István kápolna feletti vár­bástyán pár évi szünetelés után dr. Csernoch János biboios hercegprímás rendelkezéséből ismét szélkakas mu­tatja Esztergom népének a szelek já­rását. Az eddigi könnyen korhadó fenyűárboc helyett most vasbeton ala­pozású 16 m magas vasárbocot állí­tottak fel, amelyet Varga Kálmán primási mérnök tervei szerint a jó­nevű Petz Testvérek vasöntödéje ké­szített. Kívánjuk, hogy az uj árbocon mielőbb hirdesse Magyarország feltá­madását a nemzeti lobogó ? Halálozás. Fazekas András nyug. vármegyei alkalmazott, életének 66-ik házasságának 40-ik évében hosszú kinos szenvedés után a Kolos kór­házban f. hó 18-án elhunyt. Temetése 20-án (szerdán) d. u. 4 órakor lesz a szentgyörgymezői temető kápolnájából. — Az elhunytban Fazekas Dezső, a „Hunnia" könyvnyomdavállalat üzem­vezetője és lapunk technikai munka­társa édesapját gyászolja. Felhivjuk a B listás közszolgálati alkalmazottakat, akár nyugdíjjal, akár végkielégítéssel váltak meg állásuktól, hogy egy levelezőlapon tudassák címü­ket saját érdekükben. A „B" listás Köz­szolgálati Alkalmazottak Országos Egyesülete: Budapest, VII. Károly Király ut 7. I. 3. Az amerikai katolikusok és a rádió Amerikában az áttérések számát a katolikus vallásra évi 80 ezerre teszik. A megtérések e nagy számának okát sokan a rádióban látják, amennyiben a rádión közvetített katolikus prédi­kációk és hitvédelmi előadások rend­kivül sok oly emberhez is viszik köze­lebb a hit igazságait aki különben soha nem kerülne katolikus templomba. A párkányi vásár. A javítás alatt álló rozoga, sok helyütt életveszélye­sen ringó hosszú hidon libasorban jön­nek-mennek az esztergomiak. Fél­órákig kell várni, mig az átkelési igazolványokat itt is, túl is minden­kinek rendbehozhatják. Valósággal békebeli izgalmat jelentett sok eszter­gomira e vásár megtekintésének vá­gya. S odaát, akárcsak a boldog régi időkben, szóit a zajos csinnadratta, a lehangolt, élesszavú sipláda, a hamis taktusokban zengő zongoraverkli, a csörömpölő cintányér, a rekedt torkú kikiáltó, az uj dalokat rikácsoló nóta­árus. A gesztenyések, lacipecsenyések füstfelhői, a helyenkénti pocsolyák, a kör- ósQhajóhinták fojtó pora olyan mint azelőtt. Még fakanalat is kapni kedélyes emlékül; apró babákat, sípos hólyagokat, papirtülköket, amelyekkel őrületbe lehet kergetni a csendet szeretőket. Csak a sok idegen cseh szó, a szokatlan uniformisok, a két­nyelvű feliratok figyelmeztetnek, hogy ez a vásár már nem az esztergomiak békebeli boldog szórakozása, sőt még csak nem* is „árnyéka a régi nagy vásároknak", hanem a mélyen érző jó magyar emberek szivének olyan siralmas látnivaló, amelyért bizony nem érdemes a rozoga hidat megjárni, amikor itthon is akad elég keseregni való! Pap nyerte el a spanyolországi újság­írók nagy dij át. Egy spanyol lap vállalat, az „ABC", évente nagy dijat szokott kitűzni az utolsó év legjobb újság­írói munkájáért. Az idén a dijat egy fiatal papujságiró, Jenaro Vallejos, nyerte el, akinek leírása, mint a bírálat mondja, valóságos remeke az irodalmi miniatűr-festészetnek. A pályanysrt

Next

/
Oldalképek
Tartalom