ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-10 / 79. szám

1926. október 10. ESZTERGOM 3 és a fővárosi kötvények piacáról, biz­tosítási részvényekről fontos informá­ciókat közöl. Ára 6000 K. „Az örök vándor 44 és a „Faust" Kizárólagos játszási joggal a KULTŰR-Mozgóban A pesti mozik idei kót legnagyobb eseménye Az örök vándor és a Faust. Az örök vándor szebb és hatalma­sabb, mint a „Tízparancsolat" ; Ninive pusztulása, tüzfergeteg, Dániel próféta rettentő látomása vonulnak fel a cso­dás filmben. A Faust, Emil Janningssal Mefisztó szerepében a legnagyobb német film, amelyről csak az elragadtatás hang­ján lehet szólni. Esztergomban mind­két hatalmas filmet kizárólagos ját­szási joggal a KULTUR-Mozgó mu­tatja be. A KULTUR egyébként a szezon valamennyi igazán nagy és jó filmjót kizárólagos joggal szerezte meg. A KULTUR-Mozgó ma vasárnap Zoro és Huru legnagyobb vigjátékát mutatja be rendes olcsó helyárakkal. A nagy zenekart Rayman János tanár dirigálja. EGÉSZSÉGÜGY A gümőkór elleni véde­kezésről Irta: Mosonyi Albert dr. bányafőorvos. IV. A gümőkór ragályos betegség. Mint­hogy ezt a betegséget a gümökóros betegek váladékai (vizelet, bélsár, gümös tályogok gennye, de legelső­sorban a feiköhögött tüdőváladók, a köpet) terjesztik, a betegség ellen úgy védekezhetünk legbiztosabban, ha lehetetlenné tesszük, hogy azilyenek akár magunk, akár embertársunk egészségét veszedelembe hozzák. Ezt úgy érjük el, hogy a fertőző csirá­kat — amennyire lehetséges —• ré­szint gyakori tisztálkodással, részint a fertőző alkalmak elkerülésével ma­gánktól távoltartjuk, részint úgy, hogy a gümős csirákat ott, ahol azo­kat föltételezzük, úgynevezett fertőt­lenítéssel megsemmisítjük. A fertőtle­nítés legegyszerűbb ós legolcsóbb módja az, ha a ragályterjesztő vála­dékot mé3ztej olajba üntt etjük, A gümőbacíLusok leginkább a beteg testén, ruházatán, ágyneműjén és köz­vetlen környezetében, a betegszoba falain, padlóján, bútorzatán és levegő­jében találhatók. Azért a betegszoba lehetőség szerint bőségesen szellőz­tetendő, a padló, falak ós bútorzat gyakran lemosandók. A beteg ágy­és fehérneműje mosás előtt fertőtle­nítendő, vagy legalább erős lúgban kiáztatandó. Aki a beteggel érintkezésbe jut, pld. aki a beteget ápolja, eteti, kötözi, ágyát megveti, vagy ha csak a betegszoba kilincsét megfogta, az ez­után" a kezét azonnal mossa meg szappannal. A betegszoba söprésénél a port föl­kavarni nem szabad. Egészséges a betegszobában soha ne étkezzék ! A betegnek mindig kü­lön evő ivóedénye, törülközője és szal­vétája legyen. A beteg étel- és ital­maradékét másnak megenni nem sza­bad. Ne tűrjünk a betegszobában le­gyeket, mert ezek szerteszállongva a gömőcsirákat széthurcolják. Ha be­teggel beszélsz, vigyázz, hogy rád ne köhögjön, rád ne tüsszentsen és ne légy hozzá annyira közel, hogy be­széd közben nyálcseppek fröcskölőd­hessenek rád. Grümőkórossal csóko­lózni kész halálveszedelem. Ám a betegtől védekezni még arány­lag könnyű, mert tudjuk, hogy beteg. De tudjuk, hogy százával, sőt ezrével járnak köztünk emberek, akik bete­gek, bár ők bajukat még föl sem ve­szik, talán mert ők nem kényes ter­mészetűek, nem könnyen adják meg magukat a betegségnek, vagy talán azért, mert tényleg nem érzik magu­kat betegeknek. Másrészt vannak so­kan olyanok is, akik magákat bete­geknek érzik ugyan, de panaszaik olyanok, hogy tüdőbetegségre a leg­távolabbról sem gondolnak. Igy pl. vannak sokan, akik sokáig mim gyo­morbajosok, vérszegények, főfájósak, rheumások stb. szerepelnek s csak hosszabb idő malva derül ki, hogy betegségük tulajdonképpen lappangó, átcsapott tüdőgümőkór. A tüdőgümő­kór ugyanis nem hirtelen támadó be­tegség, mint pld. a tüdőgyulladás, hanem hónapokon, néha óvaken, sőt évtizedeken át lappanghat a szerve­zetben, mielőtt mint ilyen felismerte­tik. Ezek a betegségünknek még tuda­tára nem jött, tehát még hivatásuknak élő, továbbá a félreismert betegek azonban már ekkor is t. i. betegségük megérzése, illetve felismerése előtt — gümőbacillusokat hordoznak maguk­ban ós igy a mit sem sejtő, velük szemben még csak óvatosságra sem gondoló környezetben a gümőcsirák milliárdjait terjeszthetik szót. Az ilyenektől nem védekezhetünk, mert nem tudhatjuk, hogy ki tartozik ezekbe a csoportokba. Az majd csak akkor derül ki, talán hónapok, talán évek múlva, mikor a betegség nyil­vánvalóvá vált. Ebben a pillanatban lehet, hogy én, mi, ti, ők is benne vagyunk, amint az esetleg évek múlva kiderülhet. Ezekből pedig az követ­kezik, hogy a gümőbacillus elleni védekezés nem irányulhat egyedül csak a kimondott gümőkórosok ellen. Csakis úgy gátolhatjuk meg hatható­san a gümőkórnak a köpet által való elterjesztését, ha a köpködést, a kö­petnek padiéra, földre való szétszórá­sát mindenki részére tilalmasnak je­lentjük ki. Ha az emberek gondol­kozásmódjába átmennek a tüdővész lényegéről és annak terjedési módjá­ról kifejtett igazságok ; ha mindenki belátja, hogy saját és kedveseinek, sőt felebaraijainak jóvolta kivánja meg, hogy az őt környező légkört az életre veszélyessé válható csirákkal be ne szennyezze, se beszennyezni ne engedje; akkor remélhető, hogy a köp­ködés csúf szokása is el fog tűnni, mert azt minden ép érzésű és belá­tású ember nemcsak illetlenségnek, de a közjó ellen való vétségnek fogja tekinteni, akárcsak a könnyelmű gyújtogatást. Ha az ember vérébe menne át, hogy a gümőkór elleni védekezést önma­guknál kell elkezdeniök, vagyis fele­barátaikkal szemben úgy viselkedné­nek, mintha ezeket a saját maguk esetleges gümőkórjától akarnák meg­óvni, akkor a gümőkór kérdése egy­szeriben meg lenne oldva, mert az nem lenne többé az a veszedelem, mely most annyira fenyegeti az egyént és nyomja az összességet. Sokkal könnyebben védekezhetünk ama fertőzések ellen, amelyek táp­szereink révén fenyegetik egészsé­günket. Ismeretes, hogy házi szarvas­marháinknál a gümőkór sűrűn el van terjedve. Az ál'atnak mind a teje, mind husa válhatik veszélyessé az emberre. Ha elgondoljuk, hogy gyermekek és betegek sokszor kizárólag csak tejjel táplálkozhatnak, akkor ezt a vesze­delmet nem kicsinyelhetjük. Egyszerű és biztos azonban a védekezés, ha a tejet csak kellő felforralás után hasz­náljuk fel tápszerül. A hússal való fertőzés ellen is megóv, ha azt jól megfőzve, vagy megsütve használjuk fel.. Ám mindennemű tápszer lehet a gümőkór terjesztője, ha gümökóros egyének foglalkoznak velük. Grümő­kóros szakácsnő, pincér könnyen okoz­hatják embertársaik gümős megbete­gedését. Ezért az ilyen betegek élelmi­szer üzemekből kizárandók és élelmi­szerek árusításától pltiltandók. De a legtisztábban elkészített, jóminőségű étel is adhat alkalmat a gümős fer­tőzésre, ha magunk tisztátalan kéz­zel nyúlunk hozzá. Napi munkánk, hivatásunk körében ugyanis kezünk többé-kovésbbé beszennyeződik. Eb­ben a már szemmel is láiható szenny­ben igen sokszor megtagad a gümő­kór csirája, amely éppen étkezés al­kalmával, amikor pld. a kenyeret a szájunkhoz visszük, legkönnyebben fórkőzik szervezetünkbe és okozhatja annak végzetes megbetegedését. Ezért soha se felejtsük el és gyermekeinkbe is neveljük belé azt az army szabályt, hogy csak frissen mosott kézzel sza­bad az étkezéshez kezdenünk. A tiszta kéz nemcsak védőfegyvere, de biztos védőbástyája is szervezetünknek. Am csak abban az esetben, ha nemcsak szóval emlegetjük a magyar köz­mondást : „tisztaság egészség", hanem ha ezt átvisszük a magunk és kör nyezfctünk gyakorlati életébe, ha tiszta testtel tiszta ruházatban ós tiszta légkörben élünk. Mintahogy a pince nedvessége föl­jebb szívódik és nyirkossá teszi a fölötte levő lakások falát és levegő­jét, úgy a gümökóros közelsége is előbb-utóbb megfertőzi a különben egészséges környezetet és annak ve­szedelmévé válhatik Ezért magunkat és gyermekeinket óvjuk a gümökóro sok közelségétől. Időjárási jelentés 1926. okt. 5-tól okt. 9-ig terjedő időről Az adatokat felvette: a m. kir. erdőgazda­sági szakiskola észlelő állomása. Állomás­vezető : Tőber Samu m. kir. főerdőmérnök* Kelt: 5 6| 7 8 — Légnyomás m/m 63'5 59'2 57'5 56-4 — Hőmérséklet^ C° 15-6 15-4 15-4 15-6 Légnedvesség 9 / 10 59 18-2 46 54 48 Napi legm. hőmérsék c° 59 18-2 20-9 200 20-9 Napi legalacs. hőmérsék c» 5-9 4-8 4'6 4-7 Talaj- 50 cm hőmérők 100 cm c° 15-2 150 14-8 14-7 Felhőzet (bo­rulás nagys.) 1— 10 4 0 0 1 Szélerő és szélirány 1— 12 sw 2 NW 2 s 2 S 2 Csapadék­mennyiség m/m Az adatok a déli felvétel eredményei. A csapadék az előző nap déli, esti és a kel­tezési nap reggelén mért adatok összege. Jelzés : N = Észak, E = Kelet, S = Dél, W= Nyugat. Az esztergomi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. 2766/926. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. Fried Ferenc és Fia budapesti cég végre­hajtatónak Petrovics Lőrinc és neje Balázs Margit végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi ható­ság végrehajtási árverést 3.300.000 K tő­kekövetelés és járulékai behajtása végett az esztergomi kir. járásbíróság területén levő a bajnai 1444. sz. betétben A f 1 so 7386/10 hrsz. alatt foglalt (szántó az őr­hegy alj a dűlőben) kiskorú Petrovics Margit nevén álló ingatlanra 35,000.000 K, azaz Harmincötmillió kikiáltási! árban elren­delte. Az árverést 1926. évi decenber hó 10. napján J. e. 10 órakor Bajna községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiál­tási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár 10 °/o-át készpénz­ben, vagy az 1881 :LX törv.-cikk. 42. §-ban meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kikül­döttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállí­tott letéti elismervényt a kiküldöttnek át­adni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. t.-c. 147., 150.. 170. §§.; 1908: XL. t.-c. 21. §.) Aki az ingatlanért a kikiáltási árnál ma­gasabb ígéretet tett, ha többet igérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908': XLI. 25. §.). Esztergom, 1926. évi június hó 15. napján. Csics sk. kir. jbiró. — Kiadmány hiteléül: Clementis sk. igazgató. ultur mozgóképpalota Igazgató : VÁRÓ ANDOR. Szombaton, október hó 9-én 7 és 9 órakor: Közkívánatra ! Teljesen új példány! Hi. du síremlék 2 rész, 18 felvonás, a teljes film együtt I. rész: A túlvilág vándora. II. rész : Az esnapuri királytigris. Főszereplők : Conrad Veidt, Putty Lia és Mia May. HÍRADÓK. Vasárnap, október hó 10-én, 3, 5, 7 és 9 órakor ZOKO-HURU legújabb és legjobb vígjátéka: Kacagás 8 felvonáson át. Villám bosszúja Cowboy-attrakció 6 felvonásban, HÍRADÓK. Kedden, október 12-én 7 és 9 órakor: Miss Charleston (Charleston kisasszony). A mai lányok és tánc filmje 8 felv.-ban. A szerelem banditája Amerikai filmregény 7 felv.-ban. HÍRADÓK. A helyárak változatlanul a régi olcsó helyárak minden előadáson. Má7nln miinl/áht jutányos áron vállalnak IndlUlU lilllliKdKdl Machacsek Testvérek Esztergom, Téglaház-utca 1. PcóI/uáru llihóiu hentesárúgyára Kossuth ÜOdKVdl J fflllldiy L.-u. 80. Főüzlet ugyan­ott, fiók-üzlet Héviz-utca 2. Kiadó Ii Kossuth Lajos-utca 30. szám alatt egy üzlethelyiség november l-re. ÉRETT NYUGATINDI AI BANÁN A LEGJOBB TÁPLÁLÉK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom