ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-10 / 79. szám

XXXL évfolyam, 79. szám. Megjelenik he ten kint kétszer: szerdán és Tat ár nap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Néptelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A katholicizmus eszméi Esztergom, 1926. október 10. Az országos katholikus nagygyűlésen az ország nagyjai, szellemi arisztokratái, katholikus egyházi és világi vezetőférfiai, politikusai a nagy nyilvánosság előtt a katholicizmus eszméi alapján vizsgálják a jelen magyar állapotokat, a politikai és társadalmi viszonyokat, és a magyar katholicizmus értékeinek latbavetésével mérik az ország és népe boldogitására irányuló cselekekedetek becsét. Joga és hivatása van erre a magyar katboücizmusnak, amely ezer esztendővel ezelőtt Esztergomból az első szent király hatalma és ereje segítségével a magyar államot és társadalmat megszervezte és mégalkotta olyannak, hogy ezer esztendőn át meg tudott állani Európában, igaz, hogy rengeteg bajjal küzködve, de mindenkor dicsőséggel, a kultúra lényével homlokán, a lovagiasság s hősiesség erényével szivében. Ezeréves tanulságaink vannak, és a magyar történelem beszél arról, hogy mit köszönhet a magyar nép és az ország a katholicizmusnak, és jó Iiazafi az, aki hallgatja és megérti az igazságot. Főképen pedig a nemzet felelős vezetőférfiai nem teljesíthetnek szebb hazafias kötelességet, mint ha levonják a tanulságokat akkor, amikor a magyar jövőt készítik elő. A nemzet jövője és boldogulása érdekében sohasem elhibázottak azok a cselekedetek, amelyek szempontjait a katholicizmus eszméi irányítják, mert hiszen a katholikus ideálok mindig a szervezés, az Összetartás, az értékek összegyűjtése, az erkölcsi erők összefogása és érvényesítése, a szeretet és béke társadalmának és országának megszentelt útjain viszik a magyar nemzetet. Szívvel-lélekkel hosszú életetésboldogságot kívánunk nem a csonka, hanem az Esztergomból támadt Magyarországnak, amidőn hirdetjük, hogy rendezze be életét szigorúan a katholicizmus eszméi szerint, amelyek Krisztus örökéletű igéiből táplálkoznak ! A 14-es honvédek Ünnepet ül ma a volt 14. nyitrai honvéd gyalogezred. Furcsán hangzik, hogy egy „volt" ezred ünnepel. Igen, trianoni értelemben „volt", de a szívekben-lelkékben még ma is él, még ma is fennáll mind a harminckét honvédezred. HJS jöhet ránk az időknek bármily változása, ránkparancsolhatnak bármily normákat, rakhatnak bár ránk acélbilincseket, mindezt eltűrjük, elviseljük, mert a mai ezredünnep kiáltóan bizonyítja, hogy az elfogult agy szülte sok sallang széthull, szétesik egy nagy, szent belső erőnek feszítése által, mely nagy erő, nagy akarás tért követel magának. Ezen erő széttör, szótzúz mindent, mit gyermekészszel útjába állítanak. Ez a lelket nyugtalanító erő hozta ma ö3sze a volt 14 es honvédeket is. Ma kibontják újra a zászlót, melynak tépett selymén aggódva csüngött ezer és ezer honvéd szeme a hősi eposzba illő, borzalmasan véres harcok alatt, melyekben a 14-es honvédek a világháborúban résztvettek. Álljatok zászlótok alá hős honvédek, töltse el lelketeket zászlótok szent, ihlető ereje és szálljatok lelketek szárnyán vissza dicsőségetek vérrel szentelt helyeire. Lássátok az első lublini harcokat, hol először érezte az orosz a magyarföldacélozta ököl ütését; szálljatok végig a lengyel sikon, melynek földjét véretek tette termékennyé, majd járjátok be a Kárpátok fenyőkoszorúzta bérceit, hol az orosz henger irányitóinak utolsó reményét téptétek szét, hogy kozák csizma tapodhassa a magyar rónát. Járja át sziveteket az áldozat borzalmassága, melyet rongyosan, éhesen hoztatok a lutowiskai magaslatokon, ahol ötszörös túlerővel birkóztatok az öles f

hóban minden talpalatnyi helyért. Oh csodálatos napok voltak azok! Látjátok a duklai hágó vidékét, hol órák alatt a sírkeresztek tizezrei nőttek ki a hóból! Majd a Kárpátok ormairól nézzetek lea galíciai sikra. Ni, hogy rohan az ezred 1 Lobog a tépett zászló, —rajta-rajta! Lezsaysk-Siodlanka, majd Piskorovicenél az ezred szine-virága vérében fekszik a tavaszi mezőn, de menekül az ötször annyi oroszból, aki még menekülni tud. Majd csendes borongással nézzetek el Olika felé. E harcok borzalma még ma is megremegteti a lelkeket, könnybelábbad a szem, a szó nem képes elmondani.. És ha mindezt újra átéltétek lelketekben, ha a fájón dicső emlékek újra feltépték a már hegedt sebeket, tekintsetek át az öreg Danán és keressétek a nyitrai hegyek ködös távolát! Nézzétek a vén Zobor alján, hogy csillog a harmat az őszi virágon ! Harmat ? Vagy talán az öreg Zobor rejtett könnyei'? Halljátok, a a nyitrai öregtemplom harangja mily szomorúan kondul? — Mintha ütése a sziveteket érné. Csak tépje, marcangolja sziveteketa fájás, volt nyitrai honvédek. Kell nekünk e fájás, ez hozott ma benneteket a tépett zászló alá. Eg, ha már nem bírjátok a bennetek dúló sok fájdalmat, nézzetek fel a zászlóra, mely megindul majd a magyar éjszakából, hogy mint világító fáklya vezessen minket a nyitrai hegyek alá. Féltő szeretettel üdvözlünk Benneteket nyitrai honvédek itt, a csonka haza szélső őrálló helyén. Gyertek ide minél gyakrabban és nézzetek át hosszan a túlsó oldalra, mig könny gyűl szemetekbe. D, L. Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész napos ügyeletesi szolgálatot is.) Október 9—15-ig „Fekete sas" gyógyszertár (Víziváros). Rendezzék a kamatláb-ügyet A gazdák, iparosok és kereskedők nagy örömmel üdvözölték a Nemzeti Bank intézkedését, hogy az évi kamatlábat 6 százalékra szállította le. Azt remélték ugyanis, hogy ők is olcsóbban kapnak pénzt s a gazdasági élet keringése lüktetőbb lesz. Csalódtak. A hivatalos kamatláb hat százalék ugyan, de a vidéki bankok és takarékpénztárak mégis sok esetben évi 18—20 percentre adnak csak hitelt. Itt valami nincs rendben, azt mindenki látja és érzi. A magas kamatláb szedését egy helytelen kormányrendelet legalizálja A háború előtti váltótörvény, mint ismeretes, hat százalék, az uzsoratörvény pedig nyolc százalék kamat szedését engedélyezi. Miért számithatnak tehát fel a pénzintézetek helyenkint 18 percentet is? Az állam jár elől a rossz példával. A hátralékos adó után évi 12 százalékot, a hátralékos forgalmi adó után pedig évi 36 százalékot kell fizetni. Elismerjük, hogy az adóhátralék kamata büntetés jellegű. A magyar korona romlása miatt 1923-ban a hivatalos és magán-kamatláb mellé egy ujabb kamatlábat törvényesített a nemzetgyűlés. Ezt az újabb kamatlábat késedelmi kamatlábnak nevezték el. Annakidején valóban szükség is volt erre a törvényre, amelynek egyik pontja igy hangzik: „A vétkes és magát az adósság terhére jogtalanul gazdagító adós heti 2 százalék kamatot tartozik fizetni." Egy évvel később a kamatot havi 1 ós fél százalékban állapitották meg, mert pénzünk némikép stabilizálódott. Amikor ezt a törvényt megalkották, számoltak azzal, hogy a magyar korona értékállóvá lesz és ezért csupán 2 esztendő időtartamra mondották ki érvényességét. A törvény szelleméből kiderül, hogy kártérítésként állapitották meg a magas kamatlábat. A törvény helyes és méltányos volt. De mi történt később ? A késedelmi kamatról szóló törvény a mult óv végén, amikor pénzünk már teljesen stabil volt, elvesztette érvényességét. Szükség már nem is volt rá, mert „az adós gazdagodott jogtalanul." A kormány mégis egy rendelettel meghosszabbította a törvény érvényességét. Milyen következményekkel járt ez a rendelet ? A bíróságok a késedelmi kamatot haszálják magánkamatláb hiányában a tőke járulékainak megítélésénél, egyes vidéki bankok részben kénytelenek magasabb kamatlábat számítani, mert a Nemzeti Banknál a hitelkeretük igen csekély s hogy pénzhez jussanak, ők maguk is magasabb kamatot fizetnek. Ez az állapot azonban egészségtelen, mert megöli a gazdálkodást. A mai helyzet tarthatatlan, mert #

az uzsorában elvérzik a gazda, iparos és kereskedő. Az Esztergomi Sakkor elnöksége felkéri a kör tagjait, hogy vasárnap, október 10-én d. u, 3. órakor a helyiségében okvetlen jelenjenek meg. Tárgy: az október 17-ón (vasárnap) feltétlenül megtartandó kispesti revanche mérkőzés. HÍREK Késői dal a csikóbőrös kulacshoz Te is, te is idehagytál, Te se vagy már, Ami voltál! . . . Felvidító, búcsitító Öreg szerszám, — hűtlen lettél Elpártoltál! Hejh, daloló, elringató, Avult-fakult divatja-miit, Meghitt pajtás, Érted száll most a szivünkből Messzehangzó bús panaszszó, Mély sóhajtás : Hová lett a régi rangod, Szijj-sallangod, Karcsú nyakad — úri magad — Csikóbó*rrel cicomázott Szép derekad, Édes csókra osucsoritó, Tűzajakad 1 ? Hivogatunk, csalogatunk, Úgy becézget esdő szavunk: Óh jöjj vissza, mosolyogj ránk, Drága gyöngyünk, minden kincsünk, Galambocskánk, Kuiacsocskánk! Repedezett dongád fölött, Miért koshadt a ködmönöd ? Dudorodó kebelecsked Mikor lesz már mézes borral, Bakatorral — szinig telve — Miért zokog körülötte Vitéz Mihály kóbor lelke I V Mért mentél el — uj idővel, Rombolóval, lüktetővel 1 ? Tudod-e, hogy sötét éjjel Szakadt reánk s zúgó orkán Pusztát rajtunk, amióta Nem pityegsz már jérceformán ! ? Te is. te is idehagytál, Te se vagy már, Messze mentél, hűtlen lettél, Megvedltttél — s tán azóta Némult el a régi nóta, Apadt el a kotyogó nedv: Magyar jókedv 1 ? Vályi Nagy Qéza. Főszékesegyházi ének- és zenekar mai műsora. Introitus és Conmunio koraliter. Filke mise D dur, vegyeskar, orgona- és zenekarra. Mitterer: Benedicta es tu, graduale. Buchner: Ave Maria (F moll) soprán- hegedűszóló, vegyeskar, orgona-zenekarra. L an date korál. D. u. Vespera falsobordoni. Büchner: Ave Maris Stella vegyeskar. Köszönetnyilvánítás. Kedves kötelességének óhajt eleget tenni a nagy nyilvánosság előtt a helybeli Szent Ferenc-rendiek zárdafőnöksége, midőn igaz háláját törekszik szavakba önteni, hogy megköszönje a katholikus hivők figyelmes szeretetét, mellyel a rendházat és templomot a jubiláris ünnepségek alkalmával elhalmozták. Hálás köszönetét fejezi ki főleg azoknak, kik fáradságot nem kímélve, részben gyűjtés útján, részben pénzbeli adományokkal, valamint munkájukkal hozzájárultak a templom kisebb megújításához és a díszítés nagy munkájához. Kötelességének tartja még külön e helyütt megemlíteni Machacsek Fridolin és Zámbó István urak nevét, akik a festő és kőműves munkálatokat voltak szívesek teljesen díjtalanul eszközölni. A jó Isten legyen önzetlen fáradozásuknak a megjutalmazó ja.