ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-09-12 / 70. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és va^ám&p. Előfizetési ára egy hónapi a 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában Néhány szó Esztergom lakásviszonyaihoz Szeptember t-íöi csak a fölmoiidás vau korlátozva Újabb kormányrendelet szerint f. évi szeptember 1-től a lakáshivatalok megszűntek, s igy sok helyen — Esztergomban is — újabb, sajátságos viszonyok léptek életbe a lakásügyek terén. Az új viszonyokról szükségesnek tartottuk tájékoztatni a város közönségét, amelyet úgy is mint lakót és úgy is mint házigazdát közelről érdekel a lakáskérdés. Ez bizony még mindig abban a nehéz formájában él a gyógyítgató és kétségtelenül végleges megoldást kereső rendeletek dacára. Mert hiába, a rendeletek nem tudják jótékonyan megelőzni a haladó és érlelő időt, amely — úgy látszik — egyedül van hivatva ebben a fájó társadalmi és gazdasági kérdésben az utolsó igazi és kielégitö szót kimondani. Felkerestük dr. Polner Zoltán rendőrtanácsost, az esztergomi lakáshivatal legutóbbi vezető jót, aki kérdésünkre a következőket mondotta: „A lakáshívatal szeptember elejével valóban megszűnt. A korlátozás csak a felmondások terén maradt meg, a bérösszeg tehát szabad megegyezés tárgya. Amint azonban a bérösszeg kérésénél visszaélések lesznek tapasztalhatók, a miniszter rendeletileg visszaállíthatja az eddigi bérkorlátozást. A lakásügyeknél előforduló peres ügyek természetesen a polgári bírósághoz tartoznak." Esztergomban tehát új viszonyok várhatók a lakásügyek terén. A miniszteri rendelet mintegy a háziurak és lakók józanságára, emberiességére, igazságérzetóre, móltányosságára, a viszonyokkal való számolni tudására és okosságára biaza a kérdés további sorsát és sikeres megoldását. Ebből a szempontból nem érdektelen, ha nyugodt pillantást vetünk Esztergom jelenlegi lakásviszonyaira, ha objektive bírálunk eseteket és eshetőségeket, hogy tanuljunk belőlük a jövőre, és kiki a saját érdekében idejekorán okuljon ós segítsen. Az „Esztergom" 1921. október 9-i számában dr. Sántha József városi tanácsnok tollából értékes cikk jelent meg „Adatok a lakáskérdéshez" címen, amelyben a cikkíró, aki akkor a város lakásügyeit intézte, statisztikai adatokra támaszkodva az akkori lakáshiány okát abban látta, hogy a lakóházakra jutó lakások és szobák kevesbedtek, nemkülönben az aránylag eléggé megn itt szobaszámú lakásokban kevesebb lakó helyezkedett el a békebeli állapotokhoz viszonyítva. 25—30 igénybevehető lakásrészt még felkutathatott volna, de ez a cikk szerint nem segített volna a bajon. — A mai viszonyok között javulás csak a lakbérmegkötöttség fokozatos megszüntetése mellett remélhető — állította 19'2l-ben az esztergomi lakásügyek akkori vezetője. Valószínűleg arra gondolt, hogy a megkötöttség megszűntével ismét elegendő lakás fog rendelkezésre állni, amennyiben a háziúr a neki tetsző lakó részére szivesen átengedi majd azt a lakrészt, amelyet fölöslegesen tart elfoglalva csak azért, hogy ne kelljen olcsón kiadnia. Továbbá a lakbérfelszabadulás esetén bizonyára egészséges átalakulás fog keletkezni, a háziúr olyan bért kér, ameiy lakásáért joggal megilleti, s amelyet a lakó méltán megfizethet a megfelelő lakásért — s igy lesz elegendő lakás, és megszűnik a lakásmizéria. Ehhez az állapothoz kellene közelednünk most, amikor az új lakásrendelet szeptember 1 tői szabad megegyezés tárgyává teszi a bérösszegeket és csak a felmondásokat köti m^g meg egy időre, valószínűleg 1927. novemberéig, — ha akkoráig a lakás viszonyok eléggé érettek lesznek az élet számára, — és közelednénk is, ha nem volnának emberi gyöngesógek, ha az ember nem volna kapzsi és mohó akkor, amikor józannak, méltányosnak és okosnak kellene lennie. Közismertek városszerte azok a horribilis és indokolatlan lakbérek, amiket a szabadon kiadott lakások után itt Esztergomban is kérnek. Ennek szemléltetéséül csak egy-két számot irunk ide frissen a gyakorlati életből véve. Egyszobás lakásokat 3, 4 millió koronáért, kétszobás lakásokat 5, 6, 8, 9 millió koronáért, háromszobásakat 12, 16 millió koronáért lehet kapni a város területén. Enynyit kérnek a házigazdák és ennyit kénytelenek fizetni a megszorult lakók. Hogy csak úgy felületesen meggyőződjünk ezen bérek nevetségesen nagy voltáról, csak azt a kis megtörtént esetet emiitjük, hogy valaki a város egyik külső kerületében évi 12—14 millió koronáért kívánta bérbeadni a házát, amelyet később körülbelül nem egészen 50 millió koronáért eladott. A lakó tehát 4 év alatt kifizette volna a házat, illetőleg a négyévi béren a háziúr még egy házat vehetett volna. De gondoljunk csak a békebeli esztergomi házbérekre. Ugyebár átlag számítva 1 szobás lakás bére 100—120 K, kétszobásé 150—300 K, háromszobásé 3 —400 K voit. Aranykorona vagy pengőértékben számolva a mai béreket, a békebeli normális béreknek három-négyszerese jön ki. Nem igazságos ós méltányos ugyan a kivételeskedés, mert hiszen a háborúvesztés, a megcsonkítás, a szerencsétlen magyar gazdasági viszonyok következtében előállott nehéz helyzetet minden magyar embernek egyformán kell szenvednie, mégis a háziurak számára a drágaságra számítsunk 50°/

0-ot a bérekhez, akkor is szinte uzsoraszerűek a lakbérek. Igazuk van a háziuraknak abban, hogy ők sokat áldoztak a lakbérmegkötöttség alatt, amikor sokszor félig ingyen kellett adniok lakásaikat. De erre is súlyos felelet az, hogy a megkötöttség szintén az ország háborús áldozataihoz tartozik. A hazáért pedig sokkal nagyobb áldozatot hozott az a szegény ember, aki életét vagy egészségét hagyta a harctéren. A ház megmaradt és ime, ismét jövedelmez, de életet és egészséget semmiféle országos hatalom nem tud többé pótolni. Nemcsak a méltányosság és az emberi érzés, hanem a saját érdekében való józan okosság is inti a házigazdákat arra, hogy olyan lakbéreket kérjenek, amilyeneket a mai kereseti viszonyok mellett meg lehet fizetni anélkül, hogy egyebekben a családok nyomorogjanak és a családfők elkeseredjenek. Hiszen igaz, alakóknaklakniok, a házaknak jövedelmezniök kell, de horribilis lakbérek mellett a lakók le fognak szegényedni, hovatovább kénytelenek lennének magukat anynyira összehúzni, hogy mind kevesebben lennének a jólfizetö lakók. Ez különösen a szabadfoglalkozásúakra vonatkozik, főképen a vagyontalanokra. Akiknek pedig csak csekélyke vagyonuk is van, azok inkább megkoplalják, de építenek maguknak egy kis házacskát, hogy a lakásuzsorától megszabaduljanak. De a tisztviselők és közalkalmazottak is elriadnak a kilátásban levő esztergomi lakásviszonyoktól, és minden erejükkel építkezni fognak még akkor is, ha eddig nem is volt szándékukban, és akkor is, ha az építési kölcsönt évtizedeken keresztül törlesztik, mert gondolják, hogy legalább sajátjukban laknak és nem a méregdrága lakbérben. Ebben az esetben megint csak a háziurak károsodnának, akik végre is nem kapnának lakót, vagy pedig túlságosan is olcsón volnának kénytelenek lakásaikat kiadni talán olyanoknak is, akik nekik nem tetszenek. Hiszen tisztviselői lakásépítés úgyis lesz. Egy óriási bérház emelése már a közel jövőben meg is kezdődik. Egyéb lakásépítkezések is állandóan folynak. Nem is azért tesszük szóvá a bérkérdést, mintha ezzel az építkezést befolyásolni kívánnánk. Isten ments ! Minél több és egészségesebb lakást ! De ha valaki méltányos bérért jó lakást kap, és különben nincs szüksége házra, akkor bizonyára nem fog kölcsönből házat építeni. Végezetül még hangsúlyozzuk, hogy ez a cifek nem pusztán a lakók érdekében íródott. Sőt úgy érezzük, hogy a józanul ós tárgyilagosan gondolkodók szemében : inkább a háziurak érdekében, de leginkább a ház békéje, a jó lakásviszonyok érdekében, amelyek gazdasági, szociális és városegészségügyi hatásáról még sokat lehetne értekezni. O. I. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész napos ügyeletesi szolgálatot is.) Szeptember 11—17-ig a Rochlitz-féle „Szent István" gyógyszertár (Széchenyi-tér). Szabadságon. Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő f. hó 15 én kezdi meg 4 hétre terjedő szabadságát. Szabadságideje alatt csak képviselői ügyekben fogad szombati napokon reggel 8 órától déli 12 óráig. Változás a főegyházmegyei főtanfelÜgyelősógen. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok, általános érseki helytartót a főegyházmegyei főtanfelügyelői tisztétől ismételten előterjesztett kérelmére felmentette és helyébe főegyházmegyei főtanfelügye* lővó dr. Lepoid Antal pelátus, hercegprimási oldalkanonokot nevezte ki. Miután azonban az új főtanfelügyelő má3 irányokban is el van foglalva, a biboros hercegprímás Homor Imre éra. tanitóképző-intézeti tanárt főegyházmegyei főtanfelügyelőségi előadói minőségben az egyházmegyei tanügyek intézésére segitőiil rendelte. Kettéosztották a bajóti esperesi kerületet. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás a nagykiterjedésű bajóti esperesi kerületet két részre osztotta. Az uj bajóti esperesi kerülethez fognak 'tartozni: Bajna, Bajót, Héreg, Péliföldszentkereszt, Tardos ós Tarján plébániák és a kerület esperesi tisztségét továbbra is Kemenczy Mihály és Niedermann József plébánosok fogják betölteni. A kihasitott esolnoki esperesi kerülethez tartoznak: Csolnok, Dág, Kirva, Sárisáp, Szomor és Úny plébániák, valamint Nagysáp kurácia. Az új csolnoki kerület esperesévé, egyben az elemi iskolák tanfelügyelőjévé Klima István kirvai plébánost nevezte ki a hercegprímás, aki a hivatalos esküt pénteken tette le a főpásztor kezeihez. Beírások az érseki nónevelöintézetben. A beiratások az érseki nőnevelő intézet tanitónőképzőjének II—V. osztályaiban, a polgári és elemi iskolájában £. hő 13- és 14-ón lesznek. 15-én Veni Sancte, 16-án rendes előadás. Igazgatóság. Megszűnik a kirándulóvonatok kedvezménye. Félreértések elkerülése céljából a Máv igazgatósága felhivja a közönség figyelmét arra, hogy a nyári idény tartamára ünnep- és vasárnapokon egyes kirándulóvonatokra — igy az esztergomi vonalra is — rendszeresített 50 százalékos menettérti kedvezmény szeptember 12-ével megszűnik. — Ugyancsak megszűnik e nappal a Budapestre vasár- és ünnepnapokon 19 óra 30 p-kor induló személyvonat is. A kedves vendég. Vasárnap délután Csauth György újvidéki születésű, nőtlen cipészsegéd, aki az egyik lábára rokkant, beállított a Duna-Kioszk vendéglőbe és enni-inni kért. Amikor már jóllakott, a fizetőpincórnek előAz összes helybeli {elemi \™k 11017007 és középiskolákban előirt II U" Co I djuuüa