ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-08-15 / 62. szám

XXXL évfolyam, 62. szám. Ára 2000 korona Vasárnap, 1926. augusztus 15 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Nó> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Kilencszázados tanulságok Esztergom, 1926. augusztus 15. Kilenc évszázad zajlott le immár azon királyi cselekedet óta, amikor Szent István drága Magyarországát Esztergomban a Magyarok Nagy­asszonyának fölajánlotta. Azt a Magyarországot ma Nagy magyar­országnak hívjuk, az a kardszerezte és kereszttartotta Magyarország gyö­nyörű alkotás volt vaserejű állam­szerkezettel és zseniálisan megszer­vezett társadalmi és kulturális élet­tel, amelyben ugyan nem volt szo­ciális szervezkedés, irányzat és politika, de amelyben Krisztus taní­tásának vasszigorral való keresztül­vitele késztette és kényszeritette a hatalmast és gazdagot emberszere­tetre s a szegény és gyámoltalan védelmére. Az az Esztergom pedig, amelynek várbástyáin a nagy király imádkozott, az ország székvárosa, politikai és kulturális gócpontja volt. Csonka Magyarország csonka nemzedéke sírdogál Szent István emléke előtt Esztergomban, amely büszke fővárosból kesergő város lett a trianoni határon. De ha a kilenc­százados rengeteg szenvedéssel és bűnhődéssel szemben mérlegre tesz­szük a bűnök és mulasztások özö­nét, amit Szent István felajánlott országa és államfenttartó eszméi ellen elkövettünk, akkor meg kell nyugodnunk Isten igazságosságában, nem szabad kétségbeesnünk és mel­lünket verve jobbulást kell ígérnünk. A nagy király szelleme tanítson meg rá, hogy mint ő először lelki­leg tette népét alkalmassá az állami és társadalmi életre és azután alko­tott és koronáztatta meg magát, úgy a nagy katasztrófák után újra­éledő Magyarországon is első a lelki megújhodás Krisztusban. Micsoda szomorú tapasztalataink vannak ma is erkölcsi botlásokról s lelki gyengeségről ott, ahol puritánságra és erélyre lenne szükség! ? Micsoda elkeserítő momentumok kerülnek sok­szor a közélet felszinére a legéke­sebb veretű jelszavak alatt ? Meg van a nagy szó, hogy szociális, de hol van az emberszeretet ?! Zászlóra irjuk, hogy: keresztény gazdasági, de cselekszünk-e keresztényi módon, amikor gazdasági érdekről, pénzről van szó?! Hirdetjük, hogy végre áldozni kell a magyar kultúrára is, és a kultúra munkásait megbecsül­jük, és mégis, nem ezeken kezdjük-e el a spórolást, amikor az állam vagy város javára való szigorú ta­karékoskodás elvét és az adózók teherbíró képességét lehet a köz­vélemény előtt népszerűsíteni ? ! A magyar lélek művelése és ne­velése körül követte el a legnagyobb bűnt és mulasztást a nemzet a kul­túra és munkásai iránt tanúsított szűkkeblűségével, és a modern Ma­gyarországnak röstelkedve kell meg­állania az első magyar király áldo­zatkészsége előtt, aki a templomok mellé iskolákat építtetett, a művelt­ség terjesztőit pedig megajándékozta javakkal és jövedelmekkel, virágzó kultúrát teremtett s bölcsen erre építette ezeréves művét. Mi csak most jövünk rá a kilencszázados igazságokra, s most is mennyi szűk­keblűséggel találkozik a magyar művelődés! Magyarok vagyunk, igaz, de hol van belőlünk az a nagy magyar lé­lek, amelyet a szent király alapo­zott meg a kereszténység államal­kotó eszméivel?! Az ország itt van, részint csonkán, részint megszállva a feltámadásra várón, de hol van az az ország, amelyet szent István a Boldogságos Szűznek felajánlott ? ! A mi ünnepünk Esztergom város Nagyboldogajsz­szony ünnepének és Szent István em­lékezetének méltó megünneplésére a következő ünnepi programmot állította egybe: Augusztus 14-én: Este 8 órakor toronyzene a vár­fokon, a várhegy kivilágítása, utána zenés takarodó. Augusztus hó 15-én: Reggel 6 órakor zenés ébresztő. 9 órakor a fősz ékesegyházban a bi­boros-hercegprimás mond pontifikális nagymisét, utána szentbeszéd. D. e. fél 11—15 óráig a múzeumok, kincstár, képtár szt. István-kápolna stb. megtekintése. Vezetők a hely­színen. 12 órakor a Széchenyi-téren séta­hangverseny. Büfférői gondoskodva. Délután háromnegyed 3 órakor za­rándoklat a vaskapui Patrona Huga­riae-szobrához. Indulás a Bakács­kápolnából. A szobornál litánia, mely alatt a Turista Dalárda énekel. A litánia után a Turista-Egylet népünnepélye. A vaskapui menedékházban ez al­kalommal 12 koronáért elsőrendű pörkölt lesz kapható. A társas étke­zésre bejelentések előzőleg Kuthy Sándor üvegkereskedésében, a Hattyú­drogériában ós Bálint Lajos forg. adó­ellenőrnél eszközölhetők. Első hangverseny a Kath. Legényegylet nagytermében Körmendy Árpád operaestje F. hó 9-én, hétfőn este az új Kath. Legény egyesület hatalmas színház­terme először üdvözölte falai között az ének és zeneművészet esztergomi lelkes hiveit és színpadán először ál­lott országos nevű művész, hogy klasz­szikus zenei nagyságok műveivel gyö­nyörködtessen. A terem túlságosan is nagynak tet­szett az esztergomi zenekedvelő közön­ség számarányához képest. Ez azon­ban az élvezők szempontjából csak előnyt jelentett. A hangok szabadon szálldostak a friss falak között, s az esti műsorszámok középpontjának, Körmendy Árpádnak, az Operaház külföldön is méltányolt basszistájának hangja olykor úgy zengett ós bongott a légben, mint a felhős égbolton végig­guruló mennydörgés decrescendója. Jóllehet végig operaáriákat és klasz­szikus számokat vártunk, jutott a köny­nyebb fajsúlyú számokból is, sőt Kör­mendy — veleszületett otthoniasság­gal — konferált és szavalt is, publi­kumának zajos tetszésnyilvánításai köz­ben. Egyes túlzó tetszésnyilvánításokat szívesen elengedtünk volna. Hiszen amikor a művész istenadta tehetségé­vel, tüneményes hangján a zeneművé­szet legnagyobbjainak darabjait adja elő, s az emberi gondolatok legtökéle­tesebb formáját, a zenét és legszebb kifejezési módját, az éneket használja fel a klasszikusok tolmácsolására, templomi csöndben és megilletődött lelkülettel kell azt élvezni s a tet­szés nyilvánításának is méltónak kell kell lennie az előadott darabhoz I Körmendy számai közül kiválóan tetszettek Mozart, Leoncavallo, Gou­nod áriái, a Zsidónőnagy basszus-áriája és a „Carmen" Toreador-dala. A Faust bordalát és Büchner egyik új irredenta dalát meg is kellett ismételnie. Érdekes Körmendy temperamentu­mos éneklési módja. Erős gesztusok­kal kis éri az operarószleteket, mintha csak mellette volnának a többi sze­replők is; átéli mondanivalóját, lát­szik rajta, hogy nemcsak az ének­szöveg és dallam, hanem maga az a jelenet is inspirálja előadásában, ame­lyet a komponista énekkisóretre tartott méltónak. Hogy operaénekesnek született s egész lénye a klasszikusok tolmácso­lására hivatott, legjobban bizonyítják magyar nótái, amelyeket szintén klasz­szikai stílusban adott elő, — jóllehet talán akaratlanul — s azért nem is hatottak oly eleven erővel, mint egyéb énekszámai. A nehózveretú zenei műveket, amelyek Körmendy ajakáról elhang­zottak, jóleső könnyedséggel válto­gatták Körmendyné Paál Stefiké fi­nom műdalai. Az akácvirágos kis falu napsugaras hangulata, szines mezei virágok illata kelt lelkünkben énekei nyomán. Erős tölgy mellett a harmatos rózsa — a dörgő basszus­áriák mellett a lirai szoprán lágy melódiái csendültek fel a közönség őszinte tetszésétől kísérve. Mint műsoron kivüli számot öröm­mel üdvözöltük Büchner Antalné fel­lépését, aki Santuzza áriát és Tosca imá­ját énekelte erőteljes szopránján. Az ő szárnyaló hangja betöltötte az egész nagytermet, mély átérzésből fakadó előadásán meg sem látszott, hogy a hangverseny élvezőjéül jött ez estére s a fellépésre hivó tapsvihar egészen váratlanul érte. Az énekszámokat Büchner Antal főszékesegyházi karnagy kísérte zon­gorán a tőle megszokott precizitással. A bolsevizmus haldoklása Amit az előjelek már régen mutat­tak, a tények ma már kézzelfogha­tóan bizonyítják : Szovetoroszország­ban a kommunizmus nagy válságát éli. Nemrégiben zajlott le a harmadik internacionálé végrehajtó bizottságá­nak nagyjelentőségű ülése, amelyen összemérték fegyvereiket a különböző kommunista áramlatok. Hosszú idő óta tapasztaljuk, de különösen Lenin halála óta tűnt ki, hogy a nagy orosz területen tobzódó terror lassan az enyészet felé közeledik. Amig a szovjet­gondolat kitermelő je, Lenin ólt, addig az ö elméje összpontosító ja tudott lenni a szélsőségesebb felfogásoknak is, de amióta a bolsevizmus atya­mestere kimúlt, azóta tanai is lassú haldoklással követik őt. Körülbelül másfél esztendeje, hogy Oroszország­ban, jobboldali áramlatok kezdtek fe­lülkerekedni, s a szélsőségesebb fel­fogás hirdetői, élükön Sinovjevvel, egyre jobban háttérbe szorultak. Troc­kijt már régebben skartba tették s az ő mellőzése már megmutatta az útját a kommunista politikának. Si­novjevék a legszélsőségesebb bolse­vista politikával igyekeztek maguk alá gyűrni a higgadtabb elemeket, de vereségük feltartózhatatlan lett abban a pillanatban, amikor a rette­gett Cseka vezetője, Dserssinszky követte Lenint az örök enyészetbe. A jobb és baloldali kommunista felfogás összeütközése a legutóbbi végrehajtóbizottsági ülésben robbant ki, amikor Sinovjevet és társait le­szavazták. Ez a nagyjelentőségű ülés bennüket azért is érdekel, mert a gyászos emlékű magyarországi rém­uralom főkorifeusa, l£un Béla és a köréje sorakozott magyar népbiztosok is kegyvesztettek lettek. Érdekes meg­említeni, hogy az egyik magyar nép­biztost, Rabinovits Józsefet állítólag tiltott tőzsdei üzelmek miatt halálra is Ítélték s bolsevista szokás szerint az Ítéletet nyomban végre is hajtot­ták rajta. Amint látható, az Orosz­országba szökött magyar kommunisták számára sem fakad a bolsevista jólét oly mértékben, amint azt ők remélték, mert Oroszországban is visszatartha­Pelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tór 16 Telefon 135. A Biboros Hercegprímás udv. szállítója. -tér 16 :-: Telefon 153 gyapjúszövet, fehórneműek. vászon, karton, delén, kanavász, zefir, flanel, barchet, törülközők, zsebkendőkstbi Keztyűk, harisnyák, nyakkendők, kész gyermekruhák. Papirosztály. írószerek. Széchenyi Áruház 93*Í8f1SR

Next

/
Oldalképek
Tartalom