ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-06-20 / 46. szám
Vasárnap, 19 2 6. jlmius 20 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. A valorizáció kérdése A pénzügyi ellenőrzés megszűnte után a közgazdasági és társadalmi feladatok határán áll a valorizáció kérdésének elintézése. Közgazdasági szempontból fontos ez azért, mert ennek a kérdésnek méltányos alapokon való végleges elintézése előtt a gazdasági viszonyok konszolidálása érdekében ok vétlenül szükséges megnyugvás be nem állhat, de egyébként is, közgazdasági szempontból nem közönyös az, hogy jelentős társadalmi rétegek fogyasztóképessége teljesen leszállott azért, mert fix kamatozású értékpapírokba fektetett vagyonuk értéke és abból származó jövedelmük megsemmisült. De nincs meg az erkölcsi jogosultsága sem annak, hogy bármily más szociális feladatok megoldására akarjon vállalkozni egy olyan, a kapitalisztikus társadalmi rend alapján álló állam, amely nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni azt az égbekiáltó társadalmi igazságtalanságot, hogy egyesek, akik* az állam iránt fokozott bizalommal viseltettek, az állam célszerűtlen és helytelen intézkedései folytán elveszítették egész vagyonukat és jövedelmüket, mig mások annak többé-kevésbbé jelentékeny részét megtarthatták. Ezért a fixkamatozású értékpapírok, legalább annyiban, amennyiben tulajdonosaikkai szemben az állam minősített felelőssége fennáll, azaz eredeti jegyzésű hadikölcsönkötvények, az árvák és gondnokoltak tulajdonát, továbbá az életbiztosítási díjtartalékok fedezetét képező összes fixkamatozású értékpapírok okvetlenül valorizálandók. Természetesen ennek nem szabad az államháztartás egyensúlyának rovására történnie. De — bár pontos adatok nem állanak rendelkezésünkre — hozzávetőleges számítás szerint évi 15—25 millió aranykoronából már egy, ha nem is nagyon messzemenő, de a társadalmi igazságérzetet legalább némileg kielégítő olyan valorizáció keresztül volna vihető, amely ezt a kérdést nyugvópontra juttatja. Kétségtelen, hogy a magyar államnak megvan úgy a pénzügyi, mint a politikai ereje arra, hogy ezt az évi 15—25 milliót előteremtse. Ezért a népszövetségi pénzügyi ellenőrzés megszűnte után, a közgazdasági élet megerősítése mellett, mindenekelőtt a fixkamatozású értékpapírok valorizálásának a kérdése oldandó meg. P. T. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Hegyközség és szövetkezet segítene az esztergomi bortermelökön Nagy vita a szőlősgazdák érdekében — Gróf Bethlen Istvánt, gróf Klebelsberg Kúnót, dr. Vass Józsefet és Bud Jánost díszpolgárrá akarja választani Esztergom város polgársága Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt f. hó 18-án este fél 7 órakor ülést tartott a városháza nagytermében vitéz Szivós-Waldvogel József elnöklósével, aki megnyitójában a városi pártnak a város érdekében eddig kifejtett működéséről számolt be. A város forgalmát és szépítését előmozdító kisebb-nagyobb jelentőségű intézkedéseket csaknem mind a városi párt kezdeményezte. Az elnök rövidesen átadta a szót Mátéfíy Viktor nemzetgyűlési képviselőnek, akinek javaslatára a párt megkeresi a város tanácsát gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó, Vass József ós Bud János minisztereknek Esztergom díszpolgárává való megválasztatása iránt. A miniszterelnöknek a haza érdekében tett értékes szolgálatait ismeri el, a kultuszminiszternek, a népjóléti ós pénzügyminiszternek pedig az utóbbi időben Esztergommal szemben tanúsított jóakaratát és pártfogását akarja ezzel meghálálni a város közönsége. Élénk és hosszas vitát váltott ki az esztergomi bortermelés válságának tárgyalása, amelynek előadója vitéz Szívós Waldvogel József volt. A régi jó időkben nem volt Esztergomban borkórdés, de a mai nehéz időkben az esztergomi bortermelő gazda annyira rá van utalva borának értékesítésére, hogy a mai állapot, amikor a borok nem birnak piacot találni, katasztrófával fenyegeti a szőlőtermelést, amely a város lakói 40 %-ának főfoglalkozása. Az esztergomi bort versenyképessé kell tenni az európai piacokon és meg kell találni az értékesítés útját, mert ez az egész város gazdasági életére nézve rendkivül fontos. Dr. Brenner Antal, Marosi József, Jakus János, dr. Darvas Góza'és ÖDermiiller Ferenc hozzászóllása után arra az eredményre jutottak, hogy a bajon okvetlenül segíteni kell és egy nagy bor kezelő és értékesítő szervre van szükség, amely az értékes bort kitermelni, kezelni, egységesíteni és értékesíteni tudná. Meg kell alakítani az esztergomi hegyközséget, amely jó esztergomi hegyi borok termelését segítené elő és a bor szakszerű kezelését, értókesititésót szövetkezeti alapon kellene biztosítani. A szőlősgazdák érdake elsősorban, hogy mindez megtörténjen. Az ügy alapos megtárgyalására bizottságot fognak kiküldeni. A termény értékesítése A mezőgazdasági terményeknek régen vajúdó értékesítési kérdése küszöbön áll. A földmivelésügyi- és a pénzügyminiszter olyan tervnek kidolgozását kezdte el, amely a mezőgazdasági termények értékesítését a varráns hitelekkel kapcsolatban kívánja megoldani. A terv homlokterében az Országos Központi Hitelszövetkezet áll. Uj közraktárak építéséről, tehát a tőkének holt anyagba való befektetéséről egyelőre — igen helyesen — nincs szó. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékéhez tartozó nagyobb vidéki szövetkezetek nyernek megbízatást arra, hogy a terményeket összevásárolják, illetve azokat leelőlegezzók és már meglevő bérelt raktárakban tárolják. Ennek a rendszernek úgy a termelő, mint a fogyasztó szempontjából szemmel látható előnyei tagadhatatlanok. A termelő nem lesz kénytelen aratás után gabonáját akármilyen áron piacra dobni, mert arra előleget kap. Viszont a fogyasztó jól jár, mert egyrészt az egész gabonamennyiség aratás után forgalomba kerül, másrészt a spekuláció nem rendelkezvén a készletekkel, nem gyakorolhat monopóliumszerű befolyást az árak alakulására. Az értékesítésnek ily módon való megszervezése iránt nemcsak a belföldi, hanem a külföldi tőke is élénk érdeklődést mutat. Külföldön különösen a fogyasztók látják nagy hasznát ennek az építési rendszernek és épan ezért már is jelentkeztek külföldi tőkések, akik igen tekintélyes összeggel volnának hajlandók ebben a vállalkozásban részt venni. K. K. Tisztogassuk utcáinkat! A következő sorokat kaptuk a városi tanácshoz címezve : Tekintetes Tanács! Az ujabb időben tekintélyesen meggyarapodott primási műgyüjtemányek, de városunk — a Magyar Róma — egyéb nevezetességei is nagyszámú külföldi egyéniséget fognak hozzánk vonzani. Idegenforgalmunk emelésére is megragadtunk minden alkalmat ós eszközt s örvendetesen tapasztaljuk, hogy mindinkább belekapcsolódunk az idegenforgalomba és városunkat különösen vasár- és ünnepnapokon tömegesen keresik fel főképen a székesfővárosból a kirándulók. Sajnos, a város külső képe nem mutatja azt a kultúrfokot, amelyen a valóságban állunk : utcáink piszkosak s a városba vezető főutakon is buján nő a gaz ós dudva. Ezen dísztelen állapot semmiképen sem szolgál előnyünkre s jogos kételyt ébreszt az idegenben la kosságunk kulturfokát és szépárzókót illetőleg. Különösen kitűnik ebbeli gondozatlansága tekintetében a vasútról a városba vezető Kossuth Lajos utca, a hajóállomásról a primási palotához vezető út., a vízivárosi zárda környéke, a bazilikához vezető Ferenc József út, nemkülömben a Bibliotheca mellett a Kisduna felé nyiló utcácska. A városi párt nevében felkérem a Tekintetes Tanácsot, szíveskedjék legalább is a fentjelzett útvonalak kitisztogatását elrendelni és egyben intézményesen biztosítani az utcák tisztántartását. Különösen gyümölcsérás idején tapasztalható közönségünknek köztisztaságellenes magatartása s az utcáknak gyümölcsmagokkal, dinnyehéjjal, szőlőfürtmaradványokkal s papirosokkal való sokszor undortkeltő beszemetelóse. Egészségügyi, köztisztasági ós szépészeti szempontból, méltóztassék az utcák és terek ilymódon való beronditását kihágásnak minősíteni s az igy viselkedők szigorú eljárás alá vonatni. Engedtessék meg, hogy e tekintetben a német városok, de különösen az üdülőhelyek tisztaságára hivatkozzam. Miután az egész kórdós megoldása pénzügyi megterheléssel nem jár, hiszen nem egyéb egyszerű fegyelmezési kérdésnél, de amely kihatásában nagy jelentőségű s igy a város jövő fejlődósének érdekében erélyes kézzel végrehajtandó volna. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész napos ügyeletesi szolgálatot is.) Junius 19—25-ig Rochlitz-öröküsök gyógyszertára (Kossuth L. u.), Főegyházmegyei hir. Az érseki hatóság Böschatt Ferenc nagybörzsönyi plébánost saját kérelmére nyugalomba helyezte; Lezsáuszky József kóspallagi lelkészt kinevezte r nagybörzsönyi plébánossá, Kuptár Árpád nógrádmarcali segódlelkószt berneczei adminisztrátorrá. Kormányzó születésnapja. Nagybányai vitéz Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának pénteken , volt ötvennyolcadik születésnapja. Őfőmóltóságát ezen a napon Esztergom városa is ünnepelte. A város kegyúri plébániatemplomában d. e. 9 órakor ünnepi hálaadó istenitisztelet volt, amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő mondott a hatóságok, katonaság és a nagyközönség részvétele mellett. A középületekenés sok magánházon is e napon nemzetizászló lengett. Jé us Szive kilencede pénteken nagy ünnepélyességgel fejeződött be. P. Németh Károly Jézust ársasági atya szép beszédsorozata igen sok ájtatoskodót vonzott a belvárosi templomba, úgyhogy a tágas templom a legtöbbször zsúfolásig megtelt. Pénteken 119 család ajánlotta fel magát újonnan a Szent Szívnek, mig igen sokan csak megujiPelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135. A Biboros Hercegprímás udv. szállítója. C 7 nohpiivi Ärilh'l? Esztergom,Széchenyi-tér 16:-:Telefon 135 4j£GOI!UIByi «I Uliaí. Női ós férfi gyapjúszövet, fehórneműek, vászon, karton, delén, kanavász, zefír, flanel, barchet, törülközők, zsebkendők stb Keztyűk, harisnyák, nyakkendők, kész gyermekruhák. Papirosztály. írószerek.
