ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-06-06 / 42. szám
XXXI- évfolyam, 42. szám. Ára SOOO karona Vasárnap, 19 2 6. jUnius 6 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasán ap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A nemzetiszinű Esztergom Esztergom, 1926. június 6 A nemzeti szinű Esztergom jó ideje nincs sehol. Valamikor nagy ünnepek alkalmával zászlódiszbe öltözött a város, nemzetiszinű lobogók lengtek a házak ormán és a házak kapuján harmonikus, ünnepies lelkületű emberek jártak ki és be. Mostanában nemzeti ünnepek alkalmával is csak itt-ott lobogtat egy-egy árva zászlót a szél. Emlékezzünk csak vissza, a proletárdiktatúra alatt súlyos büntetés terhe mellett rendelték el a nemzeti szinű zászlók vörösre festését. Persze a rendes magyar kormányok alatt ennek a visszája nem történt meg, számítva a polgárság saját hazafias iniciativájára, — és* a nemzeti zászló Esztergomban ma is olyan nyomorúságos megfogyott állapotban van, mint közvetlen a vörös uralom után. Hiszen igaz: nem lesz CsonkaMagyarországból Nagy magy arország, és nem az a nemzeti föltámadás 2áloga, és e város boldogulásának alapföltétele még nincs meg, ha Esztergom lobogódiszben úszik, — és viszont nem kell mindjárt hazafiatlanságra következtetnünk, ha ez nincs így. De nem is pusztán a nemzeti zászló fanyelének és szövetének megsokasitásáról van szó, hanem a magyar nemzeti zászlónak mint a magyar nemzeti erények jelképének szeretetéről és kedveléséről. Apámat tisztelhetem akkor is, ha arcképe nincs a kezemben, és anyámat szerethetem a siron túl is, ha nemes vonásait nem arcképen figyelem. Valahányszor azonban szemembe ötlik a drága kép, lelkem elfogódik az élet küzködéseiben vigasztaló és erősítő szent emlékek jöttén. Hazámat és nemzetemet zászló nélkül is szeretem, de valahányszor nemzeti zászlót látok, az ezeréves küzködő magyar nemzet jut az eszembe ; nemessége és erényei lelkesítenek, erőt vesz rajtam az ünnepi hangulat, amely megtelik hittel és szeretettel a magyar jövő iránt, és amely nem tűr gyűlöletet és visszavonást embertársaimmal szemben. Szeretnünk és kedvelnünk kell a világháború vérzivatarától csapzott magyar zászlót, amelyet most is velünk együtt tép és szaggat az élet vihara ! Valamikor terrorral kényszeritettek bennünket arra, hogy a nemzetiszinű zászlót vörösre fessük. Szerezzük most be a saját jószándékunkból, a saját hazafias érzésünkből kifolyólag, a polgármesternek a pénteki közgyűlésen elmondott lelkesítő felhívására — a magyar nemzeti zászlót ! r " ,r * 1 '* 1 iiMMmMMM ™ a TTT-* a fflririi Bleszl Ferenc jubileuma Ötven hosszú, jóban, rosszban eltöltött, munkálkodással teljes óv fordulóján, ma is frissen, munkabírása teljében áll Bleszl Ferenc elnökigazgató, az Esztergomi Takarékpénztár ólén. Azon kevesek egyike, akik kitűzött életcéljuk elérését férfias erőben élvezhették már, a pályájukon várható legmagasabb polcnak zökkenéstől mentes elfoglalhatásával. Ötven munkás év fordulója, ritka szerencsés esemény, melyet a kiérdemelt és állandóan élvezett bizalom melege érlelt meg a megvalósulásra. Ez ötven lefolyt év minden napján ott láttuk működése helyén, az Esztergomi Takarékpénztár falai között, fáradhatlan buzgóságot kifejtve intézete felvirágoztatása és megszilárdítása érdekében. Hogy pedig az évek munkája mennyire eredményekben teljes volt, azt intézetének mai, a vidéki intézetek sorából kimagasló helyzete élénken igazolja. Tanulmányai befejeztével 1876 június l-én lépett az intézet szolgálatába, s valamennyi álláson keresztülhaladva, 1906. évben választatott meg az intézet igazgatójává és egész hosszú félévszázad alatt minden idejét, teljes erejét és tehetségét kizárólag intézetének szentelte. * Az Esztergomi Takarékpénztár Rt f. óvi június hó l-én ünnepelte elnökigazgatójának, Bleszl Ferenc kir. tanácsos, m. kir. kincstári főtanácsosnak 50 éves szolgálati évfordulóját. A jubilánst, az igazgatóság tagjainak élénk tetszésnyilvánítása mellett az igazgatóság nevében, • magasan szárnyaló beszédével dr. Walter Gyula e. püspök, nagyprépost, az igazgatótanács és tisztikar részéről pedig meleg kartársi szeretettel Rudolf István vezérigazgató üdvözölte, melyekért az ünnepelt meghatottsággal mondott köszönetet. Életének minden megnyilvánulása annyira egybeforrott intézetével, hogy kettőjük neve már szinte el nem választható ; együtt fejlődött hirük, erejük terebélyes fává. E mellett a jubiláló igazgató nemcsak szülővárosában, Esztergomban örvend nagy népszerűségnek, hol a vármegyei törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak, a városi képviselőtestületnek és számos bizottságnak tevékeny tagja s több részvénytársaság elnöke, hanem lényeges értékmérőként a fővárosi pénzintézeti körökben is köztiszteletben áll és igy a Magyar Nemzeti Bank számvizsgálóbizottságában, a Pénzintézeti Központ igazgatóságában és végrehajtó-bizottságában s több más középbanknak igazgazgatóságában is helyet foglal, sőt mint pénzügyi szakirónak is elismert neve van. A 81 éves Esztergomi Takarékpénztár, amelynek egész munkásságát szentelte, előrelátó, óvatos vezetési rendszeréről fényes tanúságot tett pengőórtókben összeállított, felértékelt mórlegében, melyben az intézet kimutatott saját vagyona 12.500,000.000 K-val, azaz 1,000.000 pengővel szerepel és melynek alapján a forgalomban levő 20.000 korona névértékű egyes részvények névértéke utánfizetés és összevonás nélkül 375.000 K-ra, vagyis 30 pengőre lesz felülbélyegezve. Ezzel az ország ezen, egyik legrégibb és legszolidabb pénzintézete kétségen kivül bebizonyította részvényesei iránti előzékenységét és konzervatív üzleti politikájának helyes voltát. Az igazgatóság ez ünnepélyes alkalommal elhatározta, hogy a jubiláns elnökigazgató arcképét az intézet tanácsterme részére olajfestményben megörökíti. zászló a város utcáin. Heves felszólalások történtek a tárgysorozat azon pontjánál, amelyben a tanács a Wascha-fóle szövőgyár részére 300 milliós kölcsönről biztosítéki okirat kiadását javasolta bizonyos feltételek mellett, v. SZÍVÓSWaldvogel József biz. tag az okirat kiadása mellett foglalt állást ipar- ós gyárpártolás szempontjából, amennyiben nem találja kockázatosnak a városra nézve, hiszen Wascha ki akarja fejleszteni gyártelepót úgy, hogy a közeljövőben már 42 munkást foglalkoztasson, dr. Wipplinger Ödön az okirat kiadása ellen szólalt fel. Éles vita után, amelyben szó került Esztergom mindenkori rideg és tartózkodó magatartásáról a letelepedni és fejlődni akaró gyárakkal szemben, a közgyűlés 22 szóval 15 ellenében a biztosítéki okirat kiadását szavazta meg. Ez is haladás a modernebb gondolkodás felé. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés a tanács jelentésót, amely szerint a Közüzemi Rt. már teljesen elkészült a villanyos vezetéknek Visegrádig való kiterjesztésével. A vonal mintaszerűsógót szakértők állapították meg. Örvendetes tény az is, hogy a polgármestert megbízta a képviselőtestűlet, hogy amennyiben a villanyáram Vác város részére való szolgáltatásának ügye annyira előrehaladott tárgyalási folyamatban van, az áramszolgáltatási szerződést kösse meg Vác városával. Ebben az esetben a Közüzemi Rt. tovább épiti a villanyos vezetéket Vácig. Vácot is Esztergom fogja ellátni villannyal Mintaszerűen kiépült az esztergom —visegrádi villanyvezeték — Városi közgyűlés — A polgármester nemzeti zászlók beszerzésére kérte fel a város közönségét Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 4-én délután 4 órakor közgyűlést tartott, melynek tárgysorozata előtt dr. Antóny Béla polgármester hazafias hévvel ostorozta a magyar nemzetre káros trianoni békeszerződést, amelyet 6 óv előtt e napon írtak alá. Kapcsolatosan felkérte a képviselőtestület útján a város közönségét, főként a háztulajdonosokat, hogy nemzeti zászlókat szerezzenek be. Tudjuk, hogy a proletárdiktatúra alatt a nemzeti zászlóknak vörös szinre való festését rendelték el ós igy akkor igen sok nemzeti zászló pusztult el úgy, hogy most ünnepélyes alkalmakkor alig itt-ott leng A fertőző betegségekről Irta: GYÖRGY MIKSA dr. körorvos, Bajna Fertőző betegségeknek nevezzük azon betegségeket, melyek kórokozó élő csiráknak testünkbe jutása után az által keletkeznek, hogy a csirák a szervezetben elszaporodnak, mérget termelnek ós a szervezet rovására élnek. Ezen csirákat baktóriumoknak nevezzük. A különböző fertőző betegségeket különböző baktériumok okozzák; a baktóriumokat szabad szemmel nem, csak több száz, vagy ezerszeres nagyítással górcső alatt láthatjuk, őket alkalmas táptalajon tenyészthetjük ós velük különböző állatokon az illető betegséget előidézhetjük. Vannpk állatok, melyek bizonyos baktóriumokkal szemben érzéketlenek, ez a természetes mentesség. A szerzett mentesség az, ha már egyszer az egyén keresztülment az illető fertőző megbetegedésen, — mert ilyenkor a legtöbb esetben újra nem kapja meg azt. A fertőző csira a testet a tüdőkön, a beleken, veséken át, ós a bőr lehámlása útján hagyja el. És hogyan jut a szervezetbe? A szájon át a gyomorba, belekbe, levegő útján a tüdőbe, a bőr sérülésein át a vér- ós nyirokedónyekbe. A fentemiitett szer;ett mentességet gyógykezelés céljából elő is idézhetjük oly formán, hogy különböző oltóanyagokat viszünk be az emberi szervezetbe. A fertőző betegségek gyógyításánál az orvos kiváló gondját képezi a beteg Pelczraaiin László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135. A Biboros Hercegprímás udv. szállítója. C 7 A/>hon\/! Ámha 7 Esztergom,Széchenyi-tér 16:-:Telefon 135 *j£COI!öliyi MI Uli ad. ^ői és f ór fi gyapjúszövet, fehórneműek, vászon, karton, delén, kanavász, zefír, flanel, barchet, törülközők, zsebkendők stb Keztyűk, harisnyák, nyakkendők, kész gyermekruhák. Papirosztály. írószerek.
