ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-05-16 / 37. szám

XXXI- évfolyam, 37. szám. Ára 2000 korona Vasárnap, 19 2 6. május 16 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felFőszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István, vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, Hol fogunk lakni? Esztergom, 1926. május 16. A lakások most már előbb-utóbb fel fognak szabadulni és ez rendjén is volna, ha ezzel együtt a sokat emlegetett „egészséges szabadforgalom* következne be. Mindenki nyugodtan aludna lakásában, ha a lakások felszabadítása nyomán valóban lenne elég lakás, ha ismét kiadó lakásokat hirdető cédulákat olvashatna a lakáskereső a házak kapuján, ha olyan árak alakulnának ki a lakbéreket illetően, hogy a lakosság kereseti viszonyait számításba véve meg is lehetne fizetni, ha végre is ki-ki tisztességes bérért neki megfelelő lakást kaphatna. A dolog azonban nem úgy van és noha a lakások szabadforgalma talán novemberben vagy jövő májusban itt lesz, nem ezeknek a békebeli állapotoknak az előszelét érezzük. Inkább azt halljuk innen is, onnan is sóhajképen: Istenem, hol fogunk mi lakni?! Hiszen a községekben sem ment simán a lakásfelszabaditás, ott is nagyon sok visszaélésre adott alkalmat a rendelet, úgyhogy a népjóléti miniszter kész egyes helyeken a felszabadító rendeletet visszavonni. Úgy látszik, hogy a háztulajdonosok szövetsége hiába intézett felhívást a háztulajdonosokhoz, hogy saját érdekükben a lakások szabadforgalmának lehetővé tételét előmozdítandó, belátóan, okosan és méltányosan sáfárkodjanak lakásaikkal. Lehet, hogy sok háziurat a bosszú vezet, hogy végre alaposan elbánhasson lakójával szemben, akit most a viszonyok és a törvény kezébe adott és aki a szükségrendeletek örve alatt sok borsot tört az orra alá. Lehet, hogy a háziurak, akik eddig kevés bért kaptak, most egyszerre kárpótolni kiváüják magukat és túlmagas bért követelnek s mivel elegendő lakás nem áll rendelkezésre, választék nincs, egészséges áralakulás nincs és igy megfizethető lakás sincs. Esztergomban csak ilyen állapotok következhetnek be, ha a lakásviszonyok olyanok lesznek a felszabadító rendelet megjelenésekor, mint ma, amikor még csak a jelét sem látjuk annak, hogy az áldatlan viszonyok megváltoztatására valami is történni fog. Erkölcsi felfogásunk és szociális érzésünk kötelességünkké teszi, hogy mindenkor a gyöngébbek, jelen esetben a lakók érdekében szólaljunk fel és ezekkel együtt kérdezzük : hol fogunk mi lakni?! Megvan ennek a kérdésnek az oka és alapja Esztergomban, ahol 4—5 milliót kérnek már most egyszobás és 12 milliót kis kétszoba-konyhás lakásért. A mai viszonyok között ezt rendes keresetből nem lehet megfizetni. Ebben a tekintetben nem lehet a háziurak belátására és méltányosságára alapítani a jövőt és végre tenni kell valamit abban az irányban, hogy a lakásfelszabaditás városunkban ne teremtsen lehetetlen, kétségbeejtő helyzeteket. Itt csakis a lakásépítés segíthet! Akár kis házakat, akár bérházat, de építeni kell! Lehetetlen, hogy ha a város kezébe venné az ügyet Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő segítségével, akinek közbenjárására most új legónyegyleti palota és új iskola épül, ne találna módot erre az építkezésre és ne tudna erre is kölcsönt szerezni. A tisztviselők és közalkalmazottak házépítési akciója is nagyobb pártfogást kíván, hogy végre dűlőre jusson. Különben egészségi és városfejlesztési szempontból is elsőrangú kérdés a lakásépités kérdése. Micsoda város lesz az, amelynek lesz vízvezetéke, de ahol a szegény ember lakást nem kap, mert még az egészségtelen, nedves és sötét lakásoknak is uzsoraáruk van — a kevesebb kivételével ! Az Esztergomi Zeneegylet tizedik évfordulója 1926. április 11-én volt tiz éve, hogy Büchner Antal főszékesegyházi karnagy megalapította az Esztergomi Zeneegyletet, melynek igazgató-karnagya lett. Segítőtársai voltak Dvihally Géza mint titkár, Fenyves Kálmán pénztárnok, Szvoboda Román gondnok. Jelenlegi segítőtársai Hasenauer Andor titkár, Bérezi Endre pénztárnok, Iványi Lajos gondnok. Tagjai a bazilikái énekes zenekar tagjai, a város zenekedvelői és a dorogi bányazenekar tagjai. Azonkívül közreműködtek világbirü és hazai művészek, valamint a Budapesti Filharmonikus Társaság tagjai. A Zeneegylet célja mindenkor a szép, komoly és klasszikus zenét kultiválni, zenekultuszt teremteni városunkban, a közönség zenei Ízlését fejleszteni és a legszebb lelki szórakozást nyújtani, tiszta bevételeit jótékonycélra fordítani. A legtöbb hangverseny jótékony célra volt rendezve, háború alkalmával úgyszólván minden bevételét háborús jótékonycélra adta a Zeneegylet vezetősége. Többek között: a kárpáti falvak felépítése, az esztergommegyei hadiárvák, a cs. és kir. 26. gyalogezred rokkant katonái, valamint a harctéri katona-otthon és a katonák kórházi karácsonya javára, több izben a hontvármegyei és a Mftr hadi árvái javára, azonkívül a helybeli főgimnázium ós a főreáliskola deákasztalára. Az első hangversenyt 1916 május 14-én tartották meg, melyea Geyer Stefi világhírű hegedűművész játszott, ugyanekkor közreműködött még a zeneegyleti énekkar és a 26. ezred zenekara, Thost Emil ós Büchner Antal karnagyok vezetésével. Az első bemutatkozó hangverseny nagyon jól sikerült, melynek fővódnökségét dr. Csernoch János bibornok, hercegprímás vállalta. Azóta már tizenkilenc hangverseny hangzott el világhírű ós hazai művészek közreműködésével. Többek között itt voltak: Geyer Stei, Zsolt Nándor, Székely Zoltán, Hermann László, Gabriel Ferenc, Horti Gyula hegedűművészek; Backhauss Vilmos, Ticharich Zdenka, Lissy Lyssel, Szanyi Irma, AntalffyZsiross Dezső zongoraművészek, Gertrude Föerstel, Kruyswyk Anni, Tihanyi Vica, Eitner Irénke, Dunszt Margit, Venczell Béla, Závodszky Zoltán, Komáromy Pál, Szügyi Kálmán operaénekesek ; Csuka Béla, Rezik Károly, dr. Glu/ek Lóránd stb. csellóművészek, stb., stb. Melegen üdvözöljük városunk eme tevékeny kultúregyesületét a mostani jubileum alkalmával ós őszintén kívánjuk, hogy eddigi fényes sikereit a jövőben még inkább gyarapítsa Esztergom város színvonalának emelésére, kulturális érzékének fejlesztésére! Nyilvános sétányok és kertek Esztergomban Rendőrkapitányi rendelet gondoskodik szigorú védelmükről Az állami rendőrség esztergomi kapitánysága a nyilvános sétányok, kertek ós ültetvényes helyek megállapítása ós fokozottabb védelme érdekében rendeletet adott ki. Eszerint Esztergom város belső területén a következő terek, utak, utcák, gyalogjárók, kertek stb. tekintendők nyilvános sétányoknak, nyilvános kerteknek, illetve nyilvános ültetvényes helyeknek : A Csernoch János-útnak a kisdunai Kolos-hidtól a Szent Lőrinc-utcáig terjedő részéből a háztelkek melletti gyalogjáró ós ezzel határolt parkirozott ós gyepesített részek. Ugyanezen útnak a tűzoltószertárig terjedő részéből a Kisduua partja mentén húzódó gyalogjáró ; a tűzoltószertártól a Komáromytelepig terjedő kisdunaparti gyalogjáró ; az úgynevezett Hóvviz-köz befásitott tere a rajta keresztül vezető kocsiút kivételével; a Szigeten az úgynevezett primási kert a rajta keresztül vezető kocsiút kivételével; a Kerek-templom előtti bekerített kert; a Széchenyitérnek bekerített és gyepesített része; a Széchenyi-térnek többi része (Korzó), valamint a Deák Ferenc- ós Bottyán János-utcák aszfaltozott része ; a tűzoltószertár előtti parkirozott rész ós gyalogsétányok : a szenttamási hegyoldalon a Kálvária-út mentén ós ezen alul levő ültetvényes és gyepesített részek ós gyalogutak; a kisdunai Kolos-hid és a primási palota közti Erzsébet királyné park; a Dunagőzhajózási vállalat állomásánál levő park; a Szitovszky-tór ós a Káptalan-tér fásitott parkirozott ós gyepesített részei és gyalogjárói — a kocsiutak kivételével; a még ezentúl létesülő parkok ós sétányok. Tilos ezen helyeknek s minden tartozókaiknak, vagyis e tereken levő, illetve felállított berendezéseknek, kerítéseknek, ültetvényeknek, asztaloknak, padoknak, lámpásoknak, útmutatóknak, jelzőtábláknak, Jogosan felállított tilalomtábláknak stb.-nek úgy szándékos, mint gondatlanságból eredő megrongálása, bemocskolása, vagy beszemetelóse; — tilos az ültetvények gallyainak, virágainak és gyümölcseinek letépóse ; — tilos a gyep, mező jogosulatlan lesarlózása s kiszaggatása; — tilos ezen helyeken az állatok legeltetése ; — tilos ezen a sétányokkal szomszédos szántók megszántásakor a sétányok területébe való beszántás; — tilos mindenféle egyéb kártevés, rongálás. Minden gyalogjárón ós nyilvános sétányokon, kertekben és ültetvényes helyeken a szekerezós, a kocsikázás, az autózás, a szánkázás és a lovaglás általában tilos. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész napos ügyeletesi szolgálatot is.) Május lt—21-ig a Kersclibaummayer-féle „Megváltó" gyógyszertár (Kossatli L. u.) Az Esztergomi Zeneegylet holnapi XX. jótékonycélú hangversenye, melynek tiszta jövedelme a helybeli cserkészek nyári táborozása javára lesz fordítva, este fél 9 órakor lesz megtartva a vármegyeháza dísztermében. Kérjük a m. t. közönséget, hogy pontosan jelenjék meg. — A cserkészek javara ujabban Pelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135. A Biboros Hercegprímás udv. szállítója. •: Telefon 135 fehórneműek, vászon, karton, delén, kanavász, zefír, flanel, barchet, törülközők, zsebkendők stb Keztyűk, harisnyák, nyakkendők, kész gyermekruhák. Papirosztály. írószerek Qránhpnvi Árilhá7 Esztergom,Széchenyi-tér 16 :-: 0£ölrIlc!iyi Ml UllcU. Női és férfi gyapjúszövet, fe JpP** A Duna-Kioszk f. hó 22-ón, szombaton este nyilik meg!