ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-03-21 / 22. szám

XXXI évfolyam, 22. szám. Ara 9000 korona Vasárnap, 19 2 6 március 21 Megjelenik heienkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a .HUNNIA* könyvnyomdában. Esztergom uj eiemi iskolája Esztergom, 1912. máreius 20. Esztergom, az ősrégi kulturváros, Magyarország biboros hereegprimásának szók helye, a magyar katholicizmus reprezentáns városa, elemi iskoláinak épületeivel ugyancsak nem dicsekedhetett. E részben ugyan hazánk számos más helye sem állott különben s nálunk a külső hiányt az iskolákban uralkodó erősen vallásos és hazafias szellem úgyszólván m?*odrer.dűvó tette, mindazáltal régtől kivánatos volt már, hogy azt a nagy szellemi kincset, amelyet elemi iskoláink városunkra és hazánkra nézve egyaránt jelentettek, végrevalahára méitó keretbe is foglalják. Ez ügyben pénteken délelőtt a város iskolaszéke ós pénzügyi bizottsága döntő fontosságú ülést tartottak a városházán, amelyen a kultuszminisztérium részéről dr. Pogány Emil helyettes államtitkár Petróczy István min. tanácsos ós lovag Bodnár György királyi tanfelügyelő jelentek meg. Pogány dr. részletesen tájékoztatta a jelenvoltakat a kultuszkormány iskolaépítés! terveiről. Rámutatott arra, hogy az ország számos helyén nagy iskolainsóg van, a meglevő iskolák nagyrósze is siralmas állapotú. Esztergomban a szenttamási elemi iskola ilyen, mig a Deák Ferecc-utcai iskola jelenleg egészen kedvező benyomást tesz a szemlélőre, jóllehet higiénikus szempontból ez is erősen kifogásolható. A városnak nemcsak ősi múltja és primási székhelyjellege kívánja, hogy mintaszerű népoktatási intézetei legyenek, hanem mint határváros is hivatva van arra, hogy hazai népoktatásunkat a túloldal felé előnyös oldalról jellemezze. A kultuszkormány nem zárkózik el attól, hogy Esztergomot egy mintaszerű elemi iskolai épület .emelésében hathatósan támogassa. Azonban a városnak is meg kell hozni áldozatát iskoláiért. A felterjesztett memorandum emliti, hogy e város összkiadásainak egyhatod részét költi kuli urális célokra. Minden« esetre szép dolog, de nem áll példa nélkül. Kecskemét pl. jövedelmeinek 40 százalókét áldozza erre a eólra s vannak községek, ahol erejükön felüli áldozatokat is meghoznak az iskolákért. Ez mindenesetre már nem egészséges állapot, mert egyéb közszükségletek is vannak, amelyekre áldozni kell, igy elsősorban az egészségügy. A miniszteri tanácsos beszéde után Mátéffy Yiktor prépost-plébános nemgyűiesi képviselő szóialt fel és kérte a város ós az iskolaszék nevében a kultuszkormány képviselőjét, hogy a tervezett iskolaépület céljaira szükséges 3 milliárd papírkorona felét eszközölje ki a város részére segélyképen, 500 millió koronát pedig kedvező, 6 százalékos kölcsön gyanánt folyósítson. A többit a város fedezné költségvetésileg több évre beosztva. \Ha a kulluszkormány ehhez hozzájárul, úgy a% uj iskola építése még ez év augusztus-szeptember havában megkezdődhetnék. Iskolaépület helyéül a jelenvoltak egyhangúlag a most ópü'ő Kath. Legényegylet homlokzatától balra eső városi telket jelölték ki, mint e célra ezidőszerint legalkalmasabbat. A kultuszkormány képviselője kijelentette, hogy Mátéffy javaslatát a kultuszminiszter előtt pártolói ag fogja előterjeszteni. Az ülés Bleszi Ferenc kincstári főtanácsos ós dr. Antóny Belt polgármester rövid felszólalásai után lelkes, megelégedett hangulatban ért véget; sikerült városunk egyik fontos ügyét ismót kedvező megoldás felé vezérelni. Megnövekedett a városi üzemek jövedelme Városi közgyűlés. — A villamos üzemből milliárdos jövedelme van a városnak. — Nagy tervek a városfejlesztésre. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 19-én, pénteken délután 4 órakor közgyűlést tartott, amelynek érdekessége az 1986. óvi városi költségvetés megtárgyalása volt. Tárgysorozat előtt azonban a közgyilés melegen ünnepelte a város agilis polgármesterét, miközben tízéves jubileumára megfestetett és immár a közgyűlési terem falát diszitő arcképét Bleszi Ferenc bizottsági tag szép beszéd kíséretében a város közönségének átadta. A város fejlesztését szolgáló nagy alkotások küszöbén érte! az Ünneplés a polgármestert, akinek éppen ezért jól esett a város közönsége részéről megnyilvánult bizalom. Az 1926. évi városi költségvetést László István pénzügyi tanácsnok ismertette nagy érdeklődés közepette. A milliárdokkal dolgozó költségvetésben 940 milliós hiány tűnik ki, amely SO százalékos városi pótadóval lesz fedezve. A kormány újabb pénzügyi politikája, amely a pótadóval szemben inkább az egyenes adókat favorizálja, élénken kitűnik az utóbbi esztendők költségvetéseinek összehasonlításánál. Ez évben már az egyenes adók vannak túlsúlyban. Örvendetes jelenség, hogy a város ez évben immár 1565 millió koronát beruházásokra is költhet. Még örvendetesebb, hogy a városi üzemek jövedelmezőségének nagymérvű fokozódása tapasztalható. Különösen kitűnik ebben a tekintetben a villamosüzem, amely már közel egy milliárdos jövedelmet hoz a városnak. Az előterjesztést hosszabb vita követte, amelynek során "Waldvogel József szólalt fel, aki a legelőbórből folyó jövedelmet keveselte és kifogásolta, hogy az olcsó legelőbér mellett sem juthat jó esztergomi tejhez és vajhoz a város közönsége. Továbbá a városi üzemek jövedelmezőségének további fokozását kívánta. Mátéffy Viktor hosszabb költségvetési beszédet mondott, amelynek során különösen a Közüzemi Rt. nagyobb vállalkozásait illetően nyugtatta meg a képviselőtestületet, amennyiben a város közönsége ott erősen érdekelve van. Kiemelte, hogy a részvénytársaság, amely a város javát akarja ós amelynél úgyis döntő szava van a városnak, semmi oljat nem cselekszik, amelyről a város vezetőségének tudomása ne volna ós mindent a hivatalos város engedelmével csinál. A Ganznál 1929-ban 33.000 K, 1924-ben 417.000 K volt a város jövedelme a villamosüzemtől, 1925-ben pedig a Közüzeminél egy milliárd korona jövedelmet hozott a városnak a villamosüzem. Ebből is látszik a Közüzemi munkája a város javára. Általában a városi üzemek jövedelme* nek növekedési arányával meg lehetünk elégedve. Hiszen 1919-ben 791.800 Kból 16.000 K volt az üzemi jövedelem, ma pedig 10 milliárdos jövedelemből másfél milliárd. A városfejlesztés célját szolgáló és a közeli megvalósulás előtt álló nagy tervekről beszélt ezután Mátéffy Viktor, igy az ármentesitésről, az uj elemi iskola ópitósóről. A szép tervek végrehajtásához természetesen a város közönségének bizalma és áldozatkészsége is kell. Szükséges, hogy az utcák rendezésének és kikővezésónek!egyöntetű tervével is foglalkozzunk. Emiitette, hogy a villamosüzem oly arányú kifejlesztésével, a víUamosáram szolgáltatásának a vidékre való olyan mérvű kiterjesztésével számolhatunk, hogy Esztergom az ezen a réven befolyó jövedelemtöbblete segítségével meg fog birkózni a városfejlesztés nagy költségeivel is. Több bizottsági tag felszólalása után a közgyűlés elfogadta a költségvetést. Talán soha felelősségteljesebb, felemelőbb és szebb hivatást nem töltött be képviselőtestület ós tanács, mint most, midőn Esztergom szabad királyi város ilyen nehéz viszonyok között a haladás útjára lépett. A hadikSIcsönSk valorizációjának Ugye Az európai érdeklődés előterébe került a fÍJ.-kamatozású értékek piaca. A zálogleveleket, községi és vasúti kötvényeket és a hadikölcsön-kötvónyeket is erősen vásárolják. A hadikölcsönök hosszmozgalmát ezúttal azok a hírek inditották meg, amelyek a pénzügyminiszteriimban folyó munkálatokról szólnak. Mielőtt Bud János pénzügyminiszter elutazott volna Genfbe, a parlament pénzügyi bizottságában azt a kijelentést tette, hogy az általános valorizációról szóló törvényjavaslat is készül és reméli, hogy a törvény javislatot még 1926 június végéig tető alá hozza. Az általános valorizációról szóló törvényjavaslat magában fog lalná a hadikötvónyek valorizációját is és ebben az irányban a pénzügyminisztérium illetékes osztálya adatgyűjtést folytat, vagyis számításokat végez arra vonatkozólag, hogy az államháztartást a hadikötvónyek bizonyos fokú valorizációja évenkint mennyivel terhelné meg. Megjelent az 1926—27. óvi költségvetés, amely ugyan még mindig papirkoronákban tartalmazza a háborúi kibocsátások kamatszolgálatát, do ezt a fixkamatozású piac csak sablonnak tekinti, mert számítanak arra, hogy időkőzben elkészül a hadikölcsönök valorizációjáról szóló törvényjavaslat. A költségvetés vitája a városi pártban A villamosáram egységárának leszállításáról is sző volt. Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Tárosi Párt választmánya f. hó 17-ón vitéz SZÍVÓSWaldvogel József ny. tábornok, tgyv. elnök vezetése mellett tartott választmányi ülésében vitatta meg a város 1926. évi költségvetését. Az elnök előterjesztése szerint a váresi párt megalakításának tolja az volt, hogy egyrrészt a polgárság szélesebb rétegei ii betekinthessenek a városi gazdálkodás ügymenetébe, másrészt a megbeszélések alapjai új

1 tervek, egészséges gondolatok kerüljenek napfényre s ezzel mindenféle városi ügyben az iniciativa a polgárságtól induljon ki. Dr. Mike Lajos fejtegette, hogy a városi párt lehetőségét nyújtja annak, hogy azok is, akik nem tagjai a képviselőtestületnek, itt előadhatják észrevételeiket, aggodalmaikat, véleményüket, terveiket s ily módon az összpolgárság óhajtását képviselheti a párt illetékes helyeken. A városi költségvetést nagy alapossággal vitatta meg a gyűlés. Különösen élénk volt a vita az erdei jövedelem, a hirdetési dijak, a fásítás, közegészségügy, szegényház ós a villamos-üzem tételeinél. Az utóbbinál az illetékesek azzal a megnyugtató felvilágosítással szolgáltak, hogy a háztartási villám • áram munimuma óvi 500 hektowatt helyett óvi 800 hektowattban lesz megállapítva, másrészt az áram egységárának leszállítása ügyében is biztató eredménnyel folynak már a tárgyalások. A magvas felszólalásoknak egyelőre kevés eredménye várható, mert kót nappal a közgyűlés előtt már lényeges változtatás nem eszközölhető. Ép azért megnyilvánult azon óhaj, hogy a jövőben a városi költségvetés legalább 3—4 héttel a közgyűlést megelőzőleg kerüljön a képviselők kezébe, hogy alaposan áttanulmányozható legyen. A párt ktlönben is rajta lesz, hogy óhajtásai •ár a költségvetés összeállításakor figyelembe vétessenek. Ennek érdeké-