ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-04-04 / 26. szám

1926. április 4. ESZTERGOM 3 ÉNEK AZ ESZTERGOMI HÍDON IRTA: BÁNYAI KORNÉL Tükreit csörrentve öreg Duna zúg, ágyából ég felé dobálja embert ringató acélhullámait a hid. Fénylő folyó, jeget és virágot sodorva tengerbe hurcolod vén robotban, de mindig izmosan : ölelő partjaid! Egysorsú tájak árjait s hirét hozod és lázasan egyengeted a földet, nagy egyengető, gyönyörű őserő, szüntelen élő bizonyság a múltból, életünk vak és süket tanúja, népeket porrá törő halált nem ösmerő. Csodálatos futás ez, élet ős mása: egymásba vesző hullám! Tornyokat, hegyeket fordító tükör, időtlen és érzéstelen — félelmetes örök közönnyel bámulod körül a partokon idők mozgásait s mindegy neked: öröm vagy gyötrelem. Nem fáj, hogy surranó halak vagy érchajók fertőzik habjaid, hogy sátrak, keresztek, félholdak, kupolák ragyognak arcodon. A gyűlölet hidakba mért harap, te nem tudod s egy percig meg nem állsz, mért sir a fájó por s amerre dőlsz: erdő, alföld, orom. Nem kérdezed örvényeink, veszett csatákkal miért olvadunk a földbe, kik hűs csöppjeid habzsoljuk, nagyszerű, égből szakadt, komor elem, sziklákat görgető, míg könnyeim szebb sorsért, életért, eges tükrödben összetört fakó arcomba omlanak. Készül az esztergomi hősök emléke Magyarország legnagyobb háborús emlékműve Látogatás Lányi Dezső szobrász m ff term ében Hátralékos vidéki előfizetőink részére lapunk mai számához csekklapot mellé­keltünk. A kiadóhivatal kéri a kedves vidéki előfizetőket, hogy egyszerre legalább negyedévre kegyeskedjenek az előfizetési dijat megküldeni. A nagyheti és a húsvéti szertartáso­kat a főszókesegyházban ezidén a beteg­ágyából csak nemrégen felkelt és igy kíméletre szoruló egészségi állapota miatt akadályozott bíboros hercegprímás helyett dr. Kohl Medárd felszentelt püspök végezte. A főszékesegyházi ének- és zenekar nagyheti ós húsvéti műsora. Feltáma­dáskor : Thielen : Ecce Sacerdos, 6 szól. vkar. Matutinum alatt Kersch : I. Resp. Angelus Domini, II. Resp. Cum tran­sisset, vkar. A szent sirnál Büchner: Exsurge fkar (szemináriumi énekkar) Kersch: Domine probasti me, fkar, vkarral felváltva. Kersch: Resurrexi, vkar, Föltámadt Krisztus népének. Mitterer: Te Deum, vkar. Büchner: Regina coeli, 6—8 szól, vkar. Haller: Tantum ergo, 6 szól. vkar. Áldás után Pápai himnusz (népének). — Húsvét­vasárnap. Buchner: Ecce Sacerdos, vkar, org. zenekarra. Introitus, Commu­nio koraliter. Mozart: Koronázási mise C-dur vkar, org. zenekarra. Griesbacher: Grad. Haec dies, vkar. Sequentia Vic­timae, korál. Filke: Off. Terra tremuit, vkar, org. zenekarra. Mise végén Lau­dato Dominum korál. Isten áldd meg... és Pápai himnusz. D. u. Vesp. Falso­bordoni. Griesbacher: Haec dies, 6 szól. vkar. — Húsvéthétfő'. Seyler : 24. miséje C-dur, vkar, org. zenekarra. Griesbacher Graduale, Goller Offertorium, vkar. D. u. Ves. Falsobordoni. Az uj pécsi püspök Esztergomban. Virág Ferenc, az új pécsi püspök, ked­den városunkba utazott ós tisztelgő lá­togatást tett dr. Csernoch János bibo­ros-hercegprimásnál. Húsvét a belvárosban. Nagyszombaton este 7 órakor lesz a belvárosi plébánia­templomban feltámadás ünnepi körmenet­tel. Húsvétvasárnap délelőtt 9 órakor pedig ünnepi nagymise, amelyet Mátéfíy Viktor prépost-plébános tart papi segédlettel. A kóruson Ammer karnagy vezetése mellett előadásra kerül J. G- E. Stehle „Preismesse"-je. Yegyeskar orgona ós vonószenekar kísé­rettel. Offertoriumra Ammer: „Betelt, ami meg volt irva..." eimü művét énekli Zelenyák Ferenc. Orgonán ját­szik Hajnali Kálmán. — Fél 12 órakor a misén 100 tagú gyermekkar énekel háromszólamú magyar húsvéti énekeket. Túri Béla konferenciái a Kath. Körben. Az esztergomi kath. kör hagyományos lelkigyakorlatai vasárnap, hétfőn, ós kedden folytak le a tagok nagyszámú részvétele mellett. Az előadásokat ez­idén is Túri Béla prelátus-kanonok tartotta. Az előadó a pápa Krisztus szociális királyságának ünnepét elren­delő enciklikája szellemében ismertette az aktuális kórdóseket ós a kath. ön­tudat felébresztésével kedden lelkes hangulatban zárta be értékes előadá­sait. A kör vezetőségének nevében dr. Gróh József mondott szép szavak­ban köszönetet az előadónak, kiemelve a konferencián hallottak szellemében a magyar alkotmányosságnak a katoli­cizmussal való szoros kapcsolatát. Halálozás. Dr. Perónyi Kálmánná sz. Ge/enday Rózsika az osztrák vörös­kereszt I. osztályú díszjelvényének tu­lajdonosa, f. óvi március hó 31-ón esti fél 10 órakor életének 54-ik, boldog há­zasságának 34-ik évében elhunyt. Te-? metése f. hó 3-án délelőtt 11 órakor volt a szab. kir. várjsi temető kápol­nájából. Hősök emléke a belvárosi tőrben. Az Esztergom-belvárosi Kath. Olvasó­kör és a Kath. Földmives Ifjúsági Egyesület elnöksége a f. évi március hó 22-ón tartott választmányi ülés ha­tározata falapján ezúton is felkéri t. tagjait, hogyha az alább felsoroltakon kivül a világháborúban hősi halált halt tagokról tudnának, sziveskedjenek mi­Budapesten, Thököly-út 71. sz. alatt van Lányi Dezső szobrászművész ott­hona. Azon a részen, ahol a hatalmas pesti bérházak már elmaradoznak s a Városliget rügyező falombjai köszöntik a járókelőket. Kívülről alig sejtené va­laki, hogy a nagy, tagozatlan falak belül mily meleg, meghitt otthont rej­tenek. A szobák telve ízléssel elhelye­zett sztbrokkal — valamennyi a házi­gazda műve — és értékesebbnél érté­kesebb festményekkel. A képek közt a jelenkor neves magyar festőinek csak­nem mindegyike képviselve van nem is egy darabbal. Az ember azt hiszi, va­lami múzeumba tévedt. Amerre csak néz a látogató, mindenütt értékes műtárgya­kat simogathat a szeme. A piciny udvar virágágyai közt egy fiuom carrarai Wagner-fő néz szembe a műterem ajtajával. A mester — mielőtt műtermébe ve­zetne — kedvesen elbeszélget esztergomi impresszióiról. Mint művészembert, már régen érdekelte a város. Soha nem fe­lejti azt a gyönyörű csillagos eget, ame­lyet Esztergomban látott egyik nyári éjszakán, midőn a csendes utcákat rótta. Ismeri műemlékeinket, járt családjával együtt a kincstárban, képtárban s a művész lelkével élvezett. Erős a hite, hogy a Hősök Emléke, amelynek kivite­lére őt kérte fel a város polgármestere, méltó lesz Esztergom művészi hírnevé­hez, méltó a hatalmas bazilikához. Az országban szerteszéjjel emelkedő hősi emlékek — úgymond — majdnem mind siremlókszerüek. Szokásos motívumok ismétlődnek rajtuk, többnyire a lerogyó katona, akit bajtársa emel s mindenütt mély sajnálkozás és részvét ébred lát­tukra a szemlélőben a hősök iránt. Az ő gondolata egészen más volt, midőn az em­léket megtervezte. A világot megresz­kettető magyar vitézség glorifikálása egy hatalmas allegóriában, a magyar haza elszánt védelme és a magyar feltámadás gondolata rezgett lelkében. Cálja volt, hogy az emlék — lelkesítsen! Közben jelezték, hogy a műteremben az agyagból mintázott oroszlánról le­szedték a vizes ruhákat s a mesterrel a műterembe mentünk. Ahogy megnyílt a műterem ajtaja, az ott nagyszámban levő szobrok, állványok, függöny, szek­rények közül is óriásilag kimagaslott a közel két és fél méter magas esztergomi orosztan barnásszürke agyagalakja. A nagy minta már csaknem teljesen kész s az itthon aggodalmaskodó kicsi­nyeskedők megnyugtatására közölhetem, hogy lenyűgöző hatású, igazán művészi alkotás, amely méreteiben is a félelmet nem ismerő hősök nagyságát, vitézségét szimbolizálja s Esztergomnak elsőrangú nevezetessége lesz. Az oroszlán a háborús emblémák kö­zül félelmetes fenségben emelkedik fel. Hatalmaskarmú elsőlábait vódőleg tartja az előtte levő magyar cimer ós korona fölé s mintegy átdörgi a túloldal felé: „Nem, nem, soha !" A kolosszális mű 4 méter magas postamentumon fog állni s igy hatása annál maerragadóbb lesz. Magyarország legnagyobb állatszobra készül igy Esz­tergom számára. A houvédtemetői oroszlánszobrunk Thorwaldsen luzerni emlékművének gyönge kópiája, mig a Hősök Emléké­nek oroszlánja felfogásban, megmintá­zásban egymagában áll a maga nemében. A postamentum homloksikjába egy nagyszabású relief is kerül. A művész most dolgozik rajta, de már szintén közel van a befejezéshez. Ez egy fél­térdre ereszkedett izmos fórfiakt lesz, jobbjában pálmaággal, amelyet mintegy a hősök sírjára helyez. Az emlékmű ezen része a kegyelet méltó kifejezője lesz. A háttérben emelkedő, 10 méternél magasabb, karcsú termóskőoszlop tete­jére négy sasmadár-szogólyezte urna kerül, amelynek mintája szintén elkészült már. Az osziop lábazati részének kót oldalára kerülnek a hősök neveit tar­talmazó emlóktáblák % Ide majd lépcsők vezetnek fel. Az egész emlékmű a Mária Terézia utca előrószébe kerül olykóp, hogy hátteréül a távoli Vaskapu ós a kör­nyékbeli apró házak szolgáljanak. Ily környezetből toronymagasan emelkedik majd ki az emlékmű. Alkalmam nyilt a művész többi, rész­ben készülő, részben elkészült szobrai­ban is gyönyörködni. Az esztergomi oroszlán mellett kétségkívül legszembe­tűnőbb a lópcsőlejáratnál elhelyezett „Panasz" c. díjnyertes fórfiakt, a mély­séges fájdalom megindító szimbóluma, amelyet a mester síremlékre szánt. A zsákot emelő munkás szobra, az erőteljes Szurmay-portré, a bájos puttikat ábrázoló kúttervezet, amelyet a székes­főváros rendelt meg a művésznél, mind­mind hosszú időre lekötik a szemlélő figyelmét. Meg kell emlékeznem az ér­dekes szoborkarrikaturákról is, ame­elöbb bejelenteni, hogy a székházban felállítandó emléktáblán megörökithetők legyenek. Az Olvasókör ezideig fel­jegyzett hősi halottai: Adorján János építőmester, Cserép Ignác Jókai-u., Estéli Imre, Gerendás István Mária Terézia-u., Gerendás Lajos Simor J. u., Gerendás Imre Simor J. u., Galambos János, Hadra Ferenc, Kis Kálmán, Szölgyómi Ferenc Vámház u„ Kis Já­nos Sóki veje, Keresztesi József, Lovas Ferenc tanitó, Markovics Péter, Mekler Ferenc, Marsalek Ferenc, Nikman Mi­hály, Póczik Lajos, Skultéti Imre, Szenczi ímre, Tóth-Pista István, Tóth András Mária Terézia u. 35., Teplánszki József ós Újvári János Bretner veje. Az ifjúsági egyesület eddig felkutatott hősi halált halt tagjai: Bábszki József Major-u. 8., Béták István Laktanya-u. 3., Béták Lajos Laktanya-u. 3., Geren­dás József Angyal-u., Holop Ferenc Szent Anno. u. 41., Kiffer János Táti-út, Kiss Ignác Sz. Anna-u., Kis-Tóth Jó­zsef Petőfi-u. 15., Kovács János Erzsé­bet királynó-u., Kubovics IstvánfSimor János-u., Meszes István Mária Terézia u., Mohácsi János Simor János-u.,'Páva János Simor J. u., Tóth István Major­u., Tóth István Petőfi-u., Tóth János Felsőszérű-sor, Tóth Major István Ár­pád-u. 20., Tölgyesi Ferenc Honvéd-u., Vass Ferenc Dorogi-út, Válent János Árpád-u. ós Vörös János Simor J. u. Szives irányelvül szolgáljon, hogy azon tagok a hősi halottak, akik ellenséges fegyvertől ejtett sebben, harctéri fára­dalmak folytán szerzett betegségben, esetleg fogságban haltak meg. Azokat a hősi halottakat is figyelembe kell venni, akik 1911., 1912. és 1913. év­ben mint tagok vonultak be tényleges katonai szolgálatra és e miatt 1914. ós ezt követő években nem lehettek a fenti egyesületek tagjai. Az „Esztergom Évlapjai", az „Eszter­gom-vidéki Régészeti ós Történelmi Társulat" folyóiratának ezidei 1. ós 2. száma, közbejött akadályok miatt ápr. közepén jelenik meg. A késedelmet azonban a tartalmas füzet bőven kár­pótolja. Már az r első évfolyam jubiláris száma is, mely Oeminenciája a bibornok hercegprímás aranymiséje alkalmából kiadott emlékkönyv volt, meglepetés­számba ment. Ez a kettős füzet pedig komoly tudományos tartalmánál fogva már minden várakozást kielégít. A folyóirat ezen számában a társulat nagynevű alapitójának, dr. Knauz Nán­dor püspök emlékének áldoz. Róla megemlékezést a társulat jelenlegi tu­dós elnöke, dr. Walter Gyula püspök, nagyprépost irt. Hatalmas művét, a Monumentákat dr. Buday Károly új­pesti főgimnáziumi tanár móltatja, ki­terjeszkedvén Dedek-Crescens Lajos prelátus jeles tolla alól a mult évben kikerült III. kötetre is. A füzetben el van mondva a társulat megalapításának története és közölve vannak a nagy történetirónak többnyire esztergomi vo­natkozású főbb művei is. A többi érte­kezéseket is kiváló tudósok ós neves irók, mint báró Forster Gyula, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tisztelet­beli tagja, az Országos Műemlékek Bi­zottságának elnöke, dr. Hillebrand Jenő, a Nemzeti Múzeum igazgató őre, egye­temi m. tanár ós Soós Elemér ny. ez­des, katonai iró írták. A helyi irókat Kemónyffy Kálmán Dániel plébáüos, a Bibliotheka főkönyvtárnoka, dr. Balogh Albin bencóstanár, múzeumigazgató ós a folyóirat szerkesztője, Sinka Ferenc Pál képviselik. A nyomdatermékek ma­gas előállítási ára miatt sajnálatunkra, több jeles dolgozatnak nem, juthatott hely a füzetben. Ebben a rendes rova­tokon kivül közölve vannak a társulat alapszabályai is, amelyek mutatják: mily apparátussal kell dolgoznia a tu­dományos társulatnak, hogy hivatásá­nak megfeleljen. A nyomdai kiadások miatt a tagsági dijak ujabb megálla­pítása válik szükségessé. A tagsági dij a folyó évre már 4 pengő lesz (a há­ború előtt 4 korona volt), a füzet bolti ára pedig 5 pengő. A folyóiratot a társulat összes tagjai illetményüi kapják. — Folytatása a 4. oldal 2. és 3. hasábján —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom