ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-04-05 / 27. szám

XXX. évfolyam, 27. szám. Ára 2000 korona* Vasárnap, 1925. április 5 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A ..Hangya

44 szövetkezet* Országos érdeklődés közepette huszonhat év kitartó és alapos muukájáról számolt be a Hangya, amely kétségkívül egyike a legsikerültebb keresztény gazdasági szervezeteknek. Ma, amikor minden oldalról ostromolják éppen a sikert elért keresztény szervezeteket, különös örömünkre szolgál, hogy van egy nagy és hatalmas szervezetünk, amely kitűnően megállotta a helyét a konjunkturális idők változó hullámaiban. Bizony a régi vállalatok közül nem egy vesztette el aranyértékének jórészét, nem egy került válságos helyzetbe és még több szorult szanálásra, gyors segélyre. A Hangya vezetőit a milliárdos számok nem szédítették el, a könnyű kereset idejében nagyzási hóbort nem szállotta meg őket és mentek a maguk konzervatív utján, amely sok haszonnal nem kecsegtetett, de a biztos jövő zálogát tartotta kezében. A trianoni béke óta talán nem is volt év, amely az országra nézve oly súlyos hatású gazdasági eseményeket érlelt volna meg, mint az 1924. év. Gazdasági életünk a legválságosabb helyzetben volt az év elején és a korona romlásának a takarékkorona állott ideig-óráig ellen. Tartós megnyugvást csak a külföldi kölcsön hozott és az önálló Nemzeti Bank. Ezután következett be a valuta stabilizálódása és az ezzel járó válság; a kereskedelmi cégek összeomlása nehéz helyzetet teremtett mindenütt. És a Hangya derekasan állott ellen a szeszélyesen váltakozó, de 'mindig izgalmas és kockázatos szituációnak. A nagy átalakulásból a Hangya megerősödve került ki és szövetkezetei, amelyek a szerencsétlen trianoni béke következtében számban erősen megcsappantak, erőben mégis megnövekedtek. A takarékosság forrásává változott át egyegy Hangya-szövetkezet a vidéken és a magyarságnak nagy és jó szolgálatot tett a Hangya azzal, hogy a legkisebb faluban is felvilágosította ismét a gazdákat és a Kisembereket arra, hogy tartsák meg a pénzt, mert megjött annak a becsülete. A üangya másik nagy feladata, hogy közönségét jól és olcsón szolgálja ki s a rezsit minimálisra csökkentse, programmjához híven valósult meg. A kereskedők legutóbbi kongreszszusukon tiltakoztak a szövetkezetek túltengése ellen. Sajnos, éppen ellenkezőleg áll a dolog, a naponta megismétlődő fizetésképtelenségek azt mutatják, hogy a kereskedelem gyenge és konjunktárális elemei túlságosan elszaporodtak. Ebben a szegény országban, ahol tulajdonképen most kezd majd a fogyasztás emelkedni, mert a háborúban lerongyolódott és tönkrement háztartásokat csak most kezdik majd rendszeresen kiegészíteni, a szövetkezetek és a kereskedők békében megférhetnek egymással. Azzal azonban ma már mindenki tisztában van, hogy a konjunkturális hasznok ideje elmúlt és a harcban az lesz az erősebb, aki olcsóbban tud dolgozni, kisebb rezsivel tudja eljuttatni az árut a fogyasztóhoz. Nem uj dolog ez, igy volt ez békében és ettől a prograramtól a szövetkezetek tértek el a legkevésbbé, tehát az átmenet és a harc számukra sokkal kevésbbé lesz nehéz. A keresztény feltámadás uj korszakában mi is örömmel köszöntjük a Hangyát fejlődésének újabb évfordulóján, — Esztergomban, ahol egyik legkiválóbban és legideálisabban kiépített szervezete van. Harc az egyház és az állam közt. A francia bíborosok manifesztuma. — Az Elszász-Lotharingia ügye. — A három napos iskola-sztrájk. Paris, 1925. március" 30. 9 A „hu, hu, hu" szenvedélyes kitöréseket, a jobboldal orkánszerű viharát a kormányelnök vádaskodó és egyházat sértegető éles hangja iparkodik túlharsogni, de nem sikerül, kitör a botrány ... Fenyegetődzö karok emelődnek a levegőbe, ökölbe szorult kézzel sokan középre rohannak, mire hirtelen a képviselőház komoly ülésterme vivócsarnokká alakul át, hol a boxolóknak ós veszekedőknek a taktust ós a biztatást a nem harcolók pokoli zaja szolgáltatja. Majd négy palotaőr jelenik meg egy ezredes vezénylete alatt ós velük egy keresztény képviselőt vezettet ki az elnök a jobboldal tapsa, a Marseillaise éneklése ós a baloldal gúnyos, kárörvendő hahotája közben. •dó. Sebzett szivem fájón emel panaszt Törékeny a lelkem, a húrja sír... És most hol vagy ? Mondd, óh hol ? ! Érzem, a szived tolla keservet ír! Felkarcolja aranytolla fehér lelkem És látom redőzni márvány homlokod S a láthatatlan idők szürke keresztje alatt A jelen gyászdanáját hallgatod I... Nevetve .. . száguldva dalban sir az Idő Óh! Jöjj hozzám, hisz zokogón hallgatom a dalt — Aztán — nevet az Idő, de a lelked sir — Játszottál vele ... s most a vádbeszédet halld! Reppenve előtted, öregedő arcával reád kacag S barázdát von homlokod fehérén ... 1 Hajdan hogy játszottál pajzánul vele Tavaszi blmbait sűrűn letépvén ... Egy letépett bimbóban zokogott az én lelkem is; Hisz előtted ifjú volt az Idő, nagy szerelmet mesélt S lelkemet, az összegyűrt bimbót — más éleszté fel — Most szived zokog, az Idő kacag, tavaszod alkonya halkan zenél A zene megtöri lelkem és visszá-visszagondolok Reád s a hajnali elmúlt harangszóra; A virágra, ibolyára, tavaszdalra, aranyhangra És úgy hallom, hallom, de öregen üt a toronyóra. Igen! a virágos-kertet öntözted, s a rózsa örömben elpirult Az ibolya halványkéken lopva mosolygott felénk, Játszó szemedben láttam felkelni a Napot És ébredni benne örök tavaszi reményt I Azóta tán megrepedt az a hara r És most téli álomban sóhajt a isz|a róna; Porba hullott a virág — a Tavr % a Mult avarja S fekete varjak szállnak a befa^ ott tóra. .. • ... És Te keresed a zengő ábrándos Tavaszt... De, kinézve, látod hull, hull bágyadtan a hó ; Majd síró lelked elszáll messze, a tengerre És örül, ha távol feltűnik egy kicsike, szürke hajó... Fodor Ödön. Ilyen viharosak több napon át a képviselőház ülései, amelyeket két kényes ügy tart állandó izgalomban: az egyik a bíborosok kiáltványa, a másik a rajnai tartományok elégedetlensége. E hó közepén megtartott óvi püspöki konferencia behatóan foglalkozott az egyház jelenlegi helyzetével. Keserűen állapította meg azokat a súlyos igazságtalanságokat, amelyekkel az állam az utóbbi ötven óv alatt sújtotta a francia katholicizmust. Ismeretes dolog, hogy 1789—1870 között a forradalmak zavaros hónapjai múltával mindig helyreállt a jó viszony az egyház és as állam közt. De az 1871-től fennálló mai kormányforma, a köztársaság teljesen szakított a kath. egyházzal. Igy az állam nemcsak hogy nem támogatta az egyházat, hanem azt vagyonától, intézményeitől megfosztva a „szeparációs" törvény ellenére szabad működésében korlátozta és a vallásos rendeket igen sokszor munkájukban meggátolta. A konferencia az elmúlt 50 évre visszatekintve észrevette az egyház mindinkább válságosabb helyzetét és a sérelmek fokozatos gyarapodását. Ez a szomorú tény indította a főpapi testületet egy kiáltvány megszerkesztésére, mely erős visszhangra talált nemcsak a sajtóban, hanem nagy viharokat támasztott a parlamentben is. A terjedelmes, harcos stílusban megirt manifesztum 3 részből áll. Az első rósz a világi törvények igaztalan voltát fejtegeti, a második felveti a kórdóst: tűrni vagy harcolni kell eme törvények ellen, végül a harmadik a harc módjait, eszközeit állapítja meg. A világi törvények igazságtalanok, mert szembehelyezkednek az Isten tételes törvényeivel. Ezek a törvények atheizmusból erednek, melyek az Istentagadást viszik be az egyén, a család, a társadalom, a nemzet életébe. Ezek nem is igazi törvények, mivel támadják az Istent és az ő alkotását — a vallást, amely csak egyedül lehet szilárd alapja a társadalomnak. Az ilyen „tövények"nek nem szabad engedelmeskedni, hanem minden megengedhető eszközzel küzdeni kell ellene. Tűrni vagy cselekedni kell-e ? Eddig tűrt az egyház, de ez a tűrés merészebbé tette az ellenséget, ez a tűrés engedte meg azoknak a törvényeknek létrejöttét, amelyeknek ma az egyház az áldozata. Tehát nem tűrni, hanem cselekedni kell! Igy felhívja a tettre, a harcra a Franciaország területén élő katholikusokat. E harc eszközei: A keresztény tanok fokozott mértékű terjesztése, a hivők felvilágosítása s ugyanakkor a tóvtanok megcáfolása, amelyek alkalmasak a tömeg félrevezetésére. Az igy felvilágosított tömeg harcos megszervezése. E megszervezett öntudatos tábor erejének és akaratának időnkinti külső felvonulásokban való megnyilvánulása. A tudományos, az irodalmi, a gazdasági és politikai életben szereplő vezetőknek az egyház számára való megnyerése. A társadalom minden rétegéből, a női- ós férfi- egyesületekből, A legjobb, legolcsóbb fajtiszta magvak a 100 éve fennálló Brenner József cégnél kaphatók.