ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-03-11 / 20. szám

ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Ének a dalról. Az Esztergomi Turista Dalárda 1925. március 8.-án tartott dalestélyén szavalta Brilli Anci úrleány. Dal! Te röpke szócska, ugyan hol születtél'? Ég zengése közben fenn a magas égben ?... Vagy tengerfenéken gyöngyök közt termettél? Szirtes bércek között pásztorlányka ajkán, Vagy virágos réten csobogó pataknál Furulyázó pásztor ajakán fakadtál? . .. Dal! Te csodatündér, rózsa fakadása, Hóvirág nyilasa, krizantém hullása, Érező sziveknek örök ifjúsága. Mondd meg hát, ki vagy te, kinek a szülötte ? Melyik isten hozott le téged a földre, Vagy beleszülettél emberi szivekbe ? Magad vagy az élet dalos gyermekajkon, Szerelmes sziveknek te vagy a kötője, Ragyogó, csillagos május éjszakákon . . . Nyáresteli szellő terólad nótázik, S mikor a madárka erdő mélyén dalol, Fáradt vándor arca örömkönnyben ázik . . . Bús melódiával ha testvért temetünk, S búsan, fájón, sirón hangzik fel énekünk, Nyitott sirgödörnél megindítod lelkünk. Tágas templomokban hatalmas akkorddal Százezer ajakról törsz fel a magasba Az Istent imádni angyali karokkal. Örök hozsanna száll szellő szárnyán szépen, Tengerek zúgása, vadgalamb bugása Felszökik „egy" dalban a csillagos égbe. Csillagos ragyogó május éjszakában Felsir valahol egy srivettépő nóta, Egy érező szívnek nehéz bánatában... Sir a dal, a nóta búsan panaszkodva Mintha azt dalolná, mintha azt siratná: Nem hall magyar nótát, siró magyar nótát Nagy Rákóczi sirja. Németh RomualdEsztergom város közönsége a szabadság ünnepét ezidén a következőleg üli meg : Március 15.-ón (vasárnap) d. e. 9 órakor a városi kegyúri plébánia-templomban ünnepies istenitisztelet lesz, melyet Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő mond. Délután a honvédtemetőbe vonulás. Gyülekezés d. u. 2 órakor a Széchenyitéren. Az intézetek ifjúsága saját zászlói alatt, a nagyközönség pedig a város zászlajának elővitele mellett pont fél 3 órakor indul az ünnepély színhelyére. Az ünnepély sorrendje: 1. Himnusz. 2. Alkalmi beszéd, mondja Ocskó Ferenc np., főgimn. VIII. o. t. 3. Petőfi: „Nemzeti dal." Szavalja Drozdy László főreálisk. VI. o. t. 4. Komócsy—Mosonyi: „Szentelt hantok." Énekli az érs. tanitóképző-intózet énekkara. 5. Ábrányi Emil : „Petőfi és Jókai." Szavalja Laczkó Sándor: IV. ó. tanitóképző-intózeti növendék. 6. Tóth Kálmán: „Élőre." A földmives leventék részéről szavalja Kiss Imre. 7. Bajza—Gaál F.: „Sóhajtás." Énekli az érs. tanitóképző-intózet énekkara. 8. Ünnepi beszéd. Mondja Németh Romuaíd bencósrendi főgimn. tanár. 9. Hajdú István: „Szent Igazság." A kereskt dő és iparos leventék részéről szavalja Schneider Pál. 10. Ima, mondja Perger Lajos esztergom-szentgyörgymezői esperes-plébános. 11. Szózat. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepség d. u. fél 3 órakor a vármegyeház nagytermében fog lefolyni. Mind az istentiszteletre, mind pedig a délutáni ünnepségre a város tisztikarát, képviselőtestületét, egyesületeit, intézeteit, s egész hazafias közönségét meghívja a város polgármestere, a háztulajdonosokat pedig felkéri, hogy házaikat az ünnep napján nemzeti zászlóval feldíszíteni szíveskedjenek. HÍREK. I Dr. Prokopp Gíjula | A halál rideg keze ismét kiragadott egy munkás embert az élők sorából: dr. Prokopp Gyula városi főügyész vasárnap váratlanul elhunyt. Délelőtt még a maga szokott pontosságával végezte hivatalos munkáját; délután hirtelen rosszul lett s 4 órára halott volt. Dr. Prokopp Gyula 1910-ben lépett a város szolgalatába, midőn a képviselőtestület nagy szótöbbséggel megválasztotta a néhai dr. Földváry István halálával megüresedett főügyészi állásra. A közéletben azelőtt is élénk szerepet vitt s mint városi képviselő, nemkülönben mint törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tag, állandó érdeklődéssel kisérte szülővárosának s a vármegyének ügyeit. Városi főügyésszé választása előtt Niedermann Pál főkáptalani ügyész mellett működött, s az nem egy nagyfontosságú ügyben őt küldötte ki a főkáptalan érdekeinek védelmére. Fiatalabb éveiben a társadalmi, nemkülönben az egyesületi életből is kivette a maga részét; a Turista Dalárdának elődje, a Dalegylet, valamint a jelenleg szünetelő Tornaegylet egyik legbuzgóbb tagját, illetőleg tisztviselőjót birta benne. Mint a Torna-Egylet háznagya, nagy gondot fordított a téli sportra; ő vette óvenkint kezébe a jégpálya rendbentartását, hogy az a társasólet kedves találkozó, testedző s egyben szórakoztató helye legyen. Hoszszabb ideig szerkesztette az „Esztergom ós Vidókó"-t is. Mint iparhatósági biztos, szerepet' vitt az Ipartestület életében, hol a megértés, az iparos társadalom s a hatóság közötti összeműködós képviselője volt. A Tanult Férfiak Mária-Kongregációjának megalakulásától kedve buzgó tagja s az utóbbi két éven át asszisztense volt; ha csak hivatalos elfoglaltsága megengedte, mindenkor rósztvett a gyűléseken, nemkülönben a havi szent-áldozásokon és mindig jó példával járt elő a vallási s a kongregációi kötelességek teljesítésében. Dr. Prokopp Gyula a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel látta el a reábízott kisebb fontosságú ügyeket épúgy, mint a legfontosabbakat. A dolgokuak mindig a mélyét, az igazi tartalmát kereste, ha nem egyszer sok fáradság árán jutott is hozzá. Ezért volt működése olykor talán lassú, de annak igazi magyarázata az volt, hogy jogi véleményadásaiban le nem irt egy mondatot, ki Dem ejtett egy szót, mig azt alaposan át nem gondolta s több oldalról meg nem vizsgálta. Sokszor személyesen járt utána a legapróbb ügynek is, nehogy azt helytelenül fogja fel s nézetébe tévedés csússzék. Amily egyenlő volt elölte a kisebb fontosságú s a nagyobb ügy, ép úgy egyforma volt számára minden ember, aki csak hozzá fordult. Szegény és gazdag, földmives ember és méltóságos úr egyenlő volt s mindenkinek egyformán adta meg a kért felvilágosítást. S'ieróny és szives volt minden szavában, s csak az igazság volt az, melyből senki kedvéért nem engedett. Az anyagi szempontok neki szinte mellékesek voltak s nemcsak az árvák ügyeiben, kiknek érdekeit hivatalból védte, hanem a hozzá forduló szegény emberek ügyeiben is díjtalanul járt el. Hozzáférhetetlensége közismert s a becsületességben mindenkinek példaképe. De ha sokat veszített benne a városi tisztikar s a jogszolgáltatást kereső közönség, még többet vesztett családja. Éppen halála előtt két héttel tartotta ezüstlakodalmát, s huszonötéves családi élete igazán mintaszerű s belső megértésben eltöltött házasólet volt. Mindannyiunk közös sorsa elérte őt is, mikor senki se gondolt volna rá. Váratlanul jött a halála, de őt nem találta készületlenül s ép oly nyugodtan mehetett Ura és Teremtője elé, amily nyugodtan távozhatott csaiádja s embertársai köréből. Emléke maradandó lesz előttünk és példája mindig követésre késztet. Frissen hantolt sírjához őszintén száll ismerőseinek imádsága: Nyugodjék békességben ! Az Esztergomi Polgári Egyesület f. évi március 15.-ón (vasárnap) este fél 9 órakoi a „Magyar Király" szálloda nagytermében ünnepélyes társasösszejövetelt tart. Közös vacsora nincs. Étkezés étlap szerint. Az ünnepi beszédet ez alkalommal Kossuth-serleggel a kezében szenkviczi Palkovics László alispán mondja. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 13.-án este háromnegyed 7 órakor a főgimnázium fizikai előadó termében rendes ülést tart, amelyen dr. Tóth Kálmán szemináriumi tanár vetitettképes előadást tart. Szives megjelenést kór ós érdeklődőket szívesen lát a Vezetőség. Halálozások. Özv. Niedermann Jánosnó sz. Krammer Róza életének 70. évében f. hó 7.-éu este elhunyt. Temetése kedden d. u. fél 4 órakor folyt le a belvárosi temető kápolnájából. Meleg részvét mellett kisérték hétfőn délután városunkban örök nyugalomra Hegedűs Béla dorogi" rk. elemi iskolai igazgató-tanítót, aki hosszú, súlyos betegség után hunyt el Dorogon. Kiterjedt rokonság gyászolja. Gyászmise dr. Prokopp Gyuláért. Az esztergomi Tanult Férfiak Kongregációja elhunyt buzgó asszisztensének, dr. Prokopp Gyula városi főügyésznek lelkiüdvéért f. hó 14.-ón d. e. egynegyed 8 órakor a szentferencrendiek templomában kiváltságos szentmisét mondat, amelyre a tagok szives megjelenését kéri a kongiegáció elöljárósága. Lezárták a házhelyigénylést. A földbirtokreform-törvóny alapján a földnélküli közszolgálati alkalmazottak, kisiparosok és ipari munkások részérő házhelyek céljára igényelhető város földekre az igényléseket már lezárták. Összesen 293-an jelentettek be igénylést. A jelentkezésből kimaradottak most már csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiküldött bírónál jelentkezhetnek az odaítélési eljárás során, mert a város már nem fogad el házhelyigónyléseket. Ur és Jobbágy március hó 15.-én kerül szinre az Esztergom' szenttamásós vízivárosi Kath. Polgári Kör saját helyiségében. A nagyszerű hazafias darab iránt általános az érdeklődés. Belépődíj nincs. Skives adományok a kör fenntartási költségeire lesznek fordítva. Kezdete este 8 órakor. Náthaláz Esztergomban. A divatos „náthaláz", amely lényegében nem más, mint influenzia, városunkban gyermekek ós felnőttek közt egyaránt nagy mértékben fellépett. Tekintve, hogy a betegség igen enyhe lefolyású ós 3—4 nap alatt véget ér, a hatóság az iskolák bezárását nem tartotta szükségesnek. A Turista Dalárda vasárnapi dalestély e — mint az várható is volt — a legszebb siker jegyében folyt le a főgimnázium nagytermében. A gazdag műsor a dalárda jeligéjével kezdődött, mely után Brilli Ancika szavalta el Németh Romuald bencés főgimnáziumi tanárnak „Ének a dalról" c. prológját igen kedvesen, nagy tetszés mellett. (E szép költeményt lapunk mai számának vezetőhelyén közöljük.) Ezt Szabados Bélának hatásos vándordala követte, amely hatalmas, pályadíjnyertes férfikar erős próbára tette az éneklők hanganyagát. Kubányi Mancika ezután Hajnali Kálmánnak, a dalárda karnagyának három csinos műdalával gyönyörködtette a közönséget a szerző zongorakisórete mellett. A dalok szövegét Szvoboda Román és Veszély Géza irták, akiket a közönség az előadóval és zeneszerzővel együttesen lelkesen mególjenzett. Majd ismét a férfikar adott elő egy hatalmas pályadíjnyertes szerzeményt, Hoppe Rezső: „Daloljatok" c. kompozícióját, A dal apoteózisa ez a nagyszabású darab, amely egyike volt a műsor legfelemelőbb számainak. A Turista Dalárda alkalmi vegyeskara állt utána a pódiumra, hogy három rendkívül tetszetős műdallal gyönyörködtessen. Nagy hozzáértést ós rendkívüli türelmet követelt e vegyeskarok betanítása, de volt is eredménye. Percekig tartó taps honorálta e remek énekszámokat, amelyek közül a két utolsót („Májusi fuvalom..." ós „Esik, esik, esik ...") meg kellett ismételni. Rövid szünet után Németh Romuald tanár adta elő Esztergom város néhai kedves emlékű nagy poétájának, Földváry Istvánnak : „Fári kútja" c. néprege költeményét általános érdeklődést keltve. A költeményt kerek ötven óv előtt maga a szerző szavalta el az akkori Esztergomi Dalárda hangversenyén s hatása ma sem volt kisebb. (Megrázó véletlen, hogy Földváry utóda, dr. Prokopp Gyula városi főügyész éppen elődje emlékének hosszú idők után törtónt felfrissítése napján hunyta ló örök álomra szemeit!) A költeményt követő tetszószaj lecsillapulta után a dalárda a harmadik pályadíjnyertes férfikarral állott ki, Hoppe—Taksony : „Magyar dalegyveleg"-óvel, amely beigazolta, hogy a Turista Dalárda magyar nóták előadásában is oly rutiniro-