ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-03-08 / 19. szám

ós évenkint csekély V2 °/° törlesztést igór úgy, hogy e tételnek gyorsabb amortizációja nélkül a Jegybank arany­fizetésre való áttérése végtelen hosszú időre fog kinyúlni. A M. Kir. Állami Jegyintózet megszűnése napján ugyan a fedezetlen bankjegyek összege csupán a 1 V 4 billió volt, azonban a kormány a Népszövetségi biztos beleegyezésével nem állami pónzjegymennyiséget 110 millió aranykoronára vagyis az akkori 18.000-es szorzószám alkalmazásával 1 billió 980 milliárdra emelte és utolsó nap még ca 8 / 4 billió államjegyet emelt ki a pénztárból, a fedezetlen bankó­prés beszüntetése után, a szanálásig szükséges állami kiadások fedezetére. Egyébként a bank a 10 aranykoro­nás részvények után az elmúlt félévre 4 V4 aranykorona osztalékot fizet és pe­dig a részvényes kivánsága szerint vagy effektiv aranyban, vagy pedig a min­denkori napi szorzószám alapján papir koronában. A második nap takarékpénztári elnök­igazgatónk nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzónál jelentkezett audi enciára, az őt ért magas kitüntetésért köszönetet mondani. A kormányzó rend­kívül leereszkedő nyájassággal fogadta az elnökigazgatót a 20 percig tarló ki­hallgatáson, meleg érdeklődéssel és el­ismeréssel emlékezett meg bíboros fő­pásztorunkról, dr. Csernoch Jánosról. Ugyancsak meleg érdeklődéssel hallgatta meg a Magyar Nomzeti Bank mérlegére vonatkozó adatokat. Behatóan érdeklő­dött az itteni gazdasági viszonyokról, kifejezést adott azon magas nézetének, hogy a mai kedvezőtlen viszonyoknak legfőbb oka a mult óvi igen rossz ter­més. Végül tudakozódott az itteni népe­sedési viszonyokról, mely a nemzet to­vábbi fennállásának, sőt az ország ha­tárai kibővítésének egyik sarkalatos fő­feltótele és jelezte, hogy a napokban kapott kézhez egy kérelmet, amelyben egy apa a 20-ik gyermekének kereszt­apaságára kéri fel Őfoméltóságát. Az audiencia ilykép a leg fesztelenebb tár­salgásban folyt le. jét a magyar talajból szivta magába. Vissza is jön közénk s mikor döntő győzelmeit aratja, magyar zászló fut föl az árbocfára. E kalandos regény, — amely a legizgalmasabb filmekkel ver­senyez, — a jövőben játszik. Ajtai Kálmán : Patyolat királyfi cí­men bájos meséket tesz a gyermekszo­bák fehér asztalára. A magyar mesék, tündéries történetek édesajkú mestere Ajtai Kálmán. A kisfiúk és kislányok kapva-kapnak e könyv után, mely Györgyfy György képeivel még élveze­tesebbé teszi a gyönyörű meséket. A „Magyar Jövő" könyveinek nagy sikerét bizonyítja, hogy Gyomlay László: Korompay Pista Öröksége c. regénye ós Radványi Kálmáu: Nyugat országain keresztül c. érdekfeszítő útirajza uj kiadásban jelentek már meg. Előbbi a magyar sors, a magyar küzködós ós akaraterő bemutatása érdekfeszítő ka­landok keretében. A másik könyv re­gényes útirajz keretében végigvezet Csehországon, a német birodalom na­gyobb városaiü, Belgiumon, Hollandián, Anglián, Franciaországon, Bajororszá­gon. Nemcsak a tájak szépségeit, a vá­rosok nevezetességeit, a múzeumok rit­kaságait ismerteti, hanem bevezet a népek mult ós jelen életének gazdag titkaiba is. Műkedvelőink ós minden nyilvános fellépő részére nélkülözhetetlen könyv Kövesi Lajos: Hogyan kell szavalni ? c. műve, amelyből meg lehet tanulni, hogyan kell szavalásra költeményt vá­lasztani, azt megérteni, megtanulni, föl­dolgozni. A föllépés, a gesztus, a hang­hordozás, az arcjáték; mindez külön fejezetek témája. A könyv rengeteg pél­dát, egész sorozat különféle tárgyú ós hangú költeményt dolgoz föl szavalásra, hogy az elméleti részt példákkal vilá­gítsa meg. HÍREK. Főegyházmegyei hir. Németh László, a pesti Szent Imre Kollégium prefek­tusa szentendrei adminisztrátorrá nevez­tetett ki. . Halálozás. Rothnagel Jánosnó szül. Mátéffy Vilma úrasszony f. hó 3.-án Léván hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultban Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képvi­selő nővérét gyászolja. A temetés csü­törökön folyt le Léván nagy részvét mellett. Papi konferencia. Az esztergomi fő­egyházmegye központi papsága f. hó 17.-én d. u. fél 6 órakor a szeminá­riumban konferenciát tart. Értekezlet Március Idusának meg­ünneplése tárgyában. Dr. Antóny Béla polgármester f. hó 6.-án d. e. 10 órára értekezletet hívott egybe, amelyen a hagyományos Március 15.-i ünnepély méltó megünnepléséről tanácskoztak az egybehívottak. Az elnöklő polgármester indítványozta, hogy az ünnepély egy­ben a hivatalos város Jókai-centenná­riumi ünnepe is legyen, azért az ünne­pély műsora ennek megfelelően legyen egybeállítva. Az indítvány egyhangú elfogadása után a részletes műsor össze­állítása következett. A műsort lapunk legközelebbi száma hozza részletesen. Az egyesitett vármegyék Jókai­centennárium ünnepélye Komáromban, Komárom és Esztergom közigazgatási­lag egyelőre egyesitett vármegyék tör­vényhatósági bizottsága f. hó 5.-én dísz­közgyűlés keretében a nagy iró szülő­városának megszállás alatt nem levő részében ünnepelte meg Jókai születé­sének százéves évfordulóját. Az ünne­pélyen városunkból ós vármegyénkből a következők nevét sikerült feljegyez­nünk : Dr. Huszár Aladár főispán, Palkovics László alispán, dr. Antóny Béla polgármester, Báthy László ós dr. Fehér Gyula prelátus-kanonokok, Karcsay Miklós vm. főjegyző, dr. Frey Vilmos árvaszéki elnök, dr. Reviczky Gábor ós Závody Albin tb. főjegyzők, Gottmann István főlevóltárnok, Reviezky Elemér főszolgabiró, Glatz Gyula fő­ispáni titkár, dr. Zsiga János II. 0. aljegyző, dr. Schleiffer József árvaszéki ülnök, dr. Boncz Nándor tb. főszolga­biró. Nyergesujfaluról: Hartmann Pé­ter, Mayer János, Kelemen Ferenc. Tokodról: Páncél Sándor ós mások. A közgyűlést a főispán remek nyelvezet­tel elmondott, nagyhatású beszéddel njitotta meg, majd Molnár József ny. kir. tanfe.ügyelő mondotta el az ünnepi beszédet, amelyben Jókait, mint szülő­vármegyéje büszkeségét méltatta. A mindenkit lebilincselő szép beszéd után a szónokot a jelenlevők lelkes ünnep­lésben részesítették. Utána Rexa Dezső, Pestvármegye főlevéltárnoka, az Orsz. Jókai-Centennárium Bizottság kikül­döttje mondott hatásos beszédet. A díszközgyűlés végeztével Karcsay Mik­lós indítványozta, hogy az elhangzott beszédek Jókai emlékének megörökítése céljából egész terjedelmében vétessenek jegyzőkönyvbe. Nagy tetszés fogadta az ünnepi szónoknak, Molnár Jóesefnek azon indítványát is, hogy Jókai szobra állíttassák fel Komáromdan ós erre a célra az egyesitett vármegyék költség­vetésébe nagyobb összeg felvétessék, továbbá keresse meg a törvényhatósági bizottság az illetékes tényezőket Jókai mű/einek népszerű kiadásokban való megjelentetésére, hogy a nagy iró mű­vei mindenki számára hozzáférhetők le­gyenek. A Himnusszal bezárt díszköz­gyűlés után társasebód volt, melynek végeztével az esztergomiak együttesen utaztak vissza városunkba. A mai dalestély iránt, melyet a Turista Dalárda a főgimnázium dísztermében rendez, szokatlanul nagyfokú ós élénk érdeklődés tapasztalható városszerte. Alkalmunk volt a dalestély szöveges műsorát áttanulmányoznunk s megle­pődre olvastuk benne azt a sokoldalú, a dalköltészet minden ágát magában egyesítő gazdag sorozatot, melynek be­mutatására a Turista Dalárda — mond­hatni — nem kis bátorsággal vállalko­zott. Az Országos Dalosszövetség nyil­vános pályázatain pályadíjnyertes mű­dalok ós dalegyvelegek egész sorozatát tárja elénk a műsor a legkiválóbb dal­költőktől. De vannak benne bájos, han­gulatos, kis apróságok helyi szerzők­től is. A műsor 10. pontja alatt elő­sdandó romantikus kis műdal bizonyára nagyon fog tetszeni a dalesté.y közön­ségének kivétel nélkül. Finom szövegű s zenéjű dalokat látunk még a műsor­ban Abt-tól, Hoppe-tól s egy szenti­mentális, bájos dalocskát Radó Aladár­tól, melyet a dalárda alkalmi vegyes­kara fog bemutatni. Jegyeket 25, 20, 15 ós 10 ezer koronás árban a dal­estély megkezdése előtt lehet még vál­tani a főgimnáziumban. A hangverseny 6 órakor kezdődik s az egyes műsor számok alatt a terem ajtaja zárva lesz, kéri tehát a dalárda a közönség pontos megjelenését. Rádió-hangverseny. A Fürdő zsúfolá­sig megtelt nagytermében pénteken este volt a rádió első nyilvános bemutatása. Az előadást Szabó ós Fodor fővárosi mérnökök tartották. Kár, hogy a be­mutatott rádiókészülék a nagy közön­ség részére még nem nyújtott tökéletes élvezetet, gramofonszerű volt. Fülkagy­lókkal hallgatva összehasonlíthatatlanul szebb élményeket jelentett volna azok­nak, akik a rádióval ez alkalommal először találkoztak. Az élvezetes és ha­zafias hévvel tartott előadásért a város közönsége nevében dr. Brenner Antal polgarmesierhelyettes mondott köszöne­tet az előadóknak, akiket a közönség lelkesen ünnepelt. Jókai ünnepély a Kath. Legényegyesü­letben. Az Esztergomi Kath. Legény­egyesület f. hó 4.-én este igen sikerült kedves estét rendezett ós ezzel hódolt a maga részéről a nagy magyar költő emlékének. Az egylet nagyterme szűk­nek bizonyult, a pártoló tegok s azok családtagjai, az ifjúság oly nagy szám­ban jelent meg ezen az irodalmi estén, hogy a kiszorultak az udvarról hallgat­ták egyes számait végig. Örömmel álla­pithatjuk meg, hogy mig az iskolákon kivül egyik helybeli egylet sem hódolt a nagy magyar költő emlékének, addig a Kath. Legónyegyesület oly kedves ós tartalmas ünnepélyt hozott össze, amely­nek emléke sokáig visszhangozni fog a hallgatók lelkében. A nagyböjti elő­adásainak sorozatát impozánsan nyitotta meg az egyesület vezetősége. Az ünne­pély fénypontja Németh Romuald főgimn. bencés-tanárnak gyönyörű beszéde volt. Végigvezetett Jókai életén, művein; ismertette Jókai műveinek a magyar néplólekre gyakorolt hatását, kimutatta mekkora hatása volt a nemzeti öntudat táplálására, rávilágított arra a tónyro, hogy a magyar nép ősi erőivel oltotta be az elszakadt magyar társadalmat s keltette csodálatos módon életre annak Demzeti tudatát. S ezen tényből levonta a következtetéseket a mai nehéz, öröm­telen időkre nézve is. A közönség lel­kesen ünnepelte a költői előadásért a szónokot. Roth Andor e. t. szépen sza­valta Havas István: „Prológus Jókai 100.-ik születésnapjára" c. költeményt. Majd ifj. Wlassits Gyula: , ; Mondj me­sét Jókai" c. költeményét Éliás István adta elő művészi szavalatával. Közben Ammer József belvárosi karnagy adta elő Gounod „Ave Mariá"-ját a tőle megszokott szép előadásban. Az ünne­pélyt az egylet dalárdájának énekei tarkították, amelyeket a közönség kíván­ságára többször is meg kellett ismételni. A kedves, minden izében sikerült ünne­pélyt a Himnusz fejezte be. Ezzel az egyesület előtt elismerésünknek óhaj­tottunk kifejezést adni azért a kultur­munkáért, amellyel az iparos-ifjuságot minden szépre, nemesre, a kultur­estók megbecsülésére reáneveli. A méhészek figyelmébe. A helybeli Méhészkor felkéri a városban méhé­szettel foglalkozókat, hogy 8 napon be­lül a következő kérdésekre adott vála­szaikat juttassák el Bohón Lajos méhész­köri titkárhoz a földmivelósügyi minisz­tériumhoz való továbbítás céljából: 1. Az elmúlt óv őszén hány méhcsaládot telelt be a) kaptárban, b) kasban ? — 2. Mennyi mézet ós viaszt termelt 1924-ben ? — 3. Hány méhcsalád pusz­tult el természetes uton (éhínség, anyát­lanság, vagy mostoha ídőjáiás folytán ? — 4. Nem ószlelt-e méhészetében köl­tésrothadást ? A Zeneegylet opera-estje. A mult héten közöltük, hogy az operaház együt­tese márc. 16.-án a Zeneegylet estélyen Mozart „Színigazgató" c. operáját adja elő ós — mint értesülünk — az érdeklő­dés az estély iránt oly nagy, hogy a jegyek nagyrósze már elővételben el­kelt. Kezünkbe került a bajai újság egy száma, amelyben a nálunk március 16.-án szereplő opera-együttesről többek között a következőket irják: „Nem egyszerű színházi est, a művészet, a kultúra ünnepe volt a tegnap esti művészest, amelyen az operaház öt kiváló művé­sze, Eitner Irón, Kruyswik Annie, Komáromy Pál, Zlvodszky Zoltán és Pető Imre jöttek el hozzánk, hogy be­mutassák Mozart legbájosabb, vig ope­ráját, a Színigazgatót. Soha színház-, hangversenytermet publikum megelége­dettebben el nem hagyott, mint tegnap. Soha annyi ragyogó arcot nem láttunk a tömött szóksorok kőzött, mint a teg­napi opera-estén ... Az opera előadásán a két művésznő annyira brillírozott, és oly extázisba hozta a publikumot, hogy az előadás végeztével helyéről senki nem mozdult, és ami páratlan az opera előadások terén, a finálét meg kellett ismételni." Reméljük, hogy nálunk is hasonló siker fogja koronázni az Opera­ház jeles együttesének vendégszerep­lését. Szerelmi gyilkosság Sárisápon. Ked­den délután megrendítő gyilkosság tör­tént Sárisápon. Lukovics József sári­sápi szabósegód halálosan beleszeretett Rosenfeld Rózsi 17 óves sárisápi leányba. Minthogy a fiatal leány nem viszonozta Lukovics József szerelmét, ez utóbbi szerelmi féltékenységből kedden dél­után 6 óra tájban Pacsnik József ud­varán megleste a lakásból távozó leányt ós rövid szóváltás után frommer-pisz­tolyával több izben a leányra lőtt, aki nyombin meghalt. A gyilkos fiatalem­bert a sárisápi csendőrség nemsokára a véres tett elkövetése után elfogta ós őrizetbe vette. A vizsgálat megejtóse végett a pestvidéki kir. törvényszék vizsgálóbirája tegnap szállott ki a hely­színére, amelynek befejezése után a gyilkost a pestvidéki kir. törvényszék fogházába szállították. Elfogott szélhámos. Nyúl István 24 éves, felsőkereskedelmi iskolát végzett szombathelyi magántisztviselő már ré­gebben a szombathelyi mezőgazdasági szövetkezet kárára 20 milliós csalást követett el. A csalás megtörténte után a fiatalember megszökött az országból ós külföldön folytatta tovább e téren áldásos működését. Kóborlásai közben megtanult aogolul, franciául, spanyolul, olaszul ós németül. Ez óv elején a német rendőrség Berlinben elfogta a szombathelyi kir. törvényszék körözése folytán és továbbítás végett a cseh hatóságoknak adta át. Ilyen körülmé­nyek folytán került a szélhámos fiatal­ember a párkányi cseh rendőrség kezei közé, amely a napokban tovább adta az esztergomi rendőrségnek. Erős csend­őri kísérettel vitték a világlátott ma­gyart a szombathelyi kir. törvényszék elé, ahol rövidesen megkapja méltó bün­tetósát. Az Esztergom-szenttamás- s vízivá­rosi Kath. Polgári Kör március hó 8.-án (vasárnap) saját helyiségében, este 6 órai kezdettel Jókai-ünnepélyt tart. Előadó: Szoleczky János igazgató­tanító, a kör alelnöke, lesz azon­kívül zeneszám, páros jelenet, monológ. Belépődíj nincsen, szives önkéntes ado­mányok köszönettel fogadtatnak és a kör fenntartási céljaira lesznek fordítva. A kereskedő- és iparosifjak Levente­Egyesülete f. hó 8.-án (vasárnap) d. e. 10 órakor tartja alakuló közgyűlését a városháza nagytermében. Felkóretnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom