ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-03-01 / 17. szám

tek és hősi halált haltak az egy igaz hitért, a római katholikus vallásért. Az egész világ katholikusainak ünnepe ez a szent év, melynek minden egyes napja egy kegyelmi nap, minden egyes perce a bűntől való tisztulást jelenti és éppen azért a bűnbáuók sokasága vonul ez év elejétől kezdve Szent Péter sírjához, hogy a Széni Péter templom hatalmas kupolája alatt könyörögjön, imára kul­csolt kézzel adjon hálát az Egek Urá­nak, hogy megengedte nekik érni az 1925-ös örömesztendőt. Mi magyarok, szegénységünk, megcsonkításunk dacára is több százan, illetve ezren óhajtunk elzarándokolni a vértanuk városába ahhoz a kősziklához, amelyre Jézus Krisztus az Anyaszentegyházat építette. Az Országos Katholikus Szövetséghez a cíonkaország majdnem minden egyes falujából jött értesítés, hogy a hivek sokasága akar elzarándokolni Rómába. De nemcsak tőlünk, hanem a világ minden tájáról mennek nagyobb zarán­dokcsapatok Rómába és ez tette szük­ségessé azt,- hogy most, február 28.-án Velencébe vasutügyi konferenciát hívjon egybe Olaszország, amelyre Európa ke­leti országai elküldik a maguk képvise­lőikéi. Magyarországról a zarándokla­tokat előkészítő nemzeti bizottság meg­bízásából az Országos Katholikus Szö­vetség kiküldöttje utazott le erre a konferenciára. A velencei konferencián tárgyalják le a zarándokvonatok forgal­mának lebonyolítását. Ezzé] kapcsola­tosan közli az Urszágos Kath. Szövet­ség, hogy az I. országos nemzeti zarán­doklás, melyet Mikes János gróf szom­bathelyi megyés püspök vezet, és amely március 23.-án indul Budapestről, illetve Szombathelyről külön vonaton Rómába, a részvételi jelentkezéseket lezárta és már csak az áprilisi,! júniusi, szeptem­beri ós októberi zarándoklásokra fogad el ujabb jelentkezéseket. A II. orszá­gos nagy zarándoklás április 21.-én, illetve a II. csoport április 23.-án indul Rómába, amelyet Csernoch János dr. bíboros, Magyarország hercegprímása vezet, s amellyel a magyar püspöki kar tagjai közül a következők kísérik el a hercegprímást útjára: Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök, Rott Nán­dor dr. veszprémi püspök és Hanauer A. István váczi püspök. A III. orszá­gos nemzeti zarándoklás júniusban a tanulóifjúság részvételével az iskolai vizsgák lezajlása után indul az örök városba Zichy Gyula gróf pécsi püspök, kalocsai[érseki adminisztrátor vezetésével. IV. országos ' nemzeti zarándoklás Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári püspök vezetésével szeptember 10. és lö.-ike között indnl Rómába és ebbe a zarándoklásba kapcsolódnak a Szociális Missió-társulat es a Katholikus Taní­tók " Országos Szövetségének nagy csapatai. Az V. országos nemzeti zarán­doklás október 14.-én indul. Ezt a za­rándoklást Sz<mreesányi Lajos egri ér­sek vezeti ós vele utaziu Zadravecz P. István tábori püspök is. Ebben a zarándoklásban a Szent Ferenc rend III. rendje nagyobb csoporttal vesz részt. A zarándokiások rendezősége ezúton is közli az ország katholikusai­Vdl, hogy a zarándoklásokra minél előbb jelentkezzenek, mert a nagy érdeklő­désre való tekintettel a rendezőség kénytelen lesz a meghatározott jelent­kezési határidő előtt lezárni a részvé­teli lehetőséget. Az összes zarándokla­tokra jelentkezni az Országé? Kath. Szövetség irodájában Budapesten ÍV, Ferenciek-tere 7, I. em. 8. lehet. HÍREK. A testnevelés fontossága Az 1921. óvi 53. t.-c. szerint a test­nevelésnek az a feladata, hogy az egyé­nek testi épségének és egészségének megóvása, lelki és testi| erejének, ellen­állóképességének, ügyességének ós mun­kásságának kifejlesztése által megja­vítsa a közegészség állapotát, gyara­pítsa a nemzet munkaerejét. Ennek a törvénynek nemes inten­cióit minden hazafiasán gondolkodó pol­gárnak meg kell értenie. Minden tehet­ségével támogatnia kell azt a törvényt annak, akinek fáj az, hogy az ezer óv óta Magyarországon élő magyar ós ma­gyarrá lett társadalom most fejlődő if­júságának kell visszaszerezni az ősi földet, a fejlett ipart ós kereskedelmet s kell megszerezni azt a magas kultú­rát, melynek birtokában képes csak a nemzet a saját nemzeti életét élni. Nem lehet közönyös ós sokszor rossz indulatú ezzel a törvénnyel szemben a szülő, a gyám, vagy a gondjaira bizott ifjú munkaadója, — ha ez a törvény a végrehajtás keretében néha rövid időre el is vonja az ifjút attól a foglalkozás­tól, amely pillanatnyilag hasznot hajt. Sajnos, városunkban gyakran előfor­duló jelenség, hogy az ifjak nem jelen­nek meg a kötelező foglalkozáson a kí­vánatos mértékben. A városi tanácsnak módjában lenne nagyobb pénzbüntetés­sel és rendőri közbelépéssel az illetéke­seket a törvény megtartására fzoritani, de ezt egyelőre lehetőleg kerülni óhajtja, s ezért felkéri a földmives, iparos, ke­reskedő és minden más foglalkozási ágú szülőket és gondviselőket, hogy a gond­jaikra bizott ifjúságot utasítsák arra, hogy a kötelező foglalkozáson jelenje­nek meg. Magyarázzák meg az ifjúság­nak, hogy amikor a korcsmákban, lebu­jokban te*tet-lelket ölő Uha szórakozá­sokat keresnek, — ahelyett, hogy a gyakorlótéren vagy tornateremben tes­tüket edzenek vagy tartalmas előadások hallgatásával értelmüket vérteznék fel a jövő életre — nemcsak maguk és hozzátartozóik ellen vétkeznek, hanem a magyar haza ellen is. A testnevelési elfoglaltság nem ter­hes. Hetenként 2 óra és havonként egy vasárnap délután. Ezzel az elfoglalt­sággal lényeges munkát senki sem vészit. A testnevelés intenzivebbé tótele cél­jából felhívja a városi testnevelési bizottság a városban állandóan letele­pedett, erkölcsileg megbízható azon fér­fiakat, akik az ifjúság oktatására haj­landóságot éreznek, (katonaviseltek, vi­tézek, volt tartalékos tisztek, tanfórnak, főiskolai hallgatók stb.) hogy mint ok­tatók a vármegyei testnevelési felügye­lőnél (vármegyeház) jelentkezzenek. Az oktatók díjazása óránkónt 1 arany ko­rona. Az oktatók továbbképzésére a tör­vényhatósági testnevelési bizottság a nyár folyamán szaktanfolyamot rendez, melynek tartama alatt az oktatók napi 2 aranykorona pótdijat élveznek. A testnevelés érdekét szolgáló „Ipa­ros ós kereskedő ifjak levente egyesü­lete" folyó óvi március hó 8.-án d. e. 10 órakor tartja alakuló közgyűlését a városház nagytermében. Erre a gyű­lésre, melynek sorrendje még közölve lesz, ezúton is felhívjuk a testnevelési bizottság a gondviselő szülők s munka­adók figyelmét ós kérjük őket, hogy mi­nél nagyobb számban jelenjenek meg. Pehatsek Artúr tb. esztergomi kano­nok. Dr. Csernoch János bíboros her­cegprímás Pehatsek Artúr dorogi espe­res plébánost a lelkipásztorkodás terén szerzett érdemei elismeréséül az eszter­gomi szókesfőkáptalan címzetes kano­nokjává nevezte ki. A kitüntetés, mely az aranyraisés lelkipásztort érte, szóles körökbén őszinte örömet kelt. Pehatsek 1850-ben Körmöcbányán született. 1873­ban történt felszenteltetóse után előbb Márianosztrán, majd Komjáton káplán­kodott. 1886-ban Litván lett plébános, 1882-ben a bozóki esperesi kerület es­peresóvó neveztetett ki. Dorogon, mint esperes-plébános 1904 óta működik. Buzgó, lelkiismeretes lelkipásztori mű­ködését a csendes, de mélyreható munka jellemzi, amely a főpásztor figyelmét is felkeltette. A Zeneegylet XVIIf hangversenye március 16.-án oly eseménye lesz váro­sunk zenei életének, mely az eddigi ritardus esték között is első helyen fog állani. Most első izben történik, hogy nemcsak eirves dalok (zenekari művek), hanem telje^ önálló opera és még hozzá Mozart opera fog színre kerülni a in. kir. Operaház kiváló együttesével, amelynek tagjai között Kruyswyk Annie, Eitner Irén, Komáromy Pál, Závodszky Zoltán, Pető Imre jönnek el hozzánk, hogy művészetükkel felejthoLetlen estét sze­rezzenek minden bizonnyal hálás közön­ségünknek. Jegyek az estére 40, 30, 20 ezer koronáért Brutsy Gyula diszmű­kereskedésóben előre válthatók. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" iránt a legmaga­sabb helyről is megnyilvánult a bizalom ós érdeklődés. (Dominanciája a bibornok hercegprímás, aki a társulatnak kez­dettől fogva alapító tagja, 500.000 K adományt küldött A lelkes támogatás jele az is, hogy Éder Jenő tokodi bá­nyafőellenőr 3 aranykoronával lépett be a rendes tagok sorába. Az összes tagok száma a 300-at felülhaladja. Most már biztos hirt adhatunk az ün­nepi közgyűlés napjáról is, mely vég­érvényesen f. év március 25.-re lett ki­tűzve. Ekkor jelenik meg az „Eszter­gom Évlapjai" jubiláris száma is, mely­nek díszpéldányát az ünnepelt arany­misés főpásztor a közgyűlésen veszi át. A mai színvonalon tartott folyóirat ünnepi kettős számának megjelenése maga is eseményszámba fog menni, mert az nemcsak' maradandó emléke lesz a jubiláris évnek, hauem jelentős határ­köve ós meguyitója a 30 óves múltú társulat uj korszakának. A jubiláris számot a társulat tagjai egész óvi tag­illetményül kapják. Bolti ára 3 arany­korona lesz. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület f. évi március hó 4.-én (szerdán) este fél 9 órakor saját helyiségében (Deák Ferenc u, 11.) „Jókai-ünnepélyt" ren­dez, melyre az Egyesület jóakaróit, rendes- ós pártoló-tagjait szeretettel meghívja az Elnökség. Műsor: 1. Az egyesületi dalárda éneke. 2. Havas István : „Prológus Jókai 100-ik születés­napjára." Szavalja: Roth Andor e. t 3. Ünnepi beszéd. Mondja: Németh Romuald bencés tanár. 4. Ifj. Wlasics Gyula : „Mondj mesét Jókai." Szavalja : Éliás István e. t. 5. Zongorajáték. Játsza : Ammer József belvárosi karnagy. 6. A Megényegyesületi dalárda éneke. Az Esztergomi Polgári Egyesület ez­úton kéri fel tagjait, kik a jubileumi csoportképen részt óhajtanak venni, hogy f. hó 15.-éig Albrecht Ferenc fényké­pésznél (Kossuth-utca) a felvétel céljá­ból jelenjenek meg, mert ezen időn túl jelentkezni nem lehet. A felvétel dija 170.000 K, mely összegórt minden egyes résztvevő 2 vizitképet ós a nagy csoportképről egy másolatot kap. Azok, kik a felvétel diját már lefizették, de a fenti határidőig nem jelentkeznek fel­vételre, visszafizetést nem kapnak, s a befizetett összeg az egyesület tulajdo­nába megy át. Dalestélyt rendez jövő vasárnap, — március 8.-án esti 6 órai kezdettel — a főgimnázium dísztermében az Esz íergomi Turista Dalárda, hogy bemu­tassa ujabb egy óvi szorgalmas munká­jának eredményeit, műsorukon mintegy 16 énekszám: Műdal, hazafias ének, nópdalegyveleg kerül bemutatásra ve­gyes- ós férfikari előadásban, azonkívül egy női ós egy baritonszóló is fel van véve a műsorra. Előadásra kerül ez alkalommal néhai dr. Föidváry István­nak „Fári kútja" c. nóprege-költemé­nye is, melyet ötven év előtt, az Esz­tergomi Dalárda 1875 június havában tartott hangversenyén maga a szerző adott elő. A meghívókat a legközelebbi napok­ban küldik szét s az előadásra teljes szö­veges műsort készíttet a dalárda. Az ülő­helyek háromféle árban válthatók a meg­hívón jelzett időbon ós helyen. Az Esztergomi Stefánia-Szövetség folyó évi március hó 22.-én, 25.-én ós 29.-én (vasárnapokon) délután 5 órai kezdettel a főgimnázium dísztermében az anyák részére szórakoztató műsor­ral egybekötött előadásokat tart. A: előadások egészségügyi ós társadalmi kérdésekkel foglalkoznak, amely kérdé­sek ismerete minden, gyermekét szerető anyára fontossággal bir. Reméljük, hoary az anyák, kik a szövetség működésé nek áldásait eddig is élvezték, mind­annyian részt fognak venni ezeken az előadásokon, hogy azokat az ismereteket, melyeket szórakoztató műsor keretében a komoly tárgyú előadásból szereznek, odahaza, családjukban érvényesíthessék. Beléptidij nincs. 70 vagon vetőburgonya a kisgazdák­nak. A Felsődunántúlí Mezőgazdasági Kamara arról értesít, hogy a m. kir. Földmivelósügyi Minisztérium 62.220 — 1925. sz. rendelete értelmében a m. kir. burgouyahivatal 70 vagon jó minőségű fajtiszta vetőburgonyát oszt ki oly nincs­telenek részére, kik a földbirtokreform folytán földet kaptak, de a vetőgumó beszerzésére anyagi erővel nem rendel­keznek. A vetős:umót ezen kisgazdák kölcsönkópen kapják ugy, hogy a vetŐ­burgonya árát legkésőbb f. óvi október hó 31-ig lefizetik. A községi elöljáró­ság írja össze az igényléseket és azokat sürgősen a vasúti állomás megjelölésé­vel a kir. Burgooyatermelósi Hivatalnak (Földmivelósügyi Minisztérium) kell be­jelenteni. Egy vasúti állomásra egy va­gonnál kevesebb burgonya nem szállít­ható. A burgonyahivatal az igénylések beérkezte után fogja a pontos árat és a feltóteleket közölni, (amely cca 1200 1300 korona körül lesz.) Közép kései és kései fajták fognak kiosztatni. A bur­gonya ára 1200—1400 korona körül lesz kg-kint. A burgonyát lehetőleg kö­zeli helyről fogják kiutalni. A Kamarai Értesítő febr. 15-iki száma a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara hivatalos értesítését tartalmazna a JOO holdon aluli kitgazdák ós a 100 holdon felüli közép- ós nagy birtokosok árpa­ós zabvetőmaghitelakciójára nézve. Há­rom hónapra 4 százalékos hitel mellett az OKH, a Mezőgazdák Szövetkezete ós a Körzeti Hitelszövetkezetek útja a kapnak a gazdák cca 30 milliárd hitelt. A február 28.-ig beadandó 1925. évi jövedelem- és vagyonadó bevallások ren­deletét a gazdák és bérlők szempontjá­ból részletesen közlik. Ide vonatkozóan nagyon keresik Ormándy János „Adó­ügyi útmutató" cimű 96 oldalas zseb­könyvét, amelyben nemcsak a 7500— 924., hanem az egyébkóot egyáltalán hozzá nem férhető 154.0G2—924. p. ü. m. rendelet is teljes szövegében benne van. Gróf Khuen-Héderváry Károly a cukorrépa átadási ár kérdésében nyilat­kozik a Kamarai Közlönyben, amely a továbbiakban a buzahausse, a dohány­termelés, a soproni és veszprémi gazda­gyülós, adóügyek, falufejlesztés, munkás­ügyek, állattenyésztés, • növénytermesz­tés, szŐUószet, haszonbérlők, méhészet, növényvédelem rovatok cikkeit tartal­mazza 52 oldal terjedelemben. Minden gazda haszonnal olvashatja a Kamara Értesitőt. A szellemi tulajdon védelme. A „Ma­gyar Szövegírók, Zeneszerzők ós Zene­műkiadók Szövetkezete" helyi képvise­lője gyanánt Kempelen Farkas á. v. őrnagyot bízta meg. Hozzá kell a szer­zői jog védelméről szóló 1884. XVI., valamint az 1921. LIV. t.-c ós a 168,809—1924. B. M. számú miniszteri körrendelet értelmében Esztergom város ós a megye területén tartandó minden­nemű zenei előadás előzetes engedélye­zéséért fő;dúlni. Minden zenekar, vagy egyes hangszer által előadott hangver­seny, táncmu ! atság, színház, színkör, műkedvelői előadás, kabaré, orfeum köz­zenéje, tánciskola,*mozi, cirkusz, fürdő, kioszk, térzene, zenehelyisóg (kávéház, vendéglő stb.) mulattató zenéje, asztali zene és más ily értelmű zenei előadások megtarthatása végett a rendőrségi enge­délyt megelőzőleg az előzetes engedélyt, a helyi képviselőnél: Vár, dr. Körösi László-utca 3. sz. alatt kell a zenei előadás rendezőjének megváltania reg­geli 9 órától kezdve bármikor. Ily ren­dezőnek tekinti a törvény: mulatságok-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom