ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-01-04 / 2. szám

ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos ­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában. A Közüzemi Rt. átvette a villamos áramszolgáltatást. Szilveszter éjfelén ért véget az átadás. Múlt évi november lO.-e óta tartott a városi villanyáraraszolgáltatás összes felszereléseinek leltározása és átvétele, amely megfeszített munkával folyt ós Szilveszter éjjelén a villamossági iroda helyiségében hivatalo3 átadási aktussal fejeződött be, amikor a Ganz Villamos­sági Rt. budapesti kiküldöttje, Schmidl Simon főmérnök rövid beszéd keretében az üzemet átadottnak jelentette ki dr. Antóny Béla polgármester előtt. A pol­gármester válaszolva az átadó beszédre, az üzemet a Közüzemi Rt. jelenvolt ügyv. igazgatójának, Kornháber Samu­nak adta át a város közönsége nevében ós kérte a részvénytársaság jelenvolt vezetőségét, hogy a város eme nagy­szabású üzemét is oly sikerrel ós ered­ménnyel kezelje, mint az eddigieket. A Közüzemi Rt. nevében Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képvi­selő válaszolt s előbb Schmidl főmér­nök meleg szavaiért mondott köszöne­tet, majd reflektálva a város polgár­mesterének iménti beszédére, a részv.­társaság nevében Ígéretet tett, hogy az üzemet a szerződés pontozatainak lelkiis­meretes betartásával a város javára fog­ják kezelni és azt minden erővel fej­leszteni törekednek. A barátságos hangulatban lefolyt átadási aktusról jegyzőkönyvet vettek fel, amelynek alá­írására ójfólután háromnegyed egy óra tájban került a sor. Az átvétel és a vele kapcsolatos leltározás hatalmas munkájában nagy érdeme van Huray Ferenc főszámvevő nek, akinek pontos, lelkiismeretes ellen­őrzése mellett a várost semmi károso­dás nem érhette. A jogi részt dr. Pro­kopp Gyula városi főügyész, a műszaki részt Klein Jenő, a Dorogvidóki Villa­mossági Rt. üzemvezetője és Homor Kálmán városi h. főmérnök bonyolították le a városi képviselőtestület több tagjá­nak részvételével. A közüzemi R.-t. igazgatósága hete­ken át tartó szemlói és a terjedelmes műnek alapos részletességgel történő átvétele által, annak minden hibáját és hiányát megállapította, s most azon van, hogy költséget ós munkát nem kiméivé, azokat mielőbb kiküszöbölje. Amig pld. a fővárosi villanyszolgálta­tás árai január hóban emelkedtek (más Városok ezirányú jelentései még nem érkeztek be), addig a Közüzemi Rt. a villanyárak emelését január hóban nem tervezi, sőt reméli, hogy az ad­minisztrációban bevezetett takarékos­sága révén az árakat a jövőben sem kell emelnie. Egyébként a munkálatok teljes erő­vel folynak s már most is megállapít­hatják, hogy a villamüzem egy állandó ós fokozódó javulásnak néz elé. i Megemlítjük például, hogy a szerelési díjak, valamint az izzólámpák árai már is tetemesen leszállittattak, mert amig egy 1 wattos izzólámpa ára 10.500 K, plus 8 °/o forgalmi adó volt, ma 9.400 K-ban állapíttatott meg, illetőleg szál­líttatott le. A Rt. igazgatósága közli velünk, hogy csakis a nála beszerzett izzólám­pákért és közegei által vállalt szerelé­sekért vállalja a teljes felelősséget. Miután ily nagy üzemnek helyes vá­gányokra való terelése nemcsak sok munkát, fáradságot ós pénzt igényel, hanem időt is, a Rt. igazgatósága a város közönségének egyelőre szives tü­relmét kéri. Egy uj történelmi munkáról. Thewrewk-Pallaghy Attila: Esztergomi Tanácskozmány 1860-ban. Esztergom múltjára is fontos adatokat tartalmazó füzet hagyta el a sajtót e napokban Thewrewk-Pallaghy Attila államtudor, miniszteri fogalmazó tollá­ból, amely az abszolutizmus korának egyik fontos eseményéről, az 1860-ban Esztergomban tartott alkotmányjogi ér­tekezletről közöl részletes ismertetést. Különösen aktulális ez a tárgy nap­jainkban, mert hiszen három év előtt a kormányzó jelenlétében tartottak hasonló értekezletet a budai kir. várpalotában s jelentőségével, következményeinek meg­vitatásával a napilapok bőven foglal­koztak. A szerző tanulmányával a szabadság­harc leverésétől a kiegyezés megköté­séig terjedő korszak teljes megvilágítá­sához kíván hozzájárulni s művében rá­mutat arra a köztudomású tényre is, hogy az esztergomi érsek milyen ki­magasló tényezője volt mindéakor ha­zánk állami életének. A primási levéltárban végzett kuta­tásaival teljes fényt derít a szerző eme értekezlet lefolyására ós fontosságára, melynek következménye az 1861-ik évi országgyűlés egybehivása volt. A mű függelékéül reánk, esztergo­miakra különösen érdekes névsor kö­vetkezik, amely a tanácskozmányra egybegyűlt vendégeknek ós esztergomi szállásadóiknak névsorát tartalmazza, így megtudjuk, hogy Andrássy Gyula gróf Frey Vilmosnál (Buda-utca), Eöt­vös József báró Lipthay kanonoknál, Majláth György tárnokmester és Seny­nyei Pál báró a kisrezidenciában stb., stb. voltak elszállásolva. A mű Budapesten jelent meg Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedésének bizományában, a m. kir. állami nyomda betűivel. H. I. HÍREK. Túri prelátus a pápánál. Túri Béla prelátus-kanonokot, aki a szent óv meg­nyitására Rómába utazott, hétfőn a déli órákban XI. Pius pápa külön ki­hallgatáson fogadta. A prelátus ez al­kalommal diszkötésben átnyújtotta Őszentsógónek Dedek-Crescens Lajos prelátus Monumenta Ecclesiae Strigo­niensis c. hatalmas művét, amelyet a bíboros-hercegprímás adott ki arany­miséje emlékére, s amelyet ez „Eszter­gom" részletesen ismertetett. A szent­atya rendkívül kegyesen fogadta az ér­tékes művet, valamint a hercegprímás­nak és az esztergomi főkáptalannak a szent óv és az ünnepek alkalmával nyilvánított hódolatát. Melegen érdek­lődött a hercegprímás hogylótóről ós nagy szeretettel emlékezett meg Magyar­országról, melynek emlékét és sorsát szivén hordja és áldását küldte a ma­gyaroknak. Diszérem adományozás. A Budapesti Közlöny f. évi 1. száma jelenti, hogy a Gödöllőn 1911. évi május 27-ik napján kelt legfelsőbb felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25 éven át kifejtett érde­mes tevékenység érdemes jutalmazására alapított diszórmet kászonjakabfalvi László István Komárom- és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vár­megyék tűzrendészed felügyelője részére adományozta. Egyházmegyei hir. Geiszt Alajos budapesti hitoktató lelkipásztori szolgá­latra Amerikába elbocsájtátott. Szentségimádás Vízivároson. Vízke­reszt ünnepén a vízivárosi plébánia­templomban szentségimádás van. Reggel 6 órakor szentségkitótel, a délelőtti órákban 11-ig szentmisék. Délután 5 órakor prédikáció, utána ünnepélyes litánia szentsóijbetótellel. Szilveszterest a Kaszinóban. Az Esz­tergomi Széchenyi Kaszinó Szilveszter­estje meghitt, családias összejövetel volt, amelyet De Pott Gusztáv ós Fekets László ötletessége és ügybuzgósága ní­vós, szórakoztató műsorral fűszerezett. A műsor három egyfelvonásos bohózat­ból ós szép zeneszámokból állott. A színdarabok közül az „Őnagysága tele­fonál" című bohózatban Marosi Manci és De Pott Gusztáv voltak a főszerep­lők, mellettük Marosi József és Philipp József jeleskedtek. Harsogó kacagás közt folyt le az „Őfensége szobája" c. bohózat, amelyben dr. Boncz Nándornó, Fekets László ós Etter Kálmán játszot­tak pompás betanultsággal. Sok derűt keltett „A moly" c. tréfás jelenet is, mellyel Rumy Lajosnó, Jókay Sándornó, De Pott Gusztáv, Fekets László ós Etter Kálmán tartotta szüntelen derültségben a közönséget. A gazdag műsort dr. Zsiga János zongoranyitánya, Rumy Lajosnó és Kálnai József pompás táncos jele­nete, melyet dr. Schleiffer József kísért zongorán, Pókh Gyula órséssel teli ma­gyar nótái ós Scialkház Berti művészi füttyszólói töltötték ki. Éjfélkor Hajdú István elnök emelkedett beszédben kí­vánt boldogabb újesztendőt a jelen­voltaknak ós a sokat szenvedett ma­gyar hazának. A közönség ezután el­énekelte a Himnuszt. Külön meg kell emlékeznünk De Pott szellemes konfe­rálásáról, mely maga is felért megannyi hatásos magánszámmal. A Tanult Férfiak Mária-Kongregációja f. hó á.-én, vasérnap d. e. 8 órakor tartja közös szent áldozását a szent Ferenc-rendiek templomában. Szíves megjelenést kér a Vezetőség. FIGYELEM! Lapunk legközelebbi szám a közbeeső ünnep miatt technikai okok ból csak jövő vasárnap jelenik meg I A Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet a helybeli népkonyha céljaira f. hó 5-ón (hétfőn) este 7 órakor a Fürdő-vendéglő nagytermében műsoros teaestélyt ren­dez, melyre Esztergom ós a vidék kö­zönségét ezúton hivja meg az egylet Elnöksége. A belépődíj 15.000 K, me­lyért azonban teát ós hozzávalókat is ád a rendezőség. A Jókai-centennárium megünneplése Esztergom-Komárom vármegyében. A vármegye legutóbbi rendkívüli közgyű­lésének tárgysorozatában helyet foglalt a Jókai centennárium megünneplésének ügye- Jókai Mórnak, a legnagyobb magyar mesemondónak, a világhírű ma­gyar írónak, kinek műveit a világ ösz­szes művelt nyelvére lefordították az emberiség gyönyörködtetésére, erre az évre esik százéves születési évfordulója. Esztergom-Komárom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyének különö­sen ki kell vennie részét a kegyeletes ünneplésből, amennyiben Jókai Mór Komáromban született. A közgyűlés lelkesedéssel járult hozzá az indítvány­hoz ós az ünnepségek előkószitósóre a törvényhatósági bizottság kebeléből bi­zottságot küldött ki. A turisták Szilveszter-estéje, miként az előző években, legutóbb is kiválóan sikerült. A turista dalárda pompás balatoni nótái ós Walter Béla ötletes konferálása nyitották meg a gazdag műsort Hajnali Kálmán karnagy veze­tésével. Majd Kemény Miklós ós Du­dás Zoltán adták elő nagyszerű humor­ral a „Vélemény dolgában" c. népies párjelenetet. Zelenyák Ferenc nagy, tet­szést keltett szólóéneke után az „Őfen­sége szobája" cimű kacagtató szini je­lenet következett, melynek szerepeit Paczolay Bözsike, Kapus Mihály ós Dudás Zoltán adták a közönség szün­telen kacagása közben. A dalárda újabb szép éneke utáfi az est szenzációja kö­zetkezett. A kis Pokorny Mariska, az egyik hírneves fővárosi balettiskola te­hetséges növendéke, akit városunkhoz rokoni kötelékek fűznek, adott elő re­mek szóíótáncokat, amelyekkel a ter­met zsúfolásig megtöltő közönség alig tudott betelni. Egy kis szünet után nővérével Pirikével egy finom tánc­duettet is adott elő, amely szintén per­cekig tartó taps vihart eredményezett. A kis táncművósznőnek szép jövőt jó­solhatunk. A tets^észaj elülte után Farkas Imrének: „A kis kadett" c. egyfelvonásos operettje került műsorra, amelynek kedves dallamai, hol kacag­tató, hol érzékeny jelenetei megérde­melt nagy hatást keltettek. A darab egyetlen női szereplője Kubányi Mancika volt, a főszerepekben pedig Oláh János ezredese, Gálicz József kadettje ós Ke­mény Miklós nagyszerű privátdienerje csaltak elő szüntelen tapsokat. A hatá­sos szám után Homor Imre százeszten­dős jövendőmondója mutatta be az el­múlt óv kimagasló városi ós turista­egyleti eseményeit ós a jövő eshetősé­geit szóval ós tréfás rajzokban. A gaz­dag műsort ismét énekszám, majd vi­dám tánc követte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom