ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-12-25 / 97. szám

bekar, mozi, s főleg a sok jó elöljáró, idvesnővérek s az igazgató bácsi arajos szive és leleményes szeretete mindlind a gyermeki lélek boldogitását |unkálja. Bauer József intézményesen akarta a jermektelep mostani szellemét biztosilini, azért nagy leikének rokonait, Don (osco fiait hivta meg helyébe s a saléziánusok világhirű pedagógiai örökjére juttatta az intézet vezetését, lauer ismét vándorbotot vesz kezébe, most már harmadízben, s megy a töretlen ugarnak, jelen esetben Visegrádra, hogy ott is új, virágzó gyermektelepet létesítsen az ő nagy alkotó, szervező talentumával, főkép pedig az ő aranyos kedélyével ós a gyermekért rajongó áldozatos nagy szivével. Örülünk, hogy megismertük, tőle gazdagabbak lettünk. Isten áldása kisérje újabb önzetlen nemzetmentő nagy munkájában ! Német István. Fontos döntvények a magánalkalmazottak foglalkoztatása körül Közli: KARIKÓ IMRE, győri kereskedelmi és iparkamarai titkár. Az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek, továbbá a kereskedősegédeknek szolgálati viszonyát szabályozó és még ma is érvényben levő .920. óvi 1910. M. E. szám alatt kelt kormányrendelet tudvalevőleg csak ke(*et-rendelet, mely csakis a fontosabb mazottja kölcsönös megállapodásával kikötött renumeráció a megállapított feltótelek szerint megilleti feltétlenül az alkalmazottat ós az a körülmény, hogy erre vonatkozó igényét az alkalmazott nem azonnal az esedékesség időpontjában, de nem túlságos hosszú késedeórdéseket tárgyalja, viszont a rendelet-1 lemmel érvényesítette: jogvesztő hatású nem lehet és a renumerációra az alkalmazott igényt tarthat. Ha az alkalmazott főnöke beleegyezése nélkül mással is fog átkozik, ez felmondási ok. Valamely kereskedelmi alkalmazott felmondás nélkül azonnal elbocsátható, ha főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik. Az alkalmazott mentségéül nem szo'gálhat az a körülmény sem, hogy a kereskedelmi ügyi leteket csak szívességből kötötte és a működés a főnöknek kárt okozott-e avagy nem. (0. 615/1892.) )en nem szabályozott konkrét esetek; tz illetékes munkaügyi biróság által j tülön-külön nyertek elbírálást. Mivel a muukaügyi bíróságnak és j legfelsőbb fórumon a m. kir. Kúriának | jgyes konkrét esetekben hozott hatáIrozata sokszor fontos kérdéseket dönt

1 az ipari ós kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek, valamint a kereskedőisegédeknek szolgálati viszonya köréből, lehány ilyen határozatot röviden ismeríetek: lAz elbocsátás oka az alkalmazottal feltétlenül közlendő. A felmondíisnólküli elbocsátásnál a I munkaadónak feltétlenül meg kell jelölni Iviiagosan azt az okot segédje, vagy alkalmazottja előtt, mely miatt őt a szolgálatból azonnal elbocsátja, mert per lesetón a munkaadó igazolni tartozik nemcsak a felmondásnélküli elbocsátás törvényes okát, de azt is, hogy az azonnali felmondásra jogosított okot az alkalmazottal az elbocsátás alkalmával közöite. Amennyiben a munkaadó ezt nem tudja beigazolni, úgy még törvényes felmondási ok esetén sem érvényes a felmondás. (C. 115/1890. ós 1139/1898.) A főnök sértegetése felmondási ok. Ha egy alkalmazott saját főnökét „sviudler" vagy más sértő szóval LGYtegeti s a sértegetés miatt az alkalmazott becsületsértésért el is Ítéltetett, úgy az jogos indok a felmondásnélküli elbocsátásra. (C. 947/1909.) Az alkalmazott jövedéki kihágása nem ok a felmondásra. Egy alkalmazott tiltott dohányt használt, s abból másoknak is juttatott, tehát jövedéki kihágást követett el, azonban ez a kiüágás a munkaadónak nem nyújthat jogot arra, hogy az illető alkalmazott szolgálati viszonyát minden további kötelezettség nélkül megszüntesse. (C. Si027/1890). A felmondási jogot a munkaadónak azonnal érvényesíteni kell, mert különben elévül. Amennyiben a törvényes rendelkezések figyelembevételével valamely munkaadónak oka va

r

<y joga van alkalmazottját a szolgálatból felmondási idő nélkül az illetményei kiszolgáltatásának beszüntetése mellett azonnal elbocsátani, úgy e joggal a muukaadónak az eset felmerülésekor azonnal élnie kell, különben az alkalmazott illetményeinek kiszolgáltatását később jogosan meg nem tagadhatja. (C. 1901—111.—27.) A kikötött renumerációra az aíka ma zottnak feltétlenül joga van. A m. kir. Kúria P. II. 812/1925. szám alatt kelt ítéletével néhány héttel ezelőít leszögezte azon elvi jelentőségű határozatit, hogy a munkaadó ós alkatEsztergom harminc év eloii Az „Eszter-om" o'ső évfolyamát forgatva, lelki szemeim elölt megelevenült a harminc év előtti Esztergom, amelyet csak egy-két fénykép őriz becses ereklyeként a Történelmi Múzeum falain vagy magánosok birtokában. A képes levelezőlapok ma sora tüntetik fel a város minden érdekességét, akkor pedig még egyáltalán nem voltak. Műkedvelő fényképészeink, festőművészeink sem jártak-keltek akkoriban ú y mint manapság. Nem csoda, ba csak vázlatos rajzokban tudjuk az akkori Esztergomot nem ismerő olvasók elé varázsolni a várost. Azok részére, akik még élénken emlékeznek vissza az elmúlt harminc esztendőre, bizonyára jólesőn hat a mult fátyolának halk fellebbentése ós a kedves ifjúkori emlékek viss/.aidézése. 1896-ban, a Millenium évében vagyunk. Esztergom is mozgalmas életet e

1

. Tervek születnek és halnak, úgy, mint ma ; emberek sürögnek-forognak az utcán, a fórumon, a báltermekben, mint ma; büszkélkednek, hatalmaskodnak, veszekednek és háborognak ta'án jobban, mint mR, de hát még akkor „békeidő" volt — megtehették ! A hatalmas „Mária Valória-hid" az első telet éli. Zajlik a jég a Dunán és az esztergomiak, párkányiak, akik a régi hajóhidhoz vannak szokva, kíváncsian lesik, megbirják-e a gránit-hidlábak a küzdelmet a zajió jégtáblákkal. A lap büszkén jegyzi fel, hogy „a dunai állandó vashidnak érdekes ritka szemlélője és tanulmányozója volt e napokban. Amerika egyik legmerészebb koncepciójú technikusa Lindenthal Gusztáv, a newyork North-Bridget Comp főmérnöke európai útjában Budapestről felrándult városunkba, hogy az újonnan épült hidat megszemlélje." Ha már a hidaknál taríunk, mindjárt feljegyezzük, hogy a szigetről Vízivárosra még a „vizivárosi cifra hid"-on közlekedhettek az emberek, amely kékfehérre festett karfáival primaciális jelleget tüntetett fel. A mostani új hid fölállításáról 1896. óv őszén esett komoly; szó. A másik „cifra-hid" is állott még ekkor, hiszen ez csak a háború előtti Kisduna-kotráskor tünt el hosszú időkre. Megvolt a Hóviz-patak is, amely a mai névtelen tér hátulsó részén egy hatalmas lyukból bújt elő ós téli időben erősen párologva sietett a Kisdunába. Felette hatalmas cölöpökön a fából, deszkából készült hatalmas vágóhíd állott, amelyből állatvágás idején a Hóviz-patakba ömlött a vér és hosszú sávban pirosra festette a Kisduna alsó részének vizét is. A vágóhíd csakhamar Szentgyörgy mezőre kerül. Ahol a tér ma a Ferenc József útra kitorkollik, állott a. „Krino'in-hid" is, amely arról volt hires, hogy állandóan pocsolya volt a tetején. Kövei az utca torkolatánál még ma is láthatók. A Cifra-híddal egyidejűleg rombolták le közvetlen a háború előtt. A Kisduna nevezetessége volt a Korányi-féle fauszoda, amelyet ezen évben a Nagydunára akartak áttelepíteni annál is inkább, mert „az új vashidról (Lőrinc-hid!) a fürdőző közönséget nagyobb vízállás esetén kényelmesen lehet látni, ami közerkölcsiségi szempontból is kifogásolandó." Mit szólnának ma a strandfürdőre az akkori esztergomiak ? Az uszoda egyébként e nyáron magától is megindult s a benne fürdőző katonák vették elejét teljes tönkremenetelének. A közeli „Lőrinc-kapu-utca" ez évben kap egyik oldalára tisztességes gyalogjárót, „amit oly áhítozva vártunk, mint a tavaszt," irja róla az „Esztergom". Kövezés dolgában egyébként is sok kívánni valót hangoztatnak ekkoriban a közélet emberei. A Széchenyi-tér még macskakövekkel van kirakva. A Simor János-utca és a Szent Anna-tér (Rudnay-tér) ekkor kap kövezést. A lap felpanaszolja, hogy a Szent Tamás-kerületben levő Kislévai-u., (a mai Batthyány Lajos utca) „melynek helyrehozatala érdekében a polgárság már régen folyamodványt nyújtott be, oly sárfészek, hogy esős idő alkalmával egymást húzogatják ki a sárból az omberek ós ha esetleg temetésnek kellene ott lenni, akkor azt jobb ós derültebb időkre kell elhalasztani, mert megközelíthetetlen." A város képi különben egyre csino sodik. Ujságo ja a lap, hogy „Lindtner János a piacon levő házát nagyobb szabású kávéházzá fogja átalakítani s a járdán asztalokat és székeket elhelyezni" (Központi kávéház.) A szórakozni vágyó esztergomiakat nemcsak az új kávéház, hanem a Primáskert is vonzza, ahol a 26-ik gyalogezred zenekara térzenét szokott adni. Áll még a nyári szinház is a mai Korona-kerfc-mozgó helyén, ahol „városunk dalos pacsirtája" Perényi Margit is vendégszerepel. A legszebb és legkedvesebb szórakozást mégis csak a Kovácspatak nyújtja, ahol a propellertársuiat „nagyobb szabású építkezést létesít. Többek között tágas tánchelyiséget, vendégszobákat építenek, kutat fúrnak s minden tekintetben kellemes ós kényelmes kirándulási telep fog a közönség rendelkezésére állni." Sijnos, ma e szép beruházások a cseheket boldogítják ! A modern technika vívmányai is döngetik erősen a város kapuit. Ámbár Horváth Mátyás főgimnáziumi tanár előadását a „világhírű s a phisika terén korszakot alkotó Röntgen-sugarakról" aránylag gyér számú közönség hallgatja végig, a varos képviselőtestülete már erőj modern érzéket árul el azáltal, hogy „tanulmányozza" a villanyvilágítás kérdését, ajánlatokat kór be, bizottságot aiakit. Az eszme azonban még évekig érlelődik. Az első mod is megjelenik a Simor János utcában felállított „Theatrum Mundi" (Mechanisches Grand Theater) nevű vándor sátorópületben, amely egyelőre laterna magikára felszerelt forgó arabeszkeket ós komplikált gépezetekkel hajtott bádogalakokat szerepeltet, de annlyek a publikumnak igen tetszenek. Legnagyobb ós legfontosabb eseménye azonban ezen esztendőnek a Budapest—esztergomi vasútvonal megnyitása. A vonat rendszeresen ez év november 2-tól közlekedik s reggel 4 óra 42 perckor, délben 1 óra 40 p. és este 7 óra 06 perckor indul Budapestre, ahová két óra alatt elér, A fásítás is folyik, akárcsak napjainkban. Brutsy János 7000 tölgycsemetét ültettetett el a Hármas-kútnál a millenium emlékére. A várhegy vizivárosi oldalán pedig „már nem is fák, hanem erdő, mert igazán millenáris erdő az, amelyet a Bazilika-hegy észak nyugati lejtőjón a szemináriumi aligazgató úr ültet. 50 hársfa, 1300 fenyő, 60 rózsatő ós közel 4000 bokor már csak elég emlékezetes s a szemet gyönyörködtető ligetet varázsol a Dunára hajló lejtőn." Középületeink gyarapodásáról is szó* esik, sőt új középületek létesülnek. Igy ebben az évben avatják fel a Kath. Kör új házát nagy ünnepélyességgel a Széchenyi-téren. Eddigi kath. köri épület gyanánt a Bibliotékával szemben levő primási épület szolgált. Az új kör szomszédságában a Kath. Legónyegyesület is új szók házat kap, amelynek megnyitásakor Csepreghynek a „Magyar fiúk Bécsben" c. színdarabját adják elő, melyet 1865-ben adtak először, a Legónyegyesület megalakulásakor. A Legény egyesül étnek Csernoch János az elnöke s alig van az „Esztergoménak száma, amelyben az itt virágzó egyesületi élet egyik vagy másik eseményéről szó ne esnék. A kir. járásbíróság helyén, ahol ma Esztergom egyik legdíszesebb középülete emelkedik, akkoriban még az alacsony falú, óriási fakult csoréptetejü Saskaszárnya állott, amelynek egyik üres termében és máig is beépítetlen udvarán, a szentferencrendiek épületének második emeletén ideigleneseu elhelyezett főgimnázium ifjúsága tornagyakorlatait ós ünnepélyeit tartotta. A kir. járásbíróság hivatalai a város több helyén szerteszórva voltak. Magos Sán* dor kir. ítélőtáblai biró beadványára a vros vezetősége foglalkozott az új járásbirósági épület elhelyezésével s a mai Kolos-kórház helyét javasolta. A közvélemény már ekkor a Saskaszárnya mellett döntött, mert a kijelölt hely „nagyon kivül esik a városon s kukorica és szőlőtermelésre igen, hanem járásbirósági épület emelésére épen nem alkalmas. Ha ezek után a járásbíróság nem kap ingyentelket, átmegy Párkányba". A város húzódozása a Saskaszárnya átengedésétől érthető, mert e helyet 60.000 frt.-ra értékelték, amit ingyen nem szivesen akart átengedni. A reáliskoláról is szó kerül, melyet „legjobb volna átadni az államnak." Az akkori nógyosztályú „alreáltanoda* a mai Deák Ferenc-utcaij; elemi iskolai épület emeletén volt elhelyezve. Emlékét a mostani rajzterem még most is őrzi. A „gymnázium" épületének újjáépítésével, amely nag7 sárga falaival elhagyottan állt a mai helyén s életveszélyes voltánál fogva benne nem volt szabad tanítani, ugyancsak az évben kezdenek foglalkozni, mint azt az „Esztergom" júl. 19.-Í száma bejelenti. Szentgyörgymezőn Vaszary primás 5000 frt.-on a leányiskola részére két új tantermet építtet „hallván ama szorult anyagi viszonyok felől, melyek között városunk tengődik." Művészi alkotások tekintetében ii maradandó emléket hagyott napjainkra ez az esztendő. A. főszékesegyházban Stróbl Simor szobra ós a gyönyörű Szt. Márton oltár, Kiss György legremekebb műve, a belvárosi plébánia-templomban pedig Vaszary János hatalmas művészi oltárképe (660 cm magas, 360 cm szóles) hirdetik a millenium évének emlékét. Az oltárképen Vaszary János 14 hónapig dolgozott. A millenium ragyogóan fényes ünnepei, amelyeket a város, a vármegye, az egyesületek és iskolák rendeztek, csakhamar lezajlottak.