ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-11-25 / 90. szám

XXX. évfolyam, 90. szám Ára 1500 korona Szerda, 1925. november 25 Megjelenik hetenkint kétszer • szerdán ós vasárn&p. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. •Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, A Érdekes véletlen, hogy amikor az ország művelt közönsége ünnepet ül Herczeg Ferenc: „A hid u cimű nagyszabású színművének színházi bemutatója alkalmából, Esztergom városát is hid foglalkoztatja. Herczeg Ferenc A 7mZ-ja szimbólum. A Lánc­híd, mint az 6 és új Magyarország közti összekötő kapocs szerepel a darab izgalmas jelenetei, fordulatos és mélyértelmű aforizmái felett. A mi hidunk is szimbólum khetne. A kis­dunai „Cifra"-hidat akkor bontották le, amikor Magyarország felett a vészfelhők már-már tornyosultak s Esztergom nem is sejtette, mily bús jövőt szánt részére a kifürkészhetet­len Végzet. Most, hogy az átszen­vedett katasztrofális viharok némileg leosillapultak, mint a sziopompás égi híd, a szivárvány, úgy jelenik meg a közügyek még eléggé felhős egén a „Cifra"-hid új terve, amelyet Varga Kálmán primási mérnök nyúj­tott be városhoz. A városházán a híd tetszetős rajza él műszaki leírása a kisérő levéllel együtt élénk érdeklődést keltett. Mtgvalósitásához nagy reményeket egyelőre a tervező sem fűz, mert kisérd levelében — a tervet saját tulajdonául tekintve — hat héten belül válaizt kér, meghatalmazza-e a város őt a kiviteli tervnek elké­•zitésére ? Kétségtelen, hogy a híd a régi helyén felépülve, a terv sze­rint tetőzettel, feljáró toronnyal ellá­tottan városunk új nevezetessége lehetne, ós felépítése egyben a város anyagi helyzetének nagymérvű meg­jobbulását is jelentené. És habár a régi hid lebontásakor igent tétetett egy új hid mielőbbi elkéizitétére, a közbejött zord idők annyi új köve­telést, szükségletet vetettek felszínre, hogy ma a híd tsak mint jámbor •zándók lebeg a közügyek felhői felett. Gyönyörködtünk a szép terven, megdicsérjük a tervező önzetleD, gondol, a szülőváros nagy szerete­tére valló és nagy szakértelemmel elkészített munkáját, lelki szemeink­kel szinte látjuk is már a szép építményt, amely mint tájképi neve­zetesség is elsőrangú büszkesége lenne a városnak. Höl van azonban Esztergomnak az a Széohenyije, aki gazdaságilag oly erőt tudna produkálni, hogy a városháza tanács­termének Kossuth Lajosai is mind behódolnának és egyhangú lelkese­déssel , megadjuk "-ot kiáltanának akkor, amidőn a híd költségeiről volna szó ? A tervező művészi munkája iránt azonban elismerésünk kifejezésén ki­vül tartozunk avval is, hogy közön­ségünket a tervvel megismertessük, amelyet a műszaki leírás a követ­kezőkben vázol : A hid tévézésénél a tervező mérnök a már meglevő rógi hídfők kihasználá­sát tartotta szem előtt. Miután ezek a hídfők fahid terhelésére vannak mére­tezve, tehát arra is kellett felhasználni. Vas, vagy vasbetétes betonúid terve­zése esetén ezön rógi pillérek nem ma­radhattak volna meg a híd önsúlya miatt, de mógkevésbbé a mozgó s ön­sú'y miatt, ami túlterhelést jelentett volna. Nem maradt tehát más hátra, mint a gazdaságosság szemmel tartásá­val egy oly fahidat tervezni, mely legalább is 2—3 emberöltőn át (jó karban tartás esetén még tovább is) szilárdul megállja a helyét s a város követelményeinek is teljesen megfelel. Miután a pillérek közti fesztávolság 40 méter, mely egy, két pontban alátá­masztott fahid tervezését már eleve is kizárja, a tervező kénytelen volt oly megoldást keresni, mely a Dunaág jelen­legi forgalmának is megfelelő s a fahid megoldását is lehetségessé tette. A 40 méter távolságot ugyanis akként osz­totta meg, hogy a Dunaág jelenlegi forgalmának lebonyolítására meghagyta annak kikotrott részét, a 24 m széles­séget s ezen szélességre két pontban alátámasztott feszitőmüves hidat terve­zett, melyhez jobbról ós balról 8—8 méteres feszitőműres kisebb hid csatla­kozik, mely a hid középső részével együtt egy egészet képez. A feladat másképeni megoldása lehetetlennek lát­szott. A hid pillérei vörös fenyőből lennó­28—28 cm átmérővel, a foszitőmű 24—16X 2 vörös fenyőből, mig a tá­maszgerendák 13—18 mérettel készülné­nek. A járda talpgerendái, vánkosfái tölgy­fából terveztettek s szögvasak kö/.ó helyeztetnének el. A korlátok, valamint a hid fölé épített tetőszerkezet fenyőfa fedélhéja lehet bármily anyag, leg­alkalmasabb a műpala. Miután a hidat legalább is oly ma­gasra kell épiteni, mint a Szent Lőrinc utcai vashid, a terepviszonyokra való ^tekintettel a hid megoldása csak úgy volt lehetséges, hogy a Csernoch János út felőli migas nivókü önbséget lépcsők beiktatásával kellett leküidanie a ter­vezőnek, mig a szigeti oldalon mind­össze 3 lépcsőfokkal elérhető volt a Csernoch János úti magasság. A hid szélessége 3 m. A hid költségei a faárak nagyságá­ból és az anyagbeszerzés lehetőségeiből alakulnak ki. A Hősök Emlékének ügyét meg­felebbezte a városi tanács Nem ejtik el Lányi Dezső monu­mentális tervét Annakidején megírtuk lapunkban, hogy a városi közgyűlés szótöbbséggel úgy határozott, hogy a Hősök Emlékére nyilt pályázat Írassék ki, amelynek eredményéhez képest új határozat dönt­sön az emlékmű ügyóbeu. Tekintve, hogy ezen határozat végre­hajtása az emlékmű felállításának ügyét ismét hosszabb időre elodázná s a vá­ros tanácsának és szakbizottságának két év óta tartó tárgyalásain megérlelt eredményeket tenné teljesen tönkre, a város tanácsa a vármegye törvényható­ságához föllebbezett ós kérte a szóban­forgó közgyűlési határozat megsemmisí­tését. A föilebbezós, amely dr. Brenner Antal főjegyző műv*?, meggyőzően ecse­teli, mily nagy körültekintéssel járt el a város tanácsa ez ügyben. Legelsőbben helybeli művészekkel próbálkozott, majd kialakult az a vélemény, hogy az em­lékmű a Mária Terézia-utca bejáratánál legyen, amely előtt a vasútról jövő idegenek elhaladnak, amerre a gyakor­latozó honvédség nap-nap után elvonul s amelynek táján a város polgárságáoak azon része lakik, amelynek sorából leg­több esztergomi hősünk vonult a hal­hatatlanságba. Lányi Dezső szobrászművészt kérte fel a város polgármestere oly terv el­készítésére, amely a célnak megfelel s elsősorban monumentális méreteivel hat. Lányi neve jól ismert a hazai szobrász­művészeink között s elkészített tervét nemcsak a művészeti körök, hanem a minisztérium megfelelő ügyosztálya ós a Hősök Emlékének Szakbizottsága is jóváhagyta. E./,en emlékmű felállítása mellett szól még az a körülmény is, hogy anyagá­nak legnagyobb részét, a strázsahegyi mészkövet, a város képes adni s ilykópen a városi kőbánya produktumának szép­ségét és használhatóságát is feltüntetné. Az emlékmű monumentalitása mellett szól az a körülmény is, hogy azon a helyen egy kétemeletes ház magasságá­ban ható, műrészi szempontból feltót­lenül tökéletes alkotás lesz, amellyel a ros uj nevezetességgel gyarapodik. A felebbezés ügyét a december 1-i megyegyűlésen fogja tárgyaim a törvény­hatósági bizottság. *g»«HII T' 'ilMIIIIIIMilÉB—P^«1P m.\ HÍREK A Szabad Egyetem e heti tanrendje Csütörtök, november 26. D. u. 5—6. Wagner János, kir. főigazgató (Budapest,) a) Szárazföldek keletke­zése. (Wegener elmélete.) Első óra. (Hely: főgimn. fizikai terem.) D. u. 6—7. Dr. Mattyasovszky Kasszián, főgimn. igazgató: A légkör fizikája. Negyedik óra: Az időjárás előrejelzése. Időjóslás. (Hely: főgimn. fizikai terem.) Péntek, november 27. D. u. 5—6. Nádler István tanitónőkópző-intózeti igazgató. Pedagógiai problé­mák. Első óra: Az egyházi és világi elem az oktatásban. (Hely: főreáliskola III. oszt. terem.) D, u. 6—7. Dr. Rayman János, főreálisk. tanár: Előadások a zene barátai számára. Negyedik óra: Zenetanulás. (Hely: főreáliskola III. oszt. terem.) Beiratkozhatnak felnőtt intelligens férfiak és nők. Részletes tanrend Buzá­rovits ós Tatarek könyvkereskedésében díjtalanul kapható. Beiratkozás a főreál­iskola igazgatói irodájában I. em., d. e. 10—11 és d. u. fél 5—5 óráig. A szenttamási szegény gyer­mekek napközi otthonáról ne feledkezzünk meg. — Vizivárosi plébániára kérünk minden ado­mányt. Gyászmise. Néhai Dr. Prikkel Marián bencés-tanárért volt növendékei f. hó 25-ón, szerdán d. e. 8 órakor szentmisét szolgáltatnak a szentferencrendiek tem­plomában. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 25-én, szerdán este fél 9 órakor saját helyiaé­góben műsoros Katalin-estét rtndez, melyre m. t. tagjait s a tőlük beveae­(ett vendégeket ezúton is meghívja az elnökség. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Komárom és Esztergom közigazgatási­lag egyelőre egyesitett vármegyék tör­vényhatósági bizottsága f. évi december hó 1-én rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatában szerepelnek többek közt a közigazgatási bizottságból kilépő 5 tag tagsági helyének választás útján való betöltése, a státusrendezési kormányrendelet sérelmes intézkedései ellen való állásfoglalás, a vármegye tanácstermében elpusztított képek máso­latainak megfestetóse, egy vármegyei sutó beszerzése, Zilamegy* átirat* a nemzetgyűlési képviselők mandátuminak meghosszabbítása ellen, Esztergom város határozatai a vízvezeték, Hősök emléke ügyében stb. A gazdag tágysorozatú közgyűlés d. e. 10 órakor kezdődik. Meg akarta verni a beteghez siető papot. Uttló Károly dorogi lakost az ottani csendőrség feljelentette az eszter­gomi kir. járásbíróságon, mert f. hó 15-ón Schweitzer István káplánt, aki kezében az Oltáriszentsóggel beteghez sietett s Uttlót figyelmeztette, hogy emelje le kalapját, fenyegető fellépést tanúsítva meg akarta verni s már kar­ját is ütésre emelte a pap felé. Ilyen gyümölcsöket terem a féktelen szociál­demokrata agitáció. Mi lesz a kiállítási kitüntetésekkel ? Az esztergomi faluszövetsógi kiállításon rósztvett kiállítók közül számosan érdek­lődtek már szerkesztőségünkben, hogy mikor érkeznek meg a kiállítási jutal­mak, elismerő oklevelek? Sokan nem tudják, mily kitüntetést kapnak, vagy Rendkívüli olcsón adjuk kitűnő minőségű lisztjeinket. Ujabb árleszállítást eszközöltünk .„Hangya" Fogy. és Ért. Szövetkezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom