ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925
1925-11-22 / 89. szám
XX. évfolyam, 89. szám Ara 2000 korona Vasárnap, 1925. november 22 ü O ^7 HP T? O A H/í uoL 1 JultuUlTl ——— egjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós asárn&p. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. óvtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a .HUNNIA" könyvnyomdában. Fenn az ernyő — nincsen kas! Esztergom, 1925. nov. 22. A régi jó, háborúelőtti időben sohasem volt akkora divatozás a ruházkodásban Magyarországon — Esztergomot sem véve ki — mint a mai nyomorúságos időben. A kereskedő azért nem tart jó, erős és olosó harisnyát, meit csak az átlátszót, finomat és drágát veszik meg. Egyszerű iparos és munkásleányok hónapokon keresztül kuporgatják a keresetüket, hogy selyemharisnyát és lakkcipőt vehessenek. Soha annyi lakkcipős fiatalembert nem lehetett látni az utcán, mint mostanában. Selyembe, bársonyba öltözködnek az emberek, ha kevesebbet is esznek, ha növekszik is a nyomorúság és ha napról-napra szaporodik is az élettragédiák száma. Elszomorodik az ember, amikor a mai életnek ezt a luiuskavarodását látja, amely alatt az anyagi és erkölcsi romlás örvénye falja áldozatait. Mert hazug ez az élet, amely leránt a kétségbeesés mélyére, sírást és keserűséget hordoz csillogó leple alatt és parfümös légköre megmérgezi az embert, a családot és a társadalmat. A hazug élet után azonban bűnhődés is következik, amint bűnhődéssel jár a sok hamis beszéd és tetszetős köntösbe bújtatott és igy propagált politika, amely nem őszinte és nemes elveket takar és amelynek tartalma kevés, de köntöse alkalmas arra, hogy az emberi önzést szolgálja. Törülték a négymilliárdos tételt a vármegye költségvetéséből A vármegye nem adományozhat ezentúl nagyobb összegeket országos jótékonycélra. Lapunk legutóbbi számának vezetőhelyén ismertettük Komárom- és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának feliratát a nyilvános betegápolás és az állami gyermekvédelem költségeinek a vármegyékre való hárítása ellen. A vármegyei költségvetést négy milliárddal terhelte meg ez a tétel, amelynek kivetése is sértette a vármegye öükormányzati jogait. Szerdán a belügyminisztériumban értekezlet volt, amelyen vármegyénk főispánja és alispánja is résztvettek. Az itt felhangzott felszólalások hatása alatt a betegápolást és állami gyermekvédelmi célokat szolgáló tételt törülték a költségvetésből. Ugyancsak elhatározta a kormány, hogy a vármegyei költségvetésből minden nélkülözhető tételt töröltet. Igy a lehető legminimálisabb összeget hagyták meg a jótékonysági célok támogatására vonatkozó tételnél úgy, hogy ezentúl szó sem lehet arról, hogy a vármegye közönsége valamely országos érdekű jótékonysági akciót pénzbeli támogatásban részesíthessen. Az országos betegápolási és állami gyermekvédelmi költségeket a kormány ezek szerint nem a vármegyék terhére, hanem más alkalmas módon fogja előteremteni. A rádió szabályozása Két évvel ezelőtt az „Esztergom" a rádiót feltűnést keltő cikkben ismertette ós rámutatott annak korszakalkotó voltára. Azóta egyre másra létesültek városunkban a rádiókészülékek ós számuk még mindig szaporodik. Az esztergomi m. kir. posta- és távirdahivatal evvel kapcsolatban a következők közlésére kérte lapunkat: Felhívás a rádió-/evőberendezés tulajdonosaihoz és azokhoz, akik ily állomás létesítését és üzembentartását óhajtják. F. hó 10-én kelt ker. min. 32.250 sz. rádiórendelet értelmében — mely f. hó 26-án lép életbe — felhivatnak 1. azok a fentnevezett állomás tulajdonosai, akiknek már eddig is engedélyokiratuk volt, hogy azokat ujakra való kicserélés végett az alant jelzett időben szolgáltassák be, 2. azok a tulajdonosok, akiknél ily állomás üzemben van, de még engedélyokiratuk nincs, hogy az állomásuk (berendezésük) üzemben tartására 20.000 K-ás p. ü. bélyeggel felszerelt és a helybeli m. kir. postahivatalhoz címzett kérvényben folyamodjanak. A kérvénynek tartalmaznia kell a) a berendezés megnevezését; b) pontos használati hely (utca, szám, emelet, ajtó) és c) rendes (személyes) vagy kiterjesztett használatra kéri. Rendes (személyes) használat a rádióhirmondó (broad-casting) állomások által terjesztett, mindenkinek szóló közlések fölvétele. Az ily berendezés csak az engedélyes magánlakásában létesíthető és csak az engedélyes valamint hozzátartozóinak szórakoztatására, oktatására tartható üzemben. Minden más használat kiterjesztett használat, amely szintén csak a fentnevezett közlések felvételére jogosít. Kiterjesztett használat esetén fel kell tüntetni a kiterjesztés mibenlétét (nyilvános vagy zárt jellegű helyiségben, belépődíj szedése mellett vagy e nélkül). Az engedélyokiratra szintén 20.000 K-ás p. ü. bélyeg kell. Az engedélyokirat kiállítási dija 20.000 K. Használati dij a) rendes használat után havi 30.000 K, b) kiterjesztett használatra havi 45—60—300.000 K. Ily állomások berendezése a jövőben engedély nélkül tilos. Rádióvevő-készülékek előállítására, valamint forgalombahozására engedélyt a kereskedelemügyi minisztertől kell kérni. Ily kérvónyoket felterjesztés céljából a helybeli postahivatal elfogad, amelyhez iparigazolvány vagy hiteles másolata csatolandó. Bővebb felvilágosítást ad a postahivatal távíró-osztálya d. u. 2—5-ig. Ugyanott a kérvények is beadhatók. Illusztris előadó a Szabad Egyetemen. Wagner János, a tanítóképző-intézetek kir. főigazgatója e héten, csütörtökön nov. 26 án d. u. 5 órakor kezdi meg öt órára tervezett előadásait a helybeli Szabad Egyetemen (a főgimnázium fizikai termében). A programm szerint két órán át ismerteti Wegener érdekes elméletét a szárazföldek keletkezéséről, egy órán át fejtegeti a növények ós A Szabad Egyetem e heti tanrendje Hétfő, november 23. D. u. 5—6. Barátosi Balogh Benedek, főv. polg. isk. igazgató, Ázsia-utazó (Budapest): A mennyei birodalom (Kina). Harmadik óra. A kinai nép művészete, irodalma. Kina jövője. (Hely: főgimnázium fizikai terem). D. u. 6—7. Dr. Szabó Vendel, theol. tanár: A középkor méltatása. Harmadik óra. A tudomány és művészet pártolása. A kolostorok működésének kihatása a kai túra terén. (Hely: főgimnázium fizikai terem). Szerda, november 25. (Féltőbb intézkedés folytán a keddi órák helyett): D. u. 5—0. Dr. Csonkás Mihály, főreálisk. tanár: Franciaország nagy irói a forradalom alán. Harmadik óra. Lamartine. (Hely: főreáliskola III. o. terem). D. u. 6—7. Dr. Marczell Árpád, főreálisk. tanár: Az európai irodalom főbb korszakai. Harmadik óra. A renaissance. A klasszicizmus. (Hely: főreáliskola III. o. terem). állatok nemesítésének gyakorlatilag is fontos problémáját, két órán át pedig Keletruméliában nyert utiemlókeit beszéli el. Egyebekben a Szabad Egyetem hirdetése ad felvilágosítást. Réthei Prikkel Marián dr. f Szomorú hirt hozott a táviró csütörtökön délután a helybeli bencés székházba. Réthei Prikkel Marián dr. győri bencés-tanár, az esztergomi főgimnáziumnak hosszú időn át volt tanára Balatonfüreden, ahol több heti fővárosi gyógykezelés után pihenni szándékozott, váratlanul elhunyt. Nevét a magyar nyelvtudományi, etnográfiai ós irodalomtörténeti folyóiratokban sűrűn közölt munkái ós a magyar táncról irt nagy mongrafiája fogják megőrizni az utókor számára. A Pray-kódexről már régebben irt disszertációja máig is hézagpótló munka. Tanítványaira rendkívüli hatással volt tanári ós irodalmi működésével egyaránt. Jó stilisztikát és az irodalom iránt lelkesen érdeklődő generációt nevelt. Közéletünkben tüneményes szónoki tehetsége tette kedveltté, amely csakhamar a városi képviselőséget is megszerezte számára. Laptársunknak, az „Esztergom ós Vidókó"-nek hót esztendeig főmunkatársa volt és szép nyelvezettel megirt cikkeit mindenütt szivesen olvasták. Az 54 óves, életerős paptanárt győri főgimnáziumi igazgatóvá történt kinevezése előtt ragadta el a halál kartársai, ismerősei, tisztelői és nagyszámú tanítványai őszinte fájdalmára. A m gbol dogult temetése Tihanyban szombaton délelőtt folyt le meleg részvét mellett. Az esztergomi bencés rendházat a temetésen László Dániel tanár képviselte. Vasárnapi levél PenyÖMxámitás és hőmérő. A koronának a pengőértékre és viszont való átszámítása kissé bonyodalmas művelet és ennek megkönnyítésére már sokféle táblázatot hoztak forgalomba. Mindenkit érdekelhet az, hogy szükség esetében, ha más nem akad az ember kezeügyébe, ugyanerre a szolgálatra a hőmérő, a legegyszerűbb háztartási műszer is megfelelő. A pénzegység átszámítása ugyanis ugyanolyan átszámítási kulcs szerint történik, mint a Celsius foknak a Reaumur fokra való számítása. Két arány felállítása szükséges: 100 Celsius=80 Reaumur, 1,000.000 korona t vagyis lOOy^lO.OOO korona—<80 pengő. Ilyen vonatkozásban ujabban a pengő* értékszámítási már egyes szellemeskedők elnevezték Reaumur értékszámitásnak. Mindenki bármilyen Celsius és Reaumur fokokra beosztott hőmérőről leolvashatja bármilyen pénzáiszámitását, mindössze Rendkívüli olcsón adjuk xyj^j aSS,,,Hangya" FogyésÉrtSzövetkezet. Esztergomban is mindenki ÖSZI SÖRT iszik!
