ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-09-06 / 69. szám

ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós rasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesziő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Hogyan teremtsük meg az új Magyarországot? Bsztergom, 1925. aug. 29. I. A vesztett háború, a két nemzetelle­nes forradalom tragikus következménye lett a gyászos trianoni béke, amely egyrészt válaszfal a régi és az új Magyarország között, másrészt ellensé­geinktől lerakott alapkő, amelyre az új Magyarországot kellene felépíteni. Ma- már jól ismert az a tény, hogy a nagy-antant 1916—1917-ben megraj­zolta a mai Magyarország térképét. A terv szerint: győzelem esetén magyar területekkel fogják jutalmazni a szö­vetségeseket, a kis-antant tagjait. A magyar társadalom e tervet egyáltalán nem ismerte, a vezetőség pedig — győ­zelem reményében — mindezt lekicsi­nyelte, figyelembe se vette s igy nem indult meg a magyarság életében olyau mozgalom, amely ismeretessé tette volna mindenki előtt a bekövetkezhető ve­szélyt s akkor idejében meg lehetett volna tenni a szükséges óvóintózke­dóseket. Egy egészséges, tudatos magyar szer­vezkedésre annál is inkább szükség lett volna, mivel egy bomlasztó tábor támadt a magyarság életében, amely kirobbantotta az októberi forradalmat, ez pedig a rettenetes proletárdiktatúra talaját készítette elő. Az októberi forradalomnak talán a legnagyobb bűne: a hadsereg szóizül­lesztóse. Itt látom a magyar nemzet tragikumát, amely a történelem foiya­mán megismétlődik s talán 1918-ban volt a legvégzetesebb kimenetelű. A magyar katona négy éven át kü­lönböző harctereken, legtöbbször ellen­séges területeken dicsőségesen vérzett, derekasan megállotta helyét és győzött, de amikor hazáját, otthonát, családi tűzhelyét kellett volna megvédenie az ellenség gyenge, még szervezetlen mp­roknyi csapatával szemben, akkor — a legnagyobb veszély idején — szótbom­lott, eldobta a fegyvert s otthon keser­gett a felbomlás végzetes következmé­nyein. Igy jöttek aztán a nagy háború­ban tönkrevert szerbek, románok és csehek s néhány katonával foglalták el Pozsonyt, Kassát, Kolozsvárt, legna­gyobb városainkat. Alakultak ugyan néhol (Ipolyvölgyé­ben, Erdélyben) nemzeti csapatok, ame­lyek ellenállni próbáltak a betolakodó ellenségnek, de ezek csakhamar felbom­lottak, mivel a kormány őket nem tá­mogatta, sőt feloszlatta. Az akkori kor­mány diplomáciai úton akarta megoldani a határkérdést; ez a rövidlátó politika aztán a szerencsetlen trianoni határokat eredményezte. Ha az októberi forradalom egy tett­erős, energikus kormányt adott volna, amely a veretlen magyar hadosztályo­kat a felszereléssel együtt ügyesen ha­zasegíti s itthon átszervezve a hatá­rokra állítja, ez a hadsereg feltétlen megvédte volna Magyarország integritá­sát s nem jött volna létre ez a trianoni béke ! A nagy-ántántnak akkoriban kisebb goudja is nagyobb volt, mint a magyar akarattal szembeszállni. A nagy-ántant közül egyedül a francia volt az, aki támogatta volna a kis-ántántot. Mar pedig a francia nép és hadsereg akkori lelkiállapota teljesen kizárta a kis-ántánt esetleges anyagi megsegítését. A nagy háborúban talán a francia nép hozta a legnagyobb pénz- és vér­áldozatot s négy éven át országának északi, illetve északkeleti része állandó harctér volt úgy, hogy hatalmas terü­letek vannak még ma is romokban. A háború egész tartama alatt német offenzívától remegett, az 1914-iki augusz­tusi és az 1918 iki márciusi nagy német előretörés Parist fenyegette s a főváros lakossága a föld alá (a földalatti villa­mos állomásaiba) bújt s ott reszketve hallgatta a német ágyúk bömbölését keserűen gondolva vissza az 1870 és 1871-iki porosz megszállásra. Ezt a négy éven át rettegésben élt népet, ezt a négy éven át folyton vérző hadsere­get a váratlan győzelem megmámorosí­totta, diadalmámorban úszott, heteken át összeölelkezve ünnepeit, táncolt ott­hon és az utcákon. A francia diplomáciának pedig az volt a legfőbb gondja, hogy mielőbb ós minél jobban tegye ártalmatlanná félel­mes ellenségét a németet, ó't teljesen a német ügy foglalta le, a többiekét szö­vetségeseire, a kis-ántántra bizta, nekik megengedte, hogy azt tegyenek, amit akarnak. A magyar nemzet eközben úgy félt a nagy-án tantól, mint egy megijedt gye­rek fal a „mumus"-tól, nem mert meg­mozdulni, hanem tótlenül várt, azt remélve, hogy az ellenség „megismerve a magyar igazságot" kedvező békefel­tételeket fog felkínálni?! Ez az ijedtség ós szervezetlenség, főleg a gyenge, erélytelen kormány a proletárdiktatúrát juttatta uralomra, amely nemcsak a magyarság belső ere­jót bénította meg és sorvasztotta, hanem esztelen táraadásaival a cseheknek és románoknak jó alkalmat nyújtott hatá­raik kiterjesztésére, sőt a román bocs­korok a magyar fővárosba is bejöttek „rendet" teremteni, honnét gazdagon megrakodva, Budapest ós környékét alaposan kifosztva vonultak el a trianoni határok mögé. Ezek a tények, ezek a gyászos ese­mények szégyenkezésre méltó lapjait fogják képezni a magyar történelemnek. Ezek teremtették meg a második'Mohá­csot : Trianont, amely következményei­ben talán végzetesebb, mint az első. Ime a hibáink ós mulasztásaiuk főbb vonásokban. Ne érzelegjünk, ne sirán­kozzunk ós sopánkodjunk emiatt, hanem okuljunk a közelmúltból, ismerjük el férfiasan bűneinket, erős'elhatározással, tetterős akarattal, önfeláldozó lélekkel cselekedjünk és dolgozzunk, ha meg akarjuk teremteni az új Magyarországot. (Folyt, köv.) Dr> Ha|á8Z g yu|a mmm A kiállításra szánt helyiségek nagy része már le van foglalva Serényen Jelentkeznek a kiállítok egész Eszter­gom—Homár om megyekői —Budapesten is nagy az érdeklődés — Cryermekszépségverseny és egyén érdekességek a kiállításon — Hnlöiiöseii sokat ígér a művészeti csoport — Domo». Nagymaros, Visegrád, Szob és Esztergom között külön hajó­járat lesz Nem feltűnő, de kitartó ós serény munka folyik az esztergomi kiállítás sikere érdekében, amelyet a Faluszövet­sóg rendez városunkban a helyi rende­zőséggel és a Stefánia Szövetséggel karöltve. Aki jobban beletekint a ren­dezőség munkálkodásába, amely ma még csak levelezésekből, utánjárásokból, tanácskozásokból, rábeszélésekből, csen­des telkesítésekből, zajtalan tanácsko­zásokból ós tervezésekből áll, annak elismeréssel kell lennie a város és megye érdekében készülő értékes ós nagyarányú teljesítmény iránt. Hétfőn délután értekezlet lesz a vá­rosháza nagytermében az összes csoport­vezetők ós érdekeltek bevonásával, amelyen jelen lesz Balog faluszövetsógi igazgató ós Radnóti főtitkár is. Ezen az értekezleten már kibontakozhatik a kiállítás képe ós az egyes csoportveze­tők beszámolhatnak a további jelentke­zésekről ós csoportjuknak a kiállításon való részvételéről. A szótküldött felhívásokra most már sokan jelentkeznek értékes kiállítási anyaggal. Feltűnő, hogy a gazdák eddig aránylag még gyéren jelentkeznek, noha a város ós vármegye tetemes része földmives lakókból áll. Az elemi népiskolák igazgatói az egész város ós megye területéről szom­baton délelőtt nagy megbeszélő értekez­letet tartanak a kir. tanfelügyelő elnök­letével. Az esztergomi és piszkei iskolák, további az ipariskolák már eddig is szép anyaggal jelentkeztek. Az erdészeti ós bányászati csoport szintén szépen készülődik. A Hangya szövetkezet is bejelen­tette a kiállításon való részvételét. A Kath. Ipari Nőegylet káka- és egyéb munkái számára egy egész szobát fog­lalt le. A hercegprimási ós basaharci tégla­gyárakat, a Rottár, Hunnia, Schenken­gel, Mráz, Oitósy, Heischmann, Wascha Stb. cégeket szintén ott látjuk a kiállí­tók között. Morvái Ödön szőlőcsemetók­kel fog szerep öl ni, Kiss János pedig saját nevelésű galambjaival. A Tatatóvárosi Keresztény Polgári Kör érdekes régiségeket hoz a kiállí­tásra és 48 tagból álló dalárdája a ma­gyar dal szépségeit fogja bemutatni. A városháza nagytermében lesz az egészségügyi csoport, ahol érdekes gyermekszópsógverseny lesz, amelyre máris 100 gyermek jelentkezett. Nem utolsó érdekessége lesz a kiállí­tásnak a budapesti Magyar Minimai Rt. bemutatkozása, amely tűzoltókészü­lékót mutatja be úgy, hogy tüzet rög­tönöz és ezt készüléke segítségével mind­járt el is oltja. Becker Pál gépészmér­nök Budapestről pedig saját találmányú izzólámpáit fogja bemutatni. A gimnázium épülete, amely már tel­jesen le van foglalva erre a célra, a faluszövetsóg kiállításán a város ós vár­megye szellemi kultúrájának termékeit mutatja be. Itt be'yezkednek el a mű­vészet ós iparművészet, régészet ós vá­ros-történelem meg a cserkészet cso­portjai, esetleg itt kerül bemutatásra az iskolák élete. Az ügyek intézésére ós rendezésére alakult bizottságban különösen Hellebrand Béla főgimnáziumi tanár buzgólkodik, aki főként a művészet ós iparművészet ügyeit karolja fel. A régészet és város-történelem csoportjá­ban kerül a közönség elé Brenner Fe­renc gyűjteménye, a főgimnázium és más műgyűjtők kollekciói, érmek, pén­zek és plakettek, bankjegyek ós bélye­gek, esztergomi vonatkozású metszetek, könyvek, oklevelek, kiváló férfiak kéz­iratai, pecsétek, régi fegyverek ós szer­számok, antik ékszerek, agyag ós por­cellán tárgyak, régi bútorok, szőnyegek ós ruhák, végül háborús gyűjtemények, melyekben a 48-as emlékek is elhelyez­hetők. A bizottság ezúton is bizalommal for­dul Esztergom város ós vármegye meg­értő közönségéhez, hogy a kiállítás si­kere érdekében — ami egyúttal a város ós vármegye renoméjának ügye — szí­veskedjék kiállítható tárgyait a kiálli­A „Hangya' 5 Szövetet üzleteiben vásárol legolcsóbban! Fűszer-, gyarmatárú, terményára, bor, csemege, borpárlat, rum és Jikőrfólék ! Előzékeny kiszolgálás! Váci Kiss Károly telA ^^X^^i muzsikál a Korona-kávéházban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom