ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925
1925-08-09 / 61. szám
XXX. évfolyam, 61. szám Ára korona Vasárnap, 1925. augusztus 9 ESZTERGO Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Egy kiváló angol iró Magyarország integritásáért Hannay kanonok Anglia egyik legnépszerűbb irója könyvet irt Magyarországról. A könyv most jelent meg Londonban „Vándorúton Magyarországon" címen. A kiváló iró, aki mint a budapesti angol követség lelkésze két évet töltött Magyarországon, ismeri a magyar viszonyokat s tisztán látja azt a rettenetes helyzetet, melybe a békeszerződések Magyarországot sodorták s amelyek életlehetőségeitől fosztották meg nemzetünket. Bár könyvében sokszor elfogult ós itt-ott le is becsüli a magyar erényeket, mégis annyira értékes tanúságtétel ez a könyv Magyarország igazsága mellett, ami felett napirendre tórDünk nem lehet. A könyv tudós szerzője alaposan ismeri a magyar történelmet s igen érdekes következtetéseket von le históriánk döntőfontosságú eseményeiből, ismeri azokat az; aspirációkat, melyeket a történelmi idők során különböző irányokból támasztottak az ezeréves ősi magyar határok ellen. A trianoni béke következtében támadt lehetetlen állapotokat megdöbbentő statisztikával, a megszállott területek magyarságának helyzetét ismerteti megdönthetetlen tényekkel. Illusztrálja s megállapítja, hogy a jövő tekintetében Magyarországra nézve csak két eshetőség van. Minthogy a békeszerződés rendeltetéseiből hiányzik a stabilitás minden valószínűsége, világosan látszik, hogy Középeurópa térképét a közel jövőben újra kell rajzolni. A veszély most abbin van, hogy az új rendszert egy másik háborúval fogják elérni. Mi lesz akkor a sorsa Magyarországnak ? Egyszerűen lehetetlen, hogy Magyarország jelenlegi állapotában maradjon meg. A mostani határok nem alapszanak elveken, sem gazdasági, sem nemzeti, sem földrajzi elveken. A biztosságnak 'S szilárdságnak sehol semmi nyoma. A magyarok nem törődhetnek bele soha olyan megoldásba, amely kereskedelmüket megnyomoritja és három millió magyart borzalmasan elnyomó idegen kormányok uralma alatt tart. Magyarországra nézve az egyik lehetőség az, hogy vagy logikus módon teljessé teszik a békeszerződéseket s akkor Magyarország teljesen eltűnik a térképről, vagy pedig Magyarországnak vissza kell nyernie azt a poziciót, amelyben nemzeti élete lehetséges. A válasz erre a kérdésre inkább Magyarországtól függ. Ha Magyarország nemzeti érzését továbbra is megtartja és bátran, önérzettel, kitartással küzd ós dolgozik, vissza kell kapnia ősi történelmi határait. A községek vásárait nem helyesli a Mezőgazdasági Kamara Nap-nap után fordulnak községek oly irányú kérelemmel a Dunántúli Mezőgazdasági Kamarához, hogy a község részére vásártartás engedélyezése iránt beadott kérelmüket támogassa. A Kamara azonban köz- és magángazdasági szempontból nem tartja célravezetőnek, hogy a megyék majd minden községében vásártartás engedélyezFelhívás Esztergom—Komárom-megye polgáraihoz! Légyen ott a kiállításon minden, ami magyar munka Az esztergomi nagyarányúnak Ígérkező, szept. 20—22.-én tartandó faluszövetségi kiállításra, amelynek fővédnökségét Dr. Csernoch János hercegprímás és Mayer János földművelési miniszter vállalta, a következő lelkes felhívás bocsáttatott ki: Az esztergomi hidat a közepén palánk választja el; egyik oldalán magyar honvéd áll őrt, a másikon lapossapkás cseh légionista vigyáz. Azt mondják, ez a deszkafal a határ. A trianoni béke elvette az ország minden gazdaságát; a felvidéki fenyvesek hatalmas szálfái nem úsznak lefelé a magyar Dunán, oláh bányássza az erdélyi sót s a Bánát rónáin az aratók magyar dala nem zeng. Elvettek mindent, de egyet elvenni nem tudtak, ezeréves kultúránkat. Esztergom és Komárom megye polgárai ! Kiállításunkkal azt akarjuk megmutatni azoknak, akik a Duna túlsó oldaláról vágyakozva tekintenek reánk, hogy élni akarunk, mert élnünk kell magunkért és őérettük. Hozza el a kiállításra mindenki azt, amit termel, amije van: a gazda búzáját, borát, állatjait, az iparos mutassa be szorgalmas munkájának gyümölcsét, a nők hozzák el kézimunkáikat, szőtteseiket. Szedje elő mindenki apáiról reámaradt emlékeit, történelmi ereklyéit. Legyen ott a kiállításon minden, ami a magyar munka s nemzetünk nagy múltjának dicsőségét hirdeti; mutassuk meg, hogy mi tudunk ós akarunk dolgozni. Versenyezzetek a Faluszövetsóg aranyos ezüstérmeinek, okleveleinek elnyeréséért ! Kiállításunkat mindenki nézze meg, aki akarja a magyar feltámadást. E kiállítás a magyar őserő, a magyar szorga ! om, a magyar dolgozni akarás legszebb bizonyítéka lesz, de csak akkor, ha nagy nemzeti céljainkat tartjuk szemünk előtt. Falu Országos Szövetség Országos Stefánia Szövetség Helyi rendező-bizottság. Naponta 30—40 iparos és kereskedő forgalmi adóját vizsgálják meg Általános a panasz, hogy nem leszállítják, hanem fölemelik az adót Napok óta folynak a forgalmi adótárgyalások városunkban a városi fiúiskola egyik termében egy minisztériumi kiküldött adótitkár vezetésével. Reggeltől-estig tart a tárgyalás és naponta 30—40 érdekelt iparos vagy keteskedő forgalmi adójának ügyét vizsgálják meg. Értesülésünk szerint a tárgyalások f. hó 12.-ig is el fognak tartani. Az érdekelt iparosok és kereskedők azt remélték, hoyy amennyiben most a forgalmi adó kulcsát 3%-ról 2%-ra szállították le és a könyvvezetési rendszer helyett az egyszerűbb átaláuyozást léptették életbe, valamelyes könnyebbséget fognak élvezni a forgalmi adófizetés terén ós valamivel kevesebb forgalmi adót fognak fizetni. A tárgyalásokra is abban a reményben mennek el, hogy előadva nehéz helyzetüket, ott adójukat az eddigihez mérten mérsékelni fogják. Azonban iparosaink, kereskedőink általában igen elégedetlenül jönnek ki a tárgyalási teremből. Sokan panaszkodoak, hogy noha üzleti forgalmuk az utóbbi időben csökkent, a forgalmi adót mégis nem leszállították, hanem fölemelték. Iparosaink ós kereskedőink, akik most - — kétségtelenül súlyos viszonyok között vannak, nem akarnak kibújni az adófizetés kötelezettsége alól, csak igazságos mérlegelést ós méltányosságot kérnek az adókivetésnél és különösen nagy körültekintést és igazságosságot az átalányozásnál. Ne az elmúlt jobb szezon, hanem legalább is a jó ós rossz forgalom középaránya alapján vessék ki az adót, mindig az üzlet jövedelmezőségét tartva szem előtt úgy, hogy az adó kivetése ne szüljön elkeseredést, ha az elégedetlenséget nem is tudja megszüntetni. Lehetetlen, hogy a kormánynak az legyen az intenciója, hogy á 2%-os forgalmi adó valamiképen nagyobb legyen, mint volt a 3%-os. Azt hisszük, hogy a forgalmi adó leszállításával és az átalányozás kedvezményével a kor-' mány könnyíteni akart az iparosok, kereskedők és az érdekelt polgárság terhén. Olyan esetek, hogy minimális vagy semmi forgalommal nem rendelkező kisiparos forgalmi adójának kivetésénél egyéb hiján a békében szerzett házacskáját veszik tekintetbe, amely után úgyis külön házadó jár, — ne forduljanak elő. tessék, részben azért, mert ezzel a gazda az árak leszorításának lesz kitéve, mert hiszen rövid időközökben állatjával több vásáron is megjelenve, a felhajtás mérvéhez hozzájárul, de részben a sok vásárrajárás tetemes vesztett munkanapot is jelent s végeredményben ezzel csak a korcsmák járnak jól. E tekintetben — mint a Kamarai Értesítő irja — a Kamara elsőrendű feladata az országos nemzetgazdasági érdeket megvédeni, még ha egyes községek, vagy egyes magánosok érdekeivel ellenkezésbe is kerül. Bennünket annyiban érdekel a dolog, hogy maga Esztergom városa is ellenzi a környékbeli községek hetivásárait. Annakidején a város ipari és kereskedelmi érdekeltsége a közgyűlésen szóbahozta a dorogi vásár ügyét, amikor tárgyaltak arról, hogy hová jutunk, ha a megye összes községei hetivásárt akarnak ! Az esztergomi bencés főgimnázium nak az első háborús évben végzett növendékei mult szombat este a Fürdő vendéglő kerthelyisógeiben tartott vacsora keretében érettségi találkozóra jöttek össze, hol a legbarátságosabb hangulatban elevenítették fel újra régi diákemlókeiket. Megemlékeztek volt tanáraikról, a háborúban hősi halált halt osztálytársaikról, különösen a melegszívű, hűséges, régi bajtársukról: Hajdú Jancsiról, aki egész életében a magyar nyiltszivűsóg ós bátorság mintaképe volt s aki önmagához híven, mint 26-os főhadnagy, 1918. júniusában Asiágó fennsíkján a legöldöklőbb küzdelemben, a legnagyobb hősiességgel véve részt, áldozta fiatal, nagy reményekre jogosító életét hazájáért. Jeltelen sírjára az emlékezés virágkoszorúját helyezték el. A vacsora után Laurisin Lajos operaénekes gyönyörű tenor hangján néhány énekszámot énekelt el, általános ós óriási tetszést érve el a Fürdő vendéglőben éppen jelenlevő és igy váratlan műélvezethez jutott vendégek körében. Vasárnap 9 órakor a ferencrendiek templomában hálaadó istentiszteletre gyűltek össze a találkozók, hol Szomszólyi Antal fővárosi lelkész az élő tanárokért ós osztálytársakórt, Gigler Károly fővárosi hittanár pedig az elhunytakért mutatott be szentmisét. A szentmise után a bencés szókházban volt tanáraiknál ós a vendégképpen itt időző dr. Molnár Szulpic volt igazgatójuknál tisztelegtek, akiknek sok-sok évi fáradozásaikórt dr. Etter Jenő városi tiszti főügyész mondott köszönetet. László Dániel főgimnáziumi h. igazgató a találkozókat azután egy barátságos tízóraira hivta meg, hol ismét együtt volt a régi VIII. osztály, ólén Serédi Dénes régi tanárukkal. Ott voltak az emiitetteken kívül még Báder János községi jegyző, Guttmann István rendőrfelügyelő, Kemény Miklós városi levéltárnok, Marosi Tibor főhadnagy, Dr. Márton József állatorvosi főiskolai tanársegéd, Mersich Gyula detektiv, Dr. Rothnagel József orvos, Dr. Sántha József városi tanácsnok, Dr. Szarkássy György orvos, Dr. Székely István orvos, Tamás Sándor bányatisztviselő ós Torda Pál mérnök, valamint Luncz Sebestyén mérnök és Dr. Waldvogel Konrád orvos is. A találkozót végül a Fürdő vendéglőben tartott közös ebéd fejezte be, mely után kedves, meleg hangulattal a lelkükben oszoltak szét ismét az életbe a régi osztálytársak. XI, Pius pápa és udvara a Szentévben Pérely Imre rajzgyüjteménye Pórely Imre a kiváló magyar grafikus 32 nagyszerű arcképrajzot gyűjtött össze a fenti cim alatt. A , művész félévi római tartózkodása alatt elkészítette a katholikus egyház vezető egyéniségeinek arcképeit. Minden rajzot természet után készített, melyeket az ábrázolt főméltóságok aláírásukkal is hitelesítettek. A nagyszerű munkának, melyet finom papíron, a legfinomabb kőnyomdai eljárással sokszorosítanak, dísze XI. Pius pápa arcképe, mely az első magyar művész „által készített arckép, melyhez Őszentsége modelt ült. A mü előszavát Vannutelli
