ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-06-24 / 49. szám

XXX. évfolyam, é9. szám. Ára 1500 korona* Szerda, 1925. június 2é. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós yasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. mm Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos* utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Esztergom fürdőváros. Az „Esztergom" jún. 10-iki számában megjelent cikk egy kirándulás kapcsán igen ügyesen kimutatta, hogy gazdasági szempontból mily előnyös volna a sokszor emlegetett, megtárgyalt probléma megoldása: Esztergomnak fürdőhellyé való átalakítása és kiépítése. Eltekintve a gazdasági előnyöktől, amelyek könnyen kiszámíthatók (nemcsak városok, de országok élnek jóformán belőle), orvosi szempontból szeretném főleg megvilágítani a kérdést. Ha városunk földrajzi ós geológiai helyzetét nézzük, az első kérdésünk az lesz, vájjon alkalmas-e a vidék ós alkalmasak-e vizeink fürdőhely létesítésére. Vidékünk természeti szépségeitői eltekintve is alkalmas, sőt kiválóan alkalmas fürdőhelynek, mert klímája egészséges, középmórsékű, levegője pormentes. Vizei közül számításba jön elsősorban a Duna, másrészt a hévvizforrások. Dunánk fürdőzésre alkalmasak-e hőfokú folyóvíz, partalakulása a nagy dunai ágon strand létesítésére kiválóan alkalmas, meneteles homokpadokban bővelkedő. Hévvizeink átlagos hőfoka 25—26 C

9 körül mozog, meglehetős mennyiségű vas, mész, kén és lithiumtartalommal. Hévvizforrásainkkal összefüggő uszodáink a modern kor minden igényét kielégítő hűvösebb időben is használható elsőrangú intézmények, amelyekre bármely nagyszabású fürdőhely méltán büszke lehetne. A természettől egy megáldott vidéknek már régen az ország leglátogatottabb fürdőhelyóvó kellett volna válnia, annál inkább kell azzá válnia ma, amikor a csonkaországnak alig van egy-két számbavehető fürdőhelye. A fürdőzés tulajdonképen onnan nyeri áldásos hatását, hogy az üdülést keresők kizökkenve a mindennapi élet kerékvágásából néhány hétig gondtalanul, tökéletes hygiénikus viszonyok között élnek. Már az ókorban ismerték a levegő, a napfény ós a viz kiváló hatását az emberi szervezetre. Városunk a természet jóvoltából mindezen gyógytényezőkkel bőven rendelkezik. Csak ki kellene használni azokat. Ha végigmegyünk Budapest környékén, a Duna partjain fekvő községeken, ahol már hosszú évek sora óta a nyaralók tömegei keresnek üdülést ós szórakozást, önkéntelenül elcsodálkozunk azon, hogy a főváros közvetlen közelében, városunkban alig találunk nyaralókat. Pedig ha összehasonlítjuk a többi nyaralóhelyekkel (Nagymaros, Leányfalu, Gizellatelep stb.), azt látjuk, hogy városunk messze fölülmúlja minden tekintetben versenytársait. Pormentes levegőnk, alkalmas hőfokú fürdőink, Dunánk, gyönyörűen fásitott szigetünk, a pompás villák, kirándulóhelyeink mind olyan előnyök, amelyekkel a többi dunamenti, nyaralóhelyek nem versenyezhetnek. Fő oka annak, hogy Esztergom a nyaralóhelyek között látogatottság szempontjából az utolsók között van, a lakáskérdesben találja meg magyarázatát. Ha a közönség nyaralni megy, nem fogja keresni az egészségtelen lakásokat, mar pedig — sajnos — Esztergomban majdnem minden földszintes lakás, különösen a nyaralásra elsősorban alkalmas Dunapartou nedves. Ez az egyik nagy hiba. A második ok, amiért nem keresnek fel bennünket, a propagandahiány. Nincs olyan fürdőhelye az egész világnak, amelyet reklamirozni és propagálni ne kellene. A megfelelő helyen és időben propagandára költött pénz százszorosan meghozza kamatát. Azonban addig, amig megfelelő lakásokkal nem rendelkezünk, propagandát felesleges volna kifejteni, hiszen az ideigyek vő, itt üdülni akaró fürdőközönséget és betegeket nem tudnók elhelyezni. Az esztergomi Takarékpénztár rt. a tavaszszal hirdetést tett közzé, amelyben felszólítja a város közönségét, hogy kiadószobáikat jelentsók be. A bejelentett 50 szobából fel tótlenül 50—60% nem volt annyira megfelelő, hogy egy penzió vagy szanatóriumi szoba mértékét megütötte volna. És itt kezd a város jövőjének megalapozásában komolyan szóba jönni egy 80—100 szobás modern nagy szanatórium felépítése. Ha ez megvalósul, egészen bizonyos, hogy egymást fogják követni a további építkezések ós minden ujabb építkezés busás hasznot fog hozni az építtető érdekeltségnek. Vegyük csak például a Bécs mellett fekvő Baden fürdővárost. Fekvése körülbelül megfelel Esztergom fekvésének, lankás dombvidék, kénes, vasas hóvvizforrással, valamivel távolabb az osztrák fővárostól mint mi Budapesttől. Jelenleg az osztrák fürdőhelyek között talán a legkedveltebb és leglátogatottabb, több nagy szanatóriummal és szállodával, — pedig a sportolásra ós fürdőzésre oly kiválóan alkalmas Duna- vagy egyéb folyóvíz nincs is a közelében. Ma egyike Ausztria leggazdagabb, legszebb városainak. Mert ne felejtsük el, hogy a nyaralópublikum úgy az egyeseknek, mint a városnak igen gazdag jövedelmi forrását alkotná. Egy modern, nagyszabású szanatórium felépítése csak az első lépcső volna a város fejlődésében. K\ láthatja be azt a perspektívát, amit az építkezés megindítása mnga után vonna ? Iparos, kereskedő, vállalkozó, gazdálkodó, szóval mindenki érezné az áldásos hatást, amit az idegenforgalom okozna. Az üres gazdasági erekbe friss vér, pénz ömlene és tetszhalottságuokból egy csapásra felébrednénk. Kötelességünk nekünk városi polgároknak gondoskodni arról, hogy addig is mig csonka vármegyénk újból egész lesz ós visszakapjuk piacunkat, gazdasági forrásainkat, új lehetőségeket teremteni e szegény ós jelenleg gazdaságilag igen beteg városunk lakosságának a megélhetésre. Hiszen ha tovább nézzük tétlenül és ölhetett kezekkel az idők múlását, ki fog halni teljesen a város, igaros, kereskedő, szabadpályán élő ember mind ki fog innen vándorolni, mert nem tud megélni. Gazdasági központja a megyének Dorogon lesz és Esztergom a hivatalok városává fog Összezsugorodni. Mig ha sikerül megvalósítani a sok haszonnal kecsegtető, és sokak szemében utópisztikus tervet, akkor Esztergom fejlődése gazdasági és kulturális téren mértföldes csizmával fog előre haladni. Dr. Inkey Gusztáv. HÍREK. Bársony István, a magyar prózai irodalom egyik legnagyobb alakja és méltó reprezentánsa ismét megörvendeztette az „Esztergom "-ot egy remekszép cikkével, legragyogóbb és legmagyarabb írásainak egyikével, amelyet lapunk legközelebbi számának vezetőhelyén közlünk. Olvasóink figyelmét előre is felhívjuk ezen, vidéki lapuál nagy ritkaságszámba menő igazi irodalmi eseményre. Jézus-Szive körmenet. Évről-évre miudig felemelő módon, Esztergom város közönségének úgyszólván teljesszámú részvételével folyik lo az impozáns Jézus-Szive körmenet, amelyet ezidén is méltón az eddigi keretekhez, a legszebb rendben és e város katholikus jellegét kidomboritóan tartottuk meg. A körmenetet az ősz Schiffer Ferenc prelátuskanonok vezette. Előzőleg P. Csák Boldizsár jezsuita atya mondott szép szentbeszédet a Jézus Szive tisztelet céljáról ós jelentőségéről. Igen emelte a körmenet fényét a katonaság kivonulása ós a tábori fiúnevelő-intézet fúvó zenekarának szereplése. Esküvő. Dr. Horeczky Géza orvos kedden délben vezette oltárhoz Jediicska Bözsikét a belvárosi plébánia-templomban. Doktorrá avatás. Saly Arnulf bencés tanárt az elmúlt héten avatták bölcselettudományi doktorrá a budapesti m. kir. Pázmány Péter-tudományegyetemen. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 22.-én hétfőn délután 4 órakor "rendkívüli közgyűlést tartott a városháza nagytermében. A tárgysorozat első szám-ikónt ismét ott kísértett a Kauffmann-fóle alapítvány szerencsétlen ügye, amely még mindig nem tudott düiőre jutni. Sok függ azon eljárás eredményétől, amelyet a kincstár folytat Kauffmann ellen. Továbbiak során az Esztergomi Hajós Egylet a tanács javaslatának megfelelően 50 millió korona építési insógkölcsönben fog részesülni. A közgyűlés a bérkocsi viteldiját a kétlovas kocsira, 30.000, az egylovas kocsira pedig 20.000 K-ban állapította mog. Nagy érdeklődéssel kisérték a kórházi kölcsön felvételének tárgyalását, amely szerint az esztergomi kórházak részére négyszáz milliós kölcsönt vesz fel a város. A mezőőrök számát 9-ről 12-re emelték föl, ami nagy örömére szolgál a gazdáknak. Igy legalább a határ minden részébe jut mezőőr. Az Esztergom-belvárosi leányiskola jótékonycélú előadása. A Bottyán Jánosutcai közs. elemi leányiskola f. évi június hó 27.-én (szombaton) és 28.-án (vasárnap) a Széchenyi Kaszinó dísztermében d. u. 6 órakor az Eötvös-alap Leányotthona javára jótékonycólú előadást rendez. Balázs Benedikta f. hó 24.-én szerdán d. u. 5 órakor előadást tart a főgimnázium fizikai előadótermében. Minden érdeklődőt szeretettel meghív ós vár a Kath. Nőszövetség Vezetősége. Az esztergomi önkéntes tűzoltók vasárnap d. e, 11 órakor a városháza nagytermében tartották meg óvi rendes közgyűlésüket. A közgyűlést dr. Antóny Béla polgármester, elnök helyett — aki a budapesti vitézi avatáson képviselte a város közönségét — Reviczky Elemér parancsnok vezette. Mindenekelőtt a jelenlevő Bencze István orsz. tűzoltószövetségi kiküldötte üdvözölte a szövetség elnökségi tagját, aki mint a székesfővárosi tűzoltóság oktatótisztje, jelenleg városunkban, a tűzoltó szaktanfolyam egyik előadója gyanánt tartózkodik. Bencze válaszolva a felszólalásra, viszont a központ üdvözletét tolmácsolta. Reviczky parancsnok ezután visszatekintést nyújtott arra a három évre, amely idő alatt a helybeli önkéntes tűzoltóságot megszerveznie sikerült s amely idő elég volt arra, hogy e városnak jól képzett tűzoltóság álljon rendelkezésére. Ezért elsősorban a mozgalmat teljes erejéből felkaroló dr. Antóny Béla polgármestert, valamint, az őt ezen munkájában támogató városi tanácsot ós képviselőtestületet illeti őszinte köszönet. A városi tűzoltóság jelenleg 7 oki. tűzoltótisztből, 7 hivatásos ós 40 önkéntes tűzoltóból áll. A csapatnak van előirt egyenruhája, rendes tűzoltói felszerelése, sőt kezelésbe vette a városi mentőkocsit is. Az elmúlt óv folyamán 22 esetben tett fontos szolgálatot a város közönségének, a süttői kerületi versenyen pedig az első dijat nyerte meg, ami szakszerű kiképzettségének legszebb bizonyítéka. Elnök ezután bejelentette, hogy városunkban jelenleg tűzoltó szaktanfolyamot tartanak, amely f. hó 28-án tűzoltó^ersennyel, 29-ón pedig tűzoltókongresszussal zárul. Bérezi Endre ezután a számvizsgáló-bizottság jelentését olvasta fel, majd a tisztújításra került a sor. Reviczky hivatkozással arra, hogy három év előtt azért vette át a parancsnokságot, hogy Esztergomban a tűzoltóságot megszervezze, amely vállalt kötelezettségének — -ugy érzi — becsülettel megfelelt s tekintve, hogy egyéb elfoglaltságai nagyban lekötik, a parancsnokságról lemondott, annak hangoztatásával, hogy szükség esetén rá bármikor számithatnak. A közgyűlés, Reviczky Elemér helyébe ós ajánlatára Pelczmann László eddigi alparancsnokot választotta meg, akihez a lemondott parancsnok remek buzdító beszédet intézett. László István vármegyei tűzrendészeti felügyelő javaslatára a közgyűlés Reviczky Elemért érdemei elismeréséül örökös tiszteletbeli patancsnokJcá választotta. Pelczmann László parancsnokká választásával ifj. Tátus Jánost alparancsnokká, Magyary Lászlót szakaszparancsnokká, Zsolt Ernőt titkárrá, Némethy Lászlót ellenA Szent István hévviz fürdőtelep uszodái és kőfürdői f. évi május 10-től (vasárnap) a közönség rendelkezésére állanak!