ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-06-21 / 48. szám

XXX. évfolyam, éS. szám. Ára. 2000 korona* Vasárnap, 1925. június 21. ESZ Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A szövetkezeti eszméről. Esztergom, 1925. június 20. Gazdasági nyomorúságunk alatt a szövetkezet beállott a szociális népjóléti intézmények közé, sőt sok helyen a nemzettel szemben magára vette az irgalmas szamaritánus sze­repét és az emberek beletanultak abba, hogy a szövetkezetnek való­ban tisztán ez a célja és rendelte­tése. Jöttek azután olyan gazdasági viszonyok, amikor a többi gazdasági alakulattal együtt maga is válságos helyzetbe került, gondolnia kellett a saját létérdekére is és ekkor az emberek azt mondották, hogy a szövetkezet nem él hivatásának 'és működése nem felel meg nemes altruista céljának. A szövetkezet is azok közé a magyar intézmények közé tartozik, amelyekről ki-ki a saját szája ize szerint és a saját érdekének megfe­lelően szeret beszélni, igy történt azután, hogy a szövetkéz-ti eszmé­ről téves felfogás alakult ki a köz­véleményben. A szövetkezet nem alamizsnálkodó jóléti intézmény, de nem is minde­nekfölött a saját vagyoni gyarapo­dásáért törtető kereskedelmi vállalko­zás. A keresztény magyar emberek kisebb-nagyobb vagyonukat össze­téve szövetkeznek, hogy könnyebben boldogulhassanak a mai súlyos gaz­dasági és megélhetési viszonyok kö­zött. De nemoiak üzleti szempontból szövetkeznek e^k az emberek, hanem összeadják nemes gondolkozásukat, jó szivüket, emberszeretetüket, haza­fiságukat és fenkölt felfogásukat is és ez a szent szövetkezés nemcsak a tagok és családjuk boldogitására, hanem a nemzet és társadalom javá­nak előmozdítását szolgáló nagy alkotásokra képes fordítani a tisztes munka gyümölcseként meggyarapo­dott tőkét. Ha ezek elgondolásával jól meg­ismerjük a szövetkezeti eszmét, ak­kor látni fogjuk, hogy a gyönyörű eszme megtestesitáséhez amennyi szív­nemesség, szociális érzés és idealiz­mus, annyi józanság és realitás is szükséges. Érettségi vizsgálatok. A helybeli főreáliskolában az elmúlt héten, a főgimnáziumban f. hó 15—17.-én fejeződtek be a szóbeli érettségi vizsgá­latok, amelyek eredménye a következő : A főreáliskolában : Jelesen érettek: Benedek Ferenc, Berényi Edit, Háber Gabriella, Soltész István. Jól érettek: Kovács Géza, Mendel Tibor, Simonyi Lajos. Érettek: Fekete Rezső, Gálicz Ferenc, Huray László, Kührner Imre, Palkovic? Károly Pál, Pintár János, Schwarcz Imre. A főgimnáziumban: Jelesen érettek: Kotra Ferenc, Meitner Károly, Ocskó (Hollós) Ferenc, Oláh Tóth Antal, Stumf Mátyás, S^eidl Ferenc. Jól éret­tek: Belcsák László, Csillag Ferenc, Eitler Géza, Harka Ödön, Jóba József, Kazella József, Kégly László, Macz Ferenc, Pintér László, Pintér Péter, Sjmoncsics Miklós, Zimmermann György. Érettek: A mstetter Imre, Bordás István, Bozsonyik József, Gergely László, Mla­dencsich Péter, Molnár László, Pomothy Gyula, Sándor László, Szomor Barnabás. A tanítóképzőben : az V. óves növen­dékek képesítő vizsgálatai f. hó 22.-én kezdődnek. Az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet jubiláris közgyűlése. Szokatlanul meleg érdeklődés mel­lett és nagyszámú közönség előtt tartotta meg (június hó 14.-én, vasárnap) az Esztergomi Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet 1924. évi rendes közgyűlését, amely alka­lommal Esztergom város virágzó altruista gazdasági intézménye fenn­állásának tízéves évfordulóját is ün­nepelte. Nagy lelkesedés közepette mon­dotta el megnyitó beszédét Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő, el­nökigazgató. Emlékeztette a közön­séget a szövetkezet megalakulásának körülményére és arra a szerepre és működési körre, amelyet a háború és az azt követő időkben Esztergom városban betöltött. Elismert tény, hogy a nehéz időkben valóságos jótevője volta városnak a szövetkezet, amely a lakosságot sokszor az éhségtől mentette meg. Hálátlanság volna a közönségtől, ha ezt ma, amidőn már nincs úgy rászorulva, elfeledné és a szövetkezetet működésében jó lélekkel, tőle telhetőleg nem támogatná. Mint minden gazdasági intézményre, úgy a szövetkezetre is súlyos viszonyok kö­vetkeztek és hogy szövetkezetünk e súlyos viszonyok között is meg tudta állani a helyét, bizonyítja leg­inkább életrevalóságát. A szövetke­zet e város keresztény magyar kö­zönségéért van, ez a közönség rakja össze filléreit, hogy könnyebben bol­doguljon és ha a szövetkezet virág­zik és nagy, nemes, altruisztikus alkotásokra lesz képes, — az ennek a közönségnek is érdeme és dicsősége. Esztergomban van szövetkezeti szellem és vannak szövetkezeti em­bereK — mondotta Mátéffy Viktor — ezt bizonyítja az az örvendetes tény is, hogy a szövetkezetnek a város majdnem minden utcájában van üzlete. Erkölcsi haszon a célunk, ennek megfelelően működtünk a múltban és emellett kitartunk a jö­vőben is! A mult évi üzleteredményről szóló kedvező és szép reményekkel ke­csegtető jelentéseket a közgyűlés nagy elismeréssel vette tudomásul. A szövetkezet vagyoni helyzete vál­tozatlanul jó. A mult év végén a tagok száma 2933, üzletrészeiknek száma pedig 79.128 volt. Ez év folyamán belépett 60 tag 41.275 üzletrésszel. Hozzájárult a közgyűlés az igaz­gatóság azon indítványához, bogy a tiszta nyereségből 5°/ 0-os osztalék­ban részesiti tagjait a szövetkezet, a fennmaradó összeget pedig a tar­talékalap növelésére fordítja. A közgyűlésen őszinte ünneplés­ben volt része Mátéffy Viktor pré­post-plébános, elnökigazgatónak, aki a szövetkezetet 10 év előtt megala­pította és felvirágoztatta. Etter Ödön takarékpénztári aligazgató köszönte meg a tagok és a város közönsége nevében az elnökigazgató ügybuzgó, önfeláldozó fáradozását és zseniális vezetése mellett a szövetkezet szép jövőjéhez sok szerencsét kivánt. A közgyűlés Mátéffy elnökigaz­gató lelkes éljenzésével ért véget. Kis hírek mindenfelől. Kanadában (Amerika) a nők úgy vé­dekeznek a tolakodó férfiak ellen, hogy külön női vendéglőket, várótermeket ós szállókat tartanak fenn, ahová férfinak nem szabad belépni. Magyarok Bécsben. Ma is sűrűn lá­togatják a magyarok Bécset. Az elmúlt május hó folyamán 5216 magyar for­dult meg Bécsben és 6665 csehszlovák. Sáskahad pusztítja Karcag határát. A hatóságok a nagy tömegű sáskával szemben majdnem tehetetlenek. Megszűnik a munkácsi magyar gim­názium, amelyben most tartják az utolsó magyar vizsgákat. Papirospadló divat hódit Amerikában. A porszerűvó aprított papirost cement­tel keverik ós vizzel hígítják. Ezt az anyagot azon nedvesen kiöntik a szoba aljára, lehengerelik és kivánt színűre festik. Az igy nyert padló nem héza­gos, tehát nem porfogó, könnyen tisz­titható, mint rossz hővezető megtartja a szoba melegét, nem engedi át az alsó lakás zaját, kellemes és zajtalan a rajta járás ós olcsóbb minden eddigi padló­anyagnál. Milánó mellett a napokban vasúti szerencsétlenség történt. Két helyi vo­nat ütközött össze. Négy kocsi dara­bokra tört, egy ember meghalt, 30 megsebesült. Birói vizsga bordatöréssel. A kolozs­vári birói vizsgálaton az egyik jelölt Írásbeli vizsgálata közben meg nem en­gedett segédeszközt használt. Az emiatt felfüggesztett Boierescu annyira meg­verte a feljelentő Vasilescu birót, hogy egy bordája eltört ós kórházba kellett szállítani. Gyalog a világ körül. Három osztrák fiatal ember arra vállalkozott, hogy gyalog körüljárja a világot. Már meg is kezdték világkörüli útjukat, amely a minap Budapesten vezetett át. (Mayer Alajos, Rotter Ferenc és Eliseher János a 3 fiatalember neve. Görögország nagyban fegyverkezik és minden pillanatban készen áll arra, hogy Jugoszlávia ellen indítsa hadait. Az ellentét a két ország között már annyira kiélesedett, hogy hamarosan lobot vethet a háború tüze. Az amerikai Unió parlamentje lehe­tetlenné akarja tenni a parlamentben a haszontalan fecsegést. Evégből törvény­javaslatot dolgozott ki, amellyel 10 percre szeretné korlátozni a beszédidőt. A megtépdesett gloire. A riffkabilok Marokkóban erősen szorongatják a fran­cia hadakat. Még a spanyol segítség sem könnyít helyzetükön. Sanghai-ban (Kiua) napról-napra ve­szedelmesebb arányokat ölt a lázadás ós az európaik gyilkolása. Csikágóban (A meri ka)három álarcos rabló fényes nappal kifosztotta az ot­tani nagy cirkusz személyzetét. A cir­kusztagokat gyülósezés közben lepte meg a három zsivány ós miután asz­talra rakatta minden pénzüket ós ók­szerüket (26.000 dollár) felemelt kézzel falhoz állította őket, rájuk zárta az ajtókat és elillant. A cirkusz tagjai jó tréfának tartották az egészet, csak a végén ébredtek a keserű valóságra. Drezdában éjnek idején elrabolták báró Kaskel volt bankigazgató özve­gyének másfél millió aranymárkát érő ékszereit. Üzlet-áthelyezés. A helybeli jóhir­nevü Rózsafüzór-ipar üzletet, váro­sunk legismertebb játékszer- és egyetlen kegy tárgyüzletét Szent Lőrinc utca 3. sz. alól Kossuth Lajos utca 25. sz. (Magyar Király szálloda) helyezték át. A Szent István hévviz fürdőtelep uszodái és kőfiirdői f. évi május iO-től (vasárnap) a közönség rendelkezésére állanak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom