ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-06-14 / 46. szám

XXX. évfolyam, é6. szám. Ára 2000 kor«*iisi« Vasárnap, 1925. június lé, Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. „A kormány ne alkudozzé Esztergom, 1925. június 13. Komárom- és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesitett vár­megyék törvényhatósági bizottsága pénteken rendkívüli közgyűlést tar­tott, hogy tiltakozzék a Beniczky­féle támadás ellen és a kormányzó úr Őfőméltóságát bizalmáról, hűségé­ről és ragaszkodásáról biztosítsa. A közgyűlésnek különös jelen­tőséget adott az azon jelenvolt megyebizottsági tagok tekintélyes száma és az, hogy a jelenvoltak a két vármegye legkiválóbb vezető­egyéniségei. Dr. Huszár Aladár főispán mag­vas megnyitó beszéde után Karcsay Miklós főjegyző olvasta fel az elő­adói javaslatot, amelyből a következő gondolatokat emeljük ki: Az egyesitett vármegyék közgyűlése a sajnosán elfajult politikai erköl­csök mellett is eddig példátlanul álló gálád támadást annál is inkább haza- és államellenes bűncselekmény­ként bélyegzi meg, mert az orvtáraadó ugyanakkor, amidőn egy köztisztelet­ben ós közbecsülósben álló férfiúra szórta az elvakult gyűlölet által tendenciózu­san kiszínezett gyanúsítások sorát, ugyanennek a férfiúnak személyében a magyar államfelsóg megtestesítőjét, te­hát a magyar állam ós magyar nemzet becsületét ós tekintélyét is igyekezett a sárba rántani. Kétségtelen, hogy Beniczky Ödönt ezen lépésre nem az igazság keresése és a közérdek szolgálata, hanem az egyéni ós politikai érvényesülés szolgá­lata indította. A kormányzó úr köztiszteletben álló Bgyénisége sokkalta fölötte áll annak, hogy a rája szórt rágalmakkal érdemben lehetne ós kellene foglalkoznunk. De mólyen felháborító, hogy amidőn a csonka, mindenéből kifosz­tott nemzetben halvány sugárral alig hogy ébredezni kezd egy jobb jövő re­ménye, a nemzet soraiból ismét akadt egy ember, akit egyéni becsvágya ós féktelen indulatai odáig ragadnak, hogy szentségtelen kezekkel igyekezzék meg­bontani az állam épületének alapköveit, a nemzeti lélek egységét s aki nemzet­romboló munkájára ép azt a pillanatot választotta ki, amidőn azzal nemzetét a külföld előtt is diszkreditálhatta ós a kormánynak az ország érdekében kül­földön folytatott tárgyalásai eredményeit rneghiudthatta. Midőn a törvényhatóság e gálád tá­madást megbélyegzi s megálljt kiált szen és hasonló országromboló törekvé­seknek, elitéli a nemzetgyűlés radikális irányú tagjainak ezen kérdésben való Magatartását és kijelenti, hogy törhe­tetlen erővel ragaszkodik az ország ősi ilkotmányához, a királyság intézményé­9Z, kivánja a jogfolytonosság helyre­kei állitását, amig pedig ez kivihető lesz, az 1920. óvi I. t.-c.-ben statuált alkot­mányos berendezés fenntartását kivánja. Az ország kormányzóját a törvény­hatóság tántoríthatatlan hűségéről ós odaadó hódolatáról, szeretetéről és ra­gaszkodásáról biztosítja azon megingat­hatatlan meggyőződésben, hogy kor­mányzása a nemzet üdvére és felvirág­zására fog szolgálni. Palkovics László alispán indítvá­nyára ezután a következő üdvözlő táviratot küldötte el a törvényható­ság a kormányzónak : Őfőméltósága nagybányai Horthy Miklós Úrnak, Magyarország kormányzója Budapest Komárom és Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesitett vármegyék közönségének mai napon tartott rend­kívüli törvényhatósági bizottsági ülé­séből azzal a hódolatteljes hűséggel ós lelkesedéssel köszöntjük Főmóltó­ságodat, mely hódolat az ősi várme­gyék közönségében az államfő fenkölt személye iránt szent hagyományként mélyen gyökerezik, azzal a hűséggel éti lelkesedéssel, mellyel viseltetünk a vezér iránt, kiben ősi alkotmányunk megmentőjét s ma legfőbb őrét látjuk ós tiszteljük. Az egyesitett vármegyék közönsége nevében: szenkviczi Palkovics László alispán. Mátéffy Viktor, aki több bizott­sági tagtársával együtt az előadói javaslat indítványozója volt, szép be­szédben indokolta meg a közgyűlés összehívásának szükségességét, majd Thaly Ferenc szólalt fel és az elő­terjesztett előadói javaslatot kívánta kiegészíteni. Indítványozta, hogy törvényhatóságunk keresse meg az ország összes törvényhatóságait, hogy vezetőembereik küldöttségileg keres­sék fel a kormányzót s igy bizto­sítsák hűségükről és ragaszkodásuk­ról. Azután szólítsa fel a kormányt, hogy ne alkudozzék azokkal a nemzetrontó elemekkel, amelyek most a Somogyi—Bacsó-gyilkosság fel­melegítésével a politikai életet tel­jesen elmérgesiteni, a magyarságot megosztani s a zavarosban halászni óhajtanak. A nyomdai munkabe­szüntetés ügyében is a leghatározot­tabb erélyt tanúsítsa a kormány és általában mutassa meg, hogy ura a helyzetnek és nem ijed meg a mul­tak vörös árnyaitól. A nagy tetszéssel fogadott fel­szólalás után az elnöklő főispán a közgyűlést bezárta. * A megyegyűlés befejeztével a főispán örvendetes eseményként bejelentette a törvényhatósági bizottság jelenvolt tag­jainak, hogy a kormányzó úr Őfőmél­tósága Lozert Kálmán kisigmándi föld­birtokost magyar kir. kormányfőta­nácsossá nevezte ki s egyben ünnepé­lyesen átadta részére a kinevezést tartalmazó legfelsőbb leiratot. A tör­vényhatóság nevében az alispán üdvö­zölte szép szavakban a kitüntetett közéleti férfiút, aki meghatott szavak­kal mondott köszönetet a nem várt megtiszteltetésért. Kis hírek mindenfelől. Egy amerikai tudós szerint a legtöbb kiváló nagy ember február hónapban születik, mig a legkevesebb júniusban. Mukdenben (Ázsia) ismeretlen tette­sek levegőbe röpítették a nagy katonai lőszerraktárt. A robbanás ereje egy km. körzetben minden épületet össze­tört. A szerencsétlenségnek 300 áldo­zata van. Németországban megfosztották lovagi méltóságától gróf Oppendorf János fel­sősziléziai nagybirtokost, aki 27 éven át volt lovagja a S?ent György rend­nek. A lefokozásra az adott okot, hogy amikor Felsősziléziának népszavazással arról kellett döntenie, vájjon bennma­rad-e a Német birodalom kötelékében, vagy csatlakozik Lengyelországhoz, a gróf Lengyelország javára szavazott. Erre a lovagrend tanácsa kizárta a grófot a rend tagjai közül. Ezt a hatá­rozatot jóváhagyta a rend nagymestere: Ruprecht trónörökös is. A határozat ellen a gróf a felsőbb bírósághoz folya­modott, de az is kimondta, hogy a gróf rászolgált a kizárásra, mert amikor Lengyelország melletti szavazott, hazája ellen fordult. A megszállott Komárom nehéz anyagi helyzete miatt házilag burkoltatja ut­cáif-. Miután a drága burkolóanyagot nem tudja megvenni, házilag állíttatja elő. a cementlapokat. A burkolás igy is 40.000 csehkoronába kerül, amelynek felét az érdekelt háztulajdonosok fe­dezik. HÍREK. Csókmadarak. Csókjaim, — fáradt vándor madarak, — messziről jöttek, — messze tartanak. Vágyország erdejében szárnyra keltek s árvult szirtjén a végtelen vizeknek, — az ajkamon — most pihegve pihennek. De ajkam hideg, ködös sziget, puha fészek itt nem integet. Csókmadarak itt párra nem találnak, egy percig pihegve hiába varnak és halk rebbenéssel Csendországba szállnak. Walter Margit. Jézus Szive ájtatosság. A belvárosi plébánia-templomban óvenkint tartatni szokott kilencnapos Jézus Szive ájta­tosság f. hó 18-án (csütörtökön) este fél hót órakor kezdődik. A szentbeszó­deket ezidón P. Csák Boldizsár jezsuita atya tartja. Az Oltáregyesület a mai vasárnapon — tekintettel a plébániai körmenetekre — a következőképen tartja közös szent­sógimádását a zárdatemplomban : Reggel fél 7 órakor szentséges nagymise; a szentmise végén az Oltáriszentsóget be­teszik. Déli 12 órakor az Oltáriszent­ség ismét kitétetik imádásra. Délután 5 órakor szentbeszéd, litánia és szent­ségbetótel lesz. — A hétfői választ­mányi ülés elmarad. Már most jelez­zük, hogy az Oltáregyesület nők szá­mára július hó elején zárt lelkigyakor­latot nyújt 3 napon át a vízivárosi zárdában. Részletes értesítés a jövő számban olvasható. Esküvő. Özv. Kovács Bóláné Eggen­hofer Erzsike ós Philipp Kornél gazd. intéző űrnapján tartották esküvőjüket Budapesten, a Mátyás-templomban levő történelmi nevezetességű Gara-kápolná­ban. Irodalmi est. A keddi az első iroi^lmi est volt a legutóbb tartott három Közül, amely oly nagyszámú közönséget von­zott, hogy "a rendezők is meg voltak elégedve. Szini Gyula szellemes be­köszöntője után Szüts Iván ós Németh Romuald mutatták be legszebb verseiket. Jákó Pál szinósznövendók Simándi Béla verseiből szavalt kellemes liraisággal. Simándi Béla előbb egy felolvasást, majd egy értekezést tartott. Az utóbbi, mely az apacsnak az irodalomba való bevo­nulását ítéli el, megérdemelt tetszést aratott. Igen nagy sikere volt Walter Margitnak, lapunk kedvestollú munka­társának, akinek verseit Einczinger Ferenc olvasta fel. Az estély kellemes befejezője volt Szüts Iván több ének­száma, amelyeket maga a szerző énekelt cigányzenekisórettel. Emléktáblaleleplezés. A főreáliskola a világháborúban hősi halált halt nö­vendékeinek emlékét márványtáblán örökíti meg. Az ünnepélyes leleplezés f. hó 21-ón vasárnap délelőtt lesz. 9 órakor ünnepi istentisztelet a belvárosi plébánia-templomban. Utána emlékünne­pély a vármegyeházán. Ezt követi az emléktábla leleplezése a főreáliskola épü­letében. Az ünnepségre a hatóságokat, &L intézet volt növendékeit, valamint az ifjúság ós tanügy barátait tisztelettel meghívja az igazgatóság. A közigazgatási bizottság szerdán tartott legutóbbi ülésén az alispáni havi jelentés az elmúlt hó kimagasló esemé­nyével, a komáromi képviselőtestületi tagválasztásokkal ós a május 16.-án törtónt komáromi tisztújítással foglalko­zott részletesebben. A tisztújítás ered­ményeként polgármesterré: Alapi Gás­pár, tanácsnokká: dr. Tooth Zsigmond, főjegyzővé: dr. Csukass István, aljegy­zővé : dr. Sulacsik László, főmérnökké : Hajda Jenő, pónztárnokká : Vermes La­jos, ellenőrré: Neuwirth Gyula válasz­A Szent István .^^.^ ^ i , • , j „f.. i „ • f. évi május 10-től (vasárnap) hévviz fürdőtelep llSZOCLäl GS KOllirClOl a közönség rendelkezésére állanak! Hidegvíz kúra! masszázs! %m- és férfi fodrász! Manikűr!

Next

/
Oldalképek
Tartalom