ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-05-31 / 42. szám

XXX. évfolyam, é2. szám. Ára 2000 kor01*1. Vasárnap, 1925. május 31 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fela .HUNNIA" könyvnyomdában. i nini mi \mmnmmmmmmumummmmmma Hősök pünkösdje. Esztergoia, 1925. május 30. Az idei pünkösd első ünnepe egybeesik május hónap utolsó vasárnapjával, amely napot a magyar nemzet ezentúl a világháborúban elhunyt hősök emlékére óhajtja sztntelni. Pünkösd a megváltást követő lelki felszabadulásnak, a hitből eredő bátorságnak, az eredményes tetteknek ünnepe. Akik szeretik a Szentírás markáns helyeit hazánk sorsára alkalmazni, sajnálattal állapithatják meg, hogy a mi pünkösdünk még nem érkezett el. Még mindig nem ébredt a magyar igazi öntudatára, ninss bátorsága, nincsenek tettei, amelyek elárulnák, hogy a nagy nemzeti Golgotán elvérzett és sírba roskadt NagyMagyarország igazának világdiadala már közeledik. A jelek nagyon is arra vallanak, hogy a gyávaság, megalkuvás, nemtörődömség sokkal inkább megvan bennünk, mint volt Krisztus halála után az apostolokban. Hőseink sírjai mintha szimbolizálnák e magyar lethargiát; dudva, gyom lepi be a szentelt hantokat, nem nő rajtuk virág, nem hangzik felettük ima . . . A mai napon egy kegyeletes rendelkezés folytan megemlékezünk azokról, akik ezelőtt tiz esztendővel ilyenkor legjobban állták a pusztító viharok tüzét, emberfeletti lélekkel küzdöttek az Isten, Király, Haza szent eszméiért, amelyek ma dőre tagadás, könnyelmű pártoskodás vagy olcső filozofálás tárgyai. Azok, akik már érzik lelkükben a megujultságot és elérkezettnek látják az időt igazaink bátor hirdetésére, lépjenek elő e napon. A Lélek, amely az apostolokat megvilágosította, az Igazságnak lelke volt, amely ma is megvilágosít és megerősít minden igazság-hirdetőt. Erősitsen meg ma mindnyájunkat, hogy mi is méltók legyünk elhunyt hőseinkhez ! Hősök ünnepe. A nemzet kegyelete a nemzetgyűlés 1924. évi XIV. törvénycikkével minden év májusának utolsó vasárnapját? a világháborúban elesett hőseink emlókünnepóvó avatta. Ez évben május 31.-ón pünkösd vasárnap lesz az emlékünnep s ezen alkalomból d. e. 9 órakor a kegyúri plébániatemplomban, 10 órakor a református-, il órakor pedig az izraelita templomban lesz ünnepi istentisztelet. A kegyúri mise után d. e. 10 órakor az iskolákban tartanak emlékünnepet, a hatóságok ós az egyesületek képviselői pedig ugyanakkor a hősök sírjához vonulnak, ahol a város tanácsa részéről dr. Sántha József közigazgatási tanácsnok elhelyezi a hősök sirján a város koszorúját, Perger Lajos esperes-plébános pedig imát mond a hősökért. Felkérjük a közönséget, hogy az istentiszteleten s az ünnepségeken vegyen részt s ezzel is fejezze ki háláját és kegyeletét a világháború hősei iránt. Esztergom—Komárom vármegye a választások titkossága ellen. vitézek képviselete a tőrvényhatósági bizottságban és a községi képviselőtestületben. — A megyegyliiés. Esztergom-Komárom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 27.-én, szerdán délelőtt 10 órakor látogatott és rendkívül bőséges tárgysorozatú ülést tartott, amelyen a szorosan vett megyei ügyek mellett különösen a ma szőnyegen forgó országos politikai kérdések vitatása keltett nagy érdeklődést. Tárgysorozat előtt Dr. baráti Huszár Aladár, az elnöklő főispán javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy gróf Tisza lstvánné emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti a vármegye. Ugyancsak jegyzőkönyvileg örökítették meg Palkovics Viktor, Pusztai Pál ós dr. Nádassy Gábor elhunyt biz. tagok emlékét. Ezután Schmidt Sándor tartotta meg ünnepies tiltakozó bestédét a trianoni béke ellen nagy lelkesedés közepette. „ Nyertünk-e már feloldozást azon bűnök alól, amelyeket hazánkkal szemben e nehéz idők alatt elkövettünk és megérdemeljük-e a feltámadást ?" kérdezte. „Horthy Miklós kormányzónak a magyar faj energiáját, élni akarását kifejező arcképe mellé odaállítjuk Hindenburgot, a német egységnek képviselőjót s gyermeki ragaszkodással, alattvalói hűséggel bízzuk magunkat, családjainkat, hazánkat bölcsesógükre, biztosítva őket arról, hogy levontuk keserűségünk minden tanulságát, egyek vagyunk akaratuk végrehajtásában, kötelességeink teljesítésében. Ha igy teszünk, akkor bátran, tartalommal kiálthatjuk ellenségeinknek, hogy: Nem, nem, soha !

K A választójogi javaslatról, amelynek parlamenti tárgyalását most országszerte nagy érdeklődéssel kísérik, a törvényhatósági bizottsági gyűlésen is szó került és különösen a választások titkosságának kérdése több értékes ós figyelemreméltó felszólalásnak szolgált anyagául. Jármy István bizottsági tag a választások titkossága mellett szólalt fel fejtegetéseiben Apponyi Albert gróf ismert érveit hangoztatva. Báthy László prelátus-kanonok esztergom- ós Thaly Ferrenc komárommegyei bizottsági tag a választások titkossága ellen foglalt állást. Báthy László hangsúlyozta, hogy bár Apponyi Albert gróf személye és véleAz „EgzÉergom" tárcája. VERSEK. irta: Walter Marxit. Mégis. Nem lennék más, csak halkszavú barát, ki nem kért tegnap és holnap sem ád se pénzt, se csókot. Csak barát, kiért még nem hullattál se könnyet, se vért. S ha lelkeden tán egy hűtlen asszony mély sebet ütne — mosolyt fakasztón adnék elkésett, bölcs tanácsokat. Vagy, — ha kivánnád — hallgatnék sokat, selymes-puhán, — amint az alkonyat tu4 csak hallgatni. — S hüs virágokat — nefelejcskéket, iriszfehéret — tűznék szivedre, ha tán az élet tüzes pecsétje stigmát ütne rajt. — Aztán dalolnék néhány könnyű dalt álomról, vágyról ős feledésről. Nem lennék több, csak csendes kis barátod. Éi mégis, — mégis, — mégis ... látod, szeretném, hogyha visszajönnél. A lepke elszállt. Két, vad futásban eltikkadt gyerek, most hajtsuk össze buksi fejünketLehulló könnyünk igy sirassa meg a tarka lepkét, a tovatüntet. A lepke elszállt, ó csodaszép volt! A szárnya szélén arany pikkelyek. Kék volt a szárnya, — kék, mint az égbolt rajt halványsárga és fehér erek. Jaj, hogy futottunk, — előbb kacagva, kitárt karokkal, — már-már beérve! Aztán öklünket szorítva harcra, lihegve, sirva, — botolva téidre ... Hogy elrohantunk, semmit se látva, — fü, fa, virág, — és más lepke mellett; égv« egy furcsa, szent, dőre lázba': nekünk csak az az egy lepke kellett! ... Előbb kaséran elérhetetlen vadrózsa-ágon ringott egy percre. És aztán — eltűnt. Jaj, miért ment el, hová repült el ? Merre van ? Merre ? Elszállt a lepke. Más mezőn, lehet, két más gyerek tán most üzi épen. .. . Két, vad futásban eltikkadt gyerek, mit keresünk hát mi még a réten ? .,. Róma mai pünkösdje. Egy falusi plébános szenttéavatása. Az első pünkösd tüzes lángjai gyúlnak ki ma a római Szent Péter bazilikának belső és külső milliónyi gyertyafényében. Ez is a Szentlélek tüze. Az első pünkösdkor apostolokat érlelt, a mai napon apostoli lelkű papot dicsőit meg. Ma van a mult század egyik legvonzóbb egyéniségének, az egyszerűségben, szelídségben, örök pünkösdi szeretetben és lángbuzgalomban csodálatosan kedves lelkű falusi plébánosnak, Vianney Jánosnak szenttéavatása. Hazánkban is sokan ismerik és szeretik őt, a müveit nyugat kathoiikusainál meg épen lázba jön a lélek már nevének említésére is. A szinte páratlanul népszerű Szent kis Teréz mellett Vianney az újkori szentek egyik legkedveltebbje. Életrajzi adatai: 1859-ben halt meg 73 éves korában a délfrancia Ars falucskában, hol 41 évig plébános volt. Szegény földműves szülők gyermeke. Szinte túlságos szegénységben ólt a kis elrejtett faluban és egyszerűsége mellett mégis egész Franciaországra, sőt még sok külföldire is lebilincselő vonzóerőt gyakorolt. Feltűnő jelenség: gyóntatószékét ostromolták a hivek és egyszerű hitoktató-beszédeit szomjazták a lelkek. Mindennap prédikált. Napi 16—18 órát gyóntatott. A messze vidékről jött zarándokok 2—3 napot vártak, hogy az élő szentnél lerakják lelkük kínzó terhét, bűneiket és uj életerőt nyerjenek. Előkelők, tudósok, férfiak, világiak és papok tömött sorokban várakoztak a nép egyszerű fiai közt a szegény falusi templom igénytelen külsejű papja előtt. Vianney az Egyházban élő Szentlólek-Uristen működő szerve volt. S a Szentlélek ma megdicsőíti az ö hü szolgáját Már előzőleg a hivek százezreiben felkeltette a tiszteletet, szeretetet és bizalmat az égbe költözött lelkipásztor iránt. A szentéletű X. Pius pápa folyton íróasztalán tartotta Vianney szobrát, majd 1905-ben a boldoggá avatta kedvelt szentjét. S a mostani szentév igazi pünkösdi díszét az egyszerű falusi pap szenttéavatása teszi. Már az elmúlt héten a zarándokok tízezrei siettek az örök városba a mai ünnepre. A Szent kis Teréz két hét előtti felejthetlen napja megismétlődik ma Rómában. A kedves kis szentnek különös kegye folytán azt végig szemléltem. Ma megújulnak előttem a képek ... Lázas sietség mindenütt a jegyek után, mert ilyen alkalomkor csak jeggyel lehet belépni a Szent Péter bazilikába. Már kora reggel autók, kocsik százai ontják a sok-sok tízezernyi tömeget. 8 órakor bezárulnak a külső kapuk. A Vatikán felöl megindul a küldöttségek és pápai testületek hosszú-hosszú sora. Ennél fenségesebb és meginditóbb bevooulás ma nincs a föld hátán. A közelmúltban három ilyent végignéztem. Az egyikben 105 pár infulás főpapot olvastam A Szent István hévviz it István i r • f. évi május 10-tö'l (vasárnap) fürdőtelep llSZOUUl GS KOIUrClOl a közönség rendelkezésére állanak 1