ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-04-29 / 33. szám

XXX. évfolyam, 33. szám. Ára 1AOO korona. Sz er da, 1925. április 29 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő:Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A szabadkőművesség bukása. Mit tartsunk a spiritizmusról ? — Dr. Lepold Antal előadása a tiszti kaszinóban. P. hó 25.-én, szombaton este 6 órakor dr. Lepold Antal prelátus-kanonok érdekes és ritka zsenialitással felépitett előadást tartott a szabadkőművességről ós ettől függetlenül előadása második részébon a spiritizmus kérdését is megvilágította nagy érdeklődéssel kisórt fejtegetéseivel, amennyiben ez a kérdés Kempelen Farkas őrnagy két izben tartott előadásai folytán aktuálissá vált. Az előadást a tiszti kaszinó termében előkelő közönség hallgatta végig. ' Dr. Lepold Antal előadása elején a szabadkőművesség történelmi fejlődését ismertette ós kimutatta, hogy a szabadkőművesség eleinte egyenesen vallásos intézmény volt, az első szabályok a vallástalanokat ostobáknak nevezték és csak később, fokozatosan hagyták el a vallásos ós nemzeti motívumokat, amelyek helyett bizonyos általános erkölcsi tóteleket ós irányelveket érvényesítettek még saját tagjaik előtt is titkolt ós burkolt érdekek szolgálatában. A legfőbb célokat csak igen kevesen tudták ós a tagok, akiket nevetséges ós nagyképű cerimóniák között vettek fel, csak mint vak eszközök szerepeltek a pápaság ós a királyság, M> vallás és a nemzet, a vallásos és nemzeti társadalmak elleni harcban. Most már bebizonyosodott, hogy a szabadkőművességnek elsőrendű része volt és van a keresztény erkölcs- és nemzeti ideálok alapjaira felépitett társadalmak forradalmositásában. A háború után Európa államainak népe Is rájött erre és kezdenek mindenfelé leszámolni a szabadkőművesekkel. Olaszországban teljesen letörött hatalmuk ós Franciaországban is ez lesz a sorsuk, mint mindenütt másutt, ahol a nemzeti szellem ismét erőhöz jut. A szabadkőművesség bukása éppen ezért fog bekövetkezni az egész világon, mert a nemzet, a vallás és család eszméi fölé, amelyek pedig minden élni akaró nép mindenekfölös ti legszentebb ideáljai, egy más nemzetközi eszmét helyezett, amelynek minden mást alárendel. A spiritizmusról szóló fejtegetései oda vezettek, hogy valóban vannak a spiritizmus körében ma még megmagyarázhatatlan jelenségek, amelyeket azonban korántsem kell természetföiöttieknek tartanunk, mert hiszen amint ma is vannak olyan dolgok, amilyeneket azelőtt nem értettek meg az emberek és ma már egész közönségesek, úgy a jövő természettudománya a ma még csodálatos spiritiszta tüneményeket, is egyszerűen megmagyarázhatja. A spiritiszta jelenségekhez a megholtaknak semmi köze nincsen. Józan ésszel nem képzelhető el, hogy a lélek spiritiszta szellemidózőknek szolgálatára álljon, nekik megjelenjen ós tréfára, tereferére legyen kapható, amikor különben soha érte siró hozzátartozói vigasztalására ós sorsáról való komoly tájékoztatására meg nem jelenik ós az élet legsúlyosabb problémáiról áoha magyarázatot nem ad. A lélek egyáltalán nem látható és meg nem idézhető. A léleknek értelme és szabad akarata van, de teste nincsen ós igy a testtel, térrel és idővel összefüggésbe nem hozható, az anyaggal össze nem keverhető. A világ legkiválóbb spiritisztáit kivétel nélkül csaláson kapták rajta mutatványaik közben, amikor kiderült, hogy a spiritiszta mutatvány inkább bűvészi ügyesség produkciója, amelyhez a szellemeknek semmi közük. Másrészt egyes spiritiszta jelenségek az idegrendszer beteges túlcsigázottságában lelik magyarázatukat. Az úgynevezett médiumok a spiritizmus áldozatai, akiknek szervezetét a természetellenes, idogroncsoló munka tönkreteszi. A spiritizmus különben a korszellem egyik beteges hajtásának következménye. A háború előtti anyagias gondolkozást ugyanis most, a háború után a szellemies gondolkozás váltotta fel ós a gyengébb idegzetű emberek rendesen betévednek a spiritizmus misztikus hajlókába, ami csak arra jó, hogy sokak lelkében összezavarja az anyag és szellem fogalmát, sok esetben felborítsa a lelki egyensúlyt és a szervezetet lebetegitse. Azért a spiritizmus üzóse mind a józan ész, mind az erkölcs, mind az egészség szempontjából káros ós nem ajánlatos. A közönség melegen üdvözölte dr. Lepold Antalt, akinek előadása mindkét kérdésben tisztultabb nézeteket teremtett. A „magyar Kolping" ünnei Párját ritkító, meleg és bensőséges hódoló ünnepélyt rendezett a vármegyeházán vasárnap este 5 órakor az Esztergomi Kath. Legényegyesület Schiffer Ferenc prelátus-kánonoknak, a Kath. Legónyegyesületek Orsz. Szövetsége ós a budapesti Központi Kath. Legényegyesület elnökének tiszteletére születésének 80-ik és legónyegyleti elnökségének félszázados évfordulója alkalmából. Az ünnepségen a főkáptalan, a hivatalos vármegye és város, a katonaság impozáns képviselete mellett a, nagyközönség, különösen p:dig iparos társadalmunk tagjai oly nagy számban vettek részt, hogy a nagyterem zsúfolásig megtelt ünneplőkkel, akik a belépő ősz főpapot lelkes éljenzéssel üdvözölték. Az ünnepség a lapunkban már két izben közölt műsor szerint minden számában igen sikerülten folyt le. A Legényegyesület újonnan megszervezett énekkara ez alkalommal először mutatkozott be a nagy nyilvánosság előtt ós megállapíthatjuk, hogy készültség, fegyelme? ettség ós a zenei finomságok kidomboritása tekintetében elsőrangú. Ammer József karnagy a zeneileg eddig kevéssé foglalkoztatott ifjakkal tüneményes munkát produkált. Ugyancsak figyelmet érdemelt az Ammer karnagy vezetése alatt működő egyesületi zenekar is. Mind az ének- és zeneszámok, mind a szavalatok és a gyönyörű élőkép — mely utóbbiak Merényi Gyula titkár Ügybuzgóságát és hozzáértését dicsérik — az egyesület falain belül bámulatos lelkesedéssel folyó társadalmi munkába nyújtottak bepillantást ós azt hisszük, ez a tapasztalat szerzett legnagyobb örömet a 80 óves főpapnak is, aki egy életen keresztül folytatott megfeszítő ós áldozatos munka eredményeként láthatja, hogy élete főműve ime a vidéken is termékeny talajban gyökerezik. A jubilánst Mátéffy Viktor prépostplébános üdvözölte az ünnepély keretében és a „magyar Kolping" működését különösen szociális fontosságának szemszögéből állította a hallgatóság elé. Megemlítette, hogy épen áO évvel ezelőtt, 1885. április 26.-án történt Budapesten a Központi Kath. Legényegyesület uj épületének felszentelése, amelynek létesítése Schiffer nevéhez fűződik. A szép beszéd mély hatást tett a közönségre. Az ünnepély végén Schiffer prelátus állott szólásra. Végtelen szerénységgel a maga személyét teljesen kikapcsolta beszédéből, ellenben egészen fiatalos lelkesedéssel szólt Kolpiogról, a cipészlegényből lett kölni papról és legényegyesületi apostolról, aki az ipari munkásság szánalmas helyzetét mindenkinél előbb meglátva, oly intézménnyel ajándékozta meg a világot, amelyet támogatni, pártolni a keresztény társadalomnak ma saját jól felfogott érdekében is kötelessége. A tartalmas ünnepély, amelynek több műsorszáma eredeti alkotás, Veszély Géza elnök és Ammer karnagy ez alkalomra szerzett művei voltak, a legónyegyesületi indulóval zárult s az ambícióval működő egyesületnek sok uj barátot és jóakarót szerzett. HÍREK. Májusi ájtatosságok a zárdatemplomban. Az esztergom-vízivárosi zárdatemplomban óvenkint megtartatni szokott májusi ájtatosságok csütörtökön, április 30.-án kezdődnek és naponkint este órakor tartatnak. (

B héten az ájtatosságok szónokai: Ápr. 30.-án Dr. Robitsek Ferenc. Máj. l.-ón Dr. Trinkl Kálmán, 2.-án ós 3.-án Dr. Szabó Vendel. Felkérjük kath. híveket, hogy az oltár díszítésének és a kivilágításnak költségeihez adományaikkal hozzájárulni sziveskedjenek. A Tanult Férfiak Kongregációja pénteken este Y* 7 órakor a főgimnázium fizikai előadó termében tartja rendes ülését, amelynek előadója dr. Szabó Vendel theologiai tanár lesz. A tagok szives megjelenését kéri ós vendégeket is örömmel lát a Vezetőség. Az „Esztergomi Széchenyi Kaszinó" vasárnap szép összejövetel keretében ünnepelte Jókai Mór születésének 100 óves fordulóját. Blaskovics Piacid benedekrendi főgimnáziumi tanár hatásos emlékbeszédében mutatott rá arra a nemzetépítő eszmeközössógre, amelyik Jókait és Széchenyit — bár más utakon — vezette. Pókh Gyula dr. vármegyei szolgabíró élénk tetszés kíséretében magyar dalokat adott elő zongorán. Dr. Marczell Árpád főreáliskolai tanár nagy történeti ós irodalmi perspektivájú szabadelőadásban mutatta be Jókai romanticizmusát. Rochlitz Tibor főiskolai hallgató Mécs L.: „Fohász Jókaihoz" c. költeményét szavalta lelkesen. Az ünnepély befejezése az id. Zsolt Nándor vezetése alatt működő vonós zenekar által előadott „Egyveleg" volt, Strausz : „Cigánybáró" c. operettjéből. Az Ipari Nőegylet jótékonycélú színielőadása. Ugyanazon nap, amikor a Kath. Legónyegyesület tartotta lapunk más helyén részletesen ismertetett ünnepélyét, a Legónyegyesületnek egy, a kor viszonyaihoz alkalmazott testvéregyesülete, az Esztergomi Kath. Ipari Nőegylet is bemutatta a város társadalmának, hogy falai közt lüktető élet folyik. Á főgimnázium nagytermében este 7 órakor kezdődött szinelőadása a nehéz körülmények közt működő egyesület nagy életerejét és a benne rejlő erők célszerű kihasználását élénken illusztrálta. A műsort Fenyvessy Katus prológja nyitotta meg, mely után a műkedvelő gárda a „Sólymos vára" c. 3 felvonásos színművet mutatta be. A darab a mohácsi vész idején játszik, amikor a távollevő, vagy elesett hősök helyett a magyar nők veszik kezükbe a fegyvert, hogy {Várukat ós hazájukat védelmezzék. A főszerepekben Szóda Erzsébet (Mária) Makk Jolán (Perónyi Györgynó) Gábriel Margit (Éva néni) különösen sikerült, jeles alakítást nyújtottak. A sok szereplő közül Tóth Juci (Pista) Mitter Bözsi (György) Vajkonyi Cili (Mátyás) Szabó Juci (Ilona) és Fenyvessy Katus (a török fogoly) alakításai is kiérdemelték az elismerést. A rendezés gyakorlott kézre vallott. Bohón Csibi szép szavalata után • a műsor kiválóan értékes száma az „Éjfél a nippek közt" cimű táncos jelenet következett, amelyet mi bátran „Halló Esztergom "-nak kereszteltünk volna, mert oly kedves, látványos, megragadó szám volt. Korzinek Bözsi nippjei álmában megelevenedtek és Kállay Mici művészi zongorajátékára előbb egy ballettet adtak elő együttesen, majd külön-külön megfelelő nemzeti táncok előadásával adtak kifejezést eleven voltuknak. A pompás kosztümök és ügyes táncok annyira megnyerték a közönség tetszését, hogy ax egész darabot azonnal mégegyszer megismételtették, amire tudtunkkal nem volt" még példa Esztergomban. A nippfigurák, akik ügyességükkel ós kedves megjelenésükkel ezt a szenzációs sikert elérték, a következők voltak: Szabó Juci és Mitter Bözsi (Rokokó) Szűcs Manci ós Mikus Maca (Tiroli) Szóda Bözsi ós Fenyvessy Kató (Spanyol) Tóth Juci és Gyarmati Bözsi (Magyar). A táncokat Zachey Ilus oki. tánctanitónő tanította be, aki az elismerésben osztozik a revü illusztris szerzőjével, Palkovich Miklósnó elnöknővel. Palkovichnó különben az aktuális prológnak is szerzője és a színdarab buzgó betanítója volt, akit a közönség a műsor végén lelkes ünneplésben részesített. A pompás szám megérdemelné, hogy alkalomadtán azok is megnézzék, akik ez estén nem jelentek meg. Akik ott voltak, bizonyosan szívesen gyönyörködnek benne máskor is! Május 2.-án megnyílik a Duna Kioszk